Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2131(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0137/2014

Előterjesztett szövegek :

A7-0137/2014

Viták :

PV 10/03/2014 - 11
CRE 10/03/2014 - 11

Szavazatok :

PV 11/03/2014 - 9.22

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2014)0201

Elfogadott szövegek
PDF 447kWORD 135k
2014. március 11., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az Európai Beruházási Bank 2012. évi éves jelentése
P7_TA(2014)0201A7-0137/2014

Az Európai Parlament 2014. március 11-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről (2013/2131(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a következő többéves pénzügyi kerettel összefüggésben az innovatív pénzügyi eszközökről szóló, 2012. október 26-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel Regionális Fejlesztési Bizottságának a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő vagy komoly nehézségek által fenyegetett egyes tagállamok kockázatmegosztó eszközeiről szóló jelentésére, valamint ezzel kapcsolatos, 2012. április 19-i saját álláspontjára(2) , és különösen Gazdasági és Monetáris Bizottsága véleményére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2011-es éves jelentéséről szóló, 2013. február 7-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel az Európai Tanács elnökének „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” című, 2012. június 26-i jelentésére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésének következtetéseire, amelyek különösen az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval történő megemelését irányozzák elő,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. június 27–28-i ülésének következtetéseire, amelyek egy új beruházási terv létrehozását szorgalmazzák a kkv-k támogatása és a gazdaság finanszírozásának fellendítése érdekében,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. május 22-i ülésének következtetéseire, amelyek célul tűzik ki, hogy az összes uniós szakpolitikát a versenyképesség, a munkahelyek és a növekedés támogatásának szolgálatába állítsák,

–  tekintettel az innovatív pénzügyi eszközökről szóló bizottsági közleményekre, nevezetesen az innovatív pénzügyi eszközök következő generációjának keretéről szóló közleményre (COM(2011)0662) és az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszáról szóló közleményre (COM(2011)0660),

–  tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tőkeemelésére, különösen az EBB és az EBRD közötti kapcsolatok kérdésével összefüggésben,

–  tekintettel az EBRD hatáskörének a földközi-tengeri térségre való kiterjesztéséről szóló határozatra,

–  tekintettel az EBB és az EBRD között 2012. november 29-én aláírt új egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(4) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére és 119. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság véleményére (A7-0137/2014),

A.  mivel az EBB-t a Római Szerződés hozta létre és – az EUMSZ 309. cikke szerint – feladata, hogy a tőkepiac igénybevételével és saját forrásai felhasználásával hozzájáruljon a belső piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez azzal a céllal, hogy a gazdasági szempontból életképes, uniós beruházásra alkalmas projektek kiválasztásával segítse az uniós prioritások megvalósítását;

B.  mivel e különösen nehéz társadalmi és gazdasági körülmények között, amelyet állami költségvetési megszorítások jellemeznek, a gazdasági fellendülés fenntartását és az új növekedési források azonosítását célzó erőfeszítések részeként minden uniós erőforrást és szakpolitikát, köztük az EBB forrásait és szakpolitikáit is mozgósítani kell;

C.  mivel az EBB – a piaci hiányosságok pótlása vagy kijavítása révén – más beruházási források finanszírozási ágaként és azok kiegészítőjeként is működik;

D.  mivel az EBB segít az EU-nak abban, hogy globális szinten fenntartsa és megerősítse versenyképességét;

E.  mivel az EBB továbbra is az uniós szakpolitikák sarokköve és fejlesztésük katalizátora lesz, és gondoskodni fog a közszektor folyamatos jelenlétéről és beruházási kapacitásokat kínál majd fel, az EU 2020 stratégia kiemelt kezdeményezései lehető legjobb integrációjának és végrehajtásának biztosítása mellett;

F.  mivel az EBB alapvető stabilizáló eszközként arra fog összpontosítani, hogy – az EU-n belül és kívül a megalapozott projektek megbízható partnereként fellépve – anticiklikus szerepet töltsön be;

G.  mivel az EBB az Európa 2020 stratégia növekedési és munkahely-teremtési célkitűzéseinek fő hajtóerőit, így például a növekedést előmozdító infrastruktúrát, a legmagasabb szintű innovációt és a versenyképességet támogatja;

H.  mivel rendkívül fontos biztosítani, hogy az EBB megtartsa „AAA” hitelminősítését annak érdekében, hogy megőrizze a nemzetközi tőkepiacokhoz való, legjobb finanszírozási feltételek melletti hozzáférését, ami a későbbiekben előnyökkel jár a projektek lefutására nézve és az érdekelt felek számára;

I.  mivel 2012 júniusában az Európai Tanács elindította a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely az intelligens, fenntartható, befogadó, erőforrás-hatékony és munkahelyteremtő növekedés ösztönzését célzó szakpolitikák sorából áll;

J.  mivel az innovatív pénzügyi eszközök használatát az egyik lehetőségnek tekintik arra, hogy kibővítsék a meglévő eszközök – például támogatások – hatókörét, és javítsák az uniós költségvetés általános eredményességét;

K.  mivel döntő jelentőségű a gazdaság számára történő hitelezés korábban megszokott mértékének helyreállítása és a beruházások finanszírozásának megkönnyítése;

L.  mivel a nemzetközi pénzügyi eszközök új teret biztosítanak az összes intézményi szereplő közötti együttműködési lehetőségek számára, és tényleges méretgazdaságosságot kínálnak;

M.  mivel az EUMSZ 208. és 209. cikke értelmében az EBB az EU-n kívüli műveleteit az Unió külső fellépéseivel kapcsolatos szakpolitikái támogatása érdekében végzi, és ezeknek összhangban kell lenniük az uniós célkitűzésekkel, illetve elő kell mozdítaniuk azokat;

N.  mivel az EBB tevékenységeit az Európai Beruházási Alap (EBA) által biztosított egyedi eszközök egészítik ki, amelyek egyaránt összpontosítanak arra, hogy a kkv-k és induló vállalkozások számára kockázati finanszírozást, valamint mikrofinanszírozást biztosítsanak;

O.  mivel a tőkeemelés megerősítette az EBB mérlegét, ami nagyra törő működési hitelnyújtási célokat tesz lehetővé;

P.  mivel külön erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy több közös beavatkozásra kerüljön sor (az EBA által adott garanciák ötvözése a kkv-knak nyújtott EBB-hitelekkel);

Az EBB beavatkozásainak szakpolitikai kerete és vezérelvei

1.  üdvözli az EBB 2012. évi éves jelentését és a több mint 60 országban mintegy 400 projekt 52 milliárd EUR összegben történő finanszírozására vonatkozó, elfogadott működési terv megvalósítását;

2.  üdvözli, hogy az EBB Kormányzótanácsa jóváhagyta a 10 milliárd EUR összegű tőkeemelést, ami a 2013–2015-ös időszakban további 60 milliárd EUR összegű, hosszú lejáratú hitelt (a hitelezési célszámok 49%-os növelését) tesz lehetővé az uniós projektek számára;

3.  kéri az EBB-t, hogy további tevékenységével kapcsolatban tartsa az előirányzott célokat, és a fent említett időszakra az EU egészére nézve szabadítson fel 180 milliárd eurót többletberuházásokra;

4.  emlékeztet arra, hogy az uniós projektek tekintetében a kilátások különösen érdekesek számos, az Európa 2020 stratégia alá tartozó kiemelt tematikus terület esetében, amelyek az innovációra és a készségekre, ezen belül is az alacsony széndioxid-kibocsátású infrastruktúrára, a kkv-kba való beruházásra, a kohézióra és az erőforrás- és energiahatékonyságra (a kis szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást is beleértve) vonatkozó „csomagok”; megállapítja, hogy az EBB-csoport 2013–2015-re vonatkozó működési terve megfelelően azonosította ezeket a központi területeket, és üdvözli a további 60 milliárd EUR összegű hitelkeret ezek végrehajtásának finanszírozása céljából történő kiutalását;

5.  határozott meggyőződése azonban, hogy e tág prioritásokon belül nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hosszú távú növekedésbe és munkahelyteremtésbe való beruházásra és arra, hogy tartós és látható hatást idézzenek elő a reálgazdaságban, és ezért átfogó értékelést kér e tekintetben, amely használható adatokkal szolgál a pénzügyi válságot követően valamennyi területen az EBB-hitelek révén teremtett hosszú távú foglalkoztatás és a gazdaságra gyakorolt hatás vonatkozásában;

6.  üdvözli a növekedési és foglalkoztatási eszköz (Growth and Employment Facility – GEF) elindítását, amely lehetővé fogja tenni az EBB számára, hogy nagyobb alapossággal nyomon kövesse az általa finanszírozott projektek foglalkoztatásra és növekedésre gyakorolt hatását;

7.  felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is támogassa az EU gazdasági és társadalmi kohézióval, növekedéssel és foglalkoztatással, környezeti fenntarthatósággal, éghajlat-politikával és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos hosszú távú prioritásait azoknak az új pénzügyi és nem pénzügyi jellegű eszközöknek a továbbfejlesztése révén, amelyek egyformán szolgálják a piaci hatékonyságot érintő rövid távú hiányosságok, illetve az uniós gazdaság hosszabb távú szerkezeti hiányosságainak a kezelését;

8.  szorgalmazza, hogy az EBB tárgyalásokat folytasson és kössön egyetértési megállapodásokat a működési régióiban tevékenykedő regionális fejlesztési bankokkal, elősegítve ezzel a szinergiákat, megosztva a kockázatokat és a költségeket, és elegendő hitelt biztosítva a reálgazdaság számára;

9.  a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot az EU előtt álló kihívásokra adott fontos, de nem elégséges válasznak tekinti, és megállapítja, hogy ennek sikere szempontjából kulcsfontosságú az EBB tőkeemelése, valamint a Bizottság és az EBB közös kockázatmegosztó eszközeinek fokozott igénybevétele, amelyhez az EBB és az EBA szakosodott tevékenységei közötti szinergiák társulnak;

10.  kéri az EBB-t, hogy finanszírozását a gazdasági növekedéshez erőteljesen hozzájáruló projektekre összpontosítsa;

11.  emlékeztet, hogy a Bizottság az EBB-vel közösen jelentést nyújtott be a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktum végrehajtása során azonosítandó lehetőségekről és a célzott prioritásokról, különös tekintettel az infrastruktúrára, az energiahatékonyságra és az erőforrás-hatékonyságra, a digitális gazdaságra, a kutatásra és az innovációra, valamint a kkv-kra; kéri, hogy e jelentés alapján folytassanak politikai vitát az Európai Parlamentben az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank elnökeinek jelenlétében;

12.  különösen aggasztónak tartja, hogy 2012 folyamán a programországokban (Görögországban, Írországban, Portugáliában és Cipruson) alacsony szintű maradt a finanszírozás, amely az EBB összes beruházásának nagyjából +/-5%-át tette ki; megállapítja, hogy az EBB programországokra vonatkozó, 2013. évi beruházási céljai legfeljebb 5 milliárd eurót jelentenek az összesen 62 milliárd EUR összegű uniós célon belül;

13.  aggódik amiatt, hogy az EBB hitelezését tekintve továbbra is egy valamelyest kockázatkerülő politikát követ, és így korlátozza a potenciális hitelfelvevők lehetőségét arra, hogy megfeleljenek az EBB hitelnyújtási követelményeinek, ami következésképpen rontja a kölcsönök hozzáadott értékét;

14.  kéri, hogy az EBB – azáltal, hogy biztosítja kockázatkezelési rendszereinek jelenlegi környezethez való hozzáigazítását – növelje belső kockázatvállalási kapacitását;

15.  tudomásul veszi, hogy ahhoz, hogy az EBB megőrizhesse pénzügyi erejét és a reálgazdaság finanszírozására való képességét, elengedhetetlen, hogy megtartsa „AAA” minősítését; sürgeti azonban az EBB-t és az EBA-t, hogy az ésszerű költség-haszon kilátás megóvása érdekében vegyék fontolóra a kockázatosabb tevékenységekben való fokozott részvételüket;

16.  tudomásul veszi, hogy az EBB 2013-ban 6 milliárd euróra növelte a nagyobb kockázatú különleges tevékenységekre vonatkozó célját, 2,3 milliárd euróra a kockázatmegosztási és hitelminőség-javítási kezdeményezések finanszírozását, valamint a közelmúltban elindította a növekedés finanszírozását célzó kezdeményezést (GFI), amely megkönnyíti az innovatív, közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférését;

17.  felszólítja az EBB-t, hogy fokozza tevékenységét az EBB által az EBA számára biztosított kockázatitőke-mandátum (RCM) és „Mezzanine-hitelek a növekedésért” (MFG) mandátum keretében;

18.  üdvözli, hogy az EBA 1 milliárd euróval emelte az EBB által finanszírozott kockázatitőke-forrásokra vonatkozó mandátumát, külön hangsúlyt helyezve a nagyobb kockázatú mezzanine finanszírozásra, az EBB és az EBA közepes méretű európai vállalkozások új innovációs és növekedési terveivel kapcsolatos pénzügyi korlátok kezelésére irányuló közös intézkedéseinek részeként;

19.  felkéri az EBB-t, hogy valamennyi tagállamban proaktívabban biztosítson technikai szakértelmet a nagy növekedési potenciállal rendelkező összes kulcsfontosságú tevékenységi területen; emlékeztet arra, hogy a technikai és a pénzügyi tanácsadás hatékony eszköz, amely segítheti a projektek megvalósítását és felgyorsíthatja a kifizetéseket és a tényleges beruházásokat; úgy véli ezért, hogy növelni kell az EBB szakértelmét, és azt az EU és az EBB által társfinanszírozott projektek korai szakaszában, valamint a nagyszabású projektek előzetes értékelése során rendelkezésre kell bocsátani, többek között az európai régiók beruházásait támogató közös programon (JASPERS) keresztül;

20.  a jelenleg sok tagállamban kritikusan alacsony felhasználási arányokkal összefüggésben sürgeti az EBB-t, hogy fokozza a tagállamok uniós források – többek között a strukturális alapok – felhasználására való képességének támogatására irányuló erőfeszítéseket további közös kockázatmegosztó eszközök fejlesztése és a már meglévő, az uniós költségvetés által finanszírozott ilyen eszközök kiigazítása révén;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy adott esetben működjenek együtt a Bizottsággal a strukturális alapból számukra kiutalt összegek egy részének arra való felhasználása érdekében, hogy osztozzanak az EBB hitelkockázatában és hitelgaranciát biztosítsanak a tudás és készségek, az erőforrás- és energiahatékonyság, a stratégiai infrastruktúra és a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése tekintetében;

22.  értékeli, hogy a fel nem használt strukturális alapok speciális garanciaalapként használhatók az EBB hitelezési tevékenységéhez, főleg Görögországban;

23.  megállapítja, hogy a bank 2012-ben 2,2 milliárd EUR értékben írt alá strukturális programokhoz nyújtott hiteleket (SPL), ami a kohéziós politika prioritásaival összhangban, különféle ágazatokban számos kis- és középméretű program számára tett lehetővé támogatást;

24.  felszólítja az EBB-t, hogy az Unión belül érvényesülő különböző gazdasági és pénzügyi feltételekre tekintettel a tagállamokkal szoros együttműködésben dolgozzon ki olyan eredményorientált beruházási terveket, amelyek megfelelően igazodnak a nemzeti, regionális és helyi növekedési prioritásokhoz, kellően figyelembe véve a Bizottság éves növekedési jelentésének és a gazdaságirányítás európai szemeszterének horizontális prioritásait;

25.  a bankot az azzal kapcsolatos lehetőségek feltárására ösztönzi, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti partnerségi megállapodásokba való proaktív bekapcsolódás révén kiterjessze részvételét;

26.  tudomásul veszi, hogy a válság alatt és a válságot követően tendenciózusan csökkent a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) száma, ugyanakkor emlékeztet e partnerségek beruházásban betöltött különösen fontos szerepére, különösen a közlekedési hálózatok, valamint a kutatás és az innováció területén; megállapítja, hogy miközben értékét tekintve nőtt az EU PPP-piaca, a tranzakciók száma jelentősen csökkent;

27.  úgy véli, hogy az állami garanciák értékes eszközök a PPP-programok és -projektek megvalósítását esetleg feltartó piaci hiányosságok kezelésére; kéri, hogy az EBB az e területen meglévő szakértelmére támaszkodva növelje a PPP-k számára az állami garanciák révén nyújtott hitelgaranciákban való részvételét;

28.  ezenfelül úgy véli, hogy az EBB-nek az Európai PPP Szakértői Központon (EPEC) keresztül szerzett szakértelmén alapuló tanácsadási kapacitását fel lehetne használni arra, hogy kormányzati szinten, és adott esetben regionális szinten is célzott technikai és szakirányú segítségnyújtást biztosítsanak annak érdekében, hogy megkönnyítsék az állami garancia PPP-programba való bevonásával járó előnyök megfelelő felmérését;

29.  emlékeztet arra, hogy 2012-ben az EBB és a Bizottság a tagállamok támogatásával elindította a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát, amelynek célja a kulcsfontosságú infrastruktúrákat érintő projektek finanszírozásának növelése az intézményi befektetők vonzása révén;

30.  üdvözli a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszáról szóló első féléves jelentést, amely hat országban kilenc projekt jóváhagyásáról számol be; kéri e kötvények további és szélesebb körű alkalmazását, valamint hatékonyságuk rendszeres felülvizsgálatát annak érdekében, hogy fellendítsék a közlekedés, az energia és az IKT területén szükséges infrastrukturális – különösen a határokon átnyúló dimenziójú – projektekhez magántőkét irányító adósságinstrumentumokba való életképes befektetést; úgy véli ugyanakkor, hogy az EBB-nek jobb értékeléseket kellene végeznie arra vonatkozóan, hogy mely projektekbe kíván befektetni, beleértve e projektek biztonságának és kockázati profiljának értékelését; emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés 230 millió eurót biztosít az EBB hitelminőség-javító tevékenységének támogatására a közlekedési, energetikai és hírközlési ágazatban megvalósítandó infrastrukturális beruházásokhoz;

31.  kéri, hogy megfelelő módon és kellő időben kapjon tájékoztatást a kiválasztott projektekről;

32.  aggodalommal állapítja meg, hogy a főbb kihívások (pl. az érdeklődés elköteleződéssé formálása, a közbeszerző hatóságok kötvénymegoldással kapcsolatos korlátozott tapasztalatai, az intézményi befektetők kötelezettségvállalással kapcsolatos habozása, a szponzorok költségekkel kapcsolatos aggodalmai) továbbra is fennállnak; felkéri a bankot, hogy alaposan vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a befektetők és szponzorok megnyugtatása érdekében befektetőtársként részt vesz az első kötvényügyletekben; annak biztosítására kéri az EBB-t, hogy a projektkötvény-kezdeményezés legyen összhangban az Unió hosszú távú éghajlat-politikai céljával, azaz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású infrastruktúrákra összpontosítson;

33.  aggodalmának ad hangot a Castor-projekttel kapcsolatban a gyenge projektteljesítmény miatt; kéri, hogy a bank szolgáljon részletekkel az általa végzett átvilágítás megbízhatóságával kapcsolatban, és nyújtson tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az elvégzett geológiai vizsgálatok jelzik-e a földrengéskockázat lehetőségét vagy sem, ennek milyen volt a százalékaránya, és azt hogyan kezelték;

34.  várja a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszára vonatkozó végső értékelési jelentést, amely 2015-re várható;

35.  üdvözli az EBB új energiapolitikáját, amelynek keretében olyan új energetikai hitelezési kritériumokat vezettek be, amelyek tükrözik az uniós energetikai és éghajlati szakpolitikákat, valamint a jelenlegi beruházási tendenciákat; kéri, hogy tegyék közzé és évente vizsgálják meg az EBB energetikai beruházásait, bemutatva, hogy az EBB mely energiaforrásokat támogatja; hangsúlyozni kívánja azonban, hogy az EBB beruházási politikájának sokkal nagyobb mértékben a fenntartható projektekre kell összpontosítania; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a nem megújuló energia finanszírozása tekintetében átfogó kivezetési tervet kell előterjeszteni;

36.  üdvözli a kibocsátási teljesítményre vonatkozó új szabvány EBB általi bevezetését, amelyet valamennyi fosszilis tüzelőanyagon alapuló energiatermelési projektre alkalmazni kell azon beruházások kiszűrése céljából, amelyek előre jelzett szén-dioxid-kibocsátása meghaladja a küszöbértéket; felszólítja az EBB igazgatóságát, hogy folyamatosan vizsgálja felül a kibocsátási szabványt, és a jövőben mérlegeljen korlátozóbb kötelezettségvállalásokat;

37.  sürgeti a bankot, hogy tekintettel a 2030. évi éghajlati csomagra, többek között annak széntelenítéssel kapcsolatos prioritásaira, fokozza az alacsony szénfelhasználású beruházásokra irányuló erőfeszítéseit, és dolgozzon ki nagyratörőbb, éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseket eredményező szakpolitikákat; kéri, hogy az EBB 2014-ben végezzen éghajlati értékelést és vizsgálja felül valamennyi tevékenységét egy megújult éghajlatvédelmi politika kidolgozása érdekében, például projektértékelés és a kulcsfontosságú ágazatok tekintetében az ágazati politikák intelligens összekapcsolására irányuló integrált megközelítés révén; kéri az EBB-t, hogy következő éves jelentéséhez csatolja a felülvizsgálat eredményét;

38.  emlékeztet az EBB által a köz- és a magánszektor energetikai infrastruktúrába való beruházásának finanszírozásában és az uniós éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez hozzájáruló projektek támogatásában játszott fontos szerepre; emlékeztet a 2007-es állásfoglalására, amely a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek állami finanszírozásának leállítását, valamint az energiahatékonyságra és a megújuló energiákra való áttérést szorgalmazza; úgy véli, hogy az EBB-nek a Bizottsággal együttműködve és az uniós és a nemzetközi éghajlat-változási célkitűzéseknek és a legmagasabb szintű nemzetközi előírásoknak megfelelően finanszírozási műveletei tekintetében 2015 végéig aktualizálnia kell éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiáját;

39.  kéri az EBB erőforrásainak és szakértelmének növelését az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében;

40.   kéri, hogy az EBB érvényesítse a vízenergiával kapcsolatos legjobb nemzetközi előírásokat, nevezetesen a Nagy Gátak Világbizottsága által elfogadott vezérelveket és a vízenergia fenntarthatóságának felméréséről szóló jegyzőkönyvet (HSAP), amelyek értelmében csak olyan esetekben történhet beruházás, ha az országok energiatervezési mechanizmusokat létrehozó jogi keretrendszert vezettek be (ideértve a tiltott területeket is), ha az ökoszisztémákra és helyi közösségekre gyakorolt negatív hatásokat megfelelően értékelik, elkerülik, mérséklik és nyomon követik, továbbá ha a projektek nem védett területeken vagy azok közelében, illetve jó ökológiai állapotban lévő folyószakaszokon valósulnának meg;

41.  kéri az EBB-t, hogy a projektjei keretében körültekintően vegye figyelembe az „Életbiztosításunk, természeti tőkénk” című, a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia elképzeléseit és céljait;

A kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű (ún. mid-cap) vállalkozásoknak nyújtott támogatások választékának szélesítése

42.  emlékeztet arra, hogy a magánszektorban a foglalkoztatás több mint 80%-át biztosító kkv-kat az uniós gazdaság gerincének és az európai növekedés és foglalkoztatás fő hajtóerejének tartják;

43.  üdvözli, hogy (az EU-n belüli hitelezési tevékenység növelésével összefüggésben) külön hangsúlyt helyeznek a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférésének elősegítésére, ennélfogva üdvözli az EBB-csoport kkv-knak szóló, több mint 19 milliárd EUR összegű, EU-n belül aláírandó hitelkihelyezésre vonatkozó 2013. évi célját;

44.  ebben a vonatkozásban a Tanácshoz is fordul, és kéri a Bizottság és az EBB közös kezdeményezéseinek gyors elfogadását, és a kkv-knak szánt uniós költségvetési források összevonását, valamint határozottabb fellépést kér az EBB-vel való együttműködés végrehajtása terén, a kkv-k pénzügyi korlátainak csökkentése érdekében; rámutat, hogy számos tagállamban a legfőbb probléma a pénzügyi piacok szétaprózottsága, ami a finanszírozás hiánya mellett magasabb finanszírozási költségeket eredményez, különösen a kkv-k számára; kéri, hogy az EBB tevékenységeit irányítsa át a szétaprózottság felszámolására, a gazdasági fellendülés szempontjából kulcsfontosságú, kkv-knak nyújtott finanszírozás, a vállalkozói szellem, a kivitel és az innováció előmozdítása érdekében;

45.  üdvözli, hogy fokozták a kkv-knak nyújtott banki hitelnyújtást a kkv-értékpapírosítási piac felélénkítésén keresztül, amelyet az EBB-csoport új ABS-kezdeményezése révén valósítottak meg; felkéri az EBB-t, hogy ezen ajánlatának az érdekelt felek igényeihez való jobb hozzáigazítása céljából gondoskodjon piaci elemzésről; üdvözli, hogy tőkeemelés révén és mandátum adásával növelték az EBA hitelkapacitását, továbbá kéri az EBB-t és a Bizottságot, hogy a következő év elején véglegesítse a folyamatot;

46.  támogatja az EBB-csoport kkv-knak és közepes piaci tőkeértékű (ún. mid-cap) vállalkozásoknak szóló innovatív finanszírozásra irányuló Horizont 2020 és COSME pénzügyi eszközök, valamint kockázatmegosztási eszközök (RSI) elindításán keresztül megvalósított kezdeményezéseit, amelyek célja a bankok arra való ösztönzése, hogy hitelek és garanciák révén pénzügyi forrásokat biztosítsanak, és biztosítsák a piac hosszú távú kockázati tőkével való ellátottságát;

47.  támogatja a Bizottság és az EBB új többéves pénzügyi keret keretében elindított közös kkv-kezdeményezését, amely a COSME és a Horizont 2020 programok keretében rendelkezésre álló uniós forrásokat az európai strukturális és beruházási alapoknak (esb-alapok) szánt legfeljebb 8,5 milliárd EUR összegű forrással ötvözi abból a célból, hogy további hiteleket hozzon létre a kkv-k számára;

48.  felszólítja a tagállamokat, hogy aktívan vegyenek részt oly módon, hogy az esb-alapokból számukra kiutalt összegekből hozzájárulnak a közös eszközökhöz, annak érdekében, hogy saját területükön támogassák a kkv-k hitelekkel való fokozott ellátását, ezzel növelve az általános tőkeáttételi hatásokat;

49.  biztatja az EBB-t, hogy terjessze ki a kereskedelemfinanszírozási kezdeményezést; úgy véli, hogy ez a kkv-knak szóló garanciamechanizmus kulcsfontosságú, és uniós léptékben szélesíteni kell, ahol ezt a leginkább szükségesnek ítélik meg; kéri az EBB-t, hogy dolgozzon ki saját kereskedelemösztönző programot; felhívja az EBB-t, hogy első lépésként dolgozza ki az azon biztosítékokat szavatoló intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások számára az exportban rejlő lehetőségeik maradéktalan kiaknázását;

50.  támogatja, hogy az EBB a regionális és a helyi dimenzióra helyezi a hangsúlyt, valamint felszólítja a tagállamokat, hogy teljes körűen használják ki a pénzügyi tervezés és a megosztott irányítás eszközeit, így például a JEREMIE programot, valamint a helyi kkv-knak sajáttőke- és adósságfinanszírozást biztosító regionális alapközi programokat;

51.  üdvözli az EU-ban a 2005 és 2011 közötti időszakban a kkv-knak nyújtott közvetett EBB-hitelek utólagos értékelését; tudomásul veszi, hogy ezen a területen, a 2005–2012-es időszakban az EBB 64 milliárd EUR hitelt írt alá a 27 tagú Unión belül körülbelül 370 pénzügyi intézmény számára; megállapítja, hogy 2012 végére e pénzből 53 milliárd eurót ki is fizettek e pénzügyi intézményeknek, amelyek pedig mintegy 300 000 további hitelen keresztül 48 milliárd eurót hiteleztek a kkv-knak;

52.  megállapítja, hogy az értékelés tanúsága szerint az EBB kkv-knak biztosított közvetett (az L4SME terméken keresztül megvalósított) hitelkihelyezései összhangban vannak az EU célkitűzéseivel; a műveletek relevanciájának további javítása érdekében mindazonáltal az EBB-termék és a nemzeti szakpolitikai csomagok közötti kiegészítő jelleg jobb értékelését szorgalmazza; kéri az EBB-t, hogy terjesszen elő az L4SME termék hatásának javítását célzó javaslatokat, hogy azt a kkv-k széles körének finanszírozása helyett meghatározott hiányok megszüntetésére lehessen mozgósítani, ezáltal optimalizálva az EBB növekedéshez és foglalkoztatáshoz való hozzájárulását;

53.  aggodalommal állapítja meg, hogy a felülvizsgált időszak alatt az EBB-hitelek kifejtettek „bizonyos” hatást a növekedésre és a foglalkoztatásra, de országonként nagy eltérések mellett (csak a kkv-k egyharmada tulajdonította a forgalom növekedését az EBB-finanszírozásnak); aggodalmának ad hangot amiatt, hogy csak korlátozott bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy az EBB-hitelek segítettek a foglalkoztatás fenntartásában; megállapítja, hogy a növekedésre és a foglalkoztatásra gyakorolt viszonylagos hatást az új tagállamokban nagyobbnak találták; elismeri azonban, hogy a felülvizsgált időszak a pénzügyi és gazdasági válságot is átfogta, és hogy az aránylag mérsékelt munkahelyteremtést annak ellenére sikerült elérni, hogy alapvetően csökkent a foglalkoztatás szintje;

54.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a műveletek többsége esetében az EBB-finanszírozást láthatóan a kiemelkedő kkv-k támogatására használták fel, nem pedig hiánypótló finanszírozásként; megjegyzi azonban, hogy az elért kkv-k több mint 80%-a kevesebb mint 50 alkalmazottal rendelkező vállalkozás volt, ami azt bizonyítja, hogy az EBB a kkv-szektor kisebb szegmensének nyújt segítséget;

55.  kéri, hogy az EBB teljes mértékben használja ki a támogathatósági kritériumokat a megcélzott pénzügyi kedvezményezettek azonosításának hatékonyabb módon történő befolyásolása érdekében;

56.  felkéri az EBB-t, hogy azonosítson és válasszon ki nagyobb hozzáadott értéket és nagyobb kockázatot hordozó projekteket, mégpedig oly módon, hogy a kiemelt technológiai területeken kutatási, fejlesztési és innovációs projektekkel foglalkozó induló vállalkozásokat, mikrovállalkozásokat, szövetkezeteket, vállalkozásklasztereket, kkv-kat és közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat azonosít;

57.  hangsúlyozza, hogy a lehetséges befektetők és kedvezményezettek körében növelni kell a meglévő innovatív pénzügyi eszközök ismertségét és az azokkal kapcsolatos ismereteket; ösztönzi, hogy az EBB-n keresztül hozzanak létre olyan kommunikációs politikát, amely előmozdítja az EU által ezeken az új pénzügyi eszközökön keresztül végrehajtott különféle fellépések láthatóságát; ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a projektinformációkhoz való széles körű és módszeres hozzáférést, valamint a projektek kedvezményezettjeinek és annak a helyi civil társadalomnak a nagyobb fokú bevonását, amely fejleszthető lenne az EBB által finanszírozott beruházások révén;

58.  felhívja az EBB-t, hogy dolgozzon ki cselekvési tervet a kkv-k tájékoztatáshoz és finanszírozáshoz való hozzáférésének egyszerűsítése érdekében, különös tekintettel a finanszírozásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bürokratikus folyamatokra;

59.  emlékeztet arra, hogy a közvetett hitelkihelyezés az EBB teljes éves hitelkihelyezéseinek több mint 20%-át teszi ki;

60.  aggodalommal ismétli meg, hogy e területen továbbra is jelentős a megoldatlan kérdések száma, nevezetesen az átláthatóság hiánya (különösen ami a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkat illeti), a hitelek gazdasági és társadalmi hatásainak értékelésével kapcsolatos nehézségek (ami hibásan célzott megközelítéshez vezet) és a pénzügyi közvetítők igénybevétele az átvilágítás elvégzéséhez, a feladatok kiszervezésén keresztül; sürgeti a bankot, hogy az e problémák kezelését célzó intézkedések felgyorsítása érdekében ismertesse részletesen megközelítését és kéri, hogy az EBB a Bizottsággal együtt állítson össze és tegyen közzé listát az e pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó szigorú követelményekről;

61.  sürgeti az EBB-t, hogy végezzen naprakész és átfogó értékelést arról, hogy a pénzügyi válság hogyan érintette az EBB-finanszírozás végső kedvezményezettjeit, és adjon átfogó értékelést arról, hogy milyen hatásokkal és következményekkel járt a pénzügyi válság a bank által az EU-n belül és kívül igénybevett pénzügyi közvetítők jelenlegi helyzetére;

62.  kéri, hogy az EBB gondoskodjon azon céljának eléréséről, hogy csak 2013-ban mintegy félmillió ember számára foglalkoztatást kell teremtenie az infrastrukturális, erőforrás-hatékonysági és tudásalapú gazdasággal kapcsolatos projekteknek biztosított hitelezés révén;

63.  megállapítja, hogy a nehéz gazdasági környezet és a szűkebb hitelpiacok miatt a vállalkozásokra és a közszektorra nehezedő finanszírozási korlátok továbbra is visszafogják a fiatalok foglalkoztatását és korlátozzák a szakképzés javításának lehetőségeit;

64.  úgy véli, hogy e problémák megoldásával kapcsolatban rendkívül fontos az EBB fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos (6 milliárd EUR hitelvolumennel rendelkező) programja, amely a „Munkahelyek az ifjúságnak” és a „Befektetés a készségekbe” alkotóelemekből tevődik össze; üdvözli az időközi végrehajtási jelentést, amely fontos eredményekről számol be ezen a területen, így például a „Befektetés a készségekbe” alprogramon keresztül biztosított 4,9 milliárd EUR hitelről, amelyet a „Munkahelyek az ifjúságnak” pillér keretében nyújtott 2,7 milliárd EUR egészít ki; elismeri, hogy e célkitűzését idő előtt sikerült elérni;

65.  támogatja a bank arra irányuló célkitűzését, hogy a kkv-knak szóló hiteleit tovább maximalizálja annak érdekében, hogy világos kapcsolatot hozzanak létre az EBB-hitelnyújtás és a fiatalok számára történő munkahelyteremtés között;

66.  felkéri a bankot, hogy szélesítse ki fellépéseinek hatókörét, és vegyen igénybe további eszközöket annak érdekében, hogy a fiatalok foglalkoztatásának irányába ható életképes ösztönzőket biztosítson, különösen a hírhedten magas ifjúsági munkanélküliségi rátával rendelkező tagállamokban;

Az EBB hozzájárulása az EU külső politikáihoz

67.  kéri az EBB-t, hogy az EBB Európai Unión kívüli műveletekre vonatkozó mandátumának felülvizsgálatával összhangban támogassa a Bizottság és Európai Külügyi Szolgálat által meghatározott európai uniós külpolitikai célkitűzéseket;

68.  üdvözli a következő pénzügyi időszakra az uniós költségvetésből az EBB számára a külső hitelezéshez biztosított, a jelenlegihez hasonló nagyságrendű uniós garanciát, amelynek felső határát 30 milliárd EUR-ban állapították meg (ebből 27 milliárd EUR az általános megbízásra és 3 milliárd EUR további opcionális összeg a félidős felülvizsgálat függvényében), a 2007 előtti, fel nem használt FEMIP (Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz) műveleteiből származó visszaáramló összegek felhasználásával;

69.  kéri az Európai Számvevőszéket, hogy az EBB külső mandátumának félidős értékelése előtt készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységeinek teljesítményéről és uniós politikákkal való összhangjáról, valamint az EBB által felhasznált saját források tekintetében hasonlítsa össze ezek hozzáadott értékét; kéri továbbá az Európai Számvevőszéket, hogy elemzése során tegyen különbséget az uniós költségvetés által nyújtott garanciák, az EFA által garantált beruházási támogatási eszköz, az EU–Afrika Infrastruktúraalap, a Karibi Beruházási Alap és a csendes-óceáni térségnek nyújtott beruházási keret estében használt különféle kombinációk, valamint az e beruházások tekintetében visszaáramló összegek felhasználása között;

70.  üdvözli az EBB külső hitelnyújtásra vonatkozó új mandátumának keretében meghatározott, fokozott rugalmasságot lehetővé tevő rendelkezéseket; felszólítja az EBB-t, hogy maximálisan támogassa az uniós szakpolitikákat és célkitűzéseket;

71.  kéri az EBB-t, hogy a garanciaalapot kiegészítő jelleggel rugalmasan vegye igénybe, valamint fordítson nagyobb figyelmet a saját kockázatú hitelnyújtásra, kiszélesítve azt a kört, amelyen belül megtérülést ígérő projekteket keres; kitart amellett, hogy az EBB biztosítsa a projektek végső kedvezményezettei számára az általa nyújtott európai pénzügyi támogatás nagyfokú láthatóságát;

72.  megállapítja, hogy az EBB prioritási területei között élen állnak a csatlakozás előtt álló országok, valamint a keleti és a déli szomszédság; különösen hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani az arab tavaszt követő demokratikus és gazdasági átalakuláshoz nyújtott támogatást, külön hangsúlyt helyezve a déli országokban és a keleti partnerországokban a civil társadalmi szempontokra, a munkahelyteremtésre és a gazdasági fellendülésre; elégedetten veszi tudomásul a kkv-k és a finanszírozáshoz való hozzáférés előtérbe helyezését;

73.  az EU külső politikáival összefüggésben támogatja az új pénzügyi termékek – így például a vállalkozások új kategóriáinak elérése érdekében az uniós támogatásokat, kölcsönöket és kockázatmegosztó eszközöket ötvöző termékek – fokozatos kidolgozását a Bizottsággal és a tagállamokkal; kéri, hogy a fenti eszközök igénybevétele tekintetében határozzanak meg bevált gyakorlatokat és jól körülhatárolt támogathatósági kritériumokat, strukturált jelentéstételi, nyomonkövetési és ellenőrzési feltételek kíséretében; kéri az elosztási politika véglegesítését;

74.  elvárja ezért, hogy a nemzetközi pénzügyi intézményekkel az eszközök ötvözésével kapcsolatban folytatott együttműködésre szolgáló platform végrehajtásáról szóló irányítási jelentés tartalmazzon részletes és következetes információkat e tekintetben és biztosítsa az EBB megfelelő szerepkörét; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen teljes részletességű jelentést a pénzügyi eszközöknek az eszközök ötvözésével kapcsolatos együttműködésre szolgáló platform keretében történő végrehajtásának hatásairól és eredményeiről;

75.  üdvözli az EBB által több energetikai szektorban a növekedést és a munkahelyteremtést célzó projektekhez nyújtott támogatást; emlékeztet az uniós energia- és éghajlat-politika új fejleményeivel való összhang fenntartásának szükségességére; biztatja az EBB-t, hogy megújított energiapolitikájának keretében továbbra is támogassa az EU-n belül és kívül egyaránt az energiahatékonysággal és a fenntartható megújuló energiákkal kapcsolatos projekteket, és ezáltal egyengesse az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé vezető utat;

Az EBB más nemzetközi pénzügyi intézményekkel folytatott együttműködése

76.  emlékeztet arra, hogy az egymást átfedő tevékenységek megelőzésének az egyetlen hatékony módja az uniós szervek (a Bizottság és az EBB) és más pénzügyi intézmények közötti strukturált együttműködés;

77.  üdvözli az EBB és az EBRD között létrejött frissített egyetértési megállapodást, amely tükrözi az EU részéről az e két jelentős nemzetközi pénzügyi intézmény közötti koordináció és együttműködés szintjének fokozására való hajlandóságot; szorgalmazza, hogy az EBB tárgyalásokat folytasson és kössön egyetértési megállapodásokat a működési régióiban tevékenykedő regionális fejlesztési bankokkal, elősegítve ezzel a szinergiákat, megosztva a kockázatokat és a költségeket, és elegendő hitelt biztosítva a reálgazdaság számára;

78.  felszólítja mindkét intézményt, hogy a kiegészítő jelleg és a munkamegosztás szempontjából törekedjenek a lehető legjobb működési koordinációra annak érdekében, hogy módszeresen felkutassák a legjobb lehetőségeket és szinergiákat, valamint optimális tőkeáttételeket találjanak az uniós szakpolitikai célkitűzések támogatása és végrehajtása során, egymás komparatív előnyeinek és sajátosságainak tiszteletben tartása mellett;

79.  biztatja az EBB-t és az EBRD-t, hogy a kockázat felügyeletének fokozása érdekében a lehető legkorábbi szakaszban (előzetes értékelés vagy az intézkedés azonosítási szakaszai) erősítsék meg szakértelmüket, stratégiai és programozási megközelítéseiket a különféle beavatkozási területeken, és különösen a kockázatkezelési eszközökkel (pénzügyi, működési és országkockázatok) kapcsolatos együttműködésüket;

80.  üdvözli az EBB, az EBRD és a Világbank-csoport által 2012 novemberében elfogadott új közös cselekvési tervet, amelynek célja a gazdasági fellendülés és a növekedés támogatása Közép- és Délkelet-Európában, és tudomásul veszi, hogy a cselekvési terv a 2013–2014-es időszakra közös kötelezettségvállalásként több mint 30 milliárd EUR-t irányoz elő; felszólítja az EBB-t, hogy a megállapodás szerint legalább 20 milliárd EUR-ra vállaljon kötelezettséget;

81.  ismételten javasolja, hogy az Európai Unió legyen tagja az EBB-nek;

Az EBB irányítási, megfelelési és ellenőrzési kerete

82.  felszólítja az EBB-t és a többi társult partnert és érdekelt felet, hogy tovább javítsák irányítási mechanizmusaikat, többek között mindenre kiterjedő és megbízható nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek kifejlesztése révén;

83.  üdvözli, hogy az EBB a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezéshez (IATI) való csatlakozással megerősítette az átláthatóság iránti elkötelezettségét;

84.  kéri, hogy a bank biztosítsa panasztételi mechanizmusának teljes függetlenségét és megfelelő működését;

85.   kéri az EBB-t, hogy az Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek eleget téve hozza létre a dokumentumok nyilvános nyilvántartását, hogy az uniós Szerződésekben foglaltak értelmében garantálja a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; kéri a bankot, hogy kötelezettségvállalásának eleget téve 2014-től kezdve biztosítson nyilvános hozzáférést a nyilvántartáshoz;

86.  kéri, hogy a következő éves jelentést egészítsék ki az EBB fő beavatkozási területei tekintetében a finanszírozási műveletek hatására, adott esetben a várható multiplikátorhatásra és a pénzügyi előnyök finanszírozott programokban való átadására vonatkozó horizontális teljesítménymutatókkal;

87.  megismétli és hangsúlyozza, hogy a bank felelősséggel tartozik azért, hogy növelje a pénzügyi közvetítők és – a társfinanszírozott projektek esetében – a partnerek kiválasztásával, valamint a végső kedvezményezettekkel kapcsolatban az átláthatóság szintjét;

88.  hangsúlyozza, hogy az EBB-nek csökkentenie kell a bürokráciát a pénzeszközök hatékonyabb és gyorsabb elosztása érdekében;

89.  kéri az EBB-t, hogy a pénzügyi közvetítőkön keresztül történő hitelnyújtása során fokozza az átláthatóságot azáltal, hogy éves jelentést készít a kkv-knak nyújtott kölcsönökről, összesített adatokat közölve a kkv-knak történő kifizetések szintjéről, a megcélzott kkv-k számáról, a hitelek átlagos nagyságáról és a támogatott ágazatokról, beleértve kkv-k rendelkezésére álló kölcsönök hozzáférhetőségének és azok hatékonyságának értékelését;

90.  kéri az EBB-t, hogy tartózkodjon az átláthatóság, a csalás, a korrupció, valamint a környezeti és társadalmi hatások tekintetében kedvezőtlen múltbeli eredményekkel rendelkező pénzügyi közvetítőkkel való együttműködéstől; arra ösztönzi az EBB-t, hogy alakítson ki partneri kapcsolatokat átláthatóan és elszámoltathatóan működő pénzügyi közvetítőkkel, amelyek kapcsolatokkal rendelkeznek a helyi gazdasággal az egyes működési országokban; ebben a vonatkozásban kéri az EBB-t, hogy gondoskodjon nagyobb átláthatóságról, különösen a közvetített hitelek üzletágában, valamint járjon el kellő gondossággal az adóparadicsomok, a belső transzferárazás, az adócsalás, az adókijátszás és az agresszív adókikerülés vagy -tervezés használatának megelőzése terén; kéri a pénzügyi közvetítők kiválasztási kritériumait tartalmazó, nyilvánosan elérhető, kötelező lista létrehozását; felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg együttműködését a köztulajdonban lévő nemzeti hitelintézetekkel a finanszírozási programjai által a kis-és középvállalkozásokra gyakorolt kedvező hatások maximalizálása érdekében;

91.  kéri az EBB-t, hogy haladéktalanul kezdje meg a nem együttműködő országokkal és területekkel kapcsolatos politikájára irányuló befogadó felülvizsgálati eljárást, kellően figyelembe véve az ezzel kapcsolatos legutóbbi uniós és nemzetközi szintű fejleményeket; felszólítja ezért az EBB-t annak biztosítására, hogy a projektjeiben részt vevő minden vállalkozás és pénzügyi közvetítő nyilvánosan tegye közzé a vállalkozáshoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó bármely jogi struktúra – köztük a vagyonkezelő alapok, alapítványok és bankszámlák – haszonélvezeti jogát;

92.  kéri továbbá, hogy az Európai Bizottsággal együtt dolgozzon ki a pénzügyi közvetítők tekintetében egy nyilvános tilalmi listát, amely az átláthatósággal, a csalással, az offshore joghatósági területekhez fűződő kapcsolattal, valamint a társadalmi és környezeti hatásokkal kapcsolatos szakmai múltjukon alapul;

93.  alapvetőnek tartja, hogy az EBB megőrizze „AAA” hitelminősítését, mivel ez lehetővé tette számára, hogy 2012-ben 71 milliárd EUR kedvező kamatozású hitelt vegyen fel a nemzetközi tőkepiacokon; ösztönzi az EBB-t, hogy fokozza arra irányuló képességét is, hogy a nagyobb kockázatú, nagyobb értéktöbblettel járó projekteknek elsőbbséget biztosíthasson;

94.  emlékeztet arra és az előző évekhez hasonlóan hangsúlyozza, hogy az EBB-t prudenciális bankfelügyelet alá kell vonni, valamint kéri, hogy a lehetséges megoldást jogi tanulmány alapján határozzák meg;

95.  javasolja, hogy ezt a szabályozási felügyeletet:

   i. vagy az EKB gyakorolja az EUMSZ 127. cikkének (6) bekezdése alapján, vagy
   ii. az Európai Bizottság 2012. szeptember 12-i közleményében előirányzott jövőbeni bankunió keretében gyakorolják, vagy
   iii. ennek hiányában és az EBB önkéntes eljárása alapján – egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság bevonásával vagy anélkül – az Európai Bankhatóság, vagy egy független könyvvizsgáló hajtsa végre;

sajnálja, hogy a Bizottság a Parlament 2007-re visszanyúló kérései ellenére nem javasolt lépéseket ennek érdekében;

96.  üdvözli az EBB-n belüli, a legjobb banki gyakorlatoknak való általános megfeleléssel kapcsolatos új belső fejlesztéseket; kéri az EBB-től annak biztosítását, hogy mind az Unión belüli, mind az Unión kívüli műveletei tekintetében partnerei is betartsák azokat a bevált banki gyakorlatokat, amelyek megfelelnek a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályoknak és a pénzügyi piacok stabilitásának; kéri, hogy az EBB éves munkatervébe foglalja bele egy tevékenységi terület vizsgálatát annak érdekében, hogy bizonyosságot adjon arra vonatkozóan, hogy a bevált banki gyakorlatok a bank belső írásbeli eljárásainak részét képezik;

97.  kéri az EBB-t, hogy növelje tovább tevékenységei, értékelései és eredményei átláthatóságát és hozzáférhetőségét, az információhoz való könnyebb hozzáférés kialakítása által, mind belülről, az EBB munkatársai számára, a fontosabb EBB üléseken való részvétel lehetővé tétele révén, mind kívülről, például a weboldalán;

98.  üdvözli, hogy az EBB intézkedéseket tett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén, és az új csoportszintű megfelelés-ellenőrzési vezető kinevezése révén megerősítette megfelelési funkciójának erőforrásait; kéri, hogy a Parlament kapjon rendszeres tájékoztatást a csoportszintű megfelelés-ellenőrzési vezető jelentésében ismertetett eredményekről;

99.  kéri az EBB-t, hogy az illegális tevékenységek finanszírozása elleni küzdelem érdekében országonkénti jelentéstételt alkalmazzon; úgy véli, hogy az EBB által nyújtott finanszírozásra való jogosultság érdekében a különböző joghatóságok alá tartozó valamennyi kedvezményezett – akár társaság, akár pénzügyi közvetítő –, auditált éves jelentésében köteles közzétenni az eladásairól, az eszközeiről, az alkalmazottairól, az elért nyereségéről és a befizetett adóiról szóló, országonkénti információkat minden egyes országban, ahol tevékenységet folytat; úgy ítéli meg továbbá, hogy a kedvezményezetteknek a befogadó országuk kormányával kötött szerződésüket nyilvánosságra kell hozniuk, és külön közzé kell tenniük az adózási szabályokat minden egyes országban, ahol tevékenységet folytatnak;

100.  kéri, hogy az ellenőrzési környezetet igazítsák hozzá az EBB tőkeemelésének eredményeképpen és más pénzügyi partnerségeken belül a finanszírozási kérelmek mennyiségében bekövetkező jövőbeni növekedéshez, különösen a kockázatkezelési funkciók szempontjából;

A parlamenti állásfoglalások EBB általi nyomon követése

101.  felszólítja az EBB-t, hogy minden éves jelentésben számoljon be a Parlament által kiadott korábbi ajánlások helyzetéről és állásáról, különösen a különféle működési régióiban folytatott hitelezési tevékenységeinek az Unión és a szóban forgó régiókon belül a növekedésre és a munkahelyteremtésre, valamint az EU, illetve a tagjelölt országok és a szomszédságpolitikai partnerországok közötti gazdasági integrációra gyakorolt hatását illetően;

o
o   o

102.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0404.
(2) HL C 258. E, 2013.9.7., 131. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0057.
(4) HL L 280., 2011.10.27., 1. o.

Utolsó frissítés: 2017. szeptember 5.Jogi nyilatkozat