Cikk
 

Kevesebb jogszabály, hatékonyabb uniós jogalkotás?

Intézmények - 03-09-2007 - 15:08
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 
Férfi íróasztalán aktakupaccal

Átláthatóbb, közérthetőbb jogszabályi környezetet akar az EP

Az uniós jogszabályok gyakran túlságosan bonyolultnak, minden apró részletre kiterjedőnek tűnnek. Valamennyien hallottunk már a banán hajlásszögére és az uborka hosszára vonatkozó, sokat emlegetett jogszabályokról. A mosolyfakasztó uborkás példa mögött azonban komoly indok húzódik meg: olyan jogszabályok alkalmazása, amelyek biztosítják a 27 uniós tagállam közös piacának biztonságos és tisztességes működését.

Az uborka hosszára vonatkozó szabály nevetségesnek tűnhet, de a háztartási elektromos készülékek, mint pl. a tv vagy a kenyérpirító biztonságára vonatkozó szabályok már sokkal kevésbé. A 2002-es adatok 14.500 kötelező erejű uniós jogszabályról számolnak be. Ha mindezt papírra vetnénk, akkor az 97.000 oldalnak felelne meg a Hivatalos Lapban, az uniós jogi aktusokat közzétevő hivatalos kiadványban — amely, bárki szerint aki már beleolvasott, nem éppen könnyed, lefekvés előtti olvasmány. Ilyen mennyiség hallatán, a kérdés automatikusan felvetődik, vajon szükség van‑e minderre?
 
Gyakran mutogatnak az uniós jogszabályok volumenére és bonyolultságára, mint az EU iránti általános érdektelenség legfőbb okaira. Tény, hogy a túlszabályozottság kedvezőtlen hatással lehet az üzleti életre, különösen az európai munkaerő kétharmadát foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra.
 
„Jogszabályok örömtüze”?
 
Tavaly májusban az Európai Parlament számos, az Európai Bizottság 2005. októberi „jobb szabályozás” elnevezésű kezdeményezését erősen támogató jelentést és állásfoglalást fogadott el. Az egyesek által a „jogszabályok örömtüzeként” is aposztrofált kezdeményezés célja 222 alapvető jogszabály, illetve 1.400 jogi aktus egyszerűsítése, egységes keretbe történő foglalása, valamint módosítása.
 
Az Európai Bizottsága ezáltal reméli a vállalatokra háruló adminisztratív terhek 25%‑al való csökkentését az elkövetkezendő hat év folyamán.
 
2006 májusában Arlene MacCarthy (szocialista, brit) az EP belső piaccal foglalkozó szakbizottságának elnök asszonya jelentést készített a hatályos belső piaci jogszabályok végrehajtásáról, következményeiről és hatásáról. Jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy „gyakran a fogyasztók és a polgárok fizetik meg a rosszul megírt és alkalmazott jogszabályok árát, mivel a szükségtelen, vagy rossz jogszabály sokba kerül az üzleti élet szereplőinek”.
 
Monica Frassoni (zöldpárti, olasz) hasonló témájú jelentésében az uniós jogszabályok minőségére és végrehajtására való összpontosítás szükségességét hangsúlyozza a mennyiségi szemlélettel szemben. Elmondta: „aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság nem ugyanazzal a vehemenciával bünteti az uniós jogszabályok végrehajtásának elmulasztását...” Hozzátette továbbá: több erőforrás szükséges az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséhez.
 
Franz Kafkával az aktatologatás ellen
 
A belga hatóságok létrehoztak egy Franz Kafkáról elnevezett weboldalt, ahol magánszemélyek és vállalkozások tehetik szóvá a bürokráciával kapcsolatos tapasztalataikat és rukkolhatnak elő javaslatokkal annak csökkentésére. S hogy mit gondolna minderről a bürokrácia útvesztőit regényeiben előszeretettel kifigurázó cseh író? Ezt olvasóink képzeletére bízzuk....
 
Lévai Katalin jelentése a jobb uniós jogalkotásról
 
A ma esti strasbourgi plenáris ülésen a jobb jogalkotásról lesz szó négy jelentésben, melyek egyikét a szocialista Lévai Katalin írta.
 
Az Európai Bizottság 2006. november 14-én kiadott, „Az Európai Unión belüli jobb szabályozás stratégiai felülvizsgálata” című közleményére reagál most az EP elé kerülő szöveg.
 
A jelentéstervezetben az EP jogi szakbizottsága a következőket várja el:
 
  • „a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament teljes és együttes részvétele;
  • valamennyi érintett résztvevővel folytatott széles körű és átlátható konzultáció, ideértve a nem kormányzati szervezeteket is;
  • a közösségi szervek szabályozási folyamattal kapcsolatos felelősségre vonhatóságának és e folyamat általános átláthatóságának fokozása, különösen a Tanács üléseinek nyilvános ellenőrzés alá vonása révén akkor, amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el;
  • bármely, az egyszerűsítés céljából végzett vizsgálatnak azonos mértékben kell figyelembe vennie a gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és egészségügyi szempontokat, és nem szabad csupán rövid távú megfontolásokra korlátozódnia;
  • az egyszerűsítési eljárásnak semmilyen körülmények között sem szabad magával vonnia a jelenlegi jogalkotás színvonalának csökkenését.”
 
A parlament a jobb jogalkotásról három további jelentést is megvitat. Bert Doorn (néppárti, holland) a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról, Giuseppe Gargani (néppárti, olasz) a szabályozási környezet egyszerűsítésének stratégiájáról, Manuel Medina Ortega (szocialista, spanyol) pedig a nem kötelező erejű jogi eszközök (soft law) alkalmazásának jogi és intézményi következményeiről írt.
 
REF: 20061121STO00121