JELENTÉS az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
28.10.2010 - (COM(2009)0189 – C7‑0010/2009 – 2009/0057(COD)) - ***I
Halászati Bizottság
Előadó: Pat the Cope Gallagher
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2009)0189 – C7‑0010/2009 – 2009/0057(COD))
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak a Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0189),
– tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7‑0010/2009),
– tekintettel „A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének a folyamatban lévő intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” című, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2010. március 17-i véleményére[1],
– tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
– tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7‑0296/2010),
1. elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;
2. felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A Közösség vizeiben előforduló fattyúmakréla-állományok közül gazdasági szempontból a nyugati állomány a legjelentősebb. Az állományról rendelkezésre álló biológiai adatok nem elegendőek egy olyan teljes állományfelméréshez, amely alapján meg lehetne állapítani a legnagyobb fenntartható hozamot lehetővé tévő halászati állománypusztulási célt, és amely a teljes kifogható mennyiségeket a tudományos előrejelzésekre alapozná. Az 1977 óta háromévente végzett nemzetközi ikrafelmérések adatai viszont használhatóak az állomány állapotának biológiai mutatójaként. |
(2) A nyugati állományról rendelkezésre álló biológiai adatok nem elegendőek egy olyan teljes állományfelméréshez, amely alapján meg lehetne állapítani a legnagyobb fenntartható hozamot lehetővé tévő halászati állománypusztulási célt, és amely a teljes kifogható mennyiségeket a tudományos előrejelzésekre alapozná. Az 1977 óta háromévente végzett nemzetközi ikrafelmérések adatai viszont használhatóak az állomány állapotának biológiai mutatójaként. |
Indokolás | |
Az első mondat a 7a. (új) preambulumbekezdésbe kerül át. | |
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(6) Azok a területek, amelyekre a teljes kifogható fattyúmakréla-mennyiségeket évente megállapítják, nem esnek egybe a faj atlanti állományának elterjedési területével. A 2009. évi halászati lehetőségek rögzítésekor a Tanács és a Bizottság hozzálátott e területek kiigazításához annak érdekében, hogy a terv megfelelően működjön. |
törölve |
Indokolás | |
A 6. preambulumbekezdés tárgytalanná válik, mert a 2010-re vonatkozó halászati lehetőségek meghatározásának keretében átszervezték a teljes kifogható mennyiségek által érintett területeket annak érdekében, hogy egybeessenek a fattyúmakréla nyugati állományának határaival (lásd az 53/2010/EU rendelet Ia. mellékletét és a 219/2010/EU rendelet I. mellékletét). | |
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(7a) A nyugati állomány gazdasági értelemben az uniós vizekben élő legjelentősebb fattyúmakréla-állomány. Az állományt különböző flották halásszák: ipari flották, amelyek célja a feldolgozás és a külkereskedelem, valamint kisüzemi halászhajók, melyek célja a lakosság jó minőségű, friss hallal történő ellátása. |
Indokolás | |
A módosítás célja a halászatot végző flották jellegzetességeinek és céljainak meghatározása. | |
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(8) Az e rendeletben előírt intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletben, illetve a heringre, makrélára és fattyúmakrélára vonatkozó kirakodási és mérlegelési eljárásokról szóló, 2007. december 20-i 1542/2007/EK bizottsági rendeletben foglaltakon túl egyedi ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket kell hozni. Ezen intézkedéseknek különösen a területek és fajok tekintetében valótlan jelentések ellen kell irányulniuk. |
(8) Az e rendeletben előírt intézkedéseknek való megfelelés biztosítása érdekében a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendeletben, illetve a heringre, makrélára és fattyúmakrélára vonatkozó kirakodási és mérlegelési eljárásokról szóló, 2007. december 20-i 1542/2007/EK bizottsági rendeletben foglaltakon túl egyedi ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket kell hozni. Ezen intézkedéseknek különösen a területek és fajok tekintetében valótlan jelentések ellen kell irányulniuk. |
Indokolás | |
Technikai kiigazítás az új ellenőrzési rendelet elfogadását követően. | |
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(11) A halászati lehetőségek megállapítása és tagállamok közötti elosztása, valamint a figyelembe veendő biológiai értékek rögzítése a közös halászati politika legfontosabb intézkedései közé tartoznak; közvetlenül kihatnak a tagállamok halászflottáinak társadalmi-gazdasági helyzetére. Indokolt tehát, hogy ezekben a kérdésekben a Tanács fenntartsa magának a végrehajtási hatáskörök közvetlen gyakorlásának jogát. |
(11) A halászati lehetőségek megállapítása és tagállamok közötti elosztása a közös halászati politikában közvetlenül kihat a tagállamok halászflottáinak társadalmi-gazdasági helyzetére, ezért különösen figyelembe kell venni a halászattól nagymértékben függő part menti kisüzemi halászathoz kötődő kisipari parti flotta emberi fogyasztásra szánt, frissen történő értékesítéssel kapcsolatos tevékenységét. |
Indokolás | |
Az EUMSz. hatálybalépése miatti kiigazítás. Ezenkívül az új gazdálkodási tervnek tiszteletben kell tartania a kisüzemi halászati tevékenységeket, amelyek mindig is a friss fogyasztásra kerülő halak halászatára szakosodtak, ezért nem lehet túlságosan távoli körzeteket kijelölni. | |
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(11a) A lehalászási szabályok részét képező biológiai referenciaértékeknek és paramétereknek a legfrissebb tudományos véleményeket kellene követniük. A Bizottságot fel kell jogosítani rá, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a lehalászási szabályokba a mellékletben foglaltaknak megfelelően beépített bizonyos biológiai referenciaértékek és paraméterek módosítása tekintetében, annak érdekében, hogy gyorsan lehessen reagálni a tudományos vélemények magasabb szintű ismeretekből vagy módszerekből származó változásaira. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten. |
Indokolás | |
A 10., 10a., 10b. és 10c. cikkek módosításához kapcsolódó és az EUMSz. 290. cikkével (felhatalmazáson alapuló jogi aktusok) összhangban lévő módosítás. | |
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
A part menti flotta esetében a gazdálkodási körzetek e tervből adódó megszervezése a flotta e része történelmi jogainak tiszteletben tartásával történik. |
Indokolás | |
Az új gazdálkodási tervnek tiszteletben kell tartania a kisüzemi halászati tevékenységeket, amelyek mindig is a friss fogyasztásra kerülő halak halászatára szakosodtak, ezért nem lehet túlságosan távoli körzeteket kijelölni. | |
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A 4. cikkben kitűzött cél elérése érdekében a Tanács a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikkében előírt eljárással összhangban és a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően minden évben meghatározza a fattyúmakréla nyugati állományából a következő évben kifogható teljes mennyiséget. |
(1) A 4. cikkben kitűzött cél elérése érdekében a Tanács az EUMSz. 43. cikkének (3) bekezdésében előírt eljárással összhangban és a HTMGB-vel folytatott konzultációt követően minden évben meghatározza a fattyúmakréla nyugati állományából a következő évben kifogható teljes mennyiséget. |
Indokolás | |
Az EUMSz. hatálybalépése miatti kiigazítás. | |
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A nyugati fattyúmakréla tekintetében e rendelet értelmében megállapított teljes kifogható mennyiségre vonatkozó terület a HTMGB által e terület részeként meghatározott teljes földrajzi területre vonatkozik. |
Indokolás | |
A teljes kifogható mennyiség meghatározása a Tanács feladata, ezért nem szerepelhet a gazdálkodási tervben. Ezenkívül a 2. cikk (1a) (új) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás a történelmi jogok figyelembevételéről rendelkezik. | |
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Amennyiben a HTMGB nem tudja megbecsülni a legutóbbi tudományos vizsgálatot megelőző évben visszadobott és visszaengedett halmennyiséget, a kivonandó mennyiség az elmúlt 15 év során becsült legmagasabb visszadobási és visszaengedési arány segítségével kerül megállapításra, ami semmiképpen sem lehet kevesebb 5%-nál. |
(2) Amennyiben a HTMGB nem tudja megbecsülni a legutóbbi tudományos vizsgálatot megelőző évben visszadobott és visszaengedett halmennyiséget, a kivonandó mennyiség az elmúlt 15 év során tudományosan becsült átlagos visszadobási és visszaengedési arány segítségével kerül megállapításra. |
Indokolás | |
E módosítás célja egy tisztességesebb módszer biztosítása a visszadobási szint megbecslésére a szóban forgó cikkben meghatározott körülmények fennállása esetén. | |
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – d pont | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
d) 75 000 tonnának megfelelő minimális eltávolított mennyiség, beleértve a visszadobásokat. |
d) 70 000 és 80 000 tonna közötti minimális eltávolított mennyiség, beleértve a visszadobásokat. A minimális eltávolított mennyiséget a Tanács határozza meg a teljes kifogható mennyiség e fejezetnek megfelelően történő megállapításakor. |
Indokolás | |
A módosítás célja, hogy a belga elnökség nem hivatalos javaslatának megfelelően bizonyos fokú rugalmasságot biztosítson a teljes eltávolított mennyiség kiszámítási módja tekintetében azáltal, hogy alsó és felső határértéket állapít meg a minimális eltávolított mennyiség esetében. | |
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
1,07 * (75 000 tonna + (referenciamennyiség * súlyozó tényező) / 2) |
1,07 * (minimális eltávolított mennyiség + (referenciamennyiség * súlyozó tényező) / 2) |
Indokolás | |
A módosítás az előző módosításhoz kapcsolódik, és célja, hogy a belga elnökség nem hivatalos javaslatának megfelelően bizonyos fokú rugalmasságot biztosítson a teljes eltávolított mennyiség kiszámítási módja tekintetében azáltal, hogy alsó és felső határértéket állapít meg a minimális eltávolított mennyiség esetében. | |
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Amennyiben a teljes kifogható mennyiség első kiszámításához használandó referenciaérték a 2. cikkben említettektől eltérő területek tekintetében került megállapításra, a referenciaértéket a 2. cikkben említett ICES-körzetekre vonatkozó újabb tudományos szakvélemények szerint javasolható fogási korlátozások alapján, vagy ilyen javaslat hiányában a legutóbb alkalmazott fogási korlátozások alapján kell kiszámítani. |
törölve |
Indokolás | |
Tárgytalanná vált (lásd a 6. preambulumbekezdés törlésének indokolását). | |
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 10. cikk | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Abban az esetben, ha a HTMGB szakvéleménye szerint a 3. cikk e) pontjában meghatározott ikrafelmérési mutató, a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett súlyozó tényező vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett konstans szorzó már nem tekinthető megfelelőnek az állomány csökkentésével kapcsolatos kockázat minimalizálása és a hozam maximalizálása szempontjából, a Tanács ezen elemek tekintetében új értékeket határoz meg. |
Abban az esetben, ha a HTMGB a halállomány ismeretének bővülése vagy az állományfelmérés fejlettebb módszere alapján azt javasolja, hogy a mellékletben foglalt súlyozó tényezőt vagy az ikramennyiség alakulását jelző mutatót másképpen kell meghatározni vagy kiszámolni, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a 10a. cikknek megfelelően és a 10b. és 10c. cikkekben foglalt feltételek alapján módosíthatja a mellékletet, annak érdekében, hogy a paramétereket az új tudományos szakvéleményhez igazítsa. |
Indokolás | |
Az EUMSz. 290. cikkével összhangban. | |
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
10a. cikk |
|
A felhatalmazás gyakorlása |
|
1. A Bizottság felhatalmazást kap a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendelet hatálybalépését követő hároméves időszakra. A Bizottság legalább hat hónappal a hároméves időtartam lejárta előtt jelentést készít az átruházott hatáskörökről. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 10b. cikkel összhangban nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbival azonos időtartamra automatikusan meghosszabbodik. |
|
2. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. |
|
3. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást a 10b. és 10c. cikkben megállapított feltételek mellett gyakorolja. |
Indokolás | |
Az EUMSz. 290. cikkével összhangban. | |
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 10 b cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
10b. cikk |
|
A felhatalmazás visszavonása |
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10. cikkben megállapított felhatalmazást. |
|
2. Az az intézmény, amely belső eljárást indított annak eldöntésére, hogy visszavonja-e a felhatalmazást, legkésőbb a végső határozat meghozatala előtt, ésszerű időn belül igyekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve az átruházott hatáskör visszavonásának lehetséges okait. |
|
3. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. |
Indokolás | |
Az EUMSz. 290. cikkével összhangban. | |
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 10 c cikk (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
10c. cikk |
|
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások |
|
1. Az Európai Parlament vagy a Tanács az értesítés dátumát követő két hónapon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben.
Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időszak két hónappal meghosszabbodik. |
|
2. Amennyiben az (1) bekezdésben említett időszak lejártával sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az abban megállapított időpontban hatályba lép. |
|
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezen időtartam vége előtt is kihirdethetők az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba léphetnek, ha mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. |
|
3. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, az nem lép hatályba. A kifogást emelő intézmény megindokolja a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogását megjelöli kifogásának indokait. |
Indokolás | |
Az EUMSz. 290. cikkével összhangban. | |
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – cím | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
Különleges halászati engedélyek |
Halászati engedélyek |
Indokolás | |
A módosítás az e cikkben alkalmazott terminológiát úgy igazítja ki, hogy összhangban álljon az új ellenőrzési rendelettel. | |
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A fattyúmakréla nyugati állományának halászatához használt hajóknak a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletnek megfelelő különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük. |
(1) A fattyúmakréla nyugati állományának halászatához használt hajóknak az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (ellenőrzési rendelet) 7. cikkének megfelelően kibocsátott halászati engedéllyel kell rendelkezniük. |
Indokolás | |
A módosítás az e cikkben alkalmazott terminológiát úgy igazítja ki, hogy összhangban álljon a Tanács által 2009. november 20-án elfogadott új ellenőrzési rendelettel. | |
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) Az (1) bekezdésben említett halászati engedéllyel nem rendelkező halászhajók számára a 2. cikkben említett ICES-körzetek bármelyikében való tartózkodás esetén tilos bármilyen mennyiségű fattyúmakréla kifogása és fedélzeten való tárolása. |
(A módosítás a magyar változatot nem érinti.) |
Indokolás | |
Az [angol nyelvű változatra vonatkozó - a ford.] módosítás az e cikkben alkalmazott terminológiát úgy igazítja ki, hogy összhangban álljon az új ellenőrzési rendelettel. | |
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdésben meghatározott halászati engedéllyel nem rendelkező halászhajó parancsnoka abban az esetben tárolhat fattyúmakrélát a fedélzeten és léphet be a (2) bekezdésben említett területre, ha a halászeszközöket az 1224/2009/EK rendelet 47. cikkében foglalt előírások és a (2b) bekezdésben megállapított feltételek szerint rögzítik és rendezik el. |
Indokolás | |
Ennek a technikai módosításnak a célja az, hogy egyértelművé tegye a megfogalmazást és hivatkozzon az új ellenőrzési rendelet rendelkezéseire. | |
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 b bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(2b) Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikkében foglalt előírásokon kívül a (2) bekezdésben említett területre történő belépést megelőzően, a (3) bekezdésben említett hajó parancsnoka bejegyzést vezet be a hajónaplóba, amely tartalmazza a legutóbbi halászati művelet befejezésének pontos időpontját és megjelöli a tervezett kirakodási kikötőt. Amennyiben a hajóra az 1224/2009/EK rendelet 15. cikkének előírásai vonatkoznak, az információkat a cikknek megfelelően továbbítják. A hajó fedélzetén található és a hajónaplóban nem rögzített fattyúmakréla-mennyiséget a területen fogottnak kell tekinteni. |
Indokolás | |
Ennek a technikai módosításnak a célja az, hogy egyértelművé tegye a megfogalmazást és hivatkozzon az új ellenőrzési rendelet rendelkezéseire. | |
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Minden tagállam összeállítja és vezeti az (1) bekezdésben említett különleges engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a hivatalos honlapján elérhetővé teszi a Bizottság és más tagállamok számára. |
(3) Minden tagállam összeállítja és vezeti az (1) bekezdésben említett halászati engedéllyel rendelkező hajók listáját, és azt a hivatalos honlapján elérhetővé teszi a Bizottság és más tagállamok számára. A tagállamok e listát elérhetővé teszik az 1224/2009/EK rendelet 114. cikkének értelmében létrehozott hivatalos honlap biztonságos részén. |
Indokolás | |
Technikai kiigazítás az új ellenőrzési rendelet elfogadását követően. | |
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(3a) Az 1006/2008/EK tanácsi rendelet III. fejezetének sérelme nélkül az (1)–(4) bekezdések harmadik országok olyan halászhajóira is alkalmazandók, amelyek uniós vizeken kívánnak nyugati fattyúmakrélára halászni. |
Indokolás | |
A rendelkezés egyértelműbbé tétele. | |
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(1) A tagállamok a fattyúmakréla tekintetében is elvégzik a 2847/93/EGK rendelet 19. cikkében előírt keresztellenőrzéseket és adatellenőrzéseket. Különös figyelmet kell fordítani a fattyúmakrélától eltérő, kisméretű nyílt tengeri fajok fattyúmakrélaként való jelentésének vagy a fattyúmakréla egyéb fajként való jelentésének lehetőségére. |
(1) A nyugati fattyúmakrélára vonatkozó adatok 1224/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikkének megfelelően történő hitelesítésekor különös figyelmet kell fordítani a fattyúmakrélától eltérő, kisméretű nyílt tengeri fajok fattyúmakrélaként való jelentésének vagy a fattyúmakréla egyéb fajként való jelentésének lehetőségére. |
Indokolás | |
Az új ellenőrzési rendeletnek megfelelő technikai kiigazítás. | |
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(2) A hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) ellátott hajók tekintetében a tagállamok a VMS-adatok felhasználásával reprezentatív mintavétellel ellenőrzik, hogy a halászati felügyelő központba (FMC) beérkezett információ megfelel-e a hajónaplóban rögzített tevékenységeknek. E keresztellenőrzések eredményeit számítógéppel olvasható formában kell rögzíteni, és három évig meg kell őrizni. Különös figyelmet kell fordítani azon területek tevékenységi adatainak koherenciájára, ahol a fattyúmakréla-állományok elterjedési határai húzódnak, vagyis az ICES VIIIc és IXa körzetében, IVa és IVb körzetében, valamint VIIe és VIId körzetében. |
(2) Különös figyelmet kell fordítani azon területek tevékenységi adatainak koherenciájára is, ahol a fattyúmakréla-állományok elterjedési határai húzódnak, vagyis az ICES VIIIc és IXa körzetében, IVa és IVb körzetében, valamint VIIe és VIId körzetében. |
Indokolás | |
A területek és fajok tekintetében valótlan jelentések elleni fellépéseket célzó, e rendeletben foglalt egyedi rendelkezések kivételével az ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekkel az új ellenőrzési rendelet összefüggésében kell foglalkozni. | |
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
(3) Minden tagállam összeállítja a hajónaplók és a kirakodási nyilatkozatok átadásához szükséges kapcsolattartási adatokat, és azokat a nyilvánosság számára hivatalos honlapján elérhetővé teszi. |
törölve |
Indokolás | |
Az ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekkel az új ellenőrzési rendelet összefüggésében kell foglalkozni. | |
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új) | |
A Bizottság által javasolt szöveg |
Módosítás |
|
(1a) A 11. cikk az 1224/2009/EK tanácsi rendelet 7. és 14. cikke alkalmazási időpontjától kezdve alkalmazandó. |
Indokolás | |
A rendelkezés egyértelműbbé tételére irányuló technikai módosítás. |
- [1] A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.
INDOKOLÁS
A javaslat az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves tervet irányoz elő. A Bizottság a rendelkezésre álló megőrzési referenciapontok és a hosszú távú fenntarthatósági megfontolások alapján a fattyúmakréla állományának kezelését szolgáló jogi eszközt hozott létre. A javaslat célja, hogy fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa az élő vízi erőforrások kiaknázását.
I. Történelmi háttér
A javaslat 2009 áprilisában készült, és az ENSZ 2002-ben, Johannesbourgban rendezett Fenntartható Fejlődés Csúcskonferenciájának végrehajtási tervén alapul. A Bizottság elkötelezte magát amellett, hogy fenntartja a halállományok szintjét vagy azt olyan szintre állítja vissza, amely a legnagyobb fenntartható hozamot eredményezi, biztosítandó, hogy a kimerült halállományok esetében e célok a lehető leghamarabb, és lehetőség szerint 2015-ig teljesüljenek.
Emellett a közös halászati politika (KHP) 2002. évi reformja során többéves tervekről és helyreállítási tervekről is született megállapodás.
A Bizottság javaslata a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testületbe szerveződött érintettek örvendetes kezdeményezését tükrözi.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz.) 2009. december 1-jei hatálybalépésével ez a javaslat a konzultációs eljárás hatálya alól a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá került.
II. A javaslat háttere
Az ágazatnak az e többéves terv által leginkább érintett résztvevői azon nyílt tengeri halászhajók tulajdonosai, üzemeltetői és legénysége, amelyek az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományának előfordulási területén, azaz az Északi-tengeren, a Brit-szigetektől nyugatra fekvő területeken, a La Manche-csatorna nyugati részén, és a Bretagne-tól nyugatra, a Vizcayai-öbölben, valamint a Spanyolországtól északra és északnyugatra elterülő vizeken működnek.
A nyugati állomány gazdasági értelemben a legjelentősebb fattyúmakréla-állomány az uniós vizeken belül.
A szaporodóképes állomány biomasszája nem mérhető fel, mivel az állományra vonatkozó tudományos vélemény nem megfelelő adatokon nyugszik. A legfontosabb – halászattól független – információforrást a fattyúmakrélára vonatkozó nemzetközi ikrafelmérések jelentik, amelyekre 1977 óta háromévente kerül sor. Sajnálatos módon az ezekből származó adatok mindeddig nem tették lehetővé a halászati kutatók számára, hogy a teljes állomány nagyságát felmérjék. Az ikrafelmérésből származó adatok és az arra vonatkozó ismeretek alapján, hogy egy nőstény hal mennyi ikrát rak le az ívási időszakban, a kutatók meg tudják becsülni az állomány szaporodóképes biomasszájának relatív gazdagságát. A javasolt állománykezelési terv e nehézségeket kezelve egy új döntéshozatali módszerrel határozza meg azt a teljes kifogható mennyiséget, amely nagy valószínűséggel biztosítja az állomány hosszú távú fenntarthatóságát.
Egy, az Európai Közösség által finanszírozott, a fattyúmakréla-állomány felmérésével kapcsolatos 2004-es kutatási projekt megerősítette a korábbi feltételezéseket, miszerint az állomány a Spanyolország északi partjai menti vizekben is előfordul. E bizonyítékok alapján és tekintettel az állománygazdálkodásra, a 2010. évi teljes kifogható mennyiségekről és kvótákról szóló rendeletben átszervezték a teljes kifogható mennyiségek megállapítására szolgáló gazdálkodási területeket annak érdekében, hogy egybeessenek a fattyúmakréla nyugati állományának határaival (lásd az 53/2010/EU rendelet Ia. mellékletét és a 219/2010/EU rendelet I. mellékletét).
E javaslat az állományra vonatkozó adatok hiányát annak révén próbálja áthidalni, hogy a fattyúmakréla-halászatban részt vevő halászhajók tekintetében képletet alkot, amely a meghatározott területeken fogott fattyúmakréla teljes kifogható mennyiségére vonatkozóan éves felső határértéket állapít meg. E képlet az állomány alakulására vonatkozó, jelenleg rendelkezésre álló legjobb tudományos és biológiai mutatókon alapul.
A Bizottság ezenfelül, a 2847/93/EGK tanácsi rendeletben és az 1542/2007/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezések mellett a területek és fajok tekintetében valótlan jelentések elleni fellépést célzó egyedi ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket is meghatározott. A 2847/93/EGK tanácsi rendeletet most a 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet váltja fel.
A Bizottság végül időszakos értékelések elvégzését, illetve megfelelő esetben e terv kiigazítását is tervezi.
III. Az előadó véleménye
Az előadó általánosságban támogatja a Bizottság javaslatát, és különösen szeretné kiemelni az ágazat és a kutatók közötti kitűnő együttműködést, amely a terv kidolgozásának alapját képezte. A fattyúmakréla szaporodóképes állományának biomasszájára vonatkozó ismereteink korlátai miatt a terv az adatokat és az értékelést érintő nehézségeket ésszerű módon kezeli. A terv emellett az ágazat számára bizonyos fokú stabilitást is biztosít, amely a jelenlegi pénzügyi bizonytalanságok idején még fontosabb.
A Bizottság e szöveggel a többéves tervek útját követi, és a fattyúmakrélára vonatkozó hosszú távú terv az uniós vizeken folytatott halászat szabályozásával kapcsolatos jövőbeli többéves tervek számára mintaként szolgálhat.
Az előadó mindazonáltal az alábbi módosításokat javasolja a rendelettervezethez.
Először is javasoltunk olyan módosításokat, amelyek a javaslatnak az EUMSz. szerinti új jogalaphoz és a rendes jogalkotási eljáráshoz (az EUMSz. 43. cikkének (2) bekezdése) történő hozzáigazításához szükségesek, mivel a javaslatot a Bizottság az EUMSz. hatálybalépése előtt és a konzultációs eljárás keretében nyújtotta be. A többéves tervek, amelyek a közös halászati politika egyik kulcsfontosságú elemét jelentik, alapvető fontosságú állománymegőrzési eszközök. Következésképpen a közös halászati politika célkitűzéseinek (azaz az élő erőforrások fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételeket szavatoló kiaknázásának biztosítása) eléréséhez szükséges általános rendelkezéseket tartalmaznak, amelyeket a rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni. Ezért a 43. cikk (2) bekezdése a megfelelő és elégséges jogalap a Bizottság javaslatához, és a Tanács nem tarthatja fenn saját maga számára a jogkört, hogy egyoldalúan igazítsa ki a teljes kifogható mennyiség meghatározására irányuló javaslatban foglalt paramétereket.
A tudomány fejlődésével a biológiai referenciaértékek meghatározásához felhasznált értékeket új és más tudományos vélemények befolyásolhatják. Ennek ismeretében nyilvánvaló, hogy a tervnek rendelkeznie kell a referenciatényezők kiigazításának lehetőségéről is. Az előadó azt javasolja, hogy az EUMSz. 290. cikke alapján ruházzák fel a Bizottságot azzal a jogkörrel, hogy kiigazíthassa a 7. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a mellékletben meghatározott képlet egy elemét (a súlyozó tényezőt vagy az ikramennyiség alakulását jelző mutatót) annak érdekében, hogy e paramétert hozzá lehessen igazítani a legújabb tudományos véleményekhez.
Ezen túlmenően amennyiben a HTMGB nem tudja megbecsülni a visszadobott, beleértve a visszaengedett (a fedélzetre fel nem húzott és a vízbe visszabocsátott) halmennyiséget, az előadó a Bizottság által javasoltnál tisztességesebb módszert javasol. Ez azt jelentené, hogy az elmúlt 15 év visszadobási adatait kellene figyelembe venni. Amint a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testület rámutatott, a minimális arány 5%-ban történő megállapítása rendkívül eltúlzottnak tűnik az elmúlt 15 év átlagos értékeihez képest, még az 1996-os év kiemelkedően magas, 4%-os visszadobási arányát figyelembe véve is. Az előadó voltaképpen kételyeit fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság javaslata nem inkább az ágazatot sújtó büntetés-e azért, mert a tagállamok elmulasztottak elegendő visszadobási adatokat szolgáltatni, ahelyett, hogy az elővigyázatosság elvének biológiai értelemben vett alkalmazásáról lenne szó.
A fattyúmakrélára halászó hajók területre való belépését illetően az előadó úgy véli, hogy a Bizottság által javasoltnál rugalmasabb szabály kialakítására van szükség. Lehetővé kell tenni, hogy az egyik területen halászó hajók a fogott mennyiséget egy másik terület kikötőjében rakodhassák ki. Az előadó ki kívánja emelni például azt, ha egy hajó a IVa (Norvégia) terület eléréséhez a VIId, a IVbc és a IIIa területen halad át. Egyéb esetben egy, az északi területen halászó hajó arra kényszerülne, hogy a fogását az új északi terület valamely kikötőjében rakodja ki, noha sokkal kényelmesebb lenne egy, az új nyugati területen lévő kikötőben kirakodnia. Az előadó ezért olyan rendszert javasol, amelynek értelmében a halászhajó parancsnokának nyilvántartást kell vezetnie a fogásról és a helyszínről, és egyszersmind biztosítania kell, hogy a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megóvására vonatkozó szabályokkal összhangban a halászeszközt rögzítsék és rendezzék el.
Az előadó ezenkívül számos módosítást javasol annak biztosítására, hogy az általános ellenőrzési és felügyeleti intézkedésekkel a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet összefüggésében foglalkozzanak. A területek és fajok tekintetében valótlan jelentések elleni fellépéseket célzó egyedi rendelkezéseket azonban e többéves terv keretébe lehetne foglalni.
A fent említett módosítások túlnyomó része szerepel a 2010. március 19-én, a spanyol elnökség alatt a tanácsi munkacsoport által elfogadott, majd a Parlament Halászati Bizottságának megküldött tanácsi állásponttervezetben. Időközben azonban a bizonyos tagállamok által felvetett számos jogi és politikai kérdéssel kapcsolatos belső megbeszélések miatt a Tanács felfüggesztette az EP-vel folytatott tárgyalásokat.
Végezetül a belga elnökség nemrégiben tett nem hivatalos javaslatának megfelelően az előadó támogatja a 7. cikkhez kapcsolódó két módosítást, amelyek bizonyos fokú rugalmasságot biztosítanak a Tanács számára a teljes eltávolított mennyiség kiszámítási módja tekintetében azáltal, hogy alsó és felső határértéket állapít meg a minimális eltávolított mennyiség esetében. E módosítások célja kompromisszumos megoldás elősegítése, valamint az, hogy hozzájáruljanak az e jogalkotási javaslattal kapcsolatos konstruktív és pozitív hozzáálláshoz.
Az előadó őszintén reméli, hogy a tervet a lehető leghamarabb elfogadják és végrehajtják, és bízik abban, hogy a közeljövőben megállapodás születhet annak biztosítása érdekében, hogy a közös halászati politika céljainak megvalósítására irányuló intézkedések továbbra is a társjogalkotók együttes hatáskörében maradjanak.
ELJÁRÁS
Cím |
Az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves terv |
|||||||
Hivatkozások |
COM(2009)0189 – C7-0010/2009 – 2009/0057(COD) |
|||||||
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma |
21.4.2009 |
|||||||
Illetékes bizottság A plenáris ülésen való bejelentés dátuma |
PECH 14.7.2009 |
|||||||
Előadó(k) A kijelölés dátuma |
Pat the Cope Gallagher 1.9.2009 |
|
|
|||||
Vizsgálat a bizottságban |
21.7.2009 |
2.9.2009 |
1.10.2009 |
3.11.2009 |
||||
|
1.12.2009 |
14.7.2010 |
30.8.2010 |
|
||||
Az elfogadás dátuma |
26.10.2010 |
|
|
|
||||
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
22 0 1 |
||||||
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Josefa Andrés Barea, Antonello Antinoro, Kriton Arsenis, Alain Cadec, João Ferreira, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Marek Józef Gróbarczyk, Carl Haglund, Iliana Malinova Iotova, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Britta Reimers, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Struan Stevenson, Catherine Trautmann, Jarosław Leszek Wałęsa |
|||||||
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Jean-Paul Besset, Ole Christensen, Diane Dodds, Raül Romeva i Rueda |
|||||||
Benyújtás dátuma |
28.10.2010 |
|||||||