Elnök. - A következő napirendi pont az alábbi jelentésekről szóló közös vita:

– Christa Klass A6-0443/2008 jelentése a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság nevében a peszticidek fenntartható használatáról szóló keretirányelvről (06124/5/2008 – C6-0323/2008 – 2006/0132(COD));

– Hiltrud Breyer A6-0444/2008 jelentése a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság nevében a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (11119/8/2008 – C6-0326/2008 – 2006/0136(COD)).

  Christa Klaß, előadó. − (DE) Elnök asszony, Vassiliou biztos asszony, Dimas biztos úr, hölgyeim és uraim! Néha indulatoktól sem mentes, sok vita és tárgyalás előzte meg azt az eredményt, amely most itt van előttünk, és amelyről holnap lehetőségünk lesz szavazni. Nem könnyítettük meg a saját dolgunkat. A helyes megoldás megtalálása érdekében, tárgyalásaink során nem volt mindig könnyű dűlőre jutni a Tanáccsal és a Bizottsággal. Megállapítottuk, hogy a tudomány sem nyújt minden esetben segítséget a helyes irány kijelöléséhez. További tudományos segítség szükséges ahhoz, hogy elemezni tudjuk ennek az új szabályozásnak az eredményeit. Ezért mindenekelőtt őszinte köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik konstruktív javaslatukkal hozzájárultak ehhez a pozitív eredményhez, a képviselőtársaimnak itt a Parlamentben, az Európai Bizottságnak, a Tanács francia elnökségének – sajnálom, hogy a Tanács cseh elnöksége ma este nincs jelen – és köszönetet szeretnék mondani a munkatársaknak is.

A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló jelenlegi irányelvvel egy óriási lépést teszünk egy egységesebb környezet- és fogyasztóvédelem irányába. A fenntarthatóság – mint átfogó európai mezőgazdasági fogalom – biztosítani fogja az egészséges élelmiszereket és az egészséges környezetet. Ez az első alkalom, hogy a növényvédő szerek használatának harmonizálása európai szinten valósul meg. A „csak amennyire szükség van, amilyen keveset csak lehetséges” alapelv átfogó és alapos ismereteket feltételez. A növényvédő szerek tulajdonképpen gyógyszerek a növények számára. Ahhoz, hogy valóban hatásosak legyenek, megfelelően kell azokat használni – a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben és a megfelelő időpontban kell használni. Idetartozik az is, hogy végig kell gondolnunk, hogy vajon vegyi növényvédelemre vagy inkább mechanikai intézkedésekre van-e szükség. A legmegfelelőbb technológia és a bevált permetező gépek kiválasztása mind a környezet, mind a felhasználó védelmét szolgálni fogja és a jó terméssel fog hozzájárulni a művelet sikeréhez. A tagállamok olyan intézkedéseket fognak beépíteni a nemzeti cselekvési tervükbe, amelyek a növényvédő szerek használatának csökkentését szolgálják.

A kockázatcsökkentés jelenti az elsődleges célt. Az integrált növényvédelmi alapelvek alkalmazása 2014-től kötelező lesz az egész Európai Unió számára. A vízügyi keretirányelv előírásainak betartása is prioritás. A tagállamoknak a vízterületekkel határos pufferzónákat kell létrehozniuk, amelyeket a talaj jellemzőinek feltételeihez és a földrajzi körülményekhez kell igazítani. A helyi hatóságok által, illetve a védett területeken használt növényvédő szereket minimálisra kell csökkenteni, vagy meg kell szüntetni, amennyiben ez szükséges. Léteznek a berendezések ellenőrzésére vonatkozó rendeletek, és meghatározzák majd, hogy milyen időközönként kell rendszeres fenntartást végezni. A kockázatcsökkentés azt jelenti, hogy a hivatásos felhasználóknak a növényvédő szerekkel kapcsolatos megbízható és folyamatos képzésben kell részesülniük. A növényvédő szerek vásárlása során jól képzett eladóknak kell tájékoztatni azok alkalmazásáról és kockázatáról azokat a magánfelhasználókat, akik nem vesznek részt szakirányú képzésben, a helytelen használat következtében komoly károkat okozhatnak a magántulajdonban álló kertekben.

Ez az irányelv azt jelenti, hogy a tagállamok eddigi eltérő szabályozását egy magasabb, közös szinthez fogják igazítani. A javasolt intézkedések a környezet, a fogyasztók és a felhasználók javát szolgálják. Az Uniószerte azonos feltételek, azonos biztonsági előírásokat és azonos termelési feltételeket fognak biztosítani. Nem fogják engedélyezni azoknak az anyagoknak a használatát, amelyek bizonyítottan károsak az egészségre, ebben egyetértünk. A tiltásnak azonban tudományosan megalapozott eredményeken és nem politikai dogmákon kell alapulnia. A növényvédő szereknek való kitettséggel szintén foglalkoznunk kell, mivel a növényvédő szerek esetében, mint ahogy ez az élet más területére is igaz, az adagolás mértéke az, amely miatt fennáll a mérgezés kockázata. A fejfájás elleni tabletta áldást jelent, de ha 20 tablettát veszünk be, akkor veszélyessé, sőt életveszélyessé válik.

Sikerült jó kompromisszumra jutnunk. Harmonizálni fogja a környezetvédelmet és gazdaságpolitikát és remélem, hogy a holnapi napon a jelentés egyhangú elfogadásával, sikerül nagyobb nyomatékot adni ezeknek a követelményeknek.

Még egy technikai pontot érintenék, egy hiba csúszott a 14. cikk (4) bekezdésébe. Hivatkozás történik a 4. cikk (3) bekezdésében említett internetes portálra, holott a 4. cikkben nincs (3) bekezdés. Ezt ki kell javítani.

  Hiltrud Breyer, előadó. − (DE) Elnök asszony, tisztelt biztosok, hölgyeim és uraim! Ez a megállapodás mérföldkő, mérföldkövet jelent az európai egészségvédelem és fogyasztóvédelem, de a környezetvédelem és a gazdaság számára egyaránt. Először is, köszönetet szeretnék mondani az árnyékelőadóknak a kiváló együttműködésükért. Köszönet illeti a munkában érintett személyzetet is, a Bizottságot és Önt, Dimas úr, a Tanács francia elnökségét, és köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak a munkáját is, akiket nem rémisztettek el az iparágtól kapott túlzott számok.

Az Európai Parlamentben 200 módosítást fogadtunk el első olvasatban, és így megpróbáltunk a megállapodással kapcsolatos közös állásponton jelentősen javítani. A világos kizárási kritériumokkal véget fogunk vetni ennek a tudománytalan, számokkal való végtelen játszadozásnak, ennek a határértékek körüli hókuszpókusznak. Senki sem tudja a kockázatot mennyiségileg meghatározni. Biztonságot tehát, csak teljes tilalommal lehet elérni. A növényvédő szereknek és egyéb rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagoknak semmi, de semmi keresnivalójuk sincs az élelmiszerekben. A sikeres környezetvédelmet a tartósan megmaradó, a biológiailag felhalmozódó és mérgező anyagok (PBT) kizárásával fogjuk elérni. Különösen elégedett vagyok azzal, hogy az endokrin anyagokra sikerült világos kritériumokat kialakítani és megállapítani, és bízom abban, hogy a Bizottság az elkövetkező négy év során további kritériumokat fog javaslatot tenni.

Annak azonban különösen örülök, hogy az Európai Parlamentnek most először sikerült meghatározott engedélyezési kritériumokat megállapítani a méhek védelmére is. Vezető német és francia tudósok becslése szerint a beporzás gazdasági értéke éves szinten 150 milliárd EUR, a kár pedig akár 310 milliárd EUR is lehet, amennyiben elveszítjük a méheket mint beporzókat. Ezért különösen kérem Önöket, hogy holnap utasítsanak el minden benyújtott módosítást. Ezek felhígítanák ezt a kompromisszumot. Ezt a kompromisszumot a Tanács már jóváhagyta. Eddig mindig az volt az egységes gyakorlat, hogy a közös kompromisszumokat nem támadjuk meg. Annak is nagyon örülök, hogy sikerült közösen javítanunk az immunotoxikus és neurotoxikus anyagok szabályozásán, mert egy olyan Európában, amely állítólag egy tudásalapú társadalom, nem engedhetjük meg, hogy a gyermekek agyának fejlődését hosszú távon ezek, az agyban fejlődési rendellenességet okozó neurotoxikus anyagok súlyosan károsítsák. Egyértelmű igent mondhatunk a harmonizációra anélkül, hogy ez bármilyen korlátozást is jelentene a tagállamok jogszabályaira nézve, az engedélyezési eljárás területén pedig, megfelelő mozgásteret biztosítunk számukra.

A hármas jogalap is megmutatja, hogy nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészségnek, és a tilalmak alól való menetesítéseket, például a helyettesítési tervhez kapcsolódó korlátozásokhoz kötöttük, hogy ne a kivétel váljon szabállyá, hanem éppen fordítva. Örülök annak is, hogy sikerült az állatvédelmet is belevenni a rendeletbe, és hogy képesek vagyunk nagyobb átláthatóságot elérni, igaz a Bizottság részéről még nagyobb bátorságot vártam volna el. Remélem, hogy könnyebben hozzá tudunk majd férni az alkalmazási jegyzőkönyvekhez és képesek leszünk egy elektronikus engedélyezést bevezetni. Ez nemcsak a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem szempontjából mérföldkő Európában, de szerintem ez egyben varázslatos pillanat is Európa számára. Ez egy varázslatos pillanat Európa számára, mert ez a nagyon mérgező növényvédő szerek kivonásáról szóló döntés, példátlan és egyedülálló a világon, amely az Európai Unióban felgyorsíthatja az áttörést az egészségvédelem területén és ezzel Európa a világ éllovasa lesz.

Ez a rendelet hozzáadott értéket jelent majd a polgárok számára, akik tudják, hogy az Európai Unió elsősorban a fogyasztók és az egészség érdekeit tartja szem előtt és nem hajol meg az iparág érdekei előtt. Ráadásul ez egy olyan helyzet, amiben az iparág csak nyerhet, mivel olyan innovációs ösztönzőkhöz fog jutni, amiknek a segítségével a jövőben jobb és biztonságosabb termékeket tud majd előállítani.

  Stavros Dimas, a Bizottság tagja. − (EL) Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani és gratulálni az előadóknak, Klass asszonynak és Breyer asszonynak, valamint a Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló keretirányelvre vonatkozó javaslatokkal és a rendelet felülvizsgálatával és javításával kapcsolatban végzett kiváló munkájáért.

Különösen örülök annak, hogy sikerült a megállapodást második olvasatban elfogadni. Ez a megállapodás biztosítja a Bizottság eredeti javaslatának környezetvédelmi integritását, és néhány fontos kérdéssel kapcsolatban még ambiciózusabb környezetvédelmi célokat fogalmaz meg.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a polgárokat nagyon nyugtalanítja a növényvédő szerek használata. Ezért volt arra szükség, hogy először is az egyes növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1991-es irányelv módosításával megszigorítsuk a jelenlegi jogi keretet és másodszor, hogy az e termékek használata során meglévő hiányosságokat közösségi szinten pótoljuk.

Azzal hogy sikerült egyetértésre jutni az irányelvvel kapcsolatban, az Európai Unió bizonyságot adta annak a politikai szándékának, hogy a közegészségügy- és a környezetvédelem területén is hatékony intézkedéseket kíván hozni.

A Parlament hozzájárult ahhoz, hogy az irányelv bizonyos fontos pontokban ambiciózusabb legyen, mint amilyen a Tanács közös álláspontja volt. A tagállamoknak most kötelezettséget kell vállalniuk egy nemzeti cselekvési terv kidolgozására, amelyben mennyiségi célokat határoznak meg, részben a növényvédő szerek használatával járó lehetséges kockázatok korlátozása, másrészt bizonyos szerek használatának a csökkentése érdekében.

Ez nem volt egyszerű, mivel az előadónak meg kellett győznie arról a tagállamokat, hogy bizonyos körülmények között a kockázat csökkentésének lehatásosabb módját egyes növényvédő szerek használatának a korlátozása jelenti, és ez sikerült is neki. Az a tény, hogy sikerült egyetértésre jutni, jelentős előrelépést jelent az Európai Unióban a közegészség- és a környezetvédelem szempontjából.

Az Európai Bizottság ezért most kész elfogadni a kompromisszumos javaslatcsomagot annak érdekében, hogy sikerüljön második olvasatban megállapodásra jutni az irányelvvel kapcsolatban.

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, Klass és Breyer asszonynak és az árnyékelőadóknak a javaslattal kapcsolatos pozitív hozzáállásukért, a francia elnökségnek és mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a Bizottság javaslatát második olvasatban sikeresen lezárhassuk.

A növényvédő szerek fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a növénytermesztésben, az erdészetben és a kertészetben. Ugyanakkor, hatással vannak az emberi egészségre, az állatok egészségére és a környezetre is. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szabályozásuk hatékony és kiegyensúlyozott legyen.

Az eredeti javaslat előkészítése során a Bizottság széleskörű megbeszéléseket folytatott az összes érintett ágazat érdekelt feleivel és elkészített egy átfogó hatásvizsgálatot. A legfőbb prioritást az jelentette – és jelenti még ma is –, hogy a lehető legmagasabb szintű védelmet biztosítsuk az emberi és az állati egészség, valamint a környezet számára. Örömmel látom, hogy ez tükröződik az uniós intézmények közötti viták kimenetelében is.

A ma előttünk lévő kompromisszumtervezet több rendelkezéssel is megerősíti ezt a magas szintű védelmet. A hatóanyagok jóváhagyását világos és szigorú kritériumokhoz fogják kötni. A gyártóknak, szállítóknak és hivatásos felhasználóknak nyilvántartást kell vezetniük, amelyet kérés esetén be kell mutatniuk egy harmadik félnek, mint például a szomszédoknak, más helyi lakosoknak, illetve a vízágazatnak. A tagállamoknak szigorúbban kell felügyelniük a forgalmazást és a felhasználást, és a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a tagállamok által végzett ellenőrzéseket. Az állatok párhuzamos tesztelése megszűnik majd. Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban előmozdítsuk a fenntarthatóságot, biztonságosabb alternatív megoldásokat kell találni a veszélyesebb szerek felváltására.

Az átfogó tájékoztatás biztosítása érdekében, a Bizottság meg fogja azt is vizsgálni, hogy léteznek-e olyan alternatív anyagok amelyeket, az endokrin zavarokat okozó anyagokként ismert anyagok kiváltására lehet felhasználni. Ez, természetesen, a rendelet biztonsági előírásainak sérelme nélkül történne.

Az átfogó kompromisszum részeként, a méhek kockázatértékelésével kapcsolatban az alábbi szöveget szeretném javasolni: „A 8. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett hatóanyagokra és növényvédő szerekre vonatkozó adatszolgáltatási követelmények felülvizsgálata során a Bizottság különös figyelmet fordít azokra a kutatási jegyzőkönyvekre, amelyek olyan kockázatértékelést tesznek lehetővé, amely figyelembe veszi, hogy a méhek elsősorban a nektár és a virágpor összegyűjtésével, valójában milyen mértékben vannak kitéve ezeknek a szereknek.”

A kompromisszumtervezet még biztonságosabb keretet teremt az Európai Unióban a növényvédő szerek használatára, megerősíti környezetvédelmi biztosítékainkat és fokozottabban óvja polgáraink egészségét. Tükrözi a lisszaboni stratégiát is, mivel a bürokrácia csökkentéséhez vezetne. A jóváhagyási folyamat például rövidebb és sokkal hatékonyabb lesz. Ezen túlmenően, a tagállamok nem egymástól elszigetelve fognak működni, mivel az engedélyek kölcsönös elismerése lesz az általános szabály, nem pedig a kivétel. Ez megszünteti a belső piac felaprózódását és a növényvédő szerek szélesebb körű elérhetőségét biztosítja a mezőgazdasági termelők számára.

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ez teljes mértékben összeegyeztethető képviselőtársam, Dimas biztos úr hatáskörébe tartozó fenntartható növényvédő szerek használatáról szóló irányelvre irányuló javaslattal és teljes mértékben ki is egészíti azt.

  Erna Hennicot-Schoepges, a PPE-DE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony! Először is szeretnék köszönetet mondani az előadóknak, a Bizottságnak és az intézményeknek, különösen a francia elnökségnek. Nagyon sokat dolgoztak azért, hogy megszülessen ez a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt az emberi egészség és a mezőgazdasági termelés között.

Ami a mezőgazdasági termelőket illeti, a háromzónás rendszer harmonizációja elősegíti majd a termékekhez, valamint a kisebb jelentőségű felhasználások számára létrehozandó alaphoz való hozzáférést, amelyet a Bizottság már korábban előírt és garantált, ami azt jelenti, hogy olyan termékek fognak forgalomba kerülni, amelyeket kisebb jelentőségű termesztési és kertészeti célokra terveztek. Így tehát garanciánk van arra vonatkozóan, hogy 2020-ra a bizonyítottan káros hatású szereket, mint a CMR-anyagokat és az endokrin zavarokat okozó anyagokat kivonják a forgalomból.

Ebből következik, hogy ennek a javaslatnak jelentősen csökkentenie kell azokat a betegségeket és különböző rákos megbetegedéseket, amelyekről már tudományosan bebizonyosodott, hogy a növényvédő szerekhez köthetők, beleértve a degeneratív megbetegedéseket is, amelyek hatásait szintén bizonyították.

Még azt a fontos tényezőt kell kiemelni, hogy mindent el kell követni a méhek védelmére hozott intézkedések jobb betartása érdekében. A Bizottság pont most tett egy nyilatkozat ezzel kapcsolatban. Szeretném tudni, hogy az imént felsorolt szempontok alapján a Bizottság vajon felülvizsgálja-e a 2007/52/EK irányelvet? A biológiai ellenőrzési mechanizmusok is kiemelt szerepet kapnak, ennek a területnek a Bizottság által támogatott és finanszírozott kutatása azonban további hatékony tevékenységet igényel. Biztos vagyok abban is, hogy ez a szöveg jó hírként szolgál majd, és megadja majd azt az ösztönzést, amely a nagy konvencionális vegyi növényvédőszer-gyártók kutatási és innovációs tevékenységének ösztönzéséhez szükséges.

Ami a Bizottságot illeti, a jelentés időközi jelentéseket ír elő, amely a nyomon követés garantálását jelenti. Remélem, hogy a nemzeti testületek szintén mindent elkövetnek annak érdekében, hogy bebizonyítsák ennek a javaslatnak a megalapozottságát.

  Dan Jørgensen, a PSE képviselőcsoport nevében. – (DA) Elnök asszony! Amikor a Bizottság javaslatát közzétették, azonnal vezető hírként szerepelt egy jelentős dán napilapban. Az újság címlapján ez volt olvasható: „Az EU veszélyezteti a dán felszín alatti vizeket”. Dániában, mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy nagy mennyiségű tiszta felszín alatti vizünk van, amely tisztítás nélkül is iható. Ezért tehát a csapvíz – amely felszín alatti víz –anélkül is iható, hogy először tisztítanunk kellene. Ha a Bizottság javaslata az eredeti formában került volna végrehajtásra, az azt jelentette volna, hogy Dániában közel kétszeresére nőtt volna a piacon megjelenő növényvédő szerek száma. Ez nagy valószínűséggel azt is jelentette volna, hogy a növényvédő szerek nagy része bekerült volna a felszín alatti vizekbe – pont azok a növényvédő szerek, amelyeket azért nem használunk, hogy nehogy bekerülhessenek a felszín alatti vizekbe, mert ez esetben képtelenek lennénk tisztítás nélkül meginni a vizet. Egyértelmű katasztrófa lett volna – és nemcsak Dánia számára –, ha a Bizottság eredeti javaslata kerül elfogadásra. Ahogy az én hazámban a felszín alatti vizeinkre vigyázunk, amelyet most itt példaként hoztam fel, természetesen vannak más országok, ahol más környezeti és egészségügyi területeket kívánnak megóvni, és az EU sohasem kényszeríthet egyetlen országot sem védelmi szintjének csökkentésére. Ezért nagyon örülök annak, hogy sikerült – nem a Bizottság, nem a Tanács, hanem a Parlament erőfeszítéseinek köszönhetően – biztosítani azt a rugalmasságot, amely lehetővé teszi, hogy az egyes tagállamok, ahol speciális szempontok merülnek fel, „nem”-et mondhassanak azokra a növényvédő szerekre, amelyeket nem akarnak engedélyezni, amennyiben ez lenne a helyzet.

Egy másik pozitív dolog, aminek nagyon örülök az, hogy elfogadtunk, hogy mostantól kezdve tiltott lesz, és fokozatosan kivonható lesz a növényvédő szerekben megtalálható legveszélyesebb anyagok egy része. Ezek olyan anyagok, amelyeket a néhány évvel ezelőtt megalkotott, REACH-ként ismert rendelet útján más alkalmazásoknál már betiltottak. Ezek olyan anyagok, amelyek annyira veszélyesek, hogy használatuk egyáltalán nem engedélyezett a textíliákban, az elektronikus termékekben, a játékokban, azonban engedélyezzük őket a növényvédő szerek esetében, amely aztán bekerül az élelmiszerünkbe! Ez, természetesen, teljes mértékben elfogadhatatlan és nagyon örülök annak, hogy most végre megszabadulunk ezektől a növényvédő szerekben található veszélyes anyagoktól.

Szeretnék megemlíteni egy harmadik dolgot is. Úgy gondolom, hogy rendkívül pozitív dolog, és nagyon örülhetünk annak, hogy az egyes tagállamok számára csökkentési célokat vezettünk. Bevezettük a cselekvési terveket az egyes tagállamok növényvédőszer-használatának minőségi és mennyiségi csökkentése céljából. A minőségi kifejezés arra a tényre utal, hogy léteznek anyagok, amelyek veszélyesebbek a többinél, és természetesen ezekkel az anyagokkal különösen óvatosan kell bánnunk, de jó elképzelés a mennyiségi értelemben vett csökkentés is, ami a növényvédő szerek használatának teljes körű csökkentését jelenti. Ez nyilvánvalóan azt eredményezi majd, hogy csökkenni fog azon anyagok használata, amelyek végül vidékeinkre és az élelmiszerünkbe kerülnek.

Összefoglalásként azonban azt is el kell mondani, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket jobban lehetett volna csinálni. Ilyenek például a neurotoxikus anyagok. Ezek olyan anyagok, amelyek károsan hatnak a gyermek agyának fejlődésére. Az a tény, hogy ezeket az anyagokat nem vonjuk ki a forgalomból – véleményem szerint – igénytelen és szégyenletes. Szégyenletesnek tartom azt is, hogy lehetővé tettük, hogy mentességet kapjanak ezek az anyagok abban az esetben, ha az iparág bebizonyítja szükségességüket. Úgy gondolom, hogy sokkal igényesebben kellett volna eljárnunk. Összességében azonban örülök és elégedett vagyok. Ez győzelmet jelent az egészség és a környezetvédelem számára.

  Anne Laperrouze, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (FR) Elnök asszony, biztos asszony, hölgyeim és uraim! Remélem elérkeztünk a növényvédőszer-csomag elfogadásának pillanatához. A szavazásra bocsátandó mindkét kompromisszumos javaslatot több oknál fogva is kiegyensúlyozottnak és támogatásunkra érdemesnek tartom.

Jelentős előnyöket biztosít a gyártók és felhasználók számára: az engedélyezési eljárás leegyszerűsítése, többek között a három zónára való felosztáson és az ezzel járó kölcsönös elismerési eljáráson keresztül. Én jobban örültem volna csak egy zónának, ami még nagyobb összhangot biztosított volna az EU területén, de a tagállamok túlságosan óvatosan viszonyultak ehhez. Az eladók és vevők részére egyaránt előírt egyre magasabb képzési elvárások – amely során jobban megismerik a növényvédő szereket és azok használatát –nemcsak a jobb egészségvédelem, de a nagyobb haszon garanciái is.

Az előnyök az állatvédők számára is jelentősek, ez részben az állatkísérletek adatainak összevonásának köszönhető. Az egészség és környezetvédelem számára is rendkívül jelentős előrelépést jelent; hosszútávon a legveszélyesebb anyagokat kevésbé veszélyes anyagokkal fogjuk kiváltani.

Beszélnem kell az endokrin zavarokat okozó anyagok nagyon ellentmondásos kérdéséről. Mostanáig ezeknek az anyagoknak nincs pontos meghatározása. Egyetlen jogalkotási szöveg sem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A kompromisszummal a Bizottság négy évet kap arra, hogy tudományosan megalapozott javaslattervezeteket készítsen arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedések szükségesek az endokrin zavarokat okozó anyagok tulajdonságainak a meghatározásához. A tudományos meghatározás lehetővé teszi majd a termékek osztályozását, annak alapján, hogy hatásuk okoz-e zavarokat vagy sem, és az iparág számára biztosítja a szükséges tudományos jogi keretet.

A kompromisszumos javaslat figyelembe veszi a méhek kérdését és az ökoszisztémában betöltött kulcsfontosságú szerepüket is. Valóban úgy gondolom, hogy a kompromisszumban található megfogalmazás és az Európai Bizottság nyilatkozata óriási előrelépést jelent. Nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a hatóanyagok a méhek általános fejlődésére milyen hatással vannak, hanem azt is, hogy a nektárra és a virágporra milyen hatással vannak. Szeretném megnyugtatni azokat az érintetteket, akikben a hatóanyagok és termékek hozzáférhetőségével kapcsolatban kétségek merültek fel. A háromzónás rendszer garantálja a tagállamok számára, hogy minél több termék engedélyezéséről döntsenek. Azonban eltérésekre is lehetőséget kínál.

A kisebb jelentőségű felhasználásokkal kapcsolatban a Parlament harcolt azért, hogy a Bizottság rövid időn belül készítsen javaslattervezeteket egy európai alap létrehozására. Ezenkívül létezik még a felülvizsgálati záradék, amely felszólítja az Európai Bizottságot, hogy elemezze, hogy milyen hatást gyakorol ez a jogszabály a mezőgazdaság sokszínűségére és versenyképességére.

Végül, de nem utolsósorban – és erre a képviselőtársaim is rámutattak – arra ösztönözzük a növényvédőszer-gyártókat, hogy olyan új és hatékony termékeket fejlesszenek ki, amelyek tiszteletben tartják az emberi egészséget és a környezetvédelmet.

Végezetül szeretném kiemelni, hogy a növényvédő szerek a növények számára gyógyszerek, amelyeket csak ellenőrzött és megfontolt módon szabad használni. Ezek a javaslatok elismerik és a jövőben még inkább hangsúlyozzák majd az integrált gyártás jelentőségét, amikor biztos és fenntartható mezőgazdaságról van szó. A két szövegnek – a jelenlegi formájukban – sikerült egyensúlyt teremteniük az egészség- és környezetvédelem, valamint mezőgazdasági termelők rendelkezésére álló termékek között.

Befejezésképpen szeretném elmondani, hogy milyen öröm volt együttdolgozni Önökkel, hölgyeim és uraim, ezen a nagyon kényes témán. Úgy gondolom, hogy a munkánk során sikerült megvalósítani az egymásra figyelést, egymás megértését és az együttműködést. Köszönöm hölgyeim és uraim, különösen szép munka volt a két előadónk, Klass és Breyer asszony részéről, akik kiváló tárgyaló feleknek bizonyultak a Tanáccsal kialakítandó kompromisszumos megoldás keresése során.

  Liam Aylward, az UEN képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony! A mezőgazdaság, az egészség és a környezetvédelem szempontjából kritikus szavazás estéjén mondjuk el véleményünket itt a Parlamentben. Szögezzük le: bárki, aki közülünk, jogalkotók közül meghatározott vagy felvetett egy problémát a jogalkotási folyamat során, azt a mezőgazdaság és a jövőbeni élelmiszerellátás iránti aggodalomból tette.

Természetesen engem is aggodalommal tölt el a túlzott mértékű növényvédőszer-használat és annak hatásai. Kétségtelen, hogy megnőtt a rákos megbetegedések aránya. Növekedett a levegőnkben, a vizeinkben és az élelmiszerben található maradékanyagok szintje, amely kihat az egészségre és a környezetre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a mi mezőgazdasági termelőink azok, akik leginkább közvetlen kapcsoltba kerülnek a növényvédő szerekkel. Ennek a jogszabálynak az a célja, amelyet nagyon üdvözlök, hogy megvédje polgáraink egészségét, a környezetet és a mezőgazdaságot.

Jogalkotókként azonban mindig egyensúlyra kell törekednünk és a jogalkotást megalapozott tudományos alapokra kell építenünk. Elvont értelemben nem alkothatunk jogszabályokat és nem is szabad ezt tennünk. Azzal, hogy a Bizottság eredeti tudományos és kockázatalapú megközelítésétől elmozdultunk egy veszélyalapú megközelítés irányába, már az első akadálynál elbuktunk. Egy megfelelő hatásvizsgálat nélkül – amelyet közülünk többen, számos esetben kértek – senki sem tudja megmondani, hogy pontosan hány anyagot fognak betiltani.

Írországnak egyedülállóan mérsékelt, de nedves éghajlata van. Ettől a burgonyánk és a téli gabonaterményeink érzékennyé válnak a gyomokkal és az olyan betegségekkel szemben, mint például az elsárgulás. A közel 22 anyagnak a kivonása, beleértve a Manzocebet és az Opust is, hatással lesz a termények hozamára.

A 18 hónap után, amely ehhez a jogszabályhoz kellett, mi most a kilátás? Egészen addig hozzá lehet férni azokhoz a növényvédő szerekhez, amelyek a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelően forgalomban vannak, amíg az érvényes engedélyezésük le nem jár. Ha Írországban bizonyítani tudjuk, hogy egy bizonyos anyag, amelyet ki kellene vonni a forgalomból, szükséges a növényegészséget fenyegető komoly veszély leküzdéséhez, és nincs biztonságosabb helyettesítő anyag, akkor ezt az anyagot a tilalom ellenére, további öt évre jóvá lehet hagyni.

Elméletben, ez működhet. A gyakorlatban pedig mindent el kell követnünk, hogy működjön. A jelenlegi helyzetben nem engedhetjük meg, hogy visszaessen az uniós élelmiszertermelés és gyengüljön piacvezető versenyhelyzetünk. Az iparágat rá kell kényszerítenünk és annak irányába kell löknünk, hogy alternatív, biológiailag megbízható termékekbe fektessen, amelyek legalább ennyire vagy még inkább hatékonyak. Van erre egy példánk. Mindannyian láttuk a nem vegyi, természetes, olcsó és hatékony gyógyító hatású permetet, amelyet világszerte használnak a fehér szőlő megóvása érdekében.

Üdvözlöm a Parlament módosítását, amely részben kitér a méhek védelmére, amelyeknek a beporzás révén kulcsfontosságú jelentősége van a mezőgazdasági termelők és az élelmiszerellátás számára.

Végül arra kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák az UEN 182. módosítást és utasítsák el a 169. módosítást. A Bizottságnak és a szakértőknek négy évük van arra, hogy meghatározzák az endokrin zavarokat okozó anyagok megfelelő tudományos alapját. Nem tehetjük tönkre ezt a tudományos értékelést nem tudományos alapú meghatározásokkal.

  Hiltrud Breyer, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony! Valójában Klass asszony jelentéséről akartam beszélni, de most megragadom az alkalmat, hogy válaszoljak az előző felszólalónak.

El kellene olvasnia a megállapodást! Ön most azt mondta, hogy mi a módosítással azt akartuk elérni, hogy az endokrin anyagokat ne lehessen további négy évig forgalmazni. Az Ön módosítása épp fordított helyzetet eredményezne. Kérem, nézze meg újra! Talán holnap vissza tudja vonni a módosítását, mivel az épp ellenkezője annak, amit Ön az imént mondott.

A növényvédőszer-ipar azt akarja, hogy ne állítsunk fel semmilyen kritériumot sem. Itt ebben a Parlamentben, természetesen mindenkinek fel kell magának tennie azt a kérdést, hogy meghajlik-e a növényvédőszer-ipar előtt, vagy pedig inkább az emberek, az egészség és a környezet számára hoz létre hozzáadott értéket. Ez képezi a vita sarkalatos pontját. Egyébként – mint ahogy eddig mindig – mi most is minden intézkedést megtettünk a mezőgazdaság támogatása érdekében. A dán példa különösen jól megmutatja: húsz év alatt sikerült a felére csökkenteniük a növényvédő szerek használatát, kétszeresére javítani a vízminőséget és felére csökkenteni a növényvédőszer-maradékanyagok mennyiségét anélkül, hogy a mezőgazdaságnak hátránya származott volna ebből.

Most rátérek Klass asszonyra, nagyon köszönöm munkáját! Képviselőcsoportunk szeretett volna azonban világos célkitűzéseket és világos időpontokat látni. Mindamellett reméljük, hogy ez arra ösztönzi majd a tagállamokat, hogy abban versenyezzenek egymással, hogy melyikük tudja a legkomolyabban venni a növényvédelmet és a fenntartható védelmet.

És természetesen, több jogot szerettünk volna biztosítani a mezőgazdasággal határos területek lakóinak. Ezzel összefüggésben remélem, hogy a brit legfelsőbb bíróság áttörést jelentő bírósági határozata, amely világosan ösztönzi és támogatja a polgárok tájékoztatásra vonatkozó kérését, talán alkalmas lesz arra is, hogy az információkhoz hasonló hozzáférést biztosítson az európai tagállamok polgárai számára. Remélem továbbá, hogy a nagyobb átláthatóság irányába is sikerült egy kis haladást elérnünk.

  Roberto Musacchio, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A szóban forgó intézkedésekkel – a növényvédő szerekről szóló irányelvvel és rendelettel kapcsolatos párbeszéd nagyon nehéz volt. A Parlament helyesen ragaszkodott egy olyan jogszabályhoz, amely hatékony és megfelelő a feladathoz. Vita folyt a Parlamenten belül is, de erős volt az ellenállás a Tanács részéről, és a gazdasági erők is lépéseket tettek érdekeik védelme érdekében.

De nekünk valójában a közérdek miatt kell aggódnunk. Biztosítani kell, hogy a fogyasztók maradékanyagoktól mentes élelmiszert ehessenek, hogy a polgárok élvezhessék a növényvédő szerektől mentes, romlatlan környezetet, és a mezőgazdasági termelők biztonságban és egy új, minőségi termék kialakításán dolgozhassanak.

A mezőgazdaságban a vegyi anyagok túlzott használata tapasztalható, ami mindent tönkretesz – az élelmiszerünket, a környezetet, a mezőgazdasági termelők pedig arra kényszerülnek, hogy magas árat fizessenek ezért az ipari terményért. A vegyi anyagokkal való visszaélés egy régi mezőgazdasági modellhez kötődik, ahol az értéket a mennyiség, nem pedig a minőség jelenti és ahol a termény nem a földtől, az évszaktól és a munkásoktól függ. Ez a modell mindenki számára költséges, és az üvegházhatásra gyakorolt hatása miatt egyben káros is. A most elfogadásra kerülő jogszabály egy olyan folyamat része, amely a minőségi mezőgazdaság egy modernebb, egészségesebb modelljét hozza létre, amely megfelel a polgárok és a környezet igényeinek, amely nagyobb elkötelezettséget érez a munka iránt és nagyobb jövedelmet biztosít.

El kell mondanom, hogy erőfeszítésünk meghozta gyümölcsét, hála mindkét előadó kitartásának és az összes szakértőnek, akik együttdolgoztak a tanácsi kollégáikkal. A növényvédőszer-használat – és nemcsak az azokkal összefüggő veszélyek – csökkentésére irányuló célkitűzés bekerült azon kötelezettségvállalások közé, amelyeket kizárólag a nemzeti tervek alapján kell teljesíteni. Ez elsősorban a nagy kockázatot jelentő anyagokat érinti.

Ha így tehát, a nem vegyi módszereknek, a talaj és a vízellátás védelmének és sértetlenségének biztosítunk prioritást, kiküszöbölve a közös erőforrásoknak, mint például a víznek mindenféle szennyeződését, akkor az egyes országoknak rendelkezniük kell annak felelősségérzetével, hogy csökkentsék a növényvédő szerek használatát a fenntartható használat javára. Gyakorlatilag tilos a légi permetezés, ahol nincs más életképes alternatíva, ott a helyi lakosokat előre tájékoztatni kell a permetezés összetételéről, időpontjáról és időtartamáról. Haladást értünk el a tájékoztatáshoz való jog, és az adatokhoz az interneten keresztül történő hozzáférés tekintetében is.

Azt akartuk, hogy a jogszabály szakítson a merev háromzónás elképzelésével, de a Tanács nem értett egyet, így ez megmaradt. Mindezek ellenére jelentős eredményeket értünk el; ezeket az intézkedéseket azért fogadjuk el, hogy harcoljunk az illegális, hamisított és veszélyes és más, hasonló anyagok tiltott kereskedelme ellen. Egy valódi lépést teszünk előre és remélem, hogy a parlamenti szavazás nem fog veszekedésbe torkolni!

  Johannes Blokland, az IND/DEM képviselőcsoport nevében. – (NL) Elnök asszony! A növényvédő szerek fenntartható használatáról és forgalomba hozatalának engedélyezéséről szóló vita nagyon összetett. Nehéz egyensúlyt teremteni a jó és a rossz között. Miközben a vegyi anyagok kárt okoznak a környezetben és az egészségben, mezőgazdaságunk nem tud nélkülük létezni, mivel ez túlságosan megnövelné a növényeket fenyegető betegségek kockázatát. Ez viszont pont az ellenkező hatást váltaná ki az élelmiszertermelésben és a gazdaságban.

A politikai döntéshozók és a politikusok előtt álló legfontosabb feladatot azt jelenti, hogy egy egészséges egyensúlyt sikerüljön találniuk a fenntarthatóság és a mezőgazdaság gazdasági helyzete között. Véleményem szerint ezek a mostani kompromisszumos javaslatok bizonyos mértékben ennek az egyensúlynak az irányába tesznek lépéseket, ezért tudom támogatni azokat. Örülök például annak, hogy fenntartjuk a kockázatcsökkentési rendszert, és nem támaszkodunk kizárólag a használat csökkentésére, mivel a gyakorlatban, önmagában a használat csökkentése nem garantálja a kockázat csökkentését. Vannak olyan esetek, amikor ugyan csökkentették a növényvédő szerek mennyiségét, a használt anyag koncentrációtartalma viszont magasabb volt, ez pedig nem válik sem a környezet, sem az egészségünk javára.

Annak is örülök, hogy az engedélyezés szabályozása nem lett olyan szigorú, mint ahogy azt a Parlamentben, első olvasatban javasolták. Az anyagok engedélyezése során újabb szigorítások kerülnek bevezetésre, és helyesen teszik ezt, ezeknek azonban nem lesz aránytalanul káros hatása a mezőgazdaságra.

Szeretném mindkét előadónak őszintén megköszönni együttműködését és az eredmény elérése érdekében tett erőfeszítéseiket.

  Ashley Mote (NI). - Elnök asszony! Délkelet-Anglia minden részéről üzentekkel árasztottak el a növénytermesztők, akik szinte katasztrofálisnak tartják ezt a javaslatot. Elmondták, hogy szerintük ennek az lesz az eredménye, hogy kevesebb lesz majd a hozam és magasabb lesz az ár, és megnyílik az út az importőrök előtt, akik más kritériumok alapján termelnek. Munkahelyek fognak megszűnni, egyes üzemegységek életképtelenné fognak válni és a termelés le fog állni. Az én választókörzetemben bezárások lesznek, mivel bizonyos esetekben, nem létezik alternatív megoldás azokra a kulcsfontosságú anyagokra, amelyeket a szakértő növénytermesztők használnak.

Több országban – kivéve a saját hazámat – készült reménytelenül gyenge hatásvizsgálat, és a kockázatértékelésről a veszélyértékelésre való átállással kapcsolatos véleményt már hallhattuk korábban. Ha a veszélyeket akarjuk kritériumként meghatározni, akkor akár a benzint és a koffeint is betilthatnánk. Még a tudomány is ellenünk van; a kártevőkben kialakult rezisztencia problémája egyre súlyosabbá válik, és egyre jobban csökken a biológiai sokszínűség. Az integrált kártevő programok máris csökkentették a növényvédő szerek iránti igényt. Ami valóban fontos, az a választási lehetőség, és nem a mennyiség. Úgy tűnik, hogy egyáltalán nem vették figyelembe a vetésforgó által jelentett előnyöket. Nincs joguk tönkretenni a még megmaradt néhány életképes brit ágazat egyikét csak azért, hogy enyhítsék a dánok vonakodását, hogy ki tudják nyerni az ivóvizet a földből.

  Marianne Thyssen (PPE-DE). - (NL) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Előadóink nagyon keményen dolgoztak a megállapodáson, amely támogatásunkra érdemes, elsősorban azért, mert ambiciózus környezeti és egészségügyi célkitűzések megvalósítására törekszik, másrészt viszont mezőgazdasági-gazdasági vonatkozásban racionális marad, ami azt jelenti, hogy mind az élelmiszerellátás biztonságának, mind az Unióban végzett gazdálkodás életképességének szempontjait is figyelembe veszi.

Mint mindig, egy kompromisszum az adok-kapokról szól. Nekem még mindig nehézségeim vannak a kizárási (cut-off) kritériumokkal kapcsolatban. Jobban szerettem volna egy tudományosan megalapozott kockázatelemzésen alapuló kiválasztást látni, noha el kell ismernem, hogy az eltérés lehetősége továbbra is biztosítja a dolgok működőképességét.

Ami a pozitív oldalt illeti, elsősorban a következő pontokat kívánom kiemelni. Először is a tagállamoknak ráhagyási lehetőségük van a mennyiségi csökkentés célkitűzéseinek meghatározásakor. Másodsorban, az Uniót három zónára osztották fel, amelyekben kölcsönösen elismerik az engedélyeket, ami közelebb visz bennünket egy egységes piac megvalósításához, ahol kisebb a bürokrácia és gyorsabban lehet hozzájutni a jobb növényvédő szerekhez. Harmadsorban üdvözlöm azt a tényt, hogy a tagállamok megfelelő rugalmassággal rendelkeznek ahhoz, hogy meghatározzák a folyóvizek körül kialakított pufferzónák kezelésének módját. Végül szintén üdvözlendő az a tény, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kisebb jelentőségű terményeknél alkalmazott növényvédő szerek használatát. Ez különösen azoknál az országoknál fontos, ahol kis földterületen folytatnak intenzív mezőgazdasági tevékenységet, ezért remélem, hogy a kisebb jelentőségű felhasználók számára létrehozandó alap megfelelő pénzforrásokkal fog rendelkezni.

A helyes irányadó elv a növényvédő szerek használata tekintetében: a lehető legkevesebbet és a lehető legbiztonságosabban, de annyit, amennyi egy biztonságos és nyereséges növénytermesztéshez szükséges. Ha megfelelő érzékenységgel ismerünk el és követünk nyomon, ha szakszerű és felelősségteljes használatra törekszünk, és ha figyelembe vesszük, hogy a mezőgazdasági termelés egy globális piac keretei között folyik, akkor sikerül megteremtenünk a helyes egyensúlyt, és ezért támogatjuk ezt a kompromisszumot.

  Anne Ferreira (PSE). – (FR) Elnök asszony, tisztelt biztosok! Először is köszönetet szeretnék mondani az előadóknak. Tisztában vagyunk ma azzal, hogy annak ellenére, hogy a növényvédő szerek jelentős mezőgazdasági növekedést tettek lehetővé, bizonyos esetekben igen negatív hatással vannak az egészségre és a környezetre. Ezért a bevezetendő jogszabályok mellett sürgős szükség van egy járványügyi nyilvántartásra, amely lehetővé teszi, hogy megmérjék, milyen mértékben vannak a növényvédő szerek hatásának kitéve a hivatásos felhasználók és családtagjaik, és természetesen a fogyasztók. Egyes régiókban azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb számban fordulnak elő a különböző rákos megbetegedések. A felhasználók és különösen a mezőgazdasági termelők gyermekeit is érinti ez a betegség. Az emberi egészség kulcsfontosságú kérdése mellett a környezetre gyakorolt hatást is mérni kell. Már egy ideje tisztában vagyunk bizonyos vegyi anyagoknak a talajvizekre és a folyókra gyakorolt káros hatásával. Szeretném a kérdéssel kapcsolatban azt is elmondani, hogy nem tartom kielégítő megoldásnak azt a javaslatot, hogy a pufferzóna kérdését a különböző nemzeti hatáskörökbe utalják. Azt hiszem, hogy a Bizottságnak erre a témára nagyon oda kell figyelnie.

Napjainkban egy növekvő mértékű talajeróziónak is szemtanúi vagyunk, ami az elkövetkező évtizedekben veszélyt jelenthet az Európai Unióban mezőgazdasági célra felhasznált földterületek nagy részére. Jelentős mértékben csökken ennek a földnek a termékenysége. Az Európai Unió lépéseket tesz a kockázatok kiküszöbölésére, ami helyes, de a mezőgazdasági termelőket is támogatni kell abban, hogy a káros növényvédő szereket minél kisebb mennyiségben, sőt egyáltalán ne használják. A jövőbeni közös agrárpolitikának tartalmaznia kell ezt a célkitűzést és pénzügyileg jobban figyelembe kell venni a magas színvonalú termelés és a mezőgazdaság közötti kapcsolatot. A mezőgazdaság és ökotoxikológia területén végzett kutatásokat, valamint a mezőgazdasági termelők képzését új termelési módszerek kidolgozásának a támogatására kell felhasználni, és ezeknek igazodniuk kell a területek egyedi jellemzőihez.

Befejezésképpen egy most megjelent film címét idézem, amely a ma esti témánkkal foglalkozik, és aminek a címe: „Demain nos enfants nous accuserons” [Holnap a saját gyermekeink fognak minket vádolni].

  Mojca Drčar Murko (ALDE). - Elnök asszony! Hadd csatlakozzam azokhoz a képviselőkhöz, akik a második olvasatban elért megállapodást egy jól kiegyensúlyozott kompromisszumnak tekintik, hiszen nagyon összetett kérdésről van szó. Ez a megállapodás megmutatja azt az utat, amely révén további javulás érhető el az ágazatban, amely a növényvédő szerek hatékonyabb és biztonságosabb használatának irányába mutat, és amely elég rugalmas ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek azok a helyzetek, amelyek az egyes növényvédő szerek tilalma következtében – végső soron – a mezőgazdasági termények fedhetetlenségének egyértelmű csökkenéséhez vezet.

Különösen üdvözlöm, hogy sikerült javítani a Bizottság eredeti javaslatán, aminek célja a párhuzamos tesztelések és tanulmányok elkerülése és a nem állatokon végzett vizsgálatok támogatása volt.

Remélem, hogy ez kihat majd más, kapcsolódó ágazatra, mint például a növényvédő szerekkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekre, amelyek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van.

Még akkor is, ha a növényvédő szerek – a vegyi anyagokkal ellentétben – mérgezőek és ezért a biztonsági értékelésük különleges kérdés, nem jelenti azt, hogy feleslegesen kell állatvizsgálatokat végezni, vagy hogy a tudományos ismeret ne fejlődhetne olyan módon, hogy további feleslegeket állapíthatna meg, és az állatokon végzett vizsgálatok számának visszaszorítását ne tenné a jövőben lehetővé. Meg kell jegyezni, hogy az új mezőgazdasági peszticidek vagy növényvédő szerek fejlesztéséhez és nyilvántartásához akár több mint 12000 állatot is felhasználnak a több tucat különböző és gyakran egymást átfedő vizsgálatok során.

  Leopold Józef Rutowicz (UEN). – (PL) Elnök asszony! A növényvédő szerek károsak a környezetre és az állatokra is. Szeretnék rámutatni arra, hogy nagyon sok országban a régi növényvédő szerek tárolásának körülményei veszélyt jelentenek mind a környezetre, mind az emberekre. A szegény országok nem fogják tudni megoldani ezt a problémát az Unió támogatása nélkül.

A növényvédő szerek fenntartható használata fontos kérdés. Az információszolgáltatás és a felhasználók képzése alapvető jelentőségű éppúgy, mint a felhasználóknak az agro-technikai szolgáltatásokon keresztül nyújtott támogatás. Egyes szakértők szerint a felhasznált növényvédő szerek mennyisége lényegesen meghaladja a szükséges mértéket. Ez a leggyakrabban a kisfelhasználók esetében fordul elő, mivel ezek az emberek több témában sem rendelkeznek a szükséges agro-technikai ismeretekkel.

A többi fontos kérdés a növényvédő szerek forgalomba hozatala, a területtel kapcsolatos tudományos kutatások és minden egyéb olyan lépés, amely a növényvédő szereknek az egészségre és környezetre gyakorolt káros hatását csökkenti anélkül, hogy hatékonyságuk romlana. Szeretném nagyon megköszönni Klass és Breyer asszonynak a jelentésüket. Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy ennek az irányelvnek csak akkor van értelme, ha hatékonyan végre is hajtják, és ha a mezőgazdasági gyakorlat részévé válik.

A Nemzetek Európájáért Unió Képviselőcsoport támogatja az irányelvet.

  Bart Staes (Verts/ALE). - (NL) Elnök asszony! A növényvédő szerek fenntartható és kockázatcsökkentő használatáról szóló irányelv és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendelet egyaránt rendkívül szükséges és hasznos. A fenntartható élelmiszertermelés és fogyasztás – végső soron – alapvető emberi jog. Itt van előttünk a Parlament és a Tanács között létrejött két kompromisszum. Képviselőcsoportunk mindkét dokumentumot jóvá fogja hagyni annak ellenére, hogy természetesen egy határozottabb végső állásfoglalást szerettünk volna látni. Ami azt illeti, engem eléggé meglepett a gazdálkodó lobbinak és a növényvédőszer-iparnak az ezen anyaggal kapcsolatos hozzáállása és erőteljes tiltakozása, hiszen a jogszabályok, amelyekről holnap szavazunk, nagyobb védelmet fognak biztosítani az emberek és a környezet számára, és végső soron további innovációhoz és biztonságosabb helyettesítő szerek használatához fognak vezetni.

Senki sem érthet egyet a gazdálkodó lobbi által megfogalmazott kifogással, miszerint a növényvédő szerek több mint fele el fog tűnni. Valójában már a mezőgazdasági szervezetek is elismerik, hogy a termékek nem több mint 9%-át kell kivonni és ezt sem azonnal, hanem több évre elosztva, fokozatosan. Ennek a témának kulcskérdését, mint ahogy eddig is, a közegészségnek a rákkeltő anyagokkal szembeni védelme jelenti, amelyek a DNS-ben okozhatnak elváltozást, hatással lehetnek a termékenységre és felboríthatják a hormonháztartást. A témára vonatkozó, előttünk lévő két jelentés tiszteletre méltó, és kellő mértékben veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők világát. Még abban is egyetértés volt, hogy amennyiben egy konkrét gazdálkodó ágazat esetében nehézségek merülhetnek fel, akkor egy külön tervet lehet készíteni annak érdekében, hogy az ágazat több időhöz jusson.

Véleményem szerint, egyrészt az ökológia és másrészt a mezőgazdasági gazdaság között létrehozott tisztességes és elfogadható kompromisszumot terjesztünk elő.

ELNÖKÖL: ROTHE asszony
alelnök

  Mary Lou McDonald (GUE/NGL). - Elnök asszony! Számos példa van olyan megbízható uniós környezetvédelmi politikára, amely az uniós polgárok életének javulását eredményezi és természetesen sok példa van arra is, hogy az EU felesleges adminisztratív intézkedésekkel korlátozza a vidék gazdaságának és az életmódunk fenntartásának lehetőségét. Sajnos úgy gondolom, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos csomag az utóbbi kategóriába sorolható.

Az intézkedésekkel kapcsolatos aggályaim megfogalmazásával világossá akarom tenni, hogy nem az iparra, hanem a gazdálkodó közösségekre gondolok – mezőgazdasági termelőkre, akik – és erre az előttem felszólaló figyelmét kívánom felhívni – pont annyira aggódnak az emberi egészségért, mint bármely más állampolgár, és akiket ezzel kapcsolatban semmilyen rossz szándék sem vezérel.

Ebből a csomagból hiányzik az a tudományos alaposság, amely szükséges gazdaságunk, és egészségünk megvédéséhez. Az a tény, hogy nem készült alapos hatásvizsgálat, amely figyelembe veszi a környezetünket, egészségünket, a gazdaságunkat ért hatásokat és a vidéki közösségek fenntarthatóságát, a megfelelő alaposság alkalmazásának hiányát támasztja alá.

Attól tartok, hogy a csomaggal az előremutató szándékaink helyett pont az ellenkező hatást fogjuk elérni. Az a jó szándékú kísérlet, hogy egy fenntarthatóbb vidéket teremtsünk végül hátrányosan érintheti a vidéket azáltal, hogy túlzottan szigorú szabályokat vezetünk be, egy már amúgy is nehézségekkel küszködő, gazdálkodásból élő lakosságra.

Figyelmesen meghallgattam az ír mezőgazdasági termelők egyhangúlag megfogalmazott véleményét és úgy gondolom, igazuk van abban, hogy aggódnak a csomag miatt és amiatt, hogy ezek az intézkedések nem biztosítják polgáraink és a vidéki közösségek hosszú távú érdekeinek védelmét.

A háromoldalú álláspont előrelépést jelent a jelentéssel kapcsolatban, de a tényleges aggályok megszüntetése céljából a rendelet még további módosításra szorul.

  Nils Lundgren (IND/DEM), írásban. – (SV) Tisztelt elnök asszony! Ritka alkalom egy olyan euroszkeptikus számára, mint jómagam, hogy dicséretre méltónak találjon egy javaslatot, és azt ajánlja a tisztelt Háznak, hogy mellette szavazzon. Ennek az az oka, hogy határokon átnyúló környezeti problémákkal és a belső piac működőképességének kérdésével foglalkozunk. Annak ellenére, hogy a javaslatokra általában az értelmetlen bürokratikusság a jellemző – ezt ez esetben nem lehet elmondani.

Ez a javaslat kerül minden felesleges bürokráciát. Az előadónk helyes irányba halad. Ez a javaslat szigorú és szorosabb ellenőrzést javasol. Az alkoholhoz és dohányhoz hasonló mérgek használatának egyéni elhatározáson kell alapulnia. Együttesen biztos, hogy meg tudjuk magunkat védeni a toxicitással szemben. Erről szól a javaslat.

A javaslatban szerepel a rugalmasság, a kölcsönös elismerés, a zónákra történő felosztás, és az itt felsorolt és az ezeken kívül még létező növényvédő szerek betiltásához való nemzeti jog, amely egyszerűen tökéletes. A már jóváhagyott növényvédő szereket nem vonják ki. Ezzel kapcsolatban azonban fenntartásaim vannak. Ilyen mérgek esetében nagyon szigorúan kell eljárnunk.

Szeretném emlékeztetni Önöket arra, amit képviselőtársunk, Mote úr mondott azzal kapcsolatban, hogy ha az EU-ban szigorúbb szabályok kerülnek bevezetésre, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a polgárok más országokból szerzik be a termékeket. Én nem hiszem, hogy ez fog történni. Ehhez fontos azt feltüntetni, hogy a termék uniós tagállamból származik. Az emberek elsősorban ezeknek a termékeknek a megvásárlása mellett fognak dönteni. Ezért ajánlom tehát, hogy a Ház e kitűnő kompromisszum mellett szavazzon.

  Françoise Grossetête (PPE-DE). – (FR) Elnök asszony, természetesen gratulálni kívánok az előadóknak, és üdvözlöm ezt a megállapodást, amely az Európai Bizottság és Tanács támogatása mellett végzett figyelemre méltó munkájuknak köszönhető. Itt van most előttünk egy különösen jelentősnek tűnő dokumentum, mivel egy kiegyensúlyozott megállapodásról van szó, amely minden érintett fél érdekét figyelembe veszi, amely azt jelenti, hogy figyelembe veszi a fogyasztók egészségének védelmét – azoknak a fogyasztóknak, akik már a növényvédő szerek puszta említésétől nyugtalanná válnak, akik aggódnak, amikor meghallják, hogy a növényvédő szerek maradékanyagai megfertőzik a gyümölcsöt, a zöldséget és a gabonaféléket. Ezért nagyon fontos a megállapodásban megfogalmazott, a karcinogén és genotoxikus anyagok kivonása révén történő csökkentésre vonatkozó célkitűzés.

A környezet és a biológiai sokszínűség megóvása, a méhek problémájával, a vízvédelemmel és a földünk védelmével egyetemben, kulcsfontosságú tényezők. Ez vonatkozik a mezőgazdasági termelők védelmére is, hiszen ezeket a mezőgazdasági termelőket érinti legelőször az ilyen növényvédő szerek használata és akik elégedetten fogják fogadni a jogszabályok összehangolását és az eljárások egyszerűsítését, és továbbra is használni tudnak majd bizonyos anyagokat, amelyekre a mezőgazdaságban szükségük van, és amiről reméljük, hogy fenntartható mezőgazdaság lesz. A vegyiparnak, amelyre a mezőgazdaságnak szüksége van, szintén kötelessége, hogy alternatív megoldásokat találjon és dolgozzon ki. Ezzel a szöveggel megszűnik a veszély és a kockázat fogalma körüli zűrzavar. Nyilvánvaló, hogy a növényvédő szerek veszélyesek, de valójában a használatuk módja határozza meg, hogy veszélyt jelentenek-e a hivatásos felhasználók, a fogyasztók és a környezet számára. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a hivatásos felhasználók megfelelő képzésben részesüljenek, hogy a nyilvánosság tájékoztatást kapjon, és hogy létrejöjjön a bevált gyakorlatok iskolája.

Befejezésképpen el kívánom mondani, hogy az importellenőrzésének teljes harmonizációjára van szükség, mivel nem tehetjük meg, hogy miközben saját mezőgazdasági termelőinktől különböző dolgokat követelünk meg, olyan termékeket hozunk be az Európai Unióba, amelyek nem felelnek meg jogszabályainknak. Ez igazságtalan versenyhez vezethet.

  Thomas Wise (NI). - Elnök asszony, nem tudom, hogy mi folyik itt, de Vlagyimir Iljics Lenin jut eszembe, akinek az egyik leghíresebb idézete „minél rosszabb, annál jobb”. Miközben képviselőségem utolsó hat hónapját kezdem meg, azt látom, hogy pontosan ez történik itt. Minél rosszabb annál jobb! Az én meglátásom szerint azért jobb, mert minél előbb felismerik az emberek, hogy az EU milyen káros hatással van a bevételükre, a megélhetésükre és az élelmiszertermelésükre, annál jobban járunk, ha nem csinálunk semmit – és ez az, amit én képviselek.

Ez a jelentés egyáltalán nem felel meg a veszélynek vagy a kockázatnak; nem tud különbséget tenni a kettő között. Hadd mondjam el akkor Önöknek! Minden tiszta jég odakint – ez veszély. Fennáll annak a kockázata, hogy hazafelé menet elesek. Egyikre sem lehet jogszabályt alkotni.

Káros hatással lesz az élelmiszertermelésre. A mezőgazdasági termelők munka nélkül fognak maradni. Az élelmiszerárak növekedéséhez fog vezetni, különösen az Egyesült Királyságban. Azért szavazok ez ellen, mert a rosszabb a jobb, és amikor kijut ez az üzenet, akkor mi Nagy-Britanniában kilépünk az EU-ból.

  Dorette Corbey (PSE). - (NL) Elnök asszony! Szeretnék hasonlóképpen köszönetet mondani az előadóknak és az árnyékelőadóknak is. Az a kompromisszum, amelyet sikerült elérnünk, véleményem szerint egy lépést jelent a fenntarthatóbb gazdálkodás irányába, és erre nagyon nagy szükség van. Felesleges elmondani, hogy a növényvédő szerek kulcsszerepet játszanak a betegségek és a kártevők által terjesztett pestisek megelőzésében, de a vegyi növényvédő szerek szennyezik a környezetet és az egészségre is káros hatással lehetnek. Ezért olyan fontos, hogy felelősségteljes módon szűkítsük a hagyományos gazdálkodás és a biogazdálkodás közötti tátongó szakadékot. Ez a jogszabály pontosan ezt teszi, és főleg három, ebből a szempontból fontos intézkedés segítségével teszi ezt.

Először is, a legveszélyesebb vegyi növényvédő szerek közül néhányat betiltanak. Kivételre csak ott van lehetőség, ahol a helyettesítő termékek még nem állnak rendelkezésre. A tulipántermesztés nincs veszélyben, ezért semmilyen káros hatást sem jelentene, ha a toxinszint enyhén visszaesne.

Másodsorban – és ez legalább annyira fontos – a jogszabályba olyan ösztönzők kerültek be, amelyek a fenntarthatóbb termékek és kisebb jelentőségű terményeknél használt termékek kifejlesztését mozdítják elő. A kisebb jelentőségű termények olyan termények, amelyeket csak kis mennyiségben termesztenek, mint például a paradicsom, a kelbimbó és a tulipán. A kertészeti ágazat több szereplője attól félt, hogy a jogszabály következtében veszélybe kerülnek ezek a termények, de szerencsére félelmük alaptalannak bizonyult. Ennek valójában pont az ellenkezője igaz, mivel a jogszabály előírja egy olyan különleges alap létrehozását, amely a kisebb jelentőségű növénykultúráknak megfelelő termékek kutatását kívánja előmozdítani.

Egy harmadik, szintén jelentős intézkedést az jelenti, hogy a tagállamoknak ezzel összefüggésben terveket kell készíteniük, amelyek a megmaradt növényvédő vegyszerek használatának kockázatcsökkentésére irányulnak. A növényvédő vegyszerek használatát mindenhol csökkentik, különösen az érzékeny, mint például az iskolákhoz közeleső területeken. Ez is nagyon fontos.

Ezek mind olyan intézkedések, amelyek a környezet és a közegészségügy hasznára válnak. Ha rajtam múlt volna, én ugyanakkor a neurotoxikus szereket is betiltottam volna, mivel ezek kihatnak az emberi idegrendszer működésére, ezért azokat nem szabad mezőgazdasági terményekre permetezni.

  Frédérique Ries (ALDE). – (FR) Elnök asszony! Az európai polgárok ma örülhetnek annak, hogy a Bizottságnak, a Tanácsnak és természetesen az előadóak sikerült megállapodásra jutnia a növényvédő szerek kérdésében, és így – hogy most itt végighallgattam a vitát – látom, hogy erre elsősorban, az Egyesült Királyságban és Írországban folytatott alapos és hatékony lobbitevékenység mellett került sor.

Ez tehát egy olyan jogalkotási csomagot jelent, amely összeegyezteti az egészséget és a környezetet a versenyképességgel és az innovációval, és nem pedig szembeállítja őket, mint az sok esetben jellemző. Fontos észben tartani, hogy annak ellenére, hogy a szóban forgó közel 800 kémiai molekula vitathatatlanul fontos szerepet játszik abban, hogy a növényi kultúrát megvédjék a kártevőktől, sokan nem értenek azzal egyet, hogy a lakosság elkerülhető egészségügyi kockázatoknak legyen kitéve, és itt elsősorban a mezőgazdasági termelőkre gondolok, akik másoknál sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a káros anyagoknak, mint például a CMR-anyagoknak és az endokrin zavarokat okozó anyagoknak.

A WHO-tól kapott számadatok azt tanúsítják: évente a növényvédő szerek következtében egy millió komoly mérgezési esettel és 220000 halálesettel számolunk. Ez az a filozófia, amely mindenhez vegyi anyagot használ, amely koktélhatást vált ki, és amely a mezőgazdaságra rövidtávon tekint és amit ma megkérdőjelezünk. Egy szükséges irányváltás megy most végbe, természetesen csak abban az esetben, ha holnap a plenáris ülésen elfogadásra kerül a kompromisszum, amely hivatalosan is elindít egy ambiciózus, realista és határozottan modern növényvédőszer-politikát. Ambiciózus, mert az európaiak – hozzánk hasonlóan – meg akarnak szabadulni a veszélyes termékektől; ők is támogatják a légi permetezés betiltását és a közterületek fokozottabb védelmét. Realista, mert tiszteletben tartja a gazdasági életciklusokat, a forgalomba hozott szerek kétharmada biztonságos és ezért 10 évre engedélyezett, megújítható alapon, és a gyártóknak semmilyen jogos okuk sincs az aggodalomra.

Befejezésképpen elnök asszony, a növényvédő szerekkel foglalkozó csomag korszerű, mert a növényvédő szerek integrált szabályozása alapvető része egy új agrárpolitikának, amely Európa számára kevesebb, de jobb növényvédő szereket jelent.

  Zbigniew Krzysztof Kuźmiuk (UEN). – (PL) Elnök asszony! A növényvédő szerek fenntartható használatáról és a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló jelentésekkel kapcsolatos vita során elhangzott három kérdésre szeretném felhívni a figyelmet.

Először is a tárgyalt rendelkezések esetében a vegyi termékek használatának csak két szakaszáról beszélünk, nevezetesen a forgalomba hozatalukról és az ezt követő használatukról. A mai napig nem létezik olyan megfelelő szabályozás, amely az ilyen anyagok piacról való kivonásával és ártalmatlanításával foglalkozna. Hazámban, Lengyelországban, a növényvédő szerek ártalmatlanítása fontos kérdés. A jelentős pénzügyi támogatás elsőbbséget élvez az újabb jogszabályi rendelkezésekkel szemben. Azok a helyi hatóságok, amelyek területén található az ilyen jellegű anyagok lerakodótelepe, pénzügyi segítségre szorulnak ezek ártalmatlanításához. Másodsorban, a szubszidiaritás elve szerint kívánatos lenne, hogy a saját piacukon az egyes tagállamok maguk hozhassák meg a végső döntést arról, hogy engedélyezik, szigorítják vagy elutasítják-e a vegyi termékek használatát. Harmadsorban, szeretném kifejezni azon reményemet, hogy a növényvédő szerek használatával kapcsolatban a Parlamentben elfogadott megoldások azonos versenyfeltételeket teremtenek majd minden európai mezőgazdasági termelő számára. Bízom abban is, hogy ezeknek az anyagoknak a kereskedelmével és használatával kapcsolatos illegális gyakorlat minimálisra fog csökkenni.

  Madeleine Jouye de Grandmaison (GUE/NGL). – (FR) Elnök asszony! A jelentés javaslatai helyes irányba mutatnak, és ehhez gratulálni kívánok az előadóknak. Annak ellenére, hogy igaz – mint ahogy a Bizottság is mondja –, hogy a növényvédő szerek elsősorban a közös agrárpolitikát érintik, nem kevésbé igaz az, hogy egy ilyen irányelvnek törekednie kell arra, hogy a legfőbb jogi alapját a környezetvédelem és közegészségügy jelentse. Hatályát nem lehet egyszerűen a piacharmonizáció vagy a versenyképesség kérdésére szorítani. Ennek bizonyítékát a legkülső francia régiók – Martinique és Guadeloupe – esete jelenti, ahol Martinique esetében a földterület 20%-a, a sziget felszínének 20%-a – azaz, 1000 km2 felszíni terület vált véglegesen szennyezetté a klórdekón molekulák hatására, és még nem tudjuk, hogy mennyire tartósan. Ez egy olyan molekula, amely nemcsak a szárazföldet, de a felszíni vizeket, egyes felszín alatti vízterületeket és a part menti szakaszok tengervizeit is beszennyezte, ami komoly kárt okozott gazdaságunknak. Ki az, aki figyelmet fordít jelenlegi közegészségügyi problémákra? Ha még nincs túl késő, azt ajánlom a Parlamentnek, hogy tanulmányozza Martinique esetét, amelyről Franciaország nagyon is tud.

Kulcsfontosságú, hogy ez az irányelv a növényvédő vegyszerek használatának jelentős csökkentéséhez vezessen, nem utolsósorban olyan fenntartható alternatív megoldások támogatásával, mint a biogazdálkodás és a bio-növényvédő szerek. Ez hitelt ad majd a Parlamentnek. Végezetül, ne feledkezzünk meg – és ezt már többször kiemelték – arról a növényvédő szerek által okozott súlyos károsodásról, amely az állatvilágot, különösen a méheket éri. Fontos, hogy a Parlament éberen ügyeljen a szabad kereskedelem alá tartozó termékek, különösen azon országok mezőgazdasági termékeinek importjára, ahol a növényvédő szerek használatára nincsenek szigorú előírások.

  Kathy Sinnott (IND/DEM). - Elnök asszony! Mindannyiunk számára közös érdek az egészség védelme, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mezőgazdasági termelők azok, akik az egészségünk alapját jelentő jó, friss és tápláló élelmiszert előállítják. Az én hazám éghajlata nagyon nedves. Mezőgazdasági termelőink állandó harcot folytatnak a gombás fertőzésekkel. A gombák – ellentétben a rovarokkal, amelyek jönnek és mennek – jönnek és itt is maradnak. A gombaölő szerek betiltásával nem lenne lehetséges Írországban a burgonya és gabonatermelés, és ennek a jogszabályjavaslatnak máris van egy másik hatása is.

A médiánkban már megjelentek olyan cikkek, amelyek a GM-krumplitermelést támogatják, mintegy válaszként az EU növényvédő szerekkel kapcsolatos szigorításaira. Mi jelent nagyobb kárt a méhekre és a környezetre: a növényvédő szerek további felelősségteljes használata, mint ahogy azt az ír mezőgazdasági termelők teszik, vagy a génmódosított növénytermelés? Állítólag a növényvédő szerek megbonthatják a DNS-t. A génmódosítás a DNS megbontásán alapul. Még sohasem volt ilyen nagy szükség arra, hogy nekilássunk egy átfogó hatásvizsgálat elkészítéséhez.

  Fernand Le Rachinel (NI). – (FR) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A Tanács, a Parlament és a Bizottság között lezajlott háromoldalú párbeszédet követően a növényvédő szerekkel kapcsolatos csomagról december 18-án elfogadott szöveg kiegyensúlyozottnak tűnik.

Ténylegesen figyelembe veszi mind a mezőgazdasági termelők érdekeit, mind pedig a környezet – többek között a védett területek – szükséges védelmét. Miután figyelemmel kísértem ezt a témát, örülök az elért eredménynek, mivel lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági termelők úgy folytathassák gazdasági tevékenységüket, hogy nem büntetik őket a peszticidek és növényvédő szerek betiltásával, amelyek használatát szigorú ellenőrzéshez fogják kötni.

Ezzel kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy régiómban, Normandiában, már számos éve a savas gyümölcsök és zöldségek jelentik az új mezőgazdasági-környezetvédelmi gyakorlatot. Szerencsére a Tanácsnak és a Parlamentnek sikerült egy rendkívül hasznos területre vonatkozó megállapodást elérnie ebben a bizonytalan időszakban, amit még tovább nehezít a KAP zárómérlege és a mezőgazdasági költségvetés feje felett lebegő veszély.

Befejezésképpen el kívánom mondani, hogy minden esetben a mezőgazdasági termelők mellett fogunk állni, hogy megvédjük a munkaeszközüket és a társadalomban betöltött pótolhatatlan szerepüket, amely mindenekelőtt embertársaik élelmiszerellátásnak biztosításában és a földterület mindenki megelégedését szolgáló átalakításában nyilvánul meg. Ha az ökológusok felelőtlen nyomásgyakorlását figyelembe vesszük, akkor biztató jelnek tartom, hogy a józanész győzedelmeskedett.

  Anja Weisgerber (PPE-DE). - (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Holnap fogunk a növényvédelemmel kapcsolatos új szabályozásokról szavazni és ez egy olyan téma, amely a lakosság körében nagy érzelmeket korbácsol fel. Ez tükröződött a parlamenti tanácskozásokban is. Mi mind friss, egészséges, helyi és megfizethető áron kínált, a növényvédő szerek veszélyes maradékanyagaitól mentes élelmiszert szeretnénk. A háromoldalú párbeszéd keretében született eredmény, megteremtette ennek előfeltételét. A növényvédelemről szóló új rendelet nagy előrelépést jelent a nagyobb fogyasztó- és egészségvédelem irányába.

A mentességi kritériumok megállapításakor ismét a tudományos kritériumok kapnak prioritást a politikai dogmákkal szemben. A háromoldalú párbeszéd eredménye óriási előrelépést jelent a Parlamentnek az első olvasat során elért eredményéhez képest. A hatóanyagok közel 80%-a kikerül ebből a körből, és csak azok lesznek érintve, amelyek kockázatot az emberi egészségre és a környezetre, és mindez tudományos alapon történik. A jövőben is kellő mennyiségű növényvédő szer áll majd a fenntartható gazdálkodás rendelkezésére. A valóban veszélyes anyagokat azonban szintén be fogják tiltani.

A jövőben, a növényvédő szerek engedélyezését többé már nem 27 nemzeti engedélyező hatóság, hanem 3 engedélyezési zóna végzi. A zónákon belül a tagállamoknak elvileg kölcsönösen el kell ismerniük egymás engedélyét. A növényvédő szerekről szóló új rendelet biztosítja majd a növényvédő szerek ágazatában régóta esedékes harmonizációt. Egységesen magas védelmi szintet fogunk elérni anélkül, hogy veszélyeztetnénk a fenntartható mezőgazdasági termelést Európában. Most egy tényleges belső piac alakul ki, egységes versenyfeltételek jönnek létre, és komoly előrelépést teszünk az egészségvédelem területén. Ez csodálatos sikert jelent a fogyasztók és a mezőgazdasági termelők számára egyaránt. Nagyon köszönöm.

  Daciana Octavia Sârbu (PSE). – (RO) A hatékony gazdálkodási gyakorlatok betartása melletti növényvédőszer-használat elengedhetetlen ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelő mennyiségben, jó minőségű élelmiszert előállítani, ami magas szinten biztosítja a fogyasztók egészségének és a környezetnek a védelmét.

Elősegíti a fenntartható gazdálkodás biztosítását a növényvédő szerek használatához kapcsolódó kockázatok és hatások csökkentése és azok a célkitűzések, amelyek az anyagok használatának gyakoriságát kívánják csökkenteni.

Az Európai Unióban fogyasztott élelmiszerekben található magas növényvédőszer-szint ezektől a vegyi anyagoktól való függőség következménye, amikre a fertőzések megfékezése és a termelés hatékonyságának fokozása miatt ugyan szükség van, de amelyek a lakosság egészségére káros hatással lehetnek.

Egyes tagállamokban – többek között Romániában – a jelentős mértékű fertőzöttség káros hatással van a mezőgazdasági termőterületre, ilyen esetekben a növényvédő szerek használata tűnik a legjobb megoldásnak a kártevők megszüntetésére.

Ezért a növényvédő szerek integrált szabályozásának bevezetése, az alternatív szerek használata és a kockázatkezelés olyan megfelelő mezőgazdasági termékek termesztését segítik elő, amelyek figyelembe veszik a környezet és a közegészség biztonságát, csökkentve ezáltal a növényvédő szerektől való függőséget.

Ugyanakkor a Románia mezőgazdasági termőterületein található nagyszámú kártevő azt jelenti, hogy alkalmaznunk kell a légi permetezéssel történő kezelést. Azonban az irányelv hatálybalépést követően, ezek a permetezéssel történő kezelések csak abban az esetben lesznek alkalmazhatók, ha a kártevők leküzdésének nincs más reális alternatívája, annak érdekében, hogy a környezet számára megfelelő szintű védelmet biztosítsunk.

Elégedett vagyok a kompromisszumos eredménnyel, amelynek sikerült megszereznie a politikai képviselőcsoportok többségének támogatását. Egyensúlyt biztosít majd a növényvédő szerek rendelkezésre állása és a megfelelő mennyiségű élelmiszer között, valamint elősegíti az európai mezőgazdasági termelők versenyképességének fenntartását, és növelni fogja a környezet- és egészségvédelem szintjét.

  Holger Krahmer (ALDE). – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! A növényvédő szerek eddig is és most is alapvető mezőgazdasági erőforrások. A mezőgazdasági termelőknek szükségük van a növényvédő szerek minimális választékára, mert ezzel megvédik a hazai kulturális tájat, kiváló minőségű élelmiszert termelnek és megvédik az erőforrásokat.

A vegyi anyagokról folytatott vitánk túl sokszor irracionális szinten folyik. Racionálisan kell gondolkodnunk és cselekednünk, ha kézzelfogható eredményt akarunk elérni. A Parlament eredeti álláspontjának végzetes következményei lettek volna: a növényvédő szerek teljes tilalma alacsonyabb mezőgazdasági hozamokhoz és végső soron növekvő élelmiszerárakhoz vezetne. Ezért örülök annak, hogy a háromoldalú párbeszéd keretében elfogadható kompromisszumot sikerült létrehozni. Üdvözlöm továbbá, hogy megtartottuk a háromzónás szabályozást, még akkor is, ha egyes tagállamok jelentős mértékű mentességben részesülnek. Egy igazán bátor lépés a következetes belső piaci megoldás irányába, a jelenlegi helyzetben másképp nézne ki:

A létrejött elfogadható kompromisszum mellett törekednünk kell az endokrin szempontból hatékony anyagok végső meghatározására, és meg kell adnunk a Bizottságnak a négy évet arra, hogy kidolgozzon egy tudományosan megalapozott meghatározást. Ellenkező esetben túllépjük az elővigyázatosság elvét.

Sajnálatosnak tartom, hogy nem engedjük, hogy bármilyen hatásvizsgálat is készüljön a most megszületett megállapodásról.

  Janusz Wojciechowski (UEN). – (PL) Elnök asszony! Az emberi egészség szempontjából az Európai Unióban fontos kérdések szabályozásához szükséges feladatokat meghatározó munkánk a végéhez közeledik. Úgy gondolom, hogy az elfogadásra kerülő kompromisszumok biztos alapokon nyugszanak. Biztosítaniuk kell, hogy a korlátozások bevezetése az egészség előmozdítását szolgálja anélkül, hogy veszélyeztetné az európai mezőgazdaság fejlődését.

Szem előtt kell azonban tartani, hogy minden olyan változás, amely a mezőgazdaság biztonsági feltételeinek szigorítását célozza, jelentős költségnövekedéssel jár. Ezt mezőgazdasági termelőinknek kell viselniük, akiktől közben elvárjuk, hogy javítsák versenyképességüket a nemzetközi piacokon. Mezőgazdasági termelőinknek többet kell majd fizetniük a biztonságosabb növényvédő szerekért. Megismétlem, amit már korábban több alkalommal is elmondtam ebben a Házban. Feltétlenül állítsunk magasabb követelményeket mezőgazdasági termelőink és az élelmiszergyártók elé. Azonban ugyanezeket a követelményeket kell érvényesítenünk az Unión kívüli élelmiszerimportőrökkel szemben is, különben a színvonal javítására tett erőfeszítéseink kontraproduktívak lesznek.

  Jim Allister (NI). - Elnök asszony! Nem fogadom el azt a megállapítást, hogy a kérdéssel kapcsolatban egy kiegyensúlyozott csomaggal rendelkezünk. Ez a vita – szerintem – két érthetetlen dologra hívja fel a figyelmet: először is az EU siralmas érthetetlenségére, még csak időt sem szán egy hatásvizsgálat elkészítésének gondolatára, szélsebesen betilt számtalan növényvédő szert, nem foglalkozik azzal, hogy nincsenek helyettesítő szerek és azzal, hogy ennek a hazai élelmiszertermelés – különösen a gabona- és a zöldségágazat – fogja komoly kárát látni és ez még nagyobb mértékben fogja növeli az importfüggőséget azoktól országoktól, amelyek egyáltalán nem törődnek ezekkel a kérdésekkel.

Elnök asszony! A vita során sok mindent hallottam a tudományról, de milyen tudomány az, amely nem teszi ki magát egy megfelelő hatásvizsgálatnak?

A második érthetetlen dolgot az jelenti, ami különösen a saját hazámra vonatkozik, amelyet talán a leginkább érintenek a javaslatok, hogy olyan mértékben alávetette magát ezekben a kérdésekben a Tanács minősített többségi szavazásának, hogy most már valószínűleg képtelenek leszünk elutasítani őket. Amiatt az ostobaság miatt kerültünk ebbe a helyzetbe, hogy alávetettük magunkat a minősített többségi szavazásnak, és mégis, egyesek azt mondják, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében mind több témát kell ebbe a kategóriába sorolni.

  Richard Seeber (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony! Ez egy kiegyensúlyozott kompromisszum, ezért támogatni fogom. Ezen a ponton szeretnék mindent érintettnek köszönetet mondani. A csomag elkészítése – mint ahogy ebben a vitában is hallhatjuk – meglehetősen nagy érzelmeket korbácsolt fel, de ennek ellenére sikerült közös nevezőre hoznia azokat a különböző védelmi célokat, amelyeket ezzel a jogszabállyal kívánunk elérni.

Európa a növényvédő szerek terén az egyik legkorszerűbb jogalkotó hatalomnak számít a világon és ez óriási előny. Fontos volt számunkra, hogy egyensúlyt találjunk a szóban forgó kérdések és az egészségvédelem, a belső piac célkitűzései és természetesen a környezetvédelem között, de kiegyensúlyozott eredményt értünk el az egyes védelmi célok esetében is. Fontos volt számunkra, hogy megvizsgáljuk a különböző elveket, mint például azt, hogy az egész kérdéskör tényeken és tudományos elveken, ne pedig érzelmeken alapuljon, másodszor fontos volt, hogy megmaradjunk a kockázatalapú megközelítésnél és ne a korábbi veszélyalapú megközelítést válasszuk. Ez rendkívül fontos az egész jogalkotási projekt megvalósíthatósága és egy későbbi időpontban történő végrehajtása szempontjából.

Ugyanakkor arról sem megfeledkezhetünk meg, hogy a végrehajtás során nem szabad kedvezményes elbánásban részesíteni az importot, aminek köveztében hátrányos helyzetbe kerülne a nemzeti és az európai termelés. De a Bizottságnak itt még nagy feladata van. Összességében kiegyensúlyozott módon vettük figyelembe ezeket az elveket. Ezért úgy gondolom, hogy együtt tudunk élni a kompromisszummal. Ami a részleteket illeti, különösen fontos számomra, hogy a talajvízvédelem területén a tagállamok megkapták azt a rugalmasságot és szubszidiaritást, amely ahhoz szükséges, hogy megfelelően reagálhassanak sajátosságaikra. Hollandia nem hasonlítható Németországhoz, Görögországhoz vagy Máltához. Fontos továbbá, hogy a Natura 2000 programban résztvevő területeken és a madarak védett területein a növényvédő szerek használata minimálisra csökkenjen. A tagállamok ennek végrehajtáshoz jelentős mozgásteret kapnak. Mindamellett ez egy olyan kompromisszum, amelyet mindenkinek támogatnia kell.

  Bogdan Golik (PSE). – (PL) Elnök asszony! Először is szeretnék gratulálni az előadóknak kitűnő jelentésükhöz. Az idő rövidsége miatt, csak Klass asszony jelentését érintem, és az irányelvre irányuló javaslat bizonyos hiányosságaira kívánok rámutatni.

Az irányelv egy képzési és tanúsítási rendszert állapít meg a forgalmazók és a hivatásos felhasználók számára. A javasolt rendelkezéseknek azonban azt is biztosítaniuk kell, hogy a növényvédő szerek használatáról szóló képzés sikeres befejezését igazoló tanúsítványt a tagállamok kölcsönösen elismerjék. Az irányelv megtartja azt a nemzeti jogszabályokon alapuló szabályozó rendszert, amely a növényvédő szerek alkalmazásának technikai ellenőrzésére és a felhasznált berendezések fenntartására vonatkozik. Úgy gondolom, jobb lenne ezt a kérdést közösségi szinten szabályozni. Ha ezek az ellenőrzések nemzetközi rendelkezések alapján történnének, akkor semmi akadálya sem lenne annak, hogy az eredményeket a tagállamok kölcsönösen elismerjék. Ez különösen fontos a határvidékeken elhelyezkedő területek hasznosításával és a hivatalos növényvédelmi fellépéssel kapcsolatban. Egy utolsó észrevételt kívánok tenni, ez pedig az, hogy az erdővédelemmel kapcsolatos sajátos körülményeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyjuk. Az erdőket nem lehet megőrizni légi permetezés nélkül.

  Lambert van Nistelrooij (PPE-DE). - (NL) Elnök asszony! Holland európai parlamenti képviselőként ezt a jogszabályt figyelmesen és megfelelő gondossággal követtem. Az én mélyen fekvő hazámban a helyzet nagyon speciális. Ellentétben Európa más területeivel, a vízfolyások mentén itt nem lehet kialakítani az Európa által előírt pufferzónákat. Ez egyszerűen nem működne. Ez a rendes fenntartható mezőgazdasági termelést és kertművelést lehetetlenné tenné. Hollandia azonban a kisebb jelentőségű növénykultúráiról is híres, mint a tulipán, a hagyma és a cikória. Ezért kell különös figyelmet fordítanunk a kompromisszum megfogalmazására. A most létrejött kompromisszum óriási előrelépést jelent Breyer asszony javaslatához képest, amelyről a Bizottságban szavaztak. Az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának tagjaként akkor ez ellen szavaztam. Most olyan megalapozott átmeneti rendelkezések vannak, amelyek – az innovációval és a helyettesítő termékekkel kombinálva –segítik az iparágat. Ezenfelül, a kisebb jelentőségű növényi kultúrák számára hamarosan létrehozott alap nagyobb lendületet ad majd ezeknek az alternatíváknak. Ami a hármas szabályozást, Európának az elismerés és az engedélyezés területén három zónára való felosztását illeti, ez is sokkal jobban illeszkedik a jelenlegi gyakorlathoz.

Egy problémás területet szeretnék még megnevezni, ami nevezetesen az Európai Unión kívüli termékek megengedésének kérdése. Élenjárunk, amikor jó egyensúlyt kell kialakítani a közegészségügy és a gyakorlati alkalmazhatóság között, de mi van a külföldi importokkal? Ezt a versenyelőnyt a párhuzamos import és párhuzamos kereskedelem kérdésével együtt – meglátásom szerint – a WTO-ban kellene felvetni, ahol ilyen jellegű kérdéseket vitatják meg.

A javaslat jóváhagyható. Szeretnék az előadóknak, különösen Klass és Hennicot-Schoepges asszonyoknak köszönetet mondani a témában tett erőfeszítésükért. Mindössze egy olyan problémás terület marad, amely fontos a mezőgazdasági termelők számára, nevezetesen az, hogy mi ugyan fenntartható gazdálkodást folytatunk, de mi van a többiekkel? Ez a probléma egyelőre megoldatlan marad, de szívesen hallanám az ezzel kapcsolatos válaszukat.

  Csaba Sándor Tabajdi (PSE). – (HU) Kedves képviselőtársaim, az élelmiszerbiztonság kiemelt uniós cél, de ez egy rossz kompromisszum. Magyarország a Tanácsban és a magyar európai parlamenti képviselők ezt a jelentést nem fogadják el, mert ez káros az európai mezőgazdaság számára.

Két különösen nagy problémánk van. A zónarendszer mesterséges és ellentétes az Európai Unió szubszidiaritás elvével, nem teszi lehetővé – éppen a holland képviselőtársam felszólalása is bizonyította – a rugalmas reagálást. Káros az európai mezőgazdaság számára azért is, mert a kockázatok mértéke megnő, a rezisztenciaveszély megnő, nőnek a termelési költségek, és sokan említették, hogy az Unión kívüli tagállamok termékeit nem fogjuk tudni ellenőrizni. Ilyen értelemben ez az irányelv rendkívül komoly veszélyekkel jár.

S végezetül, a radikális környezetvédelmi szempontok azt eredményezik, hogy a növényvédő szerek visszaszorítása a GMO-nak fog teret teremteni, ami pedig nem lenne kívánatos itt Európában.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök asszony! Köszönetet szeretnék mondani mindazoknak, akik ezen a két fontos jelentésen dolgoztak. Egyes hozzászólások alapján az ember azt képzelhetné, hogy az EU jelenleg egyáltalán nem ellenőrzi ezeknek a vegyi anyagoknak a forgalmazását és használatát – pedig azt tesszük! Jelenleg is szigorú szabályaink vannak, szabályok a maradékanyagokra és az élelmiszerre. Így a ma esti vita egyik oldalával, illetve szélsőséges álláspontjával sem értek egyet, különösen azokkal nem, akik nem hajlandók elismerni a növényvédő szerek szükségességét az élelmiszertermelésben, és azokkal sem, akik azt mondják, hogy ez a két jogszabály katasztrófát jelent a mezőgazdasági termelés és az európai élelmiszertermelés számára.

Egy kissé aggódom Dimas biztos úr megjegyzései miatt, amikor azt mondja, hogy az emberek aggódnak a növényvédő szerek miatt. Igen, lehet, hogy ez így van, de fel kell tenni azt a kérdést: mennyire indokoltak ezek az aggodalmak? Bizottságként mit tesznek Önök annak érdekében, hogy bizonyítsa a fogyasztóknak, hogy a növényvédő szerek használatára az élelmiszerek nagy része esetében azért kerül sor, hogy színvonalas, biztonságos élelmiszert biztosítson számunkra? Igen, a vegyi anyagokban használt egyes összetevők nagyon veszélyesek, de a használatukkal járó kockázat a használatuk módjától és az élelmiszerben található maximális maradékanyag-határérték (MRL-ek) betartásától függ. Én, a magam részéről úgy látom, hogy a felhasználók jól képzettek, és lehet, hogy más tagállamokban is fokozni kell a képzést.

Huszonkét szert próbálunk jelenleg kivonni; Írországban és az Egyesült Királyságban máris komoly aggodalmak jelentkeznek a gabona- és burgonyatermeléssel kapcsolatban. Az alábbi kérdések merülnek fel: a mezőgazdasági vegyszereket gyártó iparág reagál-e erre és belekezd-e új termékek gyártásába? A Bizottságnak nincs válasza erre a kérdésre. Vajon működni fognak az eltérések? Mi történik akkor, ha nincsenek alternatívák? Úgy gondolom, hogy ezekkel foglalkozni kell, mert mi Írországban továbbra is szeretnénk gabonát és burgonyát termelni. Az importált élelmiszer kérdése nagyon is valóságos kérdés, és könyörgöm, hogy ezzel kapcsolatban, hadd beszéljek öt másodperccel többet. Ha a Bizottság ebben a kérdésben együttműködne az EU élelmiszertermelőivel, akkor eredményeket tudnánk felmutatni. Egyszerűen nem tartható az az állapot, hogy a Bizottság képes itt ülve azt mondani, hogy Európában betiltjuk az anyagok használatát, de az Európai Unión kívüli országokból továbbra is szállíthatnak hozzánk olyan élelmiszereket, amelyeket ilyen anyagokkal kezeltek. Ez nem jelent versenyhelyzetet, ez tarthatatlan, és kérem, hogy ezt még mindenképpen tárgyaljuk meg ma este.

  Pilar Ayuso (PPE-DE). – (ES) Elnök asszony! A Breyer-jelentésről szeretnék beszélni. Ki kell jelenteni, hogy az európai mezőgazdasági termelők tisztában vannak azzal, hogy a növényvédő szerek használata során különleges figyelmet kell fordítani az emberi egészségre és a környezetvédelemre. Az ágazat azonban komolyan aggódik azért, mert az Európai Parlament nem érti, hogy milyen hatásai lehetnek ennek a szabályozásnak a jövőben.

A lehetséges hatások vizsgálata azt mutatja, hogy a növényvédő szerek jövőbeni hiánya következtében rendkívül nehéz lesz azoknak a kártevőknek és betegségeknek az ellenőrzése, amelyek hatással vannak az élelmiszerek termesztésére – különösen vonatkozik ez az összes földközi-tengeri terményre – és a dísznövények és vágott virágok termesztésére.

Tisztában vagyok azzal, hogy a háromoldalú párbeszéd során elfogadott megállapodás kemény tárgyalások eredményeként jött létre, ezért el kell ismernem az előadók tevékenységét. Mindamellett fel kell ismerni, hogy az endokrin zavarokat okozó anyagok ideiglenes meghatározása nagyszámú hatóanyag, különösen a mezőgazdasági termelők számára rendkívül fontos rovarölő szerek eltűnéséhez fog vezetni.

A termelőknek kellő mennyiségű hatóanyaggal kell rendelkezniük, ha hatékonyan és biztonságos akarnak harcolni a növényeket megtámadó kártevők és betegségek ellen, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy sok esetben a veszélyt nem maga termék, hanem annak helytelen használata jelenti.

Ezen okok miatt, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták Képviselőcsoportjának spanyol küldöttsége támogatja a hatásvizsgálat elkészítésére tett javaslatokat, és Sturdy úr általam is aláírt módosításai mellett fog szavazni, amelyek az endokrin zavarokat okozó anyagokkal foglalkoznak, és azok mellett, amelyek támogatják, hogy vészhelyzetben hozzá lehessen jutni növényvédő szerekhez.

Továbbá, amennyiben a rendelet a létrejött megállapodásban foglalt feltételek szerint kerül elfogadásra, akkor fennáll az a veszély, hogy visszaesik az élelmiszertermelés és növekednek az árak, ami ahhoz vezet, hogy éppen azokat a nálunk nem előállított élelmiszereket fogjuk importálni, amelyeket pontosan az általunk betiltott szerekkel kezeltek.

  Robert Sturdy (PPE-DE). - Elnök asszony! A Breyer-jelentéssel kapcsolatban azt kérdezem a Bizottságtól, hogy miért ellenzik a hatásvizsgálatot? Mi olyan életbevágóan fontos, vagy mi az, ami olyan nagy aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság ellenezze a hatásvizsgálatot?

Semmilyen tudományos bizonyíték sem utal arra, hogy az általunk használt termékek minden esetben veszélyt jelentenek a közegészségre. Van néhány veszélyes termék, de azok közül, amelyet Önök le akarnak venni a listáról, jó néhány nem is veszélyes. Itt különösen egy Triasol nevű termékre gondolok, amely meghatározó fontosságú az Európai Unióban termelt búza számára. Önök nem voltak képesek arra, és ezt egyértelműen így gondolom, Önök a Bizottságban nem voltak képesek megfelelni a közvélemény elvárásainak, amikor nem tudták megakadályozni, hogy a GMO-k bekerüljenek az Európai Unióba, és ezt a Bizottság el is ismeri. Önök elismerték, hogy képtelenek voltak megakadályozni, hogy a GMO-k bekerüljenek az Európai Unióba. Kudarcot vallottak az általam a maximális szermaradék-határértékekről készített jelentés esetében. Itt van velünk a DG SANCO egy tagja – a biztos asszony most éppen beszélget, de ha befejezi a beszélgetést, akkor talán meghallja, amit mondani akarok. Nem sikerült korlátozni a maximális szermaradék-határértékekkel beérkező importot Ezek most a bevásárlóközpontok polcain találhatók.

Ezért, ha betiltjuk ezeket a termékeket az Európai Unióban, mit kezdenek majd a bejövő importtal? Csak azt fogják majd mondani: nos, úgysem számít – hiszen ezek a termékek így is, úgy is bejönnek? Hagyjuk az egészet, és egyszerűen induljunk ki abból, hogy az embereket nem fogja izgatni?

Amikor élelmiszertermelésről van szó, a mezőgazdasági termelők a legfelelősségteljesebb emberek az Európai Unióban, és ennek a jogszabálynak az elfogadása alapvetően azt jelenti, hogy azt mondjuk nekik, hogy bolondok és érdektelenek. Egyetlen épeszű mezőgazdasági termelő sem fog olyan vegyszereket használni, amely veszélyes a közegészségre. Nagyszámú felmérést végeztünk ezzel kapcsolatban.

Végezetül még egy-két gondolatot osztok meg Önökkel. Éppen arra készülünk, hogy betiltsuk a tojástermelésnél használt ketreceket, és most eltérést engednek meg ez alól. Ez azonban elég fontos az emberek számára. Aggódom amiatt, hogy Önök a Bizottságban képtelenek voltak életbe léptetni a rendelkezésünkre álló összes jogszabályt. Rendkívül fontos, hogy lehetőséget adjanak a mezőgazdasági termelőknek arra, hogy bizonyíthassanak, hogy bebizonyíthassák azt a tényt, hogy ezek a termékek biztonságosak.

  Alojz Peterle (PPE-DE). - (SL) Néhány ijesztő tendenciát tapasztalhatunk az egészségügyben, amelyek jelentős mértékben a növényvédő szerek felelőtlen használatának következményei. Világos, hogy nem javulhat az egészség, és nem csökkenhet a rákos esetek száma, miközben élelmiszereink egyre mérgezettebbek. A környezetvédelem és az egészség egyik kulcskérdéséről beszélek, ezért csak a fejlődés paradigmaváltása jelenthet számunkra segítségét és nem a puszta kozmetikázás.

Képviselőtársaimnak, Klass és Breyer asszonyoknak az árnyékelőadókkal egyetértésben végzett munkája egy, a helyes irányba megtett lépést jelent és ezzel kapcsolatban minden elismerésem az övék. Megelégedéssel veszem tudomásul, hogy mind a két jelentés számos cselekvési területet határoz meg, miközben foglalkoznak a növényvédő szerek gyártóival, forgalmazóival és felhasználóival is. Ugyanakkor azonban mennyiségi célkitűzéseket tartalmazó nemzeti cselekvési terveket követelünk.

Szerintem nagyon fontos, hogy a jelentésekben szerepeljen a szomszédok értesítése, ami lényeges változást jelenthet, nemcsak az emberek, de különösen a méhek számára is. Ez azt jelenti, hogy könnyen megelőzhetővé válnak a károk, pusztán azáltal, hogy azokra összpontosítunk, akik a kárt okozhatják. Ebben az irányelvben az is szerepel, hogy a tagállamok a nemzeti cselekvési terveikbe olyan rendelkezéseket is bevehetnek, amelyek a szomszédok értesítésével kapcsolatosak. Én azonban jobban örülnék annak, ha ezt kötelezővé tennék.

Meggyőződésem, hogy lehetőség van arra, hogy a növényvédelemben nagyobb szerepet kapjanak a nem vegyi, azaz a biológiai és a mechanikai termékek

  Neil Parish (PPE-DE). - Tisztelt elnök asszony, tisztelt biztosok! Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy nem egész egy évvel ezelőtt arról vitatkoztunk ebben az ülésteremben, hogy mit fogunk tenni a globális élelmiszerbiztonság érdekében, hogy a világon van-e elég élelmiszer, és szörnyen aggódtunk emiatt. Itt vagyunk ma este, alig egy évvel később, vitatkozunk erről a jogszabályról, amely tulajdonképpen az élelmiszertermelés csökkenéséhez vezethet az Európai Unóban; de az élelmiszertermelésnek van egy erkölcsi szempontja is, ne feledkezzenek meg arról, hogyha mi itt Európában nem állítunk elő élelmiszert, valószínűleg pénzért meg tudjuk azt venni, de a fejlődő világ nem tudja.

E jogszabály nagyja hatással lesz a növénytermesztésünkre – nemcsak a búzáéra, ahogy Robert Sturdy mondta, hanem elsősorban a burgonyáéra. Az utóbbi két évben volt a két legrosszabb nyár, amelyet Észak-Európában valaha is láttam. Gombaölő szerekre volt szükségünk, hogy csökkentsük az elszáradást és, hogy egyáltalán képesek legyünk burgonyát termelni. És ha az emberek Európában nem esznek burgonyát tisztelt biztosok, akkor mit esznek? Akkor rizst és tésztát esznek, és ezekből – különösen a rizsből – a fejlődő világban is nagy hiány van.

Azon túl, amit Robert Sturdy mondott, az általunk használt növényvédő szerek és gombaölő szerek nagy része, megfelelő használat mellett és ha megvan a megfelelő várakozási időszak, akkor semmi problémát sem okoz, és e különleges vegyi anyagok használatával nagyon jó élelmiszert lehet termelni. És még ha azt is mondja nekem, hogy leállítja az importált élelmiszert, amelyet valójában ezekkel a különleges típusú vegyi anyagokkal permeteztek – nem fogja megtenni! Annál az egyszerű oknál fogva, hogy ha megfelelően alkalmazták őket, tulajdonképpen megvizsgálhatja a búzáját, ahogy csak akarja, mivel Rotterdam kikötőjén keresztül érkezik, de abban nem fog maradékanyagot találni. El kell ismernünk azt a tényt, hogy nekünk Európában élelmiszert kell termelnünk, és biztonságosan kell azt megtermelnünk, biztosítanunk kell, hogy csökkenjen az általunk használt vegyi anyagok mennyisége, ezt már most is megtesszük és meg kell tanítanunk a mezőgazdasági termelőket arra, hogy hogyan kell megfelelő módon permetezni, de már ez is folyamatban van.

Ezért arra kérem Önöket: legyenek szívesek és készítsenek el egy rendes hatásvizsgálatot, mert két éve már annak, hogy hatásvizsgálatot készítettek. Azóta átéltük a valaha mért két legnedvesebb nyarat; ideje, hogy újra foglalkozzanak ezzel. Sürgősen felszólítjuk Önöket egy megfelelő hatásvizsgálat elkészítésére!

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony! Mivel Struan Stevenson úr nem tud most jelen lenni, átadta nekem a két percét. Nem tudom, felhasználhatom-e a PPE-DE idejének terhére?

  Elnök. − Tessék!

  Avril Doyle (PPE-DE). - Elnök asszony! Ennek az igen nehéz vitának a különböző szakaszaiban a túlzó állítások megnehezítették a tények és a fikciók szétválasztását. Igen, szükség van a mezőgazdasági vegyszerek ellenőrzésére – ezt, mindannyian elismerjük – és amennyiben nem fenntartható módon használjuk azokat, akkor veszélyt jelenthetnek mind a felhasználóra, mind a környezetre. Viszont ha fenntartható módon kerülnek felhasználásra, és ha a megengedett maradékanyag-határértéket és várakozási időszakot is betartjuk, akkor minimálisra csökken a kockázatuk, a fogyasztóra nézve pedig egyáltalán semmilyen kockázatot sem jelentenek.

Komoly aggodalomra ad okot az a javaslat, hogy egy hatóanyag jóváhagyásával kapcsolatos döntéseket az anyag lényegi tulajdonságaira alapozzák – amely a veszélyalapú megközelítés – és ne a kockázatértékelés tudományos elvére.

Az alkohol, a tiszta alkohol is egy veszélyes dolog. Tudjuk, hogy mi történik akkor, ha tiszta alkoholt fogyasztunk. De ha megfelelő mértékben felhígítjuk 4%-osra vagy 12%-osra vagy akárhány%-osra, akkor a kockázat minimális. Hadd mondjam azt, hogy ez két különböző kérdés.

Az uniós hatásvizsgálatról már volt szó. Az endokrin zavarokat okozó anyagok tudományos meghatározására és annak hiányára már történtek utalások. Pozitív azonban hogy a kivonási időszak lehetővé teszi az ipar számára, hogy befektessen az olyannyira szükséges K+F-be, és új termékeket és életképes alternatívákat fejlesszen ki. Arra kérem a mezőgazdasági vegyipart és a hozzátartozó CERP közösséget, hogy tekintsen és fektessen be ebbe a területbe!

Az az anomália, hogy általánosságban lehetővé tesszük a növényvédő szereket tartalmazó élelmiszerek importját, miközben a saját mezőgazdasági termelőinknek megtiltjuk azok használatát, továbbra is rejtély marad, és az ilyen típusú jogszabályok legfőbb problémáját jelenti. Ami azonban az egyensúlyt illeti, úgy gondolom az eredeti javaslathoz képest sokat javítottunk rajta, ezért hajlandó vagyok támogatni a jelentést.

  Colm Burke (PPE-DE). - Elnök asszony! Szeretnék rámutatni arra, hogy miért fontos az érintett feleknek már a jogalkotási folyamat elején elmagyarázni, hogy miért van szükség a szabályozásra.

Engem, aki egy túlnyomórészt vidéki választókörzet képviselője vagyok, a mezőgazdasági közösségből nagyszámban kerestek fel olyan választók akik, komoly aggodalmukat fejezték ki ezzel jogalkotási csomaggal kapcsolatban.

A közösségen belül az az általános vélemény, hogy a szabályozásokat Brüsszelből önkényesen kényszerítik ránk, anélkül hogy azokba lentről beleszólhatnának. Ezért határozottan azt gondolom, hogy a tagállami kormányoknak sokkal többet kell tennie azért, hogy elmagyarázzák az érintetteknek ezeket a kérdéséket, és ne pedig azt a könnyű megoldást válasszák, hogy az úgynevezett brüsszeli bürokraták nyakába varrják a felelősséget. Végső soron a tagállamoknak kell majd ezeket az intézkedéseket végrehajtaniuk, és a tagállamok azok, amelyek olyan helyi képviseletekkel rendelkeznek, amelyek elmagyarázhatják ezeket a kérdéseket a mezőgazdasági termelőknek.

Fontos, hogy akik az EU-ban élelmiszertermeléssel foglalkoznak, ne legyenek túlszabályozva azokhoz képest, akik az EU-n kívüli piacokról hozzák be termékeiket. Minden javaslatnak biztosítania kell az egyensúlyt a fogyasztók, a mezőgazdasági termelők és a környezet számára, de gondoskodnunk kell arról is, hogy minden érintett félhez eljusson a helyes információ.

  Zuzana Roithová (PPE-DE). – (CS) Hölgyeim és uraim! Orvosként pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az európai fogyasztókkal szembeni kötelességünk, hogy a növénytermesztésben beszüntessük a tudományos bizonyítékok alapján károsnak minősített anyagok alkalmazását. Ugyanakkor nagyra értékelem, hogy az előadóknak sikerült egy kiegyensúlyozott megoldást találni az új szabályozásra, amely arra ösztönzi az ipart, hogy biztonságosabb alternatív növényvédő szereket keressen és fejlesszen ki. Addig viszont meg kell adni azokat a mentességeket, amelyekre a nedves éghajlatú országoknak szükségük van, és a déli országoknak ezt egyszerűen meg kell érteniük. Ragaszkodom ahhoz, hogy a tagállamok és a Bizottság alapos és kompromisszumok nélküli ellenőrizéssel biztosítsa, hogy az Európai Unión kívülről beérkező élelmiszereknél és virágoknál ne alkalmazzanak tiltott növényvédő és gombaölő szereket. Itt nem csak az élelmiszerben található növényvédőszer-maradékok határértékének méréséről van szó. Nem engedhetjük meg, hogy az európai mezőgazdasági termelők számára ilyen egyenlőtlen versenyfeltételek alakuljanak ki. Egyetértek azzal is, hogy a Bizottságot bírálni kell, amiért nem készített hatásvizsgálatot, aminek az a következménye, hogy sajnos képtelenek vagyunk megválaszolni a polgárok részéről, a szabályozással kapcsolatban felvetett minden aggodalmat annak ellenére, hogy én alapvetően mellette vagyok.

  Gerard Batten (IND/DEM). - Elnök asszony! A közös agrárpolitika óriási kárt okozott a brit mezőgazdaságnak, aminek óriási pénzügyi és gazdasági következménye volt.

Most itt vannak előttünk a növényvédő szerekről szóló javaslatok. Becslések szerint ez az irányelv a növényvédő szerek 15%-ának betiltását jelentheti. Becslések szerint az ilyen mértékű betiltás a búza hozamát 26%-kal 62%-ig, a burgonya hozamát 22%-kal 53%-ig, és egyéb zöldségek hozamát pedig 25%-kal 77%-ig csökkentheti. Ennek az lesz a következménye, hogy a kiskereskedelmi árak az egekbe fognak szökni, ami a legrosszabb helyzetben lévőket fogja a legsúlyosabban érinteni.

Vajon az előadók meg tudnak-e nevezni csak egyetlen egy olyan embert is, aki ezek miatt a növényvédő szerek miatt károsodott vagy halt meg? Valószínűleg nem! Én viszont sok olyan embert ismerek a választókörzetemben, aki nem tud többet fizetni az élelmiszerekért!

  Péter Olajos (PPE-DE). – (HU) A növényvédő szerek használatáról szóló irányelv esetén örülök, hogy az lényegében nemzeti hatáskörbe került, különös tekintettel a puffer zóna nagyságára is és annak meghatározására. Támogatom a tagállami szintű cselekvési tervek előírását, és azt, hogy a jogszabály a használat mennyiségi csökkentését helyezi a középpontba. Örülök a légi permetezés terén kialakult kompromisszumnak is.

Ami a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletet illeti, a tervezet alapvetően jó, amikor az emberi egészséget súlyosan károsító növényvédő szerek betiltásáról illetve azok fokozott helyettesítéséről szól. Ugyanakkor gondot látok a harmadik országból érkező anyagok ellenőrzésével kapcsolatban.

Elfogadhatatlannak tartom a növényvédő szerek 3-as zóna szerinti engedélyezését. Nem kell növényvédelmi szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember elborzadjon, ha arra gondol, hogy Magyarország például egy zónába kerülne az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal.

  Reinhard Rack (PPE-DE). – (DE) Elnök asszony, egy olyan témáról szeretnék beszélni, ami a mai napon ezzel összefüggésben még nem került szóba. A nap végére ismét sikerült összehoznunk, egy remélhetőleg ésszerű kompromisszumot Európában. De mit tettünk az idevezető úton? Emlékezzünk csak a több hónapos vitákra, ahol mindkét fél részéről szélsőséges szemrehányások hangzottak el. Mindezt a média óriási lelkesedéssel fogadta. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy a média elbizonytalanította a fogyasztókat és mindenki megint egyetértett abban, hogy „Európa mindent rosszul csinál” és „Európa inkább polgárai ellen, mintsem értük van”. A végére sikerült egy félig-meddig ésszerű megoldást találnunk, egy kompromisszumos megoldást, amivel kapcsolatban azonban még sok további megállapodás lesz. És mi marad akkor, nagy átlagban? Szinte semmi!

  Czesław Adam Siekierski (PPE-DE). – (PL) Első alkalommal kerül arra sor, hogy az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament az élelmiszerminőséggel és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos rendelkezéseknél ilyen alapos és széleskörű megközelítést fogadjon el. A Parlamentben holnap sorra kerülő szavazás három év munkáját fogja lezárni. Az a feladatunk, hogy világos, biztonságos és tudásalapú rendelkezéseket biztosítsunk, különösen olyan érzékeny területen, mint az élelmiszertermelés. Ezért a képviselők egy csoportjával felhívjuk a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a növényvédő szerek használatáról elfogadott rendelet hatásainak folyamatos nyomon követése.

Továbbra is fenntartjuk, hogy a megalapozott ismeretekre épülő rendelkezések a fogyasztók körében növelni fogják a tudományos alapon használt növényvédő szerek iránti bizalmat. Az elért kompromisszum elősegíti majd a lakosság egészségügyi feltételeinek javulását, ugyanakkor a termelési költségeket is növelni fogja. Ezt is szem előtt kell tartanunk a közös agrárpolitika pénzügyi forrásainak megvitatása során. Szeretnénk megtudni, hogy vajon az importált élelmiszerek megfelelnek-e majd az Unióban alkalmazott szigorú rendelkezéseknek? Szeretném támogatásuk kérni a 179. módosítással, a 180. módosítással és a 181. módosítással kapcsolatban, amelyeket más képviselőkkel együtt közösen nyújtottunk be.

  James Nicholson (PPE-DE). - Elnök asszony! Azt kell mondanom, hogy komoly aggodalmaim vannak a ma este itt előttünk lévő javaslattal és a mezőgazdasági ágazatra gyakorolt jövőbeni hatásaival kapcsolatban.

Szeretném megjegyezni, hogy támogatom a Sturdy úr által benyújtott javaslatokat, amelyeket aláírtam és amelyeket boldogan támogatok. Úgy gondolom, hogy az ipar számára ezek legalább egy kis segítséget jelentenek majd a jövőben.

Igen, szükségünk van jogszabályra, de ennek jó jogszabálynak kell lennie. Nem kell kárt okoznunk a folyamatban lévő termelésnek. Egy erős hatásvizsgálatra van szükségünk, hogy megtudjuk milyen hatása lesz mindennek, erre van szükség, és ez kell, és ez jelenleg még nincs meg. Több tényre, nem pedig fikciókra van szükségünk, és egyértelműen a tényekből kell kiindulnunk.

Semmi értelme, hogy Európa a jogszabályok miatt kikerüljön az üzletből azért, mert nem tudjuk a behozott importot ellenőrizni. Ez az a pont, ahol a Bizottság teljes mértékben kettős mércét alkalmaz azzal kapcsolatban, hogy mi az amit előír az Unióban és mi az amit beenged az Európai Unióba, mert mindössze az fog bekövetkezni, hogy az emberek kimennek majd az Unióból.

  Stavros Dimas , a Bizottság tagja. − (EL) Elnök asszony! Szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik ma este értékes hozzászólalásukkal részt vettek ebben a vitában. Az elfogadott szöveg alapján, ami kompromisszum és nagyon sikeres kompromisszum, a tagállamoknak nemzeti cselekvési terveket kell készíteniük, amelyekben a kockázatok korlátozására mennyiségi célokat határoznak meg.

A nemzeti cselekvési tervek értelmében a tagállamoknak ellenőrizniük kell a növényvédő szerek használatát, ami egyes esetekben konkrét problémákat okozott, és célokat kell meghatározniuk bizonyos növényvédő szerek használatának csökkentése érdekében. Ez jelentős előrelépést jelent – aminek azon túl, hogy az európai polgárok egészségét és a környezetet is védi – pozitív pénzügyi hatása lesz a nemzeti egészségügyi kiadások csökkentése, valamint az új jogszabályban előírt kevesebb növényvédőszer-használatból fakadó előnyök révén.

A nemzeti cselekvési tervek mellett a javasolt kompromisszumos csomag is tartalmaz számos más fontos szempontot. Alkalmazni kell a megelőzés elvét. Az integrált kártevő-szabályozás keretein belül, a növényvédelem egyéb, nem vegyi módszerei prioritást kapnak.

Javult a helyi lakosok és az ott tartózkodók védelme, amennyiben a nemzeti cselekvési tervekben olyan intézkedéseket határozhatnak meg, amely azoknak a személyeknek a tájékoztatását szolgálja, akik ki lehetnek téve a permet-elsodródás veszélyének, és amelyek értelmében a levegőből permetezett földterület nem érintkezhet lakott területtel.

Minden növényvédőszer-forgalmazónak – és nemcsak azoknak, akik a hivatásos felhasználóknak adnak el – biztosítaniuk kell, hogy személyzetük egyes tagjai speciális alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkezzenek – amely természetesen, mint ahogy azt egy képviselő megjegyezte, kölcsönösen elfogadható lesz –, hogy ily módon a fogyasztóknak megfelelő tájékoztatást és tanácsot tudjanak adni a növényvédő szerekkel kapcsolatban. Csak a kisforgalmazók bizonyos csoportjai mentesülhetnek e követelmény alól.

Ami a légi permetezést illeti, sikerült kompromisszumos megoldást találnunk a mentesség kérelmezésének folyamatára. A mentességet egy kétszintű eljárás előzi meg. Először el kell készíteni egy általános légi permetezési tervet, amelyet a hatóságoknak kifejezetten el kell fogadniuk, majd ezt követően kerül sor a légi permetezés különleges egyéni kérelmeinek benyújtására, amelyek az általános tervben jóváhagyott feltételek alapján kerülnek elbírálásra.

Befejezésképpen szeretném elmondani, hogy a Bizottság elégedett a tárgyalások eredményével, ezért az összes javasolt kompromisszumos módosítást el tudja fogadni.

ELNÖKÖL: ROURE asszony
alelnök

  Androulla Vassiliou, a Bizottság tagja. − Elnök asszony! Mindannyiuknak köszönöm az ebben a nagyon érdekes vitában tanúsított nagyon gyümölcsöző részvételét. A Bizottság különleges jelentőséget tulajdonít ennek a dokumentumnak és személy szerint én is elkötelezett vagyok a közegészségügy magas színvonala mellett, amelyet ezzel a dokumentummal szeretnénk elérni. Hosszú és kemény viták folytak a háromoldalú párbeszéd során, amelyen az előadó nagy odaadással és szakértelemmel vett részt és ezt köszönöm neki.

A Bizottság támogatta a közös álláspontot, és most a javaslatot is támogatni tudja annak alapján, ahogy az a második olvasatban megszületett. Megtartottuk a javaslat újító jellegű szempontjait, különösen vonatkozik ez a jóváhagyási kritériumra, amely biztosítani fogja a közegészségre komoly kockázatot jelentő veszélyes anyagok kivonását, illetve biztonságosabb alternatívákkal történő helyettesítését, vonatkozik a kölcsönös elismerések területén elért javításokra, és bizonyos termékek biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésére. Most azonban engedjék meg, hogy válaszoljak néhány elhangzott megjegyzésre.

A Bizottság becslései alapján a piacon jelenleg forgalmazott anyagoknak mindössze 4%-a tűnne el azért, mert endokrin zavarokat okozó anyag és csak 2%-a azért, mert karcinogén, mutagén vagy mérgező hatással van a termelésre. A piacon jelenleg forgalmazott azon hatóanyagok száma, amelyek az új szabályozás szerint valószínűleg nem kerülnek jóváhagyásra várhatóan, kevesebb mint 25 anyag lesz.

Ezt az értékelést megerősítette a Svéd Vegyipari Ügynökség jelentése, és összhangban van az Egyesült Királyság Kártevőirtószer-biztonsági Igazgatóság felülvizsgált hatásvizsgálatával is. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy az új kritérium csak azokra a jóváhagyott anyagokra fog vonatkozni, amelyeknél már megtörtént a jóváhagyásuk megújítása, többségük esetében ez a megújítási időpont 2016. Az iparnak tehát bőségesen lesz ideje egyéb, biztonságosabb anyagok kifejlesztésére.

Szeretnék hivatkozni az importált élelmiszerrel kapcsolatban elhangzott néhány megjegyzésre. Hadd emlékeztessem Önöket, hogy 2008 óta létezik a megengedett maradékanyagok határértékéről szóló rendelet, amely teljes mértékben alkalmazandó. Ha egy hatóanyag esetében nem engedélyezik, hogy az EU-ban növénycsökkentő szerként használják, akkor a megengedett maradékanyag szintjét ennek az anyagnak a kimutathatósági szintjén határozzák meg. Ez az MRL nemcsak az EU-n belüli termelésre, de az importált élelmiszerre és takarmányra is érvényes.

Számos oka vannak annak, amiért az EU-ban nem lehet jóváhagyni egy hatóanyagot, és az a kockázat, amit a fogyasztókra nézve jelent, csak egy ok ezek közül. A többi ok a környezetvédelem kérdéseivel függ össze, illetve a munkavállalók védelmével, ez a kérdés viszont azoknak a harmadik országoknak a hatáskörébe tartozik, ahol a növényvédő szert használják. Ilyen körülmények között a növényvédő szerek használata nem elfogadható számunkra, de a kezelt növényi termékek nem feltétlenül jelentenek veszélyt az uniós fogyasztók számára. Azok a harmadik országok, amelyek ilyen anyagokkal kezelt termékeket akarnak az EU-ba exportálni, import tűréshatárt kérhetnek abban az esetben, ha olyan adatokat tudnak benyújtani, amelyek bizonyítják, hogy ezeknek a termékeknek a fogyasztása nem jelent kockázatot az emberi egészségre, amelyeket az EFSA kedvezően értékelt és az uniós jogszabályban is hivatalosan elfogadottak. Ez az importált termékekkel kapcsolatos álláspont.

Visszatérve az irányelvre, amelyet remélhetőleg el fogunk fogadni, a Bizottság úgy gondolja, hogy ez végső kompromisszum megfelelően kiegyensúlyozott ahhoz, hogy sikerüljön elérni az egészséggel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célkitűzéseket, valamint azt, hogy a növényvédő szerek elérhetőek maradjanak a mezőgazdasági termelők számára. Most tehát várjuk a második olvasatban létrejött megállapodás formalizálását.

Ez egy új évben egyértelműen jó kezdetet jelent az Európai Parlament és Tanács számára, és jó a polgárainknak is, mert az egészségük javát szolgálja. Úgy gondoljuk, hogy mezőgazdasági termelőink számára is hasznos, mivel konkrét intézkedésekkel – mint például a biztonságosabb termékek előmozdításával – biztosítja saját termelésüket. Fontos az, amit elértünk. Ezt együtt értük el és jó példaként szolgál arra, hogy az intézményközi együttműködés hogyan szolgálhatja közvetlenül a polgáraink érdekeit.

  Christa Klaß, előadó. − (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim! Napjainkra lehetővé vált, hogy a legmodernebb elemezések segítségével beazonosítsunk egy kockacukrot a Bodeni-tóban. Azonban azt is meg kell kérdeznünk magunktól, hogy hogyan kezeljük és mit is kezdjünk ezekkel az új felfedezésekkel?

Objektív kockázatértékelésekre van szükségünk ahhoz, hogy egyensúlyt tudjunk teremteni a jogos egészségügyi és környezetvédelmi követelmények és a jogos üzleti és élelmiszerbiztonsági érdekek között, globális értelemben is.

A képviselőtársak által felvetett kérdésekre, véleményem szerint a Bizottság nem adott kielégítő válaszokat. Nem elég azt mondani, hogy négy anyag vagy két anyag fog megszűnni, és összesen 25 anyagot fogunk megszüntetni. Nem, egy pontos gazdasági értékelésre van szükségünk, egy olyan értékelésre, amely nemcsak a gazdasági, de az egészségügyi kritériumoknak is megfelel. Még mindig szükségünk van egy értékelésre. A Bizottságnak most alaposan elemeznie kell az új jogszabály hatásait, hogy megtudjuk, hogy végeredményben milyen hatásokra számíthatunk majd. Továbbra is figyelemmel kell ezt kísérnünk, hiszen a jövőben is lesznek tudományos eredmények.

A megszületett kompromisszum új irányt jelent az európai növényvédelmi politikában. Több közös fellépést fog Európa-szerte eredményezni, és a tagállamok részéről olyan célzott intézkedéseket követel majd, amelyek biztosítani fogják a növényvédő szerek fenntartható használatát

Előadóként, megköszönöm támogatásukat. Sikerült a különböző kiindulási pontokból kiindulva egy jó kompromisszumot találni. Az újévben pozitívabb gondolkodást szeretnék. Egy dolgot lehet még elmondani, hogy több pozitív gondolkodásra lett volna szükségem: a növényvédő szerek biztosítani fogják számunkra az egészséges és megfelelő mennyiségű élelmiszert, és egy egészséges kulturális tájat, itt Európában!

  Hiltrud Breyer, előadó. − (DE) Elnök asszony! Én is köszönetet mondok az élénk vitáért. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is fenntartom a véleményem; a fogyasztó- és környezetvédelem területén ez mérföldkövet jelent, és mindenekelőtt egy varázslatos pillanatot Európa számára. Európa most az előzősávba került. Európa most megmutatja, hogy a világban úttörőszerepet játszik. A nagyon veszélyes növényvédő szerek fokozatos kivonására irányuló döntés egyedülálló a világon, és ez az Európai Unió javát szolgálhatja.

Ami azokat az újra és újra elhangzott érveket illeti, miszerint az import kérdése nem tisztázott: ez így nem igaz, mivel az import kérdését már igenis tisztáztuk. A nagyon mérgező anyagok betiltásával ezek illegálissá válnak Európában. Ez azt jelenti, hogy amikor importálunk – vegyük példaként a gyümölcsöt és zöldséget – akkor ezeknek az importált termékeknek természetesen meg kell felelniük az európai szabályozásnak, különös tekintettel a megengedett maradékanyag-határértékéről szóló rendeletre. Abban az esetben, ha olyan anyagokat találnak a növényvédő szerek mennyiségi bevizsgálása során, amelyeket Európában betiltottak, akkor a termék illegálisnak minősül. Ez tehát azt jelenti, hogy a Costa Ricából érkező banán, amelyet olyan karcinogén anyagokkal kezeltek, amelyek nálunk listán vannak, és amelyeket betiltottak, akkor ez a termék illegálisnak minősül az Európai Unióban. Ezt elég egyértelműen tisztáztuk a megengedett maradékanyag-határértékéről szóló rendeletben. Ezért nem kell további széthúzást, pánikot és félelmét kelteni!

Nem tudok mást tenni, mint hogy még egyszer hangsúlyozom – és szerencsére a biztos asszony már rámutatott az imént –, hogy miközben az első PSD tanulmányban az szerepel, hogy a növényvédő szerek 80%-a fog a forgalomból kikerülni, időközben ez a szám jelentősen csökkent. Ön sajnos nem említette meg, hogy ezt a számot javították a PSD-tanulmányban.

Ezért kérem Önöket, ne keltsenek félelmet és széthúzást! Hadd ünnepeljük meg a sikerünket, amely remélhetőleg az európai polgárok, a környezetvédelem és az egészségvédelem érdekeit szolgálja.

(Az elnök félbeszakítja a felszólalót.)

  Elnök. – McGuinness asszonynak ügyrendi javaslata van.

  Mairead McGuinness (PPE-DE). - Elnök asszony! Ez ügyrendi javaslat, mert úgy látom, hogy az emberek beszélgetnek és nem figyelnek.

Hallottam, amit a biztos asszony mondott az élelmiszerimport helyzetével kapcsolatban. Úgy tűnik, hogy Ön nem érti, hogy mi itt a lényeg, de tisztelettel, az előadó szintén nem tudja, hogy mi is itt a lényeg. A mezőgazdasági termelőknek Európában megtiltják bizonyos anyagok használatát. Kollégájuk viszont az Európai Unión kívül használhatja ezeket az anyagokat. Nem fogunk maradékanyagot találni a behozott élelmiszerben. Az európai termelők versenyhátrányáról van szó. Talán majd máskor próbáljunk meg a valóságos világgal foglalkozni, ne pedig azzal a bizonytalan fantáziavilággal, amiben most vagyunk. Elnézést, hogy mérges voltam.

  Elnök. – A közös vitát lezárom.

Nem fogjuk újra megnyitni a vitát.

Breyer asszonynak megadom a szót.

  Hiltrud Breyer, előadó. − Elnök asszony! Én is és a biztos asszony is nagyon érthetően elmagyaráztuk a helyzetet. Ha nem figyel – vagy talán nem akarja meghallani, hogy megoldottuk a problémát, mert nem illeszkedik a szabályozás ellen indított kampányába – akkor ezen nem tudok segíteni! De újra kijelentem, hogy a problémát megoldottuk. Az Európai Unióban nem lehet forgalomba hozni olyan anyagot, aminek a forgalomba hozatalát az Európai Unióban betiltottak. Pont.

  Elnök. – Nem fogjuk újra megnyitni a vitát. Arra kérem Önöket, hogy a folyósón folytassák a vitát, amennyiben erre szükség van.

A közös vitát lezárom, a szavazásra holnap kerül sor.

Írásbeli nyilatkozatok (142. cikk)

  Nicodim Bulzesc (PPE-DE), írásban. – Támogatom a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló Breyer-jelentéssel kapcsolatos kompromisszumot, mert nagyobb stabilitást és biztonságot fog nyújtani a mezőgazdasági termelők és az élelmiszertermelők számára.

A kompromisszumos megállapodás értelmében azonban az új szabályozás csak fokozatosan lépne a jelenlegi uniós szabályozás helyébe, és a jelenlegi szabályok alapján már jóváhagyott növényvédő szerek egészen az engedélyezésük érvényességéig beszerezhetőek lesznek. A veszélyes anyagokat tartalmazó termékeket három év alatt kell felváltani abban az esetben, ha létezik biztonságosabb alternatíva.

Ha megszavazzák, a jelentés a környezetvédelmen keresztül egy lépést jelent majd a jobb egészségügy felé, és olyan eszköz lesz, amely lehetővé teszi, hogy az EU késedelem nélkül elindulhasson egy jobb rendszer irányába.

  Magor Imre Csibi (ALDE), írásban. – (RO) I Üdvözlöm a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló kompromisszumos szöveget, és gratulálni szeretnék Klass asszonynak kitűnő munkájához.

Véleményem szerint egy kiegyensúlyozott szöveg van előttünk, amely miközben betiltja bizonyos növényvédő szerek használatát, nem okoz kárt az európai mezőgazdasági termelőknek.

Emellett szeretném elmondani, hogy megelégedéssel veszem tudomásul, hogy a növényvédelem és kártevő- és termésszabályozás javasolt nem vegyi módszerei között nem szerepel a GMO-k használatának lehetősége. A GMO-k használatát elvben besorolhatták volna a nem vegyi módszerek közé.

Ebben az esetben a GMO-kat tartalmazó uniós élelmiszertermékek forgalmazása előtt megnyílt volna az út a jövőben. A kompromisszumos szövegből egyértelműen kiderül számunkra, hogy ez nincs így.

Még egyszer, az Európai Parlament kategorikusan NEM-et mond a GMO-k használatára. Ezáltal, az európai polgárok 58%-ának egységes hangja ismét hallattatja magát. Ez alkalommal a Tanács által képviselt tagállamok is a mi oldalunkon állnak.

  Alexandru Nazare (PPE-DE), írásban. – (RO) A növényvédő szerekre vonatkozó szabályozások olyan fontos eszközök, amelyek csökkentik azokat a kockázatokat, amelyeket a növényvédő szerek használata jelent a lakosság egészségére és a környezetre. Azonban az e célból elfogadott intézkedéseknek ésszerűnek kell lenniük, és figyelembe kell venniük mind a termény minőségének, mind pedig a maximális termés biztosításának kérdését is.

A jelenlegi gazdasági válságban, az élelmiszertermelés fellendítése egy lehetséges megoldást jelenthet. Mint ahogy az előző év végén McGuiness asszony a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságnak benyújtott jelentésében is megjegyezte, az elmúlt két év során a búza ára 180%-kal emelkedett, miközben általában az élelmiszerárak globálisan 83%-kal növekedtek. Ezek a magas árak azoknak a szigorú előírásoknak a következményei, amelyeket az európai mezőgazdasági termelők számára szabunk meg.

Anélkül, hogy vitatnám a növényvédőszer-használat jobb szabályozásának szükségességét, még mindig úgy gondolom, hogy az egyik javasolt intézkedés az EU piacán elérhető növényvédő szerek számának csökkenéséhez fog vezetni. Ez pedig bizonyos ágazatokban – mint például a gabonaágazatban – a termelékenység visszaeséséhez fog vezetni.

Ennek a jogi aktusnak bizonyos rendelkezései érintik majd a termelőket, mivel tilalmat vezetnek be a piacon forgalmazott növényvédő szerek többségére, és a biztonságosabbnak tekintett, azonban sokkal drágább termékek forgalmazását részesítik előnyben. Következésképpen a termelési költségek emelkedni fognak, ami leginkább az új tagállamok mezőgazdasági termelőit fogja hátrányos helyzetbe hozni.

  Rovana Plumb (PSE), írásban. – (RO) Ha minden érintett fél elfogadja ezt az ajánlást, akkor azzal biztosítani fogjuk azokat a feltételeket, amelyek a környezetvédelmi és állatjóléti elvek és a belső piac hatékony működésének harmonizálásához szükségesek.

A kölcsönös elismerésre és a zónás rendszerre vonatkozó rendelkezéseket Románia már elfogadta, mivel a szövegbe beépítettek olyan záradékokat, amelyek olyan intézkedések meghozatalát teszik lehetővé a tagállamok számára, amelyek célja a növényvédő szerek engedélyezési feltételeinek kiigazítása annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az egyedi feltételeket, és olyan záradékok is szerepelnek, amelyek bizonyos indokolt esetben lehetővé teszik az elismerés megtagadását.

Ez a változat tehát megfelelő biztosítékokat nyújt. Ezzel együtt járnak azok a kedvező hatások is, amelyeket az igazgatási terhek csökkenése jelent, mivel a növényvédő szerek értékelését minden egyes zónában csak egyetlen tagállam fogja elvégezni, és ez lesz az, amelyik figyelembe veszi a zónához tartozó tagállamok egyedi feltételeit.

Szociáldemokrata európai parlamenti képviselőként úgy gondolom, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a környezet, az emberi egészség és az állatjólét védelme érdekében anélkül, hogy veszélyeztetnénk a mezőgazdasági termelést.