Eljárás : 2007/2212(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0073/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0073/2008

Viták :

Szavazatok :

PV 23/04/2008 - 4.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0169

JELENTÉS     
PDF 192kWORD 128k
2008. március 12.
PE 400.403v02-00 A6-0073/2008

a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről szóló zöld könyvről

(2007/2212(INI))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Előadó: Giusto Catania

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről szóló zöld könyvről

(2007/2212(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel 2004. december 15-i, a Tanácshoz és az Európai Tanácshoz szóló ajánlására a kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos európai stratégiáról (2005–2012)(1),

–   tekintettel a Bizottság 2006. június 26-i a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről szóló zöld könyvére,

–   tekintettel a fent említett zöld könyvvel kapcsolatos nyílt konzultáció eredményeiről szóló jelentésre és a beérkezett válaszokra, melyeket 2007. április 18-án tettek közzé(2),

–   tekintettel az EU-Szerződés VI. címére, különösen annak 29. cikkére és 31. cikke (1) bekezdésének e) pontjára,

–   tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét, különösen az élethez és egészséghez való jog védelmét szolgáló nemzetközi, európai és nemzeti eszközökre,

–   tekintettel az 1972. március 25-i genfi jegyzőkönyvvel módosított, kábítószerekről szóló 1961. március 30-i egységes ENSZ-egyezményre; illetve a pszichotrop anyagokról szóló 1971. február 21-i, valamint a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni 1988. december 19-i ENSZ-egyezményekre,

–    tekintettel a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjáról szóló, 2006. december 12-i 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), amely átdolgozta a korábbi jogszabályt,

–   tekintettel a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának 2007. évi jelentésére(4),

–   tekintettel az „Alapvető jogok és jogérvényesülés” általános program keretében a 2007–2013-as időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program létrehozásáról szóló 2007. szeptember 25-i 1150/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(5), különösen annak 2–7. cikkeire,

–   tekintettel a Bizottság „Az EU kábítószer-ellenes cselekvési tervének (2005–2008) végrehajtása terén elért eredmények 2006. évi felülvizsgálata” című 2006. december 21-i munkadokumentumára (SEC(2006)1803),

–   tekintettel az EU kábítószer-ellenes cselekvési tervének (2005-2008) végrehajtásában elért haladásról szóló 2007-es jelentésről szóló, 2007. december 10-i bizottsági közleményére (COM(2007)0781),

–   tekintettel az EU kábítószer-ellenes cselekvési tervére (2005–2008), melyet a Tanács 2005 júniusában fogadott el(6),

–   tekintettel az új pszichoaktív anyagokra vonatkozó információcseréről, kockázatfelmérésről és ellenőrzésről szóló 2005. május 10-i 2005/387/IB tanácsi határozatra(7),

–   tekintettel az EU 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiájára, melyet a 2004. december 16–17-i Európai Tanács hagyott jóvá,

–   tekintettel a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–   tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1998. június 8–10-i különleges ülésén (UNGASS) tett, a kábítószerekkel kapcsolatos politikai nyilatkozatára és az ott elfogadott határozatokra,

–   tekintettel az ENSZ tevékenységére, különösen Kábítószerügyi Bizottságának 51. ülésére, mely 2008. március 10. és 14. között kerül megrendezésre,

–   tekintettel az európai kormányzásról szóló fehér könyvre (COM(2001)0428), valamint „A konzultáció és párbeszéd megerősített kultúrája felé – Általános elvek és minimumszabályok a Bizottság érdekelt felekkel folytatott konzultációjára vonatkozóan” című bizottsági közleményre (COM(2002)0704) és a „Stratégiai célkitűzések 2005–2009 - Európa 2010: Partnerség Európa megújulásáért - fellendülés, szolidaritás és biztonság” című bizottsági közleményre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6 0073/2008),

A. mivel elő kell mozdítani a civil társadalom különböző (transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű) elemei közötti és velük folytatott elmélyültebb európai szintű párbeszédet a tagállami és európai szintű kábítószer-ellenes politikák kialakításának, végrehajtásának és értékelésének céljából,

B.  mivel a civil társadalmi csoportok európai szintű szerveződése egyértelműen hozzáadott értéket jelent a nemzeti, regionális és helyi civil társadalmi szervezetek szempontjából,

C. mivel különösen a civil társadalom széles körű tapasztalattal járulhat hozzá a kábítószer-ellenes politikák egyes szempontjaihoz, mint például a megelőzéshez, a tájékoztatáshoz, a függőségtől szabaduló személyeknek nyújtott támogatáshoz és társadalmi reintegrációhoz,

D. mivel az EU 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiájának kiemelt célkitűzése a pontos tájékoztatás és a civil társadalom szerepének megerősítése a kábítószer-elleni küzdelem terén,

E.  mivel a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről szóló zöld könyv és a kábítószerekre vonatkozó civil társadalmi fórum létrehozása az e célkitűzések végrehajtása érdekében tett első gyakorlati lépés,

F.  mivel a meglévő hálózatok tematikus összekapcsolásának elképzelését nagyon kedvezően fogadta a Bizottság konzultációjára választ adó szervezetek többsége.

G. mivel a folyamatos konzultáción alapuló illetve az információcserét és a bevált gyakorlatok továbbadását ösztönző kapcsolat kialakítása érdekében fontos a civil társadalom és az európai intézmények és szervek egymást erősítő együttműködése , különös tekintettel a tudományos hozzájárulásokra,

H. mivel hangsúlyozni kellene a harmadik országokkal folyatatott együttműködésben és a kábítószerrel összefüggő problémákkal kapcsolatos alternatív, fenntartható stratégiák előmozdításában közreműködő társadalmi szervezetek tevékenységének és megerősítésének elsődleges fontosságát,

I.   mivel a kiválasztott hálózatokkal meghatározott kérdésekben folytatott bármilyen párbeszédre vagy konzultációra javasolt struktúrába egy nyílt médiumot, például az Internetet kell beépíteni, amelyet a valamennyi érdekelt felet átfogó nyílt konzultáció támogatna,

J.   mivel a civil társadalom által e kérdésben betöltött fontos szerepnek ki kell egészítenie és erősítenie kell a tagállamok és nemzetközi szervezetek jelentős felelősségét annak tekintetében, hogy együttműködjenek a kábítószerek előállítása és kereskedelme elleni küzdelemben, ahogy az a terrorizmus esetében történt,

K. mivel az uniós intézmények és a civil társadalom intenzívebb részvétele a kábítószer-ellenes politikák terén elősegítené számukra, hogy megfelelően értékeljék a jelenlegi stratégiákat,

L.  mivel a „kábítószer” kifejezés kiterjed a fent említett ENSZ-egyezményben meghatározott kábítószerekre és pszichotróp anyagokra,

M.  mivel a kábítószer-használat a fiatal lányok és nők esetében bizonyos egészségügyi kockázatokhoz vezethet, különös tekintettel a terhességre és a HIV fertőzésre,

N.  mivel a kezelési programokon általában több férfi vesz részt, mint nő és mivel jelenleg az Európai Unióban a kábítószerfüggők kezelésére irányuló programok résztvevőinek körülbelül 20 %-a nő,

O.  mivel a kábítószer-használat szintjében és módjában jelentős különbségeket mutattak ki férfiak és nők között, mivel a kutatások szerint számos, a függőség, a kockázatvállaló és segítségkereső magatartás kifejlődésével összefüggő fiziológiai és pszichoszociális tényező terén lényeges eltérés tapasztalható a nemek között,

1.   elismeri a civil társadalom alapvető szerepét a kábítószer-ellenes politikák kialakítása, meghatározása, végrehajtása értékelése és nyomon követésének támogatásában; hangsúlyozza különösen a gyakorlatban szerzett tapasztalataik által nyújtott hozzáadott értéket, innovációs képességüket, valamint az információcsere és a bevált gyakorlatok cseréje terén rendelkezésre álló potenciáljukat, amelyet jelentősen próbára tettek és dokumentáltak a kábítószer-ellenes politikák alkalmazása során;

2.   felhívja a tagállamok kormányait, a nem kormányzati szervezeteket, a civil társadalmat, a szülői és szakmai egyesületeket, hogy folytassanak kiterjedt tájékoztatási kampányt az alábbiakról:

- a kábítószerek által a fizikai és mentális egészségben okozott károk, különösen a fiatal lányoknál, a terhes vagy szoptató nőknél és a gyermekeknél;

- az anya egészsége és a kábítószerek hatása a magzatra;

- a kábítószer-függő fiatalkorúak és bűnözők kezelése;

-   a kábítószer-fogyasztó gyermekeket nevelő szülők támogatása;

3.  elismeri, hogy az egyházak és vallási közösségek nagyon tevékenyek voltak a kábítószer elleni küzdelemben, tapasztalataikat ezért figyelembe kell venni a kábítószer-ellenes politikák kialakítása, végrehajtása és értékelése során;

4.  ragaszkodik a civil társadalom szerepének megerősítéséhez az európai megközelítést megtestesítő kábítószer-ellenes politika kidolgozásának érdekében, mely az 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó uniós kábítószer-ellenes stratégia fő célkitűzése;

5.  hangsúlyozza az Internet fontos szerepét annak biztosításában, hogy a 2005–2012 közötti időszakra szóló kábítószer-ellenes stratégia végrehajtásával és fejlődésével kapcsolatos információcsere átlátható és koherens legyen, amely elősegíti a civil társadalom bevonását és garantálja annak részvételét (köztük a kábítószer-fogyasztókét és a közösségi csoportokét is) a fent említett cselekvési terv végrehajtásában valamennyi szinten és a drogokkal kapcsolatos civil társadalmi fórum keretében, ami javítja a megelőzési programokhoz való hozzáférést és azok hatékonyságát, valamint azok tudatosítását;

6.  hangsúlyozza a tömegtájékoztatási eszközökkel – beleértve az elektronikus sajtót is – való alapvető partnerséget, különösen a fiatal és a terhes nők kábítószer-fogyasztásának a fizikai és mentális egészségre gyakorolt kockázatairól szóló tudományos ismeretterjesztés tekintetében; az ilyen tömegtájékoztatási eszközöket arra ösztönzi, hogy a fiatalabb generációra gyakorolt hatásuk révén váljanak elsődleges partnerekké a kábítószer-ellenes kampányokban;

7.  üdvözli a 2007–2013-as időszakra vonatkozó „Drogprevenció és felvilágosítás” egyedi program végrehajtását és rámutat, hogy e program különleges célkitűzése a civil társadalom bevonása az EU 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiájának fejlesztésébe és alkalmazásába;

8.  sajnálatosnak tartja, hogy a programmal összefüggésben rendelkezésre bocsátott támogatások kifizetése késedelmet szenvedett;

9.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2008–2013-ra vonatkozó, új egészségügyi stratégia vegye figyelembe a kábítószer nőkre gyakorolt különböző hatásait, különös tekintettel a civil szervezetek által működtetett kábítószer-ellenes tájékoztató programok finanszírozására;

FÓRUM – szerkezeti dimenzió

10. hangsúlyozza a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórum létrehozásának fontosságát, mint első lépést annak érdekében, hogy az európai társadalmi szervezeteket gyakorlatibb és konstruktívabb módon vonják be a kábítószer-használat megelőzésére és a kábítószerek elleni küzdelemre irányuló politikákkal összefüggő Európai uniós intézkedésekbe;

11. sajnálattal veszi tudomásul, hogy bizonyos egyesületek úgy érzékelték, hogy a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórum résztvevőinek kiválasztási folyamata nem volt átlátható, és felszólítja a Bizottságot, hogy gondolja át, miként orvosolhatja ezt a problémát annak reményében, hogy a fórum jövőbeni bővítéseire átláthatóbb módon kerül sor;

12. úgy véli, hogy a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórumnak inkább befogadónak, mint kirekesztőnek kell lennie, és kiegyensúlyozottan kell képviselnie a vélemények széles spektrumát;

13. rámutat, hogy a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórum célja nem egy különböző ideológiáknak hangot adó tömörülés létrehozása, hanem az, hogy párbeszéd és közvetlen kapcsolat alakuljon ki a kábítószer elleni küzdelem frontvonalában lévő egyesületekkel mind a megelőzés, mind pedig a rehabilitáció szintjén, valamint hogy rendelkezésre álljon a kábítószer-ellenes politikák kialakítását és végrehajtását gyakorlati tanácsadással támogató gyakorlati eszköz, valamint a különösen a határ menti térségekben a nemzeti jogszabályok eltéréseiből adódó, az Európai Unión belüli határokon átnyúló problémáknak az elemzése;

14. felhívja a tagállamokat, hogy kerüljön sor a jelenleg alkalmazott legjobb gyakorlatok cseréjére a kábítószer elleni küzdelem, a megelőzés, a gyermekek és fiatalok tájékoztatása terén, és hogy a civil társadalom képviselőivel együttműködve ösztönözzék fejlődésüket;

15. sajnálattal veszi tudomásul az új tagállamokat képviselő szervezetek csekély részvételét e fórum tekintetében; kitart amellett, hogy az új tagországok civil társadalmát tájékoztatni kell, és szélesebb körben kell bevonni, tekintettel ezen országoknak a kibővített Európai Unióban betöltött szerepének jelentőségére;

16. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nem kormányzati szervek nemzeti és nemzetek közötti hálózatai, különösen azok nőket, anyákat és fiatal lányokat tömörítő szervezetei, valamint a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal foglalkozó szervezetek nem vettek részt az első kábítószerekről szóló Civil Társadalmi Fórumon, melyre 2007 decemberében került sor; felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen ösztönözze a hasonló szervezetek, illetve a kábítószerek és a kábítószerrel való visszaélés terén komoly tapasztalatokkal rendelkező más szervezetek részvételét is annak érdekében, hogy könnyen hozzáférhető és széleskörű szakmai segítséget nyújthassanak;

17. támogatja a Bizottságot azon erőfeszítéseiben, hogy megtalálja a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórum szerepét a kábítószerekkel kapcsolatos európai megközelítésben, hogy a fórummal folytatott konzultáció végső célkitűzései egyértelműek legyenek;

18. úgy véli, hogy a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórumnak egyértelmű megbízatással, jól meghatározott menetrenddel, átlátható eljárásokkal és megvalósítható munkatervekkel kell rendelkeznie, amelyek valóban hozzájárulnak a politikaformálási folyamathoz;

19. reméli, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszéd érezhető hatást gyakorol az uniós döntéshozatali eljárásra úgy véli ezért, hogy a civil társadalommal folytatott párbeszédnek a 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiában meghatározott célkitűzésekkel és a jövőbeni kezdeményezésekkel összefüggésben hivatalos státuszra kell emelkednie, többek között az alábbiak révén:

- a fórum részvétele más független szervezetekkel együtt a 2005-2008-as uniós cselekvési terv értékelésében, amelyet a Bizottság 2008-ban fog elvégezni;

- átfogóbb és átláthatóbb kapcsolatok a tagállamokkal a fórum és a tagállamok közötti valódi együttműködés érdekében;

- a fórum állandó jelenléte az Európai Unió elnöksége által a kábítószerre vonatkozó intézkedések tagállami koordinátoraival tartott üléseken;

- állandó kapcsolattartás a Parlamenttel, amely éves konferenciákat tart a fórummal, más érintett csoportokkal és a kábítószerek területén érintett uniós intézményekkel, illetve kiértékeli az elért eredményeket;

- erős szinergia a fórum tevékenységei és a Kábítószer és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (EMCDDA) tevékenységei között, amely éves jelentésében egy fejezetet az Európai Unió civil társadalmának tevékenységeire szánhatna;

20. felhívja a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját, hogy gyűjtsön statisztikai adatokat a nők Európai Unión belüli kábítószer-fogyasztásáról, elemezze a fogyasztásukat jellemző tendenciákat, és éves jelentésében vegye figyelembe a nemek szerint elkülönülő hatásokat a problémára vonatkozó jobb tájékoztatásnyújtás és az európai civil társadalom figyelmének sikeres felhívása érdekében;

21. ösztönzi a meglévő hálózatok tematikus összekapcsolását, a kábítószerekről szóló civil társadalmi fórum keretében illetve munkacsoportok formájában vagy a Fórum keretében alcsoportokban;

22. kéri, hogy az EU – a költségvetési ellenőrzésre is figyelemmel – vállaljon pénzügyi kötelezettséget az Európai Unió civil társadalma által e téren végzett, a jelenlegi projektekkel és jövőbeli kezdeményezésekkel kapcsolatos tevékenységének támogatásában;

23. felhívja a tagállamokat, hogy megfelelő minőségbiztosítási kritériumok érvényesítése mellett lehetőség szerint terjesszék ki az állami finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket a szakmai civil szervezetek által nyújtott szolgáltatásokra, nem csupán az egészségügyi vagy szociális szolgáltatások tekintetében, hanem az ártalomcsökkentő és alacsony küszöbű szolgáltatások esetében is; úgy véli, hogy ennek révén a szolgáltatások működésének megtervezhetősége és fenntarthatósága, valamint a minőségi normák teljesítése is biztosíthatóvá válik;

24. hangsúlyozza, mennyire fontos a társadalom számára forrásokat elkülöníteni azon önkéntes szervezetek és szülői egyesületek támogatására, amelyek különösen a fiatalok körében elkövetett, kábítószerrel való visszaélés ellen harcolnak;

Civil társadalom – a belső dimenzió

25. hangsúlyozza a civil társadalom tevékenységének fontosságát a 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiában meghatározott célkitűzések teljesítése során, a megelőzési és tájékoztatási politikák és a kábítószer-függőséghez kapcsolódó problémák kezelése, valamint e politikák megfelelő végrehajtásának nyomon követése tekintetében;

26. felhív minden uniós és nemzeti szinten érintett felet, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet arra, hogy a civil társadalom tapasztalata innovatív vonatkozásokkal járulhat hozzá a 2005–2012 közötti időszakra vonatkozó kábítószer-ellenes stratégiában meghatározott célkitűzések végrehajtásához, különös tekintettel a nyilvánosság tudatosítására irányuló kezdeményezésekre, a kármérséklő politikákra, a függőségtől szabaduló személyeknek nyújtott támogatásra és társadalmi reintegrációs politikákra;

27. fontosságot tulajdonít a kábítószer-fogyasztókat képviselő szervezetekkel folytatott uniós szintű párbeszéd megerősítésének – amely a társadalmi reintegráció kihívásaira adott válasz szükséges része, és támogatást nyújt a függőségtől szabaduló személyeknek;

28. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a civil társadalommal együttműködve támogassák a programokhoz való egyenlő hozzáférést, biztosítsák, hogy a programok kiterjedjenek a rejtett népességre és a peremre szorult csoportokra, és törekedjenek a kapacitásépítésre annak érdekében, hogy biztosítsák a végrehajtott programok fenntarthatóságát és hatékonyságát;

29. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az alábbi célok tekintetében támogassák a civil társadalom kezdeményezéseit:

- a megelőzés illetve a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztásának kockázataival kapcsolatos tájékoztatás erősítése a munkahelyeken és a fiatalok körében;

- a börtönben lévő kábítószerfüggők kezelése;

- a társadalmi szervezetek és szakszervezetek segítségével részletes megelőzési tervek életbe léptetése a kábítószerek és pszichotróp anyagok fogyasztása elleni küzdelem céljából a veszélyeztetett városrészeken, különösen a fiatalok körében, olyan módon, hogy megfeleljenek e területek fizikai és mentális egészségre vonatkozó igényeinek;

- a kábítószerekről és az egészségre és a társadalmi életre gyakorolt káros hatásukról tájékoztatási és megelőzési kampányok szervezése a szülők, diákok és tanárok szervezeteivel illetve szakértőkkel való együttműködésben, amelyekre iskolákban kerülne sor, és amelyek a népesség minden csoportját elérnék;

- az utcákon és a városok hátrányos övezeteiben folytatott közvetlen munka révén kármérséklő politikák végrehajtása;

- az utcagyerek és a szociálisan hátrányos helyzetű családok külön reintegrációs projektjeinek kidolgozására és életbe léptetésére;

30. utal az egyre növekvő aggodalomra, mely szerint a nők nem jutnak a kábítószerfüggőket kezelő szolgáltatásokhoz a társadalmi és gazdasági támogatottság hiánya és különösen – a kábítószer-elvonó programoktól távol tartó tényezőként tekintett – gyermekgondozási kötelezettségük következtében; rámutat, hogy a gyermekfelügyeletet biztosító szolgálatokat igénybevevő betegek között gyakran nagyobb a nők aránya, mint az ilyen lehetőséget nem biztosító szolgálatoknál;

31. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a határ menti régiókra, ahol gyakran kell foglalkozni a kábítószerekre vonatkozó nemzeti jogszabályok eltéréseinek hatásaival;

32. ámogatja a civil társadalmi szervezeteket, hogy teljes tudatossággal cselekedjenek a kiskorúak kábítószer- és kábítószerszármazék-fogyasztása elleni küzdelemben

33. felhívja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, hogy vizsgálja meg a kábítószer-ellenes politikák hatásait, és mérje fel ezek hatékonyságát és azt, hogy ezen politikák milyen mértékben lépték túl a határokat és sértettek meg egyéni jogokat;

34. hangsúlyozza, hogy a kábítószer-ellenes politikákat a civil társadalommal a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás terén folytatott együttműködés során szerzett, tudományosan megalapozott bizonyítékokra kell építeni, elismerve, hogy kutatásokon és tényeken alapuló politikákat kell kidolgozni, és tényeken alapuló tevékenységeket kell megvalósítani, ideértve az egészségi károsodás megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket is;

35. felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a bűnüldözési szervek és a civil társadalmi szervezetek közös cselekvéseit és a közös végrehajtó szolgálatait, különösen a helyi közösségek szintjén;

Civil társadalom – a külső dimenzió

36. elismeri, hogy az európai kábítószerre vonatkozó politikák külső dimenziójával kapcsolatban a civil társadalom szerepe igen jelentős, valamint nagyra értékeli annak tényét, hogy az EU világelső a kábítószerek elleni küzdelemhez kapcsolódó külső programok és kezdeményezések finanszírozásában;

37. felszólít egy olyan uniós külső stratégia megvizsgálására és támogatására, amelynek fenntartható, érzékelhető és gyakorlati hatása lesz a kábítószerek nyersanyagát előállító régiók helyzetére;

38. kiemeli azon európai szervezetek tapasztalatainak jelentőségét, amelyek már részt vettek a helyi termelés terápiás és orvosi célú felhasználására történő átállás előmozdításában, ezzel egyidejűleg emlékeztetve arra, hogy az ilyen jellegű növénytermesztést állandóan a legszigorúbb ellenőrzés alatt kell tartani;

39. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségeit azokkal az uniós civil társadalmi szervezetekkel, amelyek részt vesznek a kokalevelekből származó, kizárólag legális felhasználásra szánt anyagok támogatásában, és így (a nyersanyagok felvásárlása révén) hatékonyan hozzájárulnak a kábítószer-kereskedelem elleni nemzetközi küzdelemhez, ezzel egyidejűleg biztosítva az ilyen anyagok felhasználásának biztonságosságát;

40. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az ópium orvosi célokra történő afganisztáni termesztéséről szóló, 2007. október 25-i ajánlását(9), és támogassák azokat a civil társadalmi kezdeményezéseket, amelyek a kábítószerek elleni küzdelemben együttműködnek, és az ország demokratizálódási folyamatában kedvező hatással lehetnek; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy előmozdítsák többek között az olyan kísérleti projekteket, mint pl. a „mák a gyógyításban” program, amelynek célja, hogy a jelenlegi illegális máktermesztés egy részét átállítsák a legális ópiumalapú fájdalomcsillapítók ipari termelésére illetve, hogy vizsgálja meg a mák gyógyszeripari használatra történő termeléséhez adott engedélyekből származó előnyöket, valamint határozza meg azt, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni és milyen ellenőrzés mellett lehetséges az ENSZ égisze alatt;

41. felhívja a Bizottságot és a civil társadalmat, hogy vizsgálják meg az illegális mákültetvények ellen olyan permetezéssel folytatott küzdelem lehetőségeit, amely nem káros az emberekre, állatokra és a környezetre;

42. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használják ki azokkal a tagállami tudományos intézetekkel, tudományos szervezetekkel és orvosi folyóiratokkal, valamint kutatóközpontokkal, szövetségekkel, specializált intézetekkel és civil társadalmi szervezetekkel fennálló együttműködést, amelyek az elmúlt években referenciapontként szolgáltak a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos politikák kialakítása, valamint a nemzetközi kábítószer-kereskedelemből származó geopolitikai helyzet és gazdasági folyamatok elemzése során;

43. nagy jelentőséget tulajdonít az uniós és nemzetközi kábítószer-ellenes hálózatok együttműködésének a tapasztalatok és információ cseréjének elősegítése érdekében;

44. tudomásul veszi – az ENSZ kábítószerrel és bűnözéssel foglalkozó irodájában (UNODC) civil társadalmat képviselő – bécsi nem kormányzati szervezetek Kábítószerügyi Bizottságának tapasztalatait, és reméli, hogy e bizottság jövőbeli tevékenységére a szervezetek és magánszemélyek nagyobb részvétele lesz majd jellemző, tekintettel az olyan javaslatokra, mint pl. a „2008 után” kezdeményezés, amelynek célja a civil társadalom szerepének támogatása az ENSZ Közgyűlés 1998-as kábítószerekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakán (UNAGASS) megállapított paraméterek 10 éves felülvizsgálata során; javasolja, hogy az EU kábítószer-elleni stratégiájának 2012 utáni felülvizsgálatára hozzanak létre hasonló konzultációkat;

45. álláspontja szerint a jövőbeli stratégia számára a tanulságok levonása érdekében tíz évvel az 1998-as UNAGASS után, amelynek fő célkitűzése a „kábítószerek nélküli világ” tíz éven belüli megvalósítása volt, el kell kezdeni a jelenlegi kábítószer-ellenes politika tényleges eredményeinek értékelését annak meghatározása érdekében, hogy mely stratégiák voltak sikeresek;

o

o o

46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, és tájékoztatás céljából az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának, az Európa Tanácsnak, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének és szakosított ügynökségeinek.

(1)

HL C 226E, 2005.09.15., 233. o.

(2)

http://ec.europa.eu/justice_home/news/consulting_public/news_consulting_public_en.htm

(3)

HL L 376., 2005.12.27., 1.o.

(4)

http://www.emcdda.europa.eu/html.cfm/index407EN.html

(5)

HL L 257., 2007.10.3., 23. o.

(6)

HL L 168., 2005.07.08., 1. o.

(7)

HL L 127., 2005.05.20., 32.o.

(8)

HL L 47., 2004.02.18., 1. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0485.


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (28.2.2008)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a civil társadalomnak az Európai Unió kábítószer-ellenes politikájában játszott szerepéről szóló zöld könyvről

(2007/2212(INI))

A vélemény előadója: Anna Záborská

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel számos tagállamban aggasztó mértékben nő a kannabisz és más kábítószerek fogyasztása, főként a fiatal nők és kamaszlányok körében, mivel a kínálat rendkívül könnyen elérhetővé vált az iskolák környékén és magukban az iskolákban is,

B.   mivel a kábítószer-használat a fiatal lányok és nők esetében speciális egészségügyi kockázatokhoz vezethet, különös tekintettel a terhességre és a HIV terjedésére,

C.  mivel a társadalomban jelentősen nőtt a bűnözés, a jogellenes cselekmények száma és a prostitúció, és különösen a kábítószer-függőségben szenvedő fiatal lányok és nők körében,

D.  mivel a kezelési programokon általában több férfi vesz részt, mint nő és mivel ma Európában a kábítószerfüggők kezelésére irányuló programok résztvevőinek körülbelül 20 %-a nő,

E.   mivel a kábítószer-használat szintjében és módjában jelentős különbségeket mutattak ki férfiak és nők között, mivel a kutatások szerint számos, a függőség, a kockázatvállaló és segítségkereső magatartás kifejlődésével összefüggő fiziológiai és pszichoszociális tényező terén lényeges eltérés tapasztalható a nemek között,

F.   mivel el kellene ismerni, hogy van kapcsolat a nőkereskedelem és a kábítószer-ellenes politika között, mivel a kábítószer- és embercsempész bandák gyakran összekapcsolódnak, és a nőknél fennállhat a veszély, hogy egy adott helyzetre válaszul kábítószer-problémák alakuljanak ki,

1.   felhívja a tagállamok kormányait, a nem kormányzati szervezeteket, a civil társadalmat, a szülői és szakmai egyesületeket, hogy kiterjedt tájékoztatási kampányt folytassanak az alábbiakról:

- a kábítószerek által a fizikai és mentális egészségben okozott károk, különösen a fiatal lányoknál, a terhes vagy szoptató nőknél és a gyermekeknél;

- az anya egészsége és a kábítószerek hatása a magzatra;

- a kábítószer-függő fiatalkorúak és bűnözők kezelése;

- a kábítószer-fogyasztó gyermekeket nevelő szülők támogatása;

2.   utal az egyre növekvő aggodalomra, mely szerint a nők nem jutnak a kábítószerfüggőket kezelő szolgáltatásokhoz a társadalmi és gazdasági támogatottság hiánya és különösen – a kábítószer-elvonó programoktól távol tartó tényezőként tekintett – gyermekgondozási kötelezettségük következtében; rámutat, hogy a gyermekfelügyeletet biztosító szolgálatokat igénybevevő betegek között gyakran nagyobb a nők aránya, mint az ilyen lehetőséget nem biztosító szolgálatoknál;

3.   hangsúlyozza, mennyire fontos a társadalom számára forrásokat elkülöníteni azon önkéntes szervezetek és szülői egyesületek támogatására, amelyek különösen a fiatalok körében elkövetett, kábítószerrel való visszaélés ellen harcolnak;

4.   felszólítja a tagállamokat, hogy kerüljön sor a jelenleg alkalmazott legjobb gyakorlatok cseréjére a kábítószer elleni küzdelem (például a kábítószer-kínálatra vonatkozó „zéró tolerancia” politikájára), a megelőzés, a gyermekek és fiatalok tájékoztatása terén, és hogy a civil társadalom képviselőivel együttműködve ösztönözzék fejlődésüket;

5.   felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2008–2013-ra vonatkozó, új egészségügyi stratégia vegye figyelembe a kábítószer nőkre gyakorolt különböző hatásait, különös tekintettel a civil szervezetek által működtetett kábítószer-ellenes tájékoztató programok finanszírozására;

6.   hangsúlyozza a tömegtájékoztatási eszközökkel – ideértve az elektronikus sajtót is – való alapvető partnerséget, különösen a fiatal és a terhes nők kábítószer-fogyasztásának a fizikai és mentális egészségre gyakorolt kockázatairól szóló tudományos ismeretterjesztés tekintetében; az ilyen tömegtájékoztatási eszközöket arra ösztönzi, hogy a fiatalabb generációra gyakorolt hatásuk okán váljanak elsődleges partnerekké a kábítószer-ellenes kampányokban;

7.   felhívja a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját, hogy gyűjtsön statisztikai adatokat a nők Európai Unión belüli kábítószer-fogyasztásáról, elemezze a fogyasztásukat jellemző tendenciákat, és éves jelentésében vegye figyelembe a nemek szerint elkülönülő hatásokat a problémára vonatkozó jobb tájékoztatásnyújtás és az európai civil társadalom figyelmének sikeres felhívása érdekében;

8.   a helyzet komolyságának és sürgősségének megfelelő mértékű tudatosság kialakítása érdekében szükségesnek tartja és ösztönzi megfelelő és innovatív megoldások elfogadását:

-  a drogfüggőséghez kapcsolódó közvetlen (a függőség, a pszichés zavarok, a depresszió, az agresszív viselkedés, a veszélyes magatartás, a balesetek, a HIV/AIDS vírus, a hepatitis C vírus, illetve a termékenységre, a terhességre és bizonyos kábítószerek magzatra gyakorolt hatásának kezelése), közvetett (iskolai vagy szakmai motivációvesztés, munkanélküliség, kábítószer-használatból eredő bűnözés) és humán költségek felmérését, különös tekintettel az anyákra és gyermekeikre,

-  olyan mutatók kifejlesztését, amelyek révén a politikák hatékonysága mérhetővé válik (iskolai kimaradások és sikertelenség, a munkaerőpiacról való kizáródás, munkanélküliség, kábítószer-használatból eredő bűnözés),

-  olyan további mutatók kifejlesztését, amelyek lehetővé teszik a nemzetközi megelőzésben alkalmazott új stratégiák összehasonlítását, különösen a nők és a lányok esetében;

9.   fontosnak tartja a kábítószer elleni küzdelemben eddig alkalmazott politikák hatékonyságának értékelését, és amennyiben szükséges, azok javítását, figyelembe véve, hogy ez az egész társadalmat érintő közegészségügyi kérdés; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megelőzési politika részeként felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás katasztrofális következményeire; emlékeztet rá, hogy a várandós nőket és a fiatalokat segítségre szoruló, veszélyeztetett csoportként kell kezelni, és hogy a segítség megnyilvánulhat terápia, orvosi felügyelet és olyan, a civil társadalommal együttműködésben szervezett programok formájában, amelyek a munkába és a társadalomba való visszailleszkedésüket segítik;

10. fájlalja, hogy a nem kormányzati szervek nemzeti és nemzetek közötti hálózatai, különösen azok nőket, anyákat és fiatal lányokat tömörítő szervezetei, valamint a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal foglalkozó szervezetek nem vettek részt az első kábítószerekről szóló Civil Társadalmi Fórumon, melyet 2007 decemberében rendeztek; felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen ösztönözze a hasonló szervezetek, illetve a kábítószerek és a kábítószerrel való visszaélés terén komoly tapasztalatokkal rendelkező más szervezetek részvételét is annak érdekében, hogy könnyen hozzáférhető és széleskörű szakmai segítséget nyújthassanak;

11. felszólítja a tagállamokat, hogy a civil társadalommal együttműködve még szigorúbban lépjenek föl a szervezett bűnözés ellen, különös tekintettel a kábítószer-kereskedelemmel szorosan összefüggő emberkereskedelemre.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

27.2.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Edit Bauer, Emine Bozkurt, Hiltrud Breyer, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lívia Járóka, Piia-Noora Kauppi, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Urszula Krupa, Roselyne Lefrançois, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Teresa Riera Madurell, Eva-Britt Svensson, Anne Van Lancker, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Ana Maria Gomes, Donata Gottardi, Anna Hedh, Elisabeth Jeggle, Marusya Ivanova Lyubcheva, Maria Petre

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Manolis Mavrommatis, Milan Gaľa


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

34

0

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Philip Bradbourn, Mihael Brejc, Michael Cashman, Giusto Catania, Carlos Coelho, Esther De Lange, Panayiotis Demetriou, Gérard Deprez, Claudio Fava, Armando França, Kinga Gál, Roland Gewalt, Jeanine Hennis-Plasschaert, Lívia Járóka, Ewa Klamt, Wolfgang Kreissl-Dörfler, Stavros Lambrinidis, Roselyne Lefrançois, Sarah Ludford, Martine Roure, Inger Segelström, Csaba Sógor, Søren Bo Søndergaard, Ioannis Varvitsiotis, Renate Weber, Manfred Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Marco Cappato, Sophia in ‘t Veld, Metin Kazak, Jean Lambert, Jörg Leichtfried, Nicolae Vlad Popa, Eva-Britt Svensson, Antonio Tajani

Utolsó frissítés: 2008. március 27.Jogi nyilatkozat