Jelentés a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló módosított európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

21.6.2011 - (COM(2010)0093 – C7‑0046/2009 – 2009/0089(COD)) - ***I

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Előadó: Carlos Coelho

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló módosított európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2010)0093 – C7‑0046/2009 – 2009/0089(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett módosított javaslatára (COM(2010)0093),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 74. cikkére, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7–0046/2009),

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2009. december 7-i véleményére[1],

–   tekintettel a Tanács képviselőjének 2011. június 9-i kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja a Parlament álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 55. és 37. cikkére,

–   tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A7-0241/2011),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  jóváhagyja a Parlament és a Tanács ezen állásfoglaláshoz mellékelt közös nyilatkozatát;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

A PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI*

a Bizottság javaslatához / a Tanács közös álláspontjához

---------------------------------------------------------

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS […/…/EU] RENDELETE

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjára, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontjára, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára, 74. cikkére, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 85. cikkének (1) bekezdésére, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, valamint 88. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek történő továbbítását követően,

▌

a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően[2],

mivel:

(1)         A Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[3], valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat[4] létrehozta a Schengeni Információs Rendszer második generációját (SIS II). Az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat szerint egy átmeneti időszak alatt a Bizottság felelős a központi SIS II üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgató hatóság felel a Központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(2)         A Vízuminformációs Rendszert (VIS) a Vízuminformációs Rendszer (VIS) létrehozásáról szóló, 2004. június 8-i 2004/512/EK tanácsi határozat[5] hozta létre. A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről szóló, 2008. július 9-i 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (VIS-rendelet)[6] szerint az átmeneti időszakban a Bizottság felelős a VIS üzemeltetési igazgatásáért. Az említett átmeneti időszakot követően egy igazgató hatóság felel a központi VIS-nek, a nemzeti interfészeknek, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részeinek üzemeltetési igazgatásáért.

(3)         Az Eurodacot a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet[7] hozta létre. A Dublini Egyezmény[8] hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 28-i 407/2002/EK tanácsi rendelet megállapította a szükséges végrehajtási rendelkezéseket. ▌

(4)         Igazgató hatóságot kell létrehozni a SIS II, a VIS, és az Eurodac, valamint a kommunikációs infrastruktúra egyes részei, továbbá adott esetben – külön jogi eszközök elfogadásával – a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő egyéb nagyméretű információtechnológiai (IT) rendszerek átmeneti időszakot követő üzemeltetési igazgatása céljából.

(5)         A szinergiahatások elérése érdekében egyetlen szervezeten belül kell megvalósítani az említett nagyméretű IT-rendszerek üzemeltetési igazgatását. Ily módon ki lehet használni a méretgazdaságosság előnyeit, kritikus tömeg hozható létre, valamint a lehető legmagasabb tőke- és emberierőforrás-kihasználtsági arányt lehet biztosítani.

(5a)       A Tanács és az Európai Parlament – a SIS II-ről és a VIS-ről szóló jogi aktusokhoz csatolt közös nyilatkozatokban – felkérte a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatot követően terjessze elő a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra egyes részei, valamint a VIS hosszú távú üzemeltetési igazgatásának egy ügynökségre ruházásához szükséges jogalkotási javaslatokat.

(6)         Az igazgató hatóságot jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökségként kell létrehozni, mivel jogi, igazgatási és pénzügyi önállósággal kell rendelkeznie. Az elért megállapodás értelmében az ügynökség székhelye Tallinn (Észtország) lesz. Mivel azonban a SIS II és a VIS üzemeltetési igazgatásának technikai fejlesztéséhez és előkészítéséhez kapcsolódó feladatokat már Strasbourgban (Franciaország) végezték, az ausztriai Sankt Johann im Pongauban pedig már kialakították ezen IT-rendszerek tartalék központját, célszerű, hogy ez a jövőben is így maradjon. Ezért e két hely is megmarad az ügynökség azon helyszínének, ahol az Eurodac technikai fejlesztéséhez és az üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatokat végzik, illetve ahol az Eurodac tartalék telephelyét kialakítják. Érvényes ez a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségen belül egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai fejlesztésére és üzemeltetési igazgatására, illetve az IT-rendszerek meghibásodása esetén azok működését biztosítani képes tartalék központra is, ha a vonatkozó jogalkotási eszköz így rendelkezik.

(7)         Ennek megfelelően az ügynökségnek kell ellátnia az 1987/2006/EK és a 767/2008/EK ▌ rendeletben meghatározott igazgató hatóság feladatait. E feladatok közé a műszaki továbbfejlesztés is beletartozik.

(7a)       A 2725/2000/EK és a 407/2002/EK rendeleteknek megfelelően a Bizottságon belül létrejön egy központi egység, amelynek feladata az Eurodac központi adatbázisának üzemeltetése és az ahhoz kapcsolódó további feladatok ellátása. A szinergiák kihasználása érdekében az ügynökség – attól az időponttól kezdve, amikor megkezdi tevékenységét – átveszi a Bizottságnak az Eurodac üzemeltetési igazgatásához kapcsolódó feladatait, beleértve a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó bizonyos feladatokat is.

(7b)       Az ügynökség alapvető feladata a SIS II, a VIS és az Eurodac, illetve amennyiben úgy döntenek, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség egyéb nagyméretű IT-rendszerei üzemeltetési igazgatási feladatainak ellátása. Az ügynökségnek emellett a rábízott feladatokból kifolyólag megkövetelt, nem normatív jellegű technikai intézkedésekért is felelnie kell. Ezek a feladatok azonban nem érinthetik az ügynökség üzemeltetési igazgatása alá tartozó rendszerekre vonatkozó megfelelő jogi eszközökben a Bizottságra vagy a Bizottságra és az őt segítő bizottságra közösen bízott normatív feladatokat.

(8)         Az ügynökségnek továbbá el kell végeznie a SIS II, a VIS, az Eurodac, valamint a jövőben esetleg rábízott egyéb nagyméretű IT-rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

(9)         Emellett az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) V. címe értelmében az ügynökség felelősségi körébe utalható a további nagyméretű IT-rendszerek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása is. ▌Az ügynökség e feladatokkal kizárólag további és különálló jogi eszközök révén bízható meg, amelyeket hatásvizsgálat előz meg.

(9a)       Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet[9] 49. cikke (6) bekezdésének a) pontja értelmében az ügynökségnek felelősnek kell lennie a kutatás ellenőrzéséért és a kísérleti projektekért, illetve – a Bizottság kifejezett és jól körülhatárolt kérésére, az EUMSZ V. címének alkalmazásában – a nagyméretű IT-rendszerekért. Kísérleti projektekkel való megbízás esetén különös figyelmet kell fordítani az európai uniós információkezelési stratégiára.

(10)       A tárgyalt rendszerekre alkalmazandó konkrét szabályokat nem érinti az a tény, hogy egy ügynökségre ruházzák a a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását. Különösen a nagyméretű IT-rendszerek céljára, a hozzáférési jogokra, a biztonsági intézkedésekre és az adatvédelmi követelményekre vonatkozó konkrét szabályokat mindegyik olyan rendszer esetében teljes körűen alkalmazni kell, amelynek üzemeltetési igazgatását az ügynökségre ruházták.

(11)       A tagállamok és a Bizottság az ügynökség feladatainak hatékony ellenőrzése érdekében képviseltetik magukat az igazgatóságban. Az igazgatóságot kellő hatáskörökkel kell felruházni különösen az alábbiak céljából: az éves munkaprogram elfogadása, az ügynökség költségvetésével kapcsolatos feladatainak ellátása, az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok elfogadása, az ügyvezető igazgató kinevezése, valamint az ügyvezető igazgató hatáskörébe tartozó, az ügynökség operatív feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárások megállapítása.

(11a)     A SIS II-t illetően az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Eurojust – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státuszt kell, hogy betöltsön az igazgatóság azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol és az Eurojust egyaránt kinevezhessen képviselőt a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

(11b)     A VIS-t illetően az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatóság azon ülésein, amelyek napirendjén a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat[10] alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek. Szükséges, hogy az Europol képviselőt tudjon kinevezni a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott VIS tanácsadó csoportba.

(11c)     Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében azon tagállamoknak kell szavazati joggal rendelkezniük az ügynökség igazgatóságában, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Egy nagyméretű IT-rendszer tekintetében Dániának is szavazati joggal kell rendelkeznie, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(11d)     Azon tagállamoknak kell tagot kinevezniük a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Ezenfelül Dániának is ki kell neveznie egy tagot a nagyméretű IT-rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az adott rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

(12)       Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. Az ügynökség finanszírozását a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontja értelmében a költségvetési hatóságnak jóvá kell hagynia. Az ▌uniós költségvetési és mentesítési eljárást kell irányadónak tekinteni. Az elszámolásnak, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(13)       Az ügynökségnek együtt kell működnie az Unió többi ügynökségével – saját hatáskörükön belül –, mégpedig elsősorban azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre, és ezen belül is legfőképp az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével. Adott esetben konzultálnia kell az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökséggel, és figyelembe kell vennie annak a hálózatbiztonságra vonatkozó ajánlásait.

(14)       Az ügynökségnek – a legszigorúbb szakmai követelmények, különösen az európai uniós információkezelési stratégia szem előtt tartásával – az európai és a nemzetközi szabványokat kell követnie a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztése és üzemeltetési igazgatása során.

(15)       A személyes adatok ügynökség által való feldolgozására a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[11] kell alkalmazni. E rendelet többek között előírja, hogy az európai adatvédelmi biztosnak joga van arra, hogy az ügynökségtől a vizsgálódásaihoz szükséges bármely információba betekintést nyerjen. A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének megfelelően a Bizottság egyeztetett az európai adatvédelmi biztossal, aki 2009. december 7-én véleményt nyilvánított.

(16)       Átlátható működésének garantálása érdekében az ügynökségre alkalmazni kell az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[12]. Az ügynökség tevékenységei felett az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban ellenőrzést gyakorol.

(17)       Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet[13] alkalmazni kell az ügynökségre, amelynek csatlakoznia kell az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálataira vonatkozó, 1999. május 25-én az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között megkötött intézményközi megállapodáshoz[14].

(17a)     Az ügynökségnek otthont adó tagállamoknak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így például többnyelvű, európai irányultságú iskolázatást és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítaniuk az ügynökség megfelelő működéséhez.

(18)       A nyílt és átlátható alkalmazási feltételek, valamint a személyzettel való egyenlő bánásmód érdekében az ügynökség ügyvezető igazgatójára és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben[15] rögzített alkalmazási feltételeit (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), így a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat is.

(19)       Az ügynökség az ▌1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkének (1) bekezdésében foglaltak értelmében az Unió által létrehozott szerv, és pénzügyi szabályzatát ennek megfelelően kell elfogadnia.

(20)       Az ügynökségre alkalmazni kell az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet[16].

(21)       Mivel a tagállamok nem tudják e rendelet célkitűzéseit – vagyis a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért és adott esetben a fejlesztéséért felelős uniós szintű ügynökség létrehozását – kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés nagyságrendje és hatásai miatt uniós szinten hatékonyabban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság ugyanezen cikkben foglalt elvével összhangban e rendelet nem haladja meg az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(22)       Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdésében elismert és az Európai Unió Alapjogi Chartájában kifejezett elveket.

(23)       Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében ▌Dánia nem vesz részt ennek e rendelet elfogadásában, és az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez a rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányokra épül, az említett jegyzőkönyv 4. cikke értelmében Dánia az e rendelet elfogadásának időpontját követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e. A Dániában vagy az Európai Unió egy másik tagállamában benyújtott menedékjog iránti kérelem elbírálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról, valamint a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti megállapodás[17] 3. cikke értelmében Dánia értesíti a Bizottságot, hogy az Eurodac tekintetében végrehajtja-e az e rendeletben foglaltakat.

(24)       Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyv 5. cikkének (1) bekezdése, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2000. május 29-i 2000/365/EK tanácsi határozat[18] 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az Egyesült Királyság annyiban vesz részt e rendelet alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek a 2007/533/IB határozat által szabályozott részéhez kapcsolódnak. ▌Amennyiben annak rendelkezései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott részéhez és a VIS-hez kapcsolódnak, ami a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság – a ▌2000/365/EK tanácsi határozat ▌értelmében – nem vesz részt, az Egyesült Királyság a Tanács elnökéhez intézett 2010. október 5-i levelében azt kérte, hogy kapjon felhatalmazást arra, hogy – az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében – részt vehessen e rendelet elfogadásában. A 2010. december 14-i 2010/779/EU tanácsi határozat[19] 1. cikke alapján – Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának ezen kérésével kapcsolatban – az Egyesült Királyság felhatalmazást kapott arra, hogy részt vegyen e rendelet alkalmazásában. Emellett az Egyesült Királyság a Tanács elnökéhez intézett 2009. szeptember 23-i levelében bejelentette, hogy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 3. cikke értelmében részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában, amennyiben annak rendelkezései az Eurodac létrehozásáról szóló rendelet rendelkezéseihez kapcsolódnak. ▌Az Egyesült Királyság tehát részt vesz e rendelet elfogadásában, és az rá nézve kötelező és alkalmazandó.

(25)       E rendelet – a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott része és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben Írország az Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, 2002. február 28-i 2002/192/EK tanácsi határozattal[20] összhangban nem vesz részt. Írország nem kérte, hogy – az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében – részt vehessen e rendelet elfogadásában. Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, mivel annak intézkedései a SIS II-nek az 1987/2006/EK rendelettel szabályozott része és a VIS tekintetében fejlesztik tovább a schengeni vívmányok rendelkezéseit. Amennyiben annak rendelkezései az Eurodac létrehozásáról szóló rendelet rendelkezéseihez kapcsolódnak, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó ▌. Mivel ilyen körülmények között nem lehet biztosítani, hogy a rendelet az EUMSZ 288. cikkében előírtaknak megfelelően teljes egészében alkalmazandó legyen Írországra, Írország nem vesz részt e rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, a fentebb említett jegyzőkönyvekben megállapított jogainak sérelme nélkül.

(26)       Izland és Norvégia tekintetében e rendelet – a SIS II és a VIS tekintetében – az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás [21] értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseit fejleszti tovább, amelyek az említett megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról szóló, 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat[22] 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak. Az Eurodac tekintetében e rendelet az Európai Közösség és az Izlandi Köztársaság, valamint a Norvég Királyság között a tagállamok egyikében, illetve Izlandon vagy Norvégiában benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes állam meghatározására vonatkozó kritériumokról és mechanizmusokról szóló megállapodás értelmében az Eurodackal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság delegációi ▌részt vesznek az ügynökség igazgatóságában, amennyiben úgy döntenek, hogy végrehajtják a rendeletet a belső jogrendszereikben. Az Izlandi Köztársaságnak és a Norvég Királyságnak az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – pl. a szavazati jogra vonatkozó – szabályok meghatározása érdekében az Unió és ezen államok egy további megállapodást kell, hogy kössenek egymással.

(27)       Svájc vonatkozásában e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás[23] értelmében – a SIS II és a VIS tekintetében – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett területhez tartoznak, összefüggésben a 2008/146/EK tanácsi határozat[24] 3. cikkével. Az Eurodac tekintetében e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló megállapodás értelmében az Eurodackal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Svájci Államszövetség delegációja ▌részt vesz az ügynökség igazgatóságában, amennyiben úgy dönt, hogy végrehajtja a rendeletet a belső jogrendszereiben. A Svájci Államszövetségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – pl. a szavazati jogra vonatkozó – szabályok meghatározása érdekében az Uniónak és a Svájci Államszövetségnek egy további megállapodást kell kötnie egymással.

(28)       Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv[25] értelmében – a SIS II és a VIS vonatkozásában – a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A., B. és G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2008/261/EK tanácsi határozat[26] 3. cikkével. Az Eurodac vonatkozásában e rendelet az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti megállapodáshoz csatolt, az Európai Közösség, Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a tagállamban vagy Svájcban benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős állam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló jegyzőkönyv[27] értelmében az Eurodackal kapcsolatos új intézkedésnek minősül. Következésképpen a Liechtensteini Hercegség delegációja ▌részt vesz az ügynökség igazgatóságában. A Liechtensteini Hercegségnek az ügynökség tevékenységében való részvételét lehetővé tevő további – pl. a szavazati jogra vonatkozó – szabályok meghatározása érdekében az Unió és a Liechtensteini Hercegség egy további megállapodást kötnek egymással,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY

1. cikk

Az ügynökség létrehozása

1.        Európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) jön létre a második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS) és az Eurodac (a továbbiakban: nagyméretű IT-rendszerek) üzemeltetési igazgatása céljából.

2.        Amennyiben az EUMSZ V. címe értelmében a vonatkozó jogi eszköz így rendelkezik, figyelembe véve adott esetben az e rendelet 5. cikkében említett kutatási fejleményeket és a 6. cikkében említett kísérleti projektek eredményeit, az ügynökség felelősségi körébe utalható emellett a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség további nagyméretű IT-rendszereinek az előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása.

3.        Az üzemeltetési igazgatás magában foglalja mindazon feladatokat, amelyek szükségesek az (1) bekezdésben említett nagyméretű IT rendszereknek az egyes nagyméretű IT rendszerek esetében alkalmazandó egyedi eljárások szerint történő üzemeltetéséhez, beleértve a nagyméretű IT rendszerek által használt kommunikációs infrastruktúrák iránti felelősséget. Ezek a nagyméretű IT-rendszerek nem cserélhetnek adatokat, illetve nem tehetik lehetővé az információk és ismeretek megosztását, amennyiben erről konkrét jogalap nem rendelkezik.

1a. cikk

Célkitűzések

A Bizottságnak és a tagállamoknak az 1. cikkben említett nagyméretű IT-rendszereket szabályzó eszközök szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül, az ügynökség a következőket biztosítja:

a)        az 1. cikkben említett nagyméretű IT-rendszerek hatékony, biztonságos és folyamatos működésének megvalósítása;

b)        e nagyméretű IT-rendszerek hatékony és pénzügyileg elszámoltatható igazgatása;

c)        e nagyméretű IT-rendszerek felhasználói számára megfelelően magas színvonalú szolgáltatás;

d)        folyamatosság és zavartalan szolgáltatás;

e)        magas szintű adatvédelem, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az 1. cikkben említett egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket;

f)       az adat- és a fizikai biztonság megfelelő szintje, a vonatkozó szabályozásnak megfelelően, beleértve az 1. cikkben említett egyes nagyméretű IT-rendszerek tekintetében hozott külön rendelkezéseket; valamint

g)        a nagyméretű IT-rendszerek hatékony fejlesztését szolgáló, megfelelő projektirányítási megközelítés alkalmazása.

II. FEJEZET

FELADATOK

2. cikk

A SIS II-vel kapcsolatos feladatok

Az ügynökség:

-          ellátja az 1987/2006/EK rendelettel és a 2007/533/IB határozattal az igazgató hatóságra ruházott feladatokat;

-          a schengeni értékelés keretében ellátja elsősorban a SIRENE személyzetének a SIS II technikai használatára vonatkozó képzésével, valamint a szakértőknek a SIS II technikai oldalára vonatkozó képzésével kapcsolatos feladatokat.

3. cikk

A VIS-sel kapcsolatos feladatok

Az ügynökség:

-          elvégzi a 767/2008/EK rendelettel és a 2008/633/IB határozattal az igazgató hatóságra ruházott feladatokat;

-          ellátja a VIS technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

4. cikk

Az Eurodac-kal kapcsolatos feladatok

Az ügynökség ellátja:

-          a 2725/2000/EK és a 407/2002/EK rendeletnek megfelelően a Bizottságra mint az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért felelős hatóságra ruházott feladatokat▌;

-          a kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokat is: a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok felügyelete, biztonsága és koordinációja,

-          az Eurodac technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

4a. cikk

Egyéb nagyméretű IT-rendszerek fejlesztésével és üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatok

Amennyiben az 1. cikk (1) bekezdésében említetteken felül további nagyméretű IT-rendszerek előkészítését, fejlesztését és üzemeltetési igazgatását utalják a felelősségi körébe, az ügynökség – szükség szerint – ellátja az e rendszerek technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat.

4b. cikk

A kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok

1.        Az ügynökség ellátja a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatban a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, használatát és működtetését szabályozó jogi eszközök által az igazgató hatóságra ruházott feladatokat.

2.        E jogi eszközök szerint a kommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos feladatok (beleértve az üzemeltetési igazgatást és a biztonságot) megoszlanak az ügynökség és a Bizottság között. Annak érdekében, hogy a Bizottság és az ügynökség egymással összhangban gyakorolja hatásköreit, ki kell alakítani a közös működési kereteiket, és ezeket egyetértési megállapodásban kell rögzíteni.

3.        A kommunikációs infrastruktúrát megfelelően kell üzemeltetni és irányítani, hogy védve legyen a fenyegetésektől, és biztosítva legyen a kommunikációs infrastruktúra és a nagyméretű IT rendszerek – beleértve a rajtuk áramló adatok – biztonsága;

4.        Megfelelő intézkedéseket, többek között biztonsági terveket kell elfogadni annak érdekében, hogy a személyes adatok továbbítása és az adathordozók szállítása során – különösen megfelelő titkosítási technikák segítségével – elkerülhető legyen a személyes adatokba való jogosulatlan betekintés, azok másolása, módosítása vagy törlése. Gondoskodni kell arról, hogy a rendszerrel kapcsolatos üzemeltetési információk ne mozoghassanak a kommunikációs infrastruktúrában titkosítás nélkül.

5.        A kommunikációs infrastruktúra üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos feladatokat az 1605/2005/EK, Euratom rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban külső, magánszektorbeli vállalkozásokra vagy szervekre lehet bízni. Ebben az esetben a hálózati szolgáltatóra nézve kötelezőek a (3) bekezdésben említett biztonsági intézkedések, és semmiképpen sem férhet hozzá a VIS, az Eurodac és a SIS II üzemeltetési adataihoz, sem a kapcsolódó SIRENE információcseréhez.

6.        A SIS II, a VIS és az Eurodac hálózatával kapcsolatos hatályos szerződések sérelme nélkül a titkosítási kulcsok kezelése az ügynökség hatáskörében marad, és nem lehet vele külső magánvállalkozást megbízni.

5. cikk

A kutatás nyomon követése

1.        Az ügynökség nyomon követi a SIS II, a VIS és az Eurodac, valamint az egyéb nagyméretű IT-rendszerek ▌üzemeltetési igazgatása szempontjából fontos kutatás fejleményeit.

2.        Az ügynökség rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost az (1) bekezdésben említett fejleményekről.

6. cikk

Kísérleti projektek

1.        Kizárólag a Bizottság konkrét és jól körülhatárolt kérésére, azt követően, hogy az legalább 3 hónappal korábban tájékoztatta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, és az igazgatóság döntését követően az ügynökség a 9. cikk (1) bekezdésének k) pontjával összhangban végrehajthat az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett – nagyméretű IT-rendszereknek az EUMSZ V. címe szerinti fejlesztésére és/vagy üzemeltetési igazgatására irányuló – kísérleti projekteket. Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és – az adatvédelmi kérdések tekintetében – az európai adatvédelmi biztost rendszeresen értesíteni kell a kísérleti projektek haladásáról.

2.        A Bizottság által kért kísérleti projektek pénzügyi előirányzatai legfeljebb két egymást követő pénzügyi évben szerepelhetnek a költségvetésben.

III. FEJEZET

STRUKTÚRA ÉS SZERVEZET

7. cikk

Jogállás

1.        Az ügynökség uniós szerv és jogi személyiséggel rendelkezik.

2.        Az ügynökség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Például ingó és ingatlan vagyont szerezhet vagy azzal rendelkezhet, és bíróság előtt eljárhat. Arra is felhatalmazható, hogy az ügynökség székhelyére és a (4) bekezdés szerinti helyszínekre vonatkozóan megállapodást kössön azokkal a tagállamokkal, melyek területén a székhely, a technikai helyszín, illetve a tartalék központ található (az ügynökségnek otthont adó tagállamok).

3.        Az ügynökséget ügyvezető igazgatója képviseli.

4.       A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség székhelye Tallinn (Észtország).

Az 1. cikk (2) bekezdésében, a 2–4. cikkben, valamint a 4b. cikkben említett fejlesztéshez és üzemeltetési igazgatáshoz kapcsolódó feladatok elvégzésére Strasbourgban (Franciaország) kerül sor.

A nagyméretű IT-rendszer meghibásodása esetén e rendszer működését biztosítani képes tartalék központot Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) állítják fel, ha az e rendszer fejlesztését, létrehozását és használatát szabályozó jogalkotási eszköz így rendelkezik.

8. cikk

Struktúra

1.        Az ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)        az igazgatóság;

b)        az ügyvezető igazgató;

c)        a tanácsadó csoportok.

2.        Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kapnak továbbá a következők:

a)        egy adatvédelmi tisztviselő;

   b)        egy biztonsági tisztviselő;

c)        egy számvitelért felelős tisztviselő.

9. cikk

Az igazgatóság hatásköre

1.        Az ügynökség feladatainak ellátása érdekében az igazgatóság:

a)        a 15. cikkel összhangban kinevezi, illetve – szükség esetén – felmenti az ügyvezető igazgatót,

b)        fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett és figyelemmel kíséri az igazgató tevékenységét, beleértve az igazgatóság határozatainak végrehajtását is;

c)        a Bizottsággal való konzultációt követően meghatározza az ügynökség szervezeti felépítését,

d)        a Bizottsággal való konzultációt követően meghatározza az ügynökség eljárási szabályzatát,

▌

f)         az ügyvezető igazgató javaslatára jóváhagyja a székhely-megállapodást és a 7. cikk (4) bekezdése alapján felállított technikai helyszínre és tartalék központra vonatkozó megállapodásokat az ügynökségnek otthont adó tagállamokkal, amelyeket az ügyvezető igazgató ír alá;

g)        a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a személyzeti szabályzat 110. cikkében említett, szükséges végrehajtási intézkedéseket,

ga)      elfogadja a nemzeti szakértőknek az ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó, szükséges végrehajtási intézkedéseket;

gb)      többéves munkaprogramot fogad el a II. fejezetben említett feladatokról, amely alapjául a 14. cikkben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezetet használja a 16. cikkben említett tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A többéves munkaprogram az éves uniós költségvetési eljárás sérelme nélkül többéves költségvetési becslést és előzetes értékeléseket tartalmaz annak érdekében, hogy strukturálják a többéves tervezés célkitűzéseit és különböző szakaszait;

h)        elfogadja a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervet és az éves munkaprogram tervezetét, valamint minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtja azt a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak;

i)         minden évben szeptember 30. előtt, és a Bizottság véleményének beszerzését követően, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves uniós költségvetési eljárással és az EUMSZ V. cikkének hatálya alá tartozó területekre vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját; valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaprogramot megküldjék az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt,

j)         minden évben március 31-ét megelőzően elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, külön összehasonlítva az elért eredményeket az éves munkaprogram célkitűzéseivel, és legkésőbb június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak▌; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni,

k)        e rendelet 28. cikke, 29. cikkének (6) bekezdése és 30. cikke rendelkezéseinek megfelelően ellátja az ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó feladatait, beleértve a 6. cikkben említett kísérleti projektek végrehajtását is;

l)         e rendelet 30. cikkének megfelelően elfogadja az ügynökség pénzügyi szabályait;

m)       kinevez egy, a feladatai ellátását illetően hivatalában független, számvitelért felelős tisztviselőt;

ma)     megfelelő intézkedéseket hoz a különböző, akár belső, akár külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó megállapításokat és ajánlásokat követően;

n)        a tanácsadó csoportok biztonsági szakértőitől érkező esetleges ajánlások figyelembevételével meghozza a szükséges biztonsági intézkedéseket, beleértve egy biztonsági terv, egy üzletmenet-folytonossági terv és egy katasztrófa-helyreállítási terv elfogadását.

na)     kinevez egy biztonsági tisztviselőt;

o)        a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően ▌kinevez egy adatvédelmi tisztviselőt;

p)        e rendelet alkalmazásának időpontjától számított 6 hónapon belül elfogadja a 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályokat,

q)        elfogadja az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (4) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (4) bekezdése alapján a SIS II, a 767/2008/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése és a 2008/633/IB határozat 17. cikkének (3) bekezdése alapján a VIS technikai működéséről készített jelentéseket▌;

qa)      a 2725/2000/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadja az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentést;

r)        észrevételeket tesz az európai adatvédelmi biztosnak az 1987/2006/EK rendelet 45. cikke és a 767/2008/EK rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentéseire, valamint biztosítja az ellenőrzés megfelelő nyomon követését;

s)        statisztikákat tesz közzé a SIS II-ről az 1987/2006/EK rendelet 50. cikkének (3) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 66. cikkének (3) bekezdése alapján,

sa)      a 2725/2000/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján statisztikát készít az Eurodac központi egységének munkájáról;

t)         gondoskodik arról, hogy – az N. SIS II hivataloknak és SIRENE irodáknak az 1987/2006/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében, illetve a 2007/533/IB határozat 7. cikkének (3) bekezdésében említett jegyzékével együtt – évente közzétegyék azoknak az illetékes hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak a SIS II-ben található adatoknak az 1987/2006/EK rendelet 31. cikkének (8) bekezdése, illetve a 2007/533/IB határozat 46. cikkének (8) bekezdése szerinti közvetlen lekérdezésére,

ta)      gondoskodik arról, hogy évente közzétegyék a 2725/2000/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt hatóságok jegyzékét;

u)        ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

2.        Az igazgatóság tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a nagyméretű IT-rendszerek fejlesztéséhez és üzemeltetési igazgatásához szorosan kapcsolódó kérdésben.

10. cikk

Az igazgatóság összetétele

1.        Az igazgatóság a tagállamok egy-egy képviselőjéből, valamint a Bizottság két képviselőjéből áll.

2.        Minden tagállam, valamint a Bizottság is jelöl tagokat és póttagokat az igazgatóságba, legkésőbb az e rendelet hatályba lépésétől számított két hónapon belül. Ezen időszak lejártát követően a Bizottság összehívja az igazgatóságot. A póttagok képviselik a tagokat távollétükben. ▌

3.        Az igazgatóság tagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő nagyméretű IT-rendszerek terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük, valamint adatvédelmi szaktudásuk magas szintje alapján kell kinevezni.

4.        A tagok hivatali ideje négy év; ami egyszer megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondásuk esetén a tagok mindaddig hivatalban maradnak, amíg a kinevezésüket meg nem újítják, vagy őket az új tagok fel nem váltják.

5.        A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részt vesznek az ügynökség munkájában. Ezen országok mindegyike egy ▌képviselőt és egy póttagot jelöl az igazgatóságba.

11. cikk

Az igazgatóság elnöksége

1.        Az igazgatóság tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.

2.        Az elnök hivatali ideje két év, a megbízatás egyszer megújítható. Az elnök hivatali ideje korábban lejár, amennyiben megszűnik az igazgatósági tagsága.

3.        Az elnök kizárólag az azon tagállamok által kinevezett tagok közül nevezhető ki, amelyekre nézve az uniós jog alapján teljes mértékben kötelezőek az ügynökség által irányított valamennyi nagyméretű rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközök.

12. cikk

Az igazgatóság ülései

1.        Az igazgatóság üléseit a következők esetén hívják össze:

           a)        elnökének kezdeményezésére,

           b)        tagjai legalább egyharmadának kérésére,

           c)        a Bizottság kérésére, vagy

           d)        az ügyvezető igazgató kérésére.

Az igazgatóság félévente legalább egy rendes ülést tart.

2.        Az ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz az üléseken.

3.        Az igazgatóság tagjait olyan szakértők segíthetik, akik tagjai a tanácsadó csoportoknak.

4.        Az Europolnak és az Eurojustnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatóság azon ülésein, amelyeken a 2007/533/IB ▌határozat alkalmazásához kapcsolódóan a SIS II-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europolnak szintén megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatóság azon ülésein, amelyeken a 2008/633/IB ▌határozat alkalmazásához kapcsolódóan a VIS-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden.

5.        Az igazgatóság az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot.

6.        Az igazgatóság titkárságát az ügynökség biztosítja.

13. cikk

Szavazás

1.        E cikk (4) bekezdésének, valamint a 9. cikk (1) bekezdése i) pontjának és a 15. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatóság határozatait szavazásra jogosult valamennyi tagjának ▌többségével hozza meg.

2.        E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatóság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

3.        A nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szavazásban az azon tagállamok által kinevezett tagok vehetnek részt, amelyekre nézve az uniós jog alapján kötelező az ügynökség által irányított nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz. Dánia akkor vehet részt a nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó szavazásban, ha a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az ilyen nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

3a.      A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok tekintetében a 33. cikket kell alkalmazni.

4.        Amennyiben a tagok között nézeteltérés alakul ki azzal kapcsolatban, hogy egy adott szavazás érint-e egy konkrét nagyméretű IT-rendszert vagy sem, a tagok kétharmados többséggel dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó rendszer nem érintett.

5.        Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz.

6.        A részletesebb szavazási rendet az ügynökség eljárási szabályzata állapítja meg, különösen azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyekkel egy tag a másik tag nevében eljárhat, illetve a határozatképesség feltételeire vonatkozóan, ha helyénvaló.

14. cikk

A ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

1.        Az ügynökséget ügyvezető igazgatója irányítja és képviseli.

2.        Az ügyvezető igazgató feladatai végzése tekintetében nem utasítható. A Bizottság és az igazgatóság vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató semmilyen kormány vagy egyéb más szerv utasításait nem kérheti, és nem hajthatja végre.

3.        A 9. cikk sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató kizárólagos felelősséget visel az ügynökségre bízott feladatokért, továbbá a költségvetés végrehajtása tekintetében az Európai Parlament általi éves mentesítési eljárás hatálya alá tartozik.

4.        Az Európai Parlament vagy a Tanács felkérheti az ügynökség ügyvezető igazgatóját, hogy számoljon be feladatainak végrehajtásáról.

5.        Az ügyvezető igazgató▌:

a)        gondoskodik az ügynökség napi igazgatásáról,

b)        megteszi a szükséges lépéseket az ügynökség e rendelettel összhangban történő működésének biztosítására,

c)        e rendelet, annak végrehajtási szabályai és az egyéb alkalmazandó jog keretei között előkészíti és végrehajtja az igazgatóság által elfogadott eljárásokat, határozatokat, stratégiákat, programokat és fellépéseket,

d)        a nagyméretű IT-rendszerek – így a statisztikák – és az ügynökség rendszeres ellenőrzését és értékelését lehetővé tévő, hatékony rendszert hoz létre és alkalmaz, az ügynökség célkitűzéseinek hatékony és eredményes teljesítése tekintetében is,

e)        szavazati jog nélkül részt vesz az igazgatóság ülésein,

f)         gyakorolja a 17. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az ügynökség személyzetével kapcsolatos hatáskört, illetve irányítja a személyzeti kérdéseket,

g)        a személyzeti szabályzat 17. cikkének sérelme nélkül megállapítja a titoktartási követelményeket annak érdekében, hogy az ügynökség megfeleljen az 1987/2006/EK rendelet 17. cikkének, a 2007/533/IB határozat 17. cikkének, valamint a 767/2008/EK rendelet 26. cikke (9) bekezdésének, továbbá annak érdekében, hogy az Eurodac-adatokkal dolgozó teljes személyzetére alkalmazza a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat,

h)        megtárgyalja és – azt követően, hogy az igazgatóság jóváhagyta – aláírja a székhely-megállapodást és a technikai helyszínre, illetve a tartalék központra vonatkozó megállapodásokat az ügynökségnek otthont adó tagállamok kormányaival.

6.        Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi dokumentumok tervezeteit nyújtja be elfogadásra az igazgatóságnak:

a)        az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése, a tanácsadó csoportokkal való előzetes konzultációt követően,

b)        az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályok,

ba)      a többéves munkaprogram,

c)        a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés,

d)        a személyzeti politikára vonatkozó többéves terv,

e)        a 27. cikkben említett értékelés elvégzésére vonatkozó megbízás,

f)         az 1049/2001/EK rendelet végrehajtására vonatkozó gyakorlati szabályok,

g)        a szükséges biztonsági intézkedések, beleértve egy biztonsági tervet, egy üzletmenet-folytonossági tervet és egy katasztrófa-helyreállítási tervet is,

h)        az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének q) pontjában említett, az egyes nagyméretű IT-rendszerek technikai működéséről szóló ▌jelentések, valamint az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének qa) pontjában említett, az Eurodac központi egységének tevékenységeiről szóló éves jelentések, melyek a monitoring és az értékelés során kapott eredményekre alapulnak;

i)         az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének t) pontjában említett, a SIS II-ben található adatok közvetlen lekérdezésére jogosult hatóságok – így az N. SIS II hivatalok és SIRENE irodák – és az e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének ta) pontjában említett hatóságok jegyzékének éves közzététele.

7.        Az ügyvezető igazgató ellát bármely egyéb – e rendelet szerint – ráruházott feladatot.

15. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése

1.        Az ügynökség ügyvezető igazgatóját ▌ ötéves időtartamra az igazgatóság nevezi ki a Bizottság által megrendezett nyílt versenyvizsga keretében kiválasztott alkalmas jelöltek közül. A kiválasztási eljárás keretében közzé kell tenni a pályázati felhívást az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyéb helyeken. Az igazgatóság ismételt eljárás indítását kérheti, amennyiben nincs megelégedve az első listán szereplő egyetlen jelölt alkalmasságával sem. Az ügyvezető igazgatót érdemei, a nagyméretű IT-rendszerek területén szerzett tapasztalatai, igazgatási, pénzügyi és irányítási képességei, valamint adatvédelmi ismeretei alapján nevezik ki. Az igazgatóság határozatát a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

2.        Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására. A nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti a kiválasztott jelölttel kapcsolatos nézetét. Az igazgatóság tájékoztatja az Európai Parlamentet arról, hogy véleményét milyen módon vették figyelembe. A jelölt kinevezéséig a véleményt személyes és bizalmas információként kell kezelni.

3.        Az ötéves időtartam leteltét megelőző kilenc hónap folyamán az igazgatóság – a Bizottsággal szorosan egyeztetve – értékelést készít. Az értékelésben az igazgatóság különösen ▌az első megbízatási időszak során elért eredményeket és megvalósításuk módját méri fel. ▌

4.        Az igazgatóság – ▌ az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja.

5.        Amennyiben az igazgatóság meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatja az Európai Parlamentet. Hivatali idejének meghosszabbítása előtt egy hónappal az ügyvezető igazgatót felkérik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.

6.        Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatóságnak tartozik felelősséggel.

7.        Az ügyvezető igazgatót az igazgatóság mentheti fel. Az igazgatóság határozatát a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

16. cikk

Tanácsadó csoportok

1.        Az alábbi tanácsadó csoportok – különösen az éves munkaprogram és az éves tevékenységi jelentés elkészítésével összefüggésben – a megfelelő nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos szakértelmükkel támogatják az igazgatóságot:

a)        SIS II tanácsadó csoport,

b)        VIS tanácsadó csoport,

c)        Eurodac tanácsadó csoport,

d)        bármely egyéb, nagyméretű IT-rendszerrel kapcsolatos ▌tanácsadó csoport, ha az e rendszer fejlesztését, létrehozását, használatát és működtetését szabályozó jogi eszköz így rendelkezik.

2.        Mindegyik tagállam, amelyre nézve az uniós jog alapján kötelező egy adott, nagyméretű IT-rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó valamely jogalkotási eszköz, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki ▌ az adott rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, megújítható, hároméves időtartamra.

Dániának is ki kell neveznie egy tagot egy adott rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba, amennyiben a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 4. cikke értelmében úgy dönt, hogy végrehajtja nemzeti jogában az e rendszer fejlesztését, létrehozását, működtetését és használatát szabályozó jogalkotási eszközt.

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal, valamint egyéb nagyméretű IT-rendszerekkel kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, amely részt vesz egy adott rendszerben, egy-egy tagot nevez ki az e rendszerrel foglalkozó tanácsadó csoportba.

3.        Az Europol és az Eurojust egyaránt képviselőt nevezhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt nevezhet ki a VIS tanácsadó csoportba.

4.        Az igazgatóság tagjai nem lehetnek tagjai a tanácsadó csoportoknak. Az ügynökség ügyvezető igazgatója vagy az igazgató képviselője megfigyelői minőségben jogosult részt venni a tanácsadó csoportok valamennyi ülésén.

5.        Az ügynökség eljárási szabályzatában kell megállapítani a tanácsadó csoportok működésére és együttműködésére vonatkozó eljárásokat.

6.        A vélemények előkészítése során az egyes tanácsadó csoportok mindent megtesznek annak érdekében, hogy konszenzust érjenek el. Amennyiben nem sikerül konszenzust elérni, akkor a vélemény a tagok többségének álláspontját tartalmazza, annak indoklásával együtt. Rögzíteni kell a kisebbségi állásponto(ka)t is, annak (azok) indoklásával együtt. A 13. cikk (3) bekezdését, valamint (3a) bekezdését ennek megfelelően kell alkalmazni. A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat képviselő tagok számára is engedélyezni kell a véleménynyilvánítást azon kérdésekről, amelyekről nem jogosultak szavazni.

7.        Mindegyik tagállam és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország elősegíti a tanácsadó csoportok tevékenységét.

8.        A 11. cikk értelemszerűen alkalmazandó az elnökségre.

IV. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

17. cikk

Személyzet

1.        Az ügynökség személyzetére és ügyvezető igazgatójára a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelet (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) alapján az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: a tisztviselők személyzeti szabályzata), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek), továbbá az e személyzeti szabályzat ▌alkalmazásának céljából az ▌Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok alkalmazandók.

1a.      A személyzeti szabályzat végrehajtásának alkalmazásában az ügynökség a tisztviselők személyzeti szabályzata 1a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett ügynökség.

2.        Saját személyzete vonatkozásában az ügynökség gyakorolja a tisztviselők személyzeti szabályzatában a kinevezésre, illetve az ▌ alkalmazási feltételekben a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott hatáskört.

2a.      Az ügynökség személyzete tisztviselőkből, ideiglenes és/vagy szerződéses alkalmazottakból áll. Az igazgatóság évente hozzájárulását adja, amennyiben az ügyvezető igazgató által megújítani kívánt szerződések az alkalmazási feltételek értelmében határozatlan idejű szerződésekké válnának.

2b.      Az ügynökség érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére ideiglenes munkaerőt nem alkalmaz.

2c.      A Bizottság és a tagállamok ideiglenes jelleggel tisztviselőket vagy nemzeti szakértőket küldhetnek az ügynökséghez. E célból az igazgatóság – a személyzeti politikára vonatkozó többéves terv figyelembevételével – elfogadja a szükséges végrehajtási intézkedéseket.

3.        A tisztviselők személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az ügynökség megfelelő szabályokat alkalmaz a szakmai titoktartásra, illetve az azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségekre.

4.        Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a tisztviselők személyzeti szabályzatának 110. cikkében említett szükséges végrehajtási intézkedéseket.

18. cikk

Közérdek

Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek, amelyet közzé kell tenni.

Az igazgatóság tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.

19. cikk

Székhely-megállapodás és a technikai helyszínre és a tartalék központra vonatkozó megállapodások

Az ügynökségnek a befogadó tagállamokban történő elhelyezésére és az ezen államok által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatóság tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra a befogadó tagállamokban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és az ügynökségnek otthont adó tagállamok közötti, az ügynökség székhelyéről szóló székhely-megállapodásban, illetve a technikai helyszínre és a tartalék központra vonatkozó megállapodásokban kell meghatározni, amelyek az igazgatóság jóváhagyását követően köthetők meg. ▌

20. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

21. cikk

Felelősség

1.        Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog határozza meg.

2.        Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik, hogy az ügynökség által kötött szerződésben található bármilyen választottbírósági kikötésnek megfelelően ítélkezzen.

3.        A szerződésen kívüli felelősség esetén az ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

4.        A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik joghatósággal.

5.        Az ügynökség alkalmazottainak az ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségére nézve a személyzeti szabályzatban megállapított rendelkezések az irányadóak.

22. cikk

Nyelvhasználati szabályok

1.        Az ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. rendeletben[28] megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.        Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a 9. cikk (1) bekezdésének i) és j) pontjában említett éves munkaprogramot és éves tevékenységi jelentést az Unió intézményeinek összes hivatalos nyelvén el kell készíteni.

3.        Az ügynökség tevékenységéhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az ▌ Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

▌

23. cikk

Hozzáférés a dokumentumokhoz

1.        Az ügyvezető igazgató javaslata alapján az igazgatóság legkésőbb a 34. cikk (2) bekezdésében említett időponttól számított hat hónapot követően az ▌ 1049/2001/EK ▌ rendeletnek[29] megfelelően elfogadja az ügynökség dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat.

▌

3.        Az ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke szerint meghozott határozatok ellen – az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az európai ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani a Bírósághoz.

24. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

1.        Az ügynökség az 1. cikkben említett nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, használatát és működtetését szabályozó eszközöknek megfelelően, valamint a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújt. Különösen arra ügyel, hogy a munkájával kapcsolatosan az 9. cikk (1) bekezdésének i), j), s) és t) pontjában, a 27. cikk (3) bekezdésében, valamint a 29. cikk (8) bekezdésében meghatározott közzétételen túl a nyilvánosság és bármely érdekelt fél gyorsan tárgyilagos, megbízható és könnyen érthető felvilágosítást kapjon.

2.        Az igazgatóság megállapítja az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.

25. cikk

Adatvédelem

1.        A nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, használatát és működtetését szabályozó eszközökben megállapítottak értelmében alkalmazandó adatvédelmi rendelkezések sérelme nélkül, az ügynökség által e rendelettel összhangban feldolgozott információkra a ▌ 45/2001/EK ▌ rendeletet kell alkalmazni.

2.        Az igazgatóság megállapítja a 45/2001/EK rendelet – és különösen az adatvédelmi tisztviselőre vonatkozó 8. szakasz – ügynökség általi alkalmazásának szabályait ▌.

26. cikk

A minősített és a nem minősített érzékeny információk védelmére vonatkozó biztonsági szabályok

1.        Az ügynökség alkalmazza az eljárási szabályzatának módosításáról szóló, 2001. november 29-i 2001/844/EK, ESZAK, Euratom bizottsági határozat[30] biztonsági elveit, amelyek többek között a minősített információk cseréjére, feldolgozására és tárolására vonatkoznak, a fizikai biztonsági intézkedéseket is beleértve.

2.        Az ügynökség alkalmazza továbbá a nem minősített érzékeny információk feldolgozása tekintetében a Bizottság által elfogadott és végrehajtott biztonsági elveket.

2a.      Az igazgatóság az 1A. cikk és a 9. cikk (1) bekezdésének n) pontja alapján határoz az ügynökségnek a megfelelő biztonsági elvek teljesítéséhez szükséges szervezeti felépítéséről.

26a. cikk

Az ügynökség biztonsága

1.        Az ügynökség felel a biztonságért és a rend megőrzéséért az általa használt épületekben, helyiségekben és földterületen. Az ügynökség az 1. cikkben említett nagyméretű IT-rendszerek fejlesztését, létrehozását, használatát és működtetését szabályozó eszközök vonatkozó rendelkezéseit és biztonsági elveit alkalmazza.

2.        Az ügynökségnek otthont adó tagállamok hatékony és megfelelő intézkedéseket hoznak a rend és biztonság – az ügynökség által használt épületek, helyiségek és földterület közvetlen közelében történő – megőrzése érdekében, továbbá a vonatkozó székhely-megállapodásoknak, illetve a technikai helyszínről és a tartalék központról szóló megállapodásoknak megfelelően gondoskodnak az ügynökség megfelelő védelméről, amellett, hogy szabad bejárást biztosítanak ezen épületekbe, helyiségekbe és földterületre az ügynökség által felhatalmazott személyek részére.

27. cikk

Értékelés

1.        Az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig négyévente a Bizottság, az igazgatósággal szoros együttműködésben értékeli az ügynökség tevékenységét. Az értékelés azt vizsgálja meg, hogy az ügynökség milyen módon és mértékben járul hozzá ténylegesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatásához, illetve látja el az e rendeletben ismertetett feladatait. Az értékelés során továbbá meg kell vizsgálni az ügynökség szerepét egy összehangolt, költséghatékony és koherens, uniós szintű informatikai környezet kialakítását célzó, az elkövetkező években kialakítandó uniós stratégiával összefüggésben.

2.        Ezen értékelés alapján a Bizottság – az igazgatósággal folytatott konzultációt követően, és a fent említett uniós stratégiával való jobb összhang megteremtése érdekében is – ▌ elkészíti az e rendelettel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait. A Bizottság az említett ajánlásokat az igazgatóság véleményével és esetleges javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az európai adatvédelmi biztosnak.

▌

V. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Költségvetés

1.        Az egyéb bevételi források sérelme nélkül az ügynökség bevételei a következők:

(a)       az Európai Unió általános költségvetésében szereplő uniós támogatás (a Bizottságra vonatkozó szakasz);

(b)      a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok hozzájárulása;

(c)       a tagállamok pénzügyi hozzájárulásai.

2.        Az ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint az ügynökség által kötött szerződésekkel vagy megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat. Az ügyvezető igazgató évente – az ügynökség által elvégzett tevékenységek figyelembevételével – előzetes kimutatást készít az ügynökség következő pénzügyi évre becsült bevételeiről és kiadásairól, és a létszámtervvel együtt megküldi azt az igazgatóságnak.

3.        Az ügynökség bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

4.        Az ügyvezető igazgató által készített tervezet alapján az igazgatóság elfogadja az ügynökség következő pénzügyi évi bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatást.

5.        Az igazgatóság évente legkésőbb február 10-ig elküldi a Bizottságnak és a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak az ügynökség bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes kimutatást és az azt alátámasztó általános iránymutatást, illetve legkésőbb március 31-ig a végleges előirányzatot.

6.        Az igazgatóság évente legkésőbb március 31-ig benyújtja a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak az alábbi dokumentumokat:

(a)       az éves munkaprogramjának tervezete;

(b)      a Bizottság által meghatározott iránymutatások szerint elkészített, a személyzeti politikára vonatkozó naprakész többéves terv,

(c)       a személyzeti szabályzat meghatározása szerinti tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak számára vonatkozó tájékoztatás az n-1 és az n év tekintetében, valamint ezzel kapcsolatos becslés az n+1 évre,

(d)      (d)       a befogadó tagállamok által az ügynökség részére nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó tájékoztatás;

(e)       az eredménykimutatás egyenlegére vonatkozó becslés az n-1 év tekintetében.

7.        A bevételekre és kiadásokra vonatkozó előzetes kimutatást a Bizottság az ▌ Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi ▌a költségvetési hatóság részére.

8.        A kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió ▌ általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.

9.        A költségvetési hatóság engedélyezi az ügynökségnek juttatandó támogatási előirányzatokat. A költségvetési hatóság elfogadja az ügynökség létszámtervét.

10.      Az ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

11.      A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.

12.      Az igazgatóság, a lehető legkorábban, értesíti a költségvetési hatóságot, ha bármilyen olyan projekt megvalósítását tervezi, amely a költségvetési finanszírozást lényegesen érintheti, különös tekintettel az ingatlanokkal kapcsolatos projektekre, mint amilyen például épületek bérlete, illetve vétele. Az igazgatóság erről a Bizottságot, valamint a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országokat is tájékoztatja. Amennyiben a költségvetési hatóság valamelyik ága véleményt kíván nyilvánítani, a projekttel kapcsolatos értesítés kézhezvételét követő két héten belül értesíti az igazgatóságot véleménynyilvánítási szándékáról. Válasz hiányában az ügynökség lebonyolíthatja a tervezett ügyletet.

29. cikk

A költségvetés végrehajtása

1.        Az ügynökség költségvetését annak ügyvezető igazgatója hajtja végre.

2.        Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó információkat.

3.        Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az előzetes beszámolót, valamint a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentést. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidálja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásait az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 128. cikkével összhangban.

4.        Az ügynökség számvitelért felelős tisztviselője legkésőbb a következő év március 31-éig a költségvetési hatóságnak is megküldi a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentést.

5.        Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 129. cikke alapján, az ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az ügynökség végleges beszámolóját, és azt véleményezésre továbbítja az igazgatóságnak.

6.        Az igazgatóság véleményezi az ügynökség végleges beszámolóját.

7.        Az ügyvezető igazgató a végleges beszámolót, az igazgatóság véleményével együtt, legkésőbb a következő év július 1-jéig megküldi a költségvetési hatóságnak, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, a Számvevőszéknek, ▌ továbbá a schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országoknak.

8.        A végleges beszámolót közzé kell tenni.

9.        Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatóságnak is megküldi.

10.      Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges.

11.      Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

30. cikk

Pénzügyi szabályok

Az ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. E szabályok nem térhetnek el a 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől, hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

31. cikk

A csalás elleni küzdelem

1.        A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében alkalmazni kell az 1073/1999/EK rendelet rendelkezéseit.

2.        Az ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló intézményközi megállapodáshoz, és haladéktalanul kiadja az ügynökség valamennyi alkalmazottját érintő megfelelő rendelkezéseket.

3.        A finanszírozásra vonatkozó döntések és a végrehajtási megállapodások valamint az ezekből eredő jogi normák kifejezetten rendelkeznek arról, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzéseket folytathat az ügynökség finanszírozásának kedvezményezettjeinél és az annak elosztásáért felelős megbízottaknál.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Előkészítő intézkedések

1.        Az ügynökség létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg az előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges operatív kapacitással.

2.        E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatóság általi és az e rendelet 15. cikkével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon kinevezhet korlátozott számú tisztviselőt, köztük az ügyvezető igazgató feladatait ellátó tisztviselőt. Az ideiglenes ügyvezető igazgatót kizárólag az igazgatóságnak a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban történő összehívását követően lehet kinevezni.

Ha az ideiglenes ügyvezető igazgató nem teljesíti az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit, az igazgatóság kérheti a Bizottságot, hogy nevezzen ki új ideiglenes ügyvezető igazgatót.

3.        Az ideiglenes ügyvezető igazgató az igazgatóság jóváhagyását követően az ügynökség költségvetése alapján rendelkezésre álló keret által fedezett valamennyi kifizetést engedélyezheti, valamint szerződéseket – köztük az ügynökség létszámtervének elfogadását követően alkalmazási szerződéseket is – köthet. Az igazgatóság indokolt esetben korlátozhatja az ideiglenes ügyvezető igazgató hatáskörét.

33. cikk

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok részvétele

A schengeni vívmányok és az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult országok társulási megállapodásainak vonatkozó rendelkezései alapján olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek többek között meghatározzák ezen országoknak az ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra, ▌a személyzetre és a szavazati jogra vonatkozó rendelkezéseket.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

1.        Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

2.        Az ügynökség […] kezdi meg a 2–6. cikkben meghatározott feladatai ellátását.[31]

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban a Szerződéseknek megfelelően.

Kelt,

az Európai Parlament részéről                        a Tanács részéről

az elnök                                                                  az elnök

A JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZET MELLÉKLETE

Az Európai Parlament és a Tanács együttes nyilatkozatának tervezete

Az Európai Parlament és a Tanács elismeri az ügynökség székhelyére és helyszíneire vonatkozó konkrét intézkedés alapjául szolgáló különleges körülményeket, és kijelenti, hogy ez az intézkedés nem sérti a tagállamok állam-, illetve kormányfői szinten ülésező képviselőinek 2003. december 13-án Brüsszelben elfogadott következtetéseit[32], és nevezetesen azt, hogy a jövőben felállítandó hivatalok vagy ügynökségek székhelyének meghatározásakor elsőbbséget kell adni azon tagállamoknak, amelyek 2004-ben vagy 2007-ben csatlakoztak az Unióhoz.

• [1]               HL C 70., 2010.3.19., 13.o.
• [2]               Az Európai Parlament …-i álláspontja.
• [3]               HL L 381., 2006.12.28., 4. o.
• [4]               HL L 205., 2007.8.7., 63. o.
• [5]               HL L 213., 2004.6.15., 5. o.
• [6]               HL L 218., 2008.8.13., 60. o.
• [7]               HL L 316., 2000.12.15., 1. o.
• [8]          HL L 62., 2002.3.5., 1. o.
• [9]           HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
• [10]             HL L 218., 2008.8.13., 129. o.
• [11]             HL L 8., 2001.1.12., 1. o.
• [12]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
• [13]             HL L 136., 1999.5.31., 1. o.
• [14]             HL L 136., 1999.5.31., 15. o.
• [15]             HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
• [16]             HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
• [17]             HL L 66., 2006.3.8., 38. o.
• [18]             HL L 131., 2000.6.1., 43. o.
• [19]             HL L 333., 2010.12.17., 58. o.
• [20]             HL L 64., 2002.3.7., 20. o.
• [21]             HL L 176., 1999.7.10., 36. o.
• [22]             HL L 176., 1999.7.10., 31. o.
• [23]             HL L 53., 2008.2.27., 52. o.
• [24]             HL L 53., 2008.2.27., 1. o.
• [25]             HL: Kérjük, illessze be az st 16462/06. dokumentumban foglalt jegyzőkönyv közzétételi hivatkozását.
• [26]             HL L 83., 2008.3.26., 3. o.
• [27]             HL…
• [28]             HL 17., 1958.10.6., 385. o.
• [29]             HL L 145., 2001.5.31., 43. o.
• [30]             HL L 317., 2001.12.3., 1. o.
• [31]       HL: kérjük, illessze be a dátumot, amely a rendelet hatálybalépését követő egyéves időszak lejártát követő hónap első napja.
• [32]            Lásd az 5381/04. dokumentum 27. oldalát.

INDOKOLÁS

HÁTTÉR

2009 júniusában a Bizottság két jogalkotási javaslatot nyújtott be a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű információtechnológiai (IT) rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért felelős ügynökség létrehozása céljából. Az egyik javaslat a SIS, VIS és Eurodac rendszerekkel kapcsolatos első pillér alatti témákra irányuló rendeletről, a másik pedig e rendszerek harmadik pillér alatti vonzataira irányuló határozatról szól.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével azonban ezek a kezdeményezések elavulttá váltak. 2010. március 19-én a Bizottság új javaslatot nyújtott be, amely gyakorlatilag a korábbi rendeletre irányuló javaslat átdolgozott, a harmadik pillér alatti területeket is tartalmazó változata volt.

Bár a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a pillérek közötti különbségtétel megszűnt, a szóban forgó javaslat jól jellemzi a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség és különösen Schengen különböző aspektusaiban tükröződő „változó geometriát”. Az ügynökség által felügyelendő rendszerek jogi kerete eltérő mértékben részt vevő tagállamok nem egységes csoportjára vonatkozik (lásd Egyesült Királyság, Dánia és Írország) és ez a társult harmadik országok esetében is így van (Norvégia, Izland, Svájc és hamarosan Liechtenstein).

Ami a SIS II-t illeti, a régi első pillér alatt az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt (az 1987/2006/EK rendelet), részvételük a harmadik pillérre korlátozódik (2007/533/IB tanácsi határozat). Dánia ebben részt vesz, Norvégia és Izland pedig társult országok, ahogyan a jövőben Liechtenstein is az lesz.

Ami a VIS-t illeti, az Egyesült Királyság és Írország ebben sem vesz részt, Dánia azonban igen. Norvégia, Izland és Svájc társult országok, ahogyan a jövőben Liechtenstein is az lesz.

Ami az Eurodac-ot illeti, az Egyesült Királyság, Írország és Dánia egyaránt részt vesznek benne. Az Egyesült Királyság értesítette a Tanácsot, hogy az Eurodac-kal kapcsolatos kérdésekben részt kíván venni az ügynökség munkájában, azonban Írországtól nem érkezett ilyen értesítés. Norvégia, Izland és Svájc társult országok, ahogyan a jövőben Liechtenstein is az lesz.

Az ügynökség által irányítandó e három rendszer közül az Egyesült Királyság és Írország tehát csak a SIS II-ben fog részt venni bizonyos mértékig, a VIS-ben nem. Az Eurodac-kal kapcsolatos intézkedéseket illetően az ügynökségben csak az Egyesült Királyság fog részt venni.

Mindezek a következő kérdéseket vetik fel:

– Amennyiben a tagállamok nem vesznek részt az összes rendszerben, milyen mértékű beleszólásuk legyen az ügynökség létrehozására irányuló jogalkotási javaslat elfogadásában?

– A rendelet milyen mértékben lesz kötelező érvényű ezekre a tagállamokra nézve?

A bizottsági javaslat nem teljesen világos. A Bizottság egyrészről a javaslat egészét a schengeni vívmányokra épülő intézkedésnek tekinti. Másrészről viszont a Bizottság javaslatának (24) és (25) preambulumbekezdései az Egyesült Királyság és Írország a három adatbázis jogi keretében való részvételére utalnak. Ez alapján a javaslat azt próbálja meghatározni, hogy elfogadásába milyen mértékű beleszólása legyen ezeknek az országoknak, és hogy az elfogadott szöveg milyen mértékben legyen alkalmazandó rájuk nézve. Az Egyesült Királyságról szóló (24) preambulumbekezdés általános megfogalmazásban ugyanakkor csak azt említi, hogy az ország részt vesz a rendelet elfogadásában, és az rá nézve kötelező erejű, amennyiben a rendelet nem érinti a SIS II korábbi első pillére és a VIS alá eső területeket. A (25) preambulumbekezdés Írország tekintetében hasonlóan fogalmaz.

2010. június 7-i véleményében az Európai Parlament Jogi Szolgálata felhívta a figyelmet az Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben 2009. szeptember 18-án hozott európai bírósági ítéletre (a 2007/2004/EK Frontex rendelet elfogadásáról szóló C-77/05 sz. ügy). A Bíróság úgy ítélte meg, hogy bár az Egyesült Királyság hivatalosan kérelmezte, hogy részt vehessen a rendelet elfogadásában, azt számára megengedni nem lehet, mivel nem járult hozzá, hogy a schengeni joganyag vonatkozó része rá nézve is kötelező érvényű legyen. Egy hasonló témájú másik ügy jelenleg is a Bíróság előtt van (a VIS-ről szóló 2008/633/IB tanácsi határozat elfogadása).

A Jogi Szolgálat megfogalmazásában a bizottsági javaslat (24) és (25) preambulumbekezdése „nem nyújt elegendő biztosítékot arra, hogy a rendelet átlátható, és az Európai Bíróság fent említett ítélkezési gyakorlatával egybehangzó módon kerüljön elfogadásra.” „Lehetetlen lenne továbbá (...) megállapítani a rendelet jogkövetkezményeit az Egyesült Királyság és Írország vonatkozásában, ami az uniós jogi elveknek ellentmondó jogbizonytalansághoz vezetne.”

A jogalkotási hatáskörben osztozó Európai Parlament és a Tanács jelenleg alapos vizsgálódásokat folytatnak a jogi véleményben kiemelt jogi probléma megoldásának alternatíváit illetően: A Jogi Szolgálat jelenleg az alábbi három lehetőséget tanulmányozza:

1. LEHETŐSÉG: a bizottsági javaslat elutasítása, új kezdeményezés benyújtására való felszólítás. (Például külön, az ügynökség létrehozására irányuló rendelet, és külön, az ügynökséget felhatalmazó és az egyes rendszerek irányításáról rendelkező jogi eszközök. Az egyes tagállamok beleszólási joga az egyes rendszerekben való részvételük mértékétől függene.)

2. LEHETŐSÉG: a javaslat módosítása olyan értelemben, hogy az egyértelműen rendelkezzen az egyes tagállamoknak az ügynökség létrehozását illető szavazati jogáról. Határozatot lehetne továbbá elfogadni akkor, ha az Egyesült Királyság és Írország kérvényezné, hogy csatlakozni kíván az ügynökség létrehozására irányuló rendelethez.

3. LEHETŐSÉG: a javaslat két részre bontása, amelynek során a VIS-szel kapcsolatos ügyek egy másik jogi eszközbe kerülnének (mivel a VIS az egyetlen a három rendszer közül, amelyben sem az Egyesült Királyság, sem Írország semmilyen módon nem vesz részt.)

A Bizottság javaslata

A SIS II-re és a VIS-re irányuló jogalkotási aktusok elfogadásakor az Európai Parlament és a Tanács felhívta a Bizottságot, hogy nyújtson be a két rendszer irányítását végző szerv létrehozására irányuló jogalkotási kezdeményezést.

A Bizottság a pénzügyi, működési és intézményi szempontból legelőnyösebb megoldás azonosítása érdekében hatásvizsgálatot végzett.

Az előadó álláspontja

Az előadó úgy véli, hogy a bizottsági tanulmányban szereplő megoldások közül az európai szintű ügynökség létrehozása a legelőnyösebb.

1. Miért van szükség új ügynökség létrehozására?

Egészen egyszerűen nincs más megoldás. A hatáskört nem lenne helyes a Bizottságra ruházni, különösen a rendszerek fejlesztése kapcsán az elmúlt évek során felmerült elhúzódó problémákra tekintettel. Ezenkívül a Bizottság maga is többször felhívta a figyelmet arra, hogy csak ideiglenesen, áthidaló megoldásként irányítja az Eurodac-ot, és hogy e nagyszabású IT-rendszerekért nem tud közvetlen irányítási felelősséget vállalni.

Miért ne lehetne tehát végrehajtó ügynökséget létrehozni e feladatra? Mert ez esetben a törvényhozó szervek nem szólhatnának bele az ügynökség kialakításába, és nem gyakorolhatnának demokratikus felügyeletet. A végrehajtó ügynökségeket a Bizottság hozza létre, és azok a Bizottság kizárólagos felügyelete és irányítása alatt működnek. A Bizottság jelöli ki feladataikat és ő nevezi ki a felsővezetést, köztük az igazgatót. A végrehajtó ügynökségeket határozott időre hozzák létre, így tehát csak ideiglenes megoldást jelentenek.

2. Az ügynökség hatáskörének kiterjesztése más rendszerekre

Az előadó egyértelművé kívánja tenni, hogy az ügynökség – a jövőben esetlegesen felállítandó újabb rendszerek irányítása érdekében – szélesebb hatáskörrel való felruházásához külön jogi aktus elfogadására van szükség.

3. Az ügynökség feladatainak és megbízatásának pontosítása

Hangsúlyozni kell, hogy az ügynökségnek pusztán a működési irányítás technikai szintjén van feladata és megbízatása. Az ügynökségnek nem lesz hatásköre szakpolitikai döntések meghozatalára, például új rendszerek kialakítására vagy a rendszerek közötti interoperabilitás meghatározására.

4. Kísérleti projektek

Érdemes lenne meghatározni azokat a szabályokat, amelyek megakadályozzák, hogy a kísérleti projektek számának növekedése miatt az ügynökség feladatkörei annyira kibővüljenek, hogy lehetetlenné váljon a felügyelet és az átláthatóság.

5. Az ügynökség székhelye

Az ügynökség székhelyére a két jelölt ország Észtország és Franciaország. Az előadó úgy gondolja, hogy jelenleg még nem helyénvaló a székhelyet megnevezni, bár a Parlament és a Tanács együttes hatásköre alá tartozik a székhely kiválasztása.

A Parlament azonban megnevezi azokat a feltételeket, amelyeket a helyes döntés érdekében be kell tartani:

– Biztonsági és költségvetési okokból kifolyólag érdemes lenne az ügynökséget egy helyre telepíteni (nem pedig decentralizálni); az infrastruktúra és az emberi erőforrások megsokszorozása nem vonzó perspektíva.

– Annak érdekében, hogy jobban lehessen garantálni az épület biztonságát, a helyiségeket az ügynökségnek meg kell vásárolnia vagy bérelnie kell, és azokat más nemzeti rendszerrel nem oszthatja meg.

– A biztonsági normáknak az eszközök és helyiségek, illetve az adatok tekintetében egyaránt a lehető legmagasabbaknak kell lenniük.

– A székhely a leginkább költséghatékony megoldást kell, hogy nyújtsa.

6. Kommunikációs infrastruktúra

Amint arról a SIS II jogi kerete rendelkezik, az ügynökség részben felelős lesz a kommunikációs infrastruktúráért, különösen ami a felügyeletet és biztonságot érinti, mivel a cél az, hogy a hálózat az egyes bevont rendszerek jogi keretén belül az adatcsere tekintetében biztonságos legyen.

Alapvető fontosságú a hálózat bármifajta fenyegetéstől való védelme és biztonságnak garantálása, nem csak magát a hálózatot, de az adatforgalmat illetően is.

Az előadó úgy véli, hogy nem kell külön kommunikációs infrastruktúrát létrehozni a három rendszerre, nem utolsósorban azért, mert költségvetési szempontból ez jelentős kiadást jelentene. A kiszervezés lehetséges, de azt szigorú feltételekhez kell kötni. A feltételek teljesítéséhez jelentős változtatásokat kellene hozni például az s-TESTA hálózatban.

7. Az ügynökség szervezeti felépítésében helyet kell kapnia:

– egy adatvédelmi tisztviselőnek;

– egy biztonsági tisztviselőnek;

– egy számvitelért felelős tisztviselőnek.

8. „Változó geometria”

A Parlament Jogi Szolgálatához hasonlóan (a véleményt lásd alább) az előadó is úgy véli, hogy az Európai Bíróság ítéletét figyelembe kell venni. Felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy keressék a megoldást a jogi problémákra annak érdekében, hogy az ügynökséget a lehető legnagyobb tisztánlátás mellett lehessen felállítani.

9. Az igazgatóság tagjai és a szavazati jogok

Az ügynökség vezetési struktúráját és a tagállamok részvételét a változó geometria határozza meg. Egyértelműnek tűnik, hogy a rendszerben részt nem vevő tagállam a rendszerrel kapcsolatos ügyekről tájékoztatást ne kapjon, azokba ne szóljon bele és azokról ne szavazzon. Bonyolultabb eset, ha egy tagállam a rendszer egy bizonyos részében és csak bizonyos fokig vesz részt.

Az előadó a módosításokon keresztül egyértelmű megoldást próbál nyújtani az egyes tagállamok és a társult harmadik országok a rendszerekben való részvételét illetően.

Az ügynökség elnökét az azon tagállamok által delegált tagok közül kellene megválasztani, amelyekre nézve teljes mértékben kötelező az ügynökség által irányított rendszerek alkalmazása.

10. Fejlettebb adatvédelem és demokratikus ellenőrzés

A Parlament szerepének erősítése és az átláthatóság növelése érdekében az előadó számos cikket módosított.

Az európai adatvédelmi biztos szerepének erősítésével szigorítani próbálta továbbá az adatvédelemre, valamint a személyes adatok integritására és biztonságára vonatkozó szabályokat.

Az ügyvezető igazgató kinevezését illetően a Parlament szerepét egyértelműen meg kell határozni és azt erősíteni kell.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Juan Fernando López Aguilar

elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló, módosított európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2010)0093 – C7‑0046/2009 – 2009/0089(COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2011. március 14-i levelében Ön az eljárási szabályzat 37. cikkének (2) bekezdésével összhangban felkérte a Jogi Bizottságot, hogy vizsgálja meg két további jogalap hozzárendelését a tárgyban szereplő bizottsági javaslathoz.

A bizottság 2011. április 12-i ülésén megvizsgálta a fenti kérdést.

A Bizottság által javasolt jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amelyek mindegyike „A szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség” című, V. cím alá tartozik.

Az ezekhez adandó további jogalapok az EUMSZ 85. cikkének (1) bekezdése és 88. cikkének (2) bekezdése lennének, amelyek ugyancsak az V. cím alá tartoznak, és amelyek megszabják az Eurojust, illetve az Europol szerkezetének, működésének, fellépési területének és feladatainak meghatározásakor alkalmazandó eljárást.

I. – Háttér

2009. júniusban a Bizottság jogalkotásicsomag-javaslatot terjesztett elő a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű információtechnológiai (IT) rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért felelős ügynökség létrehozása céljából. E csomag egy, az ügynökséget létrehozó rendeletre irányuló javaslatból és egy olyan tanácsi határozatra irányuló javaslatból áll, amely az e rendelettel létrehozott ügynökséget megbízza a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), és az EURODAC (európai ujjlenyomat-azonosító rendszer) üzemeltetési igazgatására vonatkozó feladatokkal az EU-Szerződés VI. címe szerint, a korábbi harmadik pillérnek megfelelően.

Mint tudjuk, a Lisszaboni Szerződés megszüntette a pilléres szerkezetet, és most a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területére tartozó összes jogalkotási aktust voltaképpen az új, rendes jogalkotási eljárás keretében kell elfogadni. Ezért a Bizottság előterjesztette a fent módosított rendelettervezetet, amely figyelembe veszi a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének tulajdonítható változásokat, és tartalmazza az eredetileg tanácsi határozat formájában javasolt előírásokat.

2010. október 11-én az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság tájékozódó szavazást tartott a jelentéstervezethez előterjesztett módosításokról, hogy előadóját, Carlos Coelhot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokkal megbízza. 2010. november és 2011 március óta nem hivatalos háromoldalú megbeszélésekre került sor szakértői szinten.

A Tanács Jogi Szolgálatának javaslatára a 2011. március végére tervezett magas szintű háromoldalú megbeszélések alapját képező kompromisszumos szöveg[1] tartalmazta a javasolt két új jogalap, konkrétan az EUMSZ 85. cikkének (1) bekezdése és 88. cikkének (2) bekezdése hozzáadását a korábbi harmadik pillérhez tartozó eszköz jogalapjának kiegészítése érdekében.

II. – Az EUMSZ vonatkozó cikkei

A Bizottság javaslatának jogalapjaként az alábbi cikkek vannak feltüntetve:

74. cikk

A Tanács intézkedéseket fogad el a tagállamok illetékes szervezeti egységei között, illetve az ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő igazgatási együttműködés biztosítására. A Tanács, a 76. cikkre is figyelemmel, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően határoz.

76. cikk

A 4. és 5. fejezetben említett jogi aktusokat, valamint a 74. cikkben meghatározott, az e fejezetekben említett területeken az igazgatási együttműködést biztosító intézkedéseket:

a) a Bizottság javaslata alapján vagy

b) a tagállamok egynegyedének kezdeményezése alapján kell elfogadni.

77. cikk

(1) Az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja:

a) annak biztosítása, hogy a belső határok átlépésekor a személyek, állampolgárságuktól függetlenül, mentesüljenek mindenfajta ellenőrzés alól,

b) a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon,

c) a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) a vízumokra és az egyéb rövid távú tartózkodásra jogosító tartózkodási engedélyekre vonatkozó közös politika,

b) azok az ellenőrzések, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni,

c) ...

d) ...

e) ...

3. ...

4. ...

78. cikk

(1) Az Unió közös menekültügyi, kiegészítő és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában:

a) ...

b) ...

c) ...

d) ...

e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és eljárások,

f) ...

g) ...

(3) ...

79. cikk

(1) Az Unió közös bevándorlási politikát alakít ki, amelynek célja a migrációs hullámok hatékony kezelése azok minden szakaszában, méltányos bánásmód biztosítása a harmadik országok azon állampolgárai számára, akik jogszerűen tartózkodnak valamely tagállamban, valamint az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem megelőzése és az ezek elleni megerősített küzdelem.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) ...

b) ...

c) illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás, beleértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is,

d) ...

(3) ...

(4) ...

(5) ...

82. cikk

(1) Az Unióban a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés a büntetőügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul, és magában foglalja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését a (2) bekezdésben és a 83. cikkben említett területeken.

Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg, amelyek célja:

a) ...

b) ...

c) ...

d) a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítése a büntetőeljárások keretében és a határozatok végrehajtása terén.

(2) ...

(3) ...

87. cikk

(1) Az Unió rendőrségi együttműködést alakít ki, amelyben részt vesz a tagállamok valamennyi hatáskörrel rendelkező hatósága, köztük a tagállamok rendőrségei, vámhatóságai és a bűncselekmények megelőzésére és felderítésére szakosodott egyéb bűnüldöző szolgálatai.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak céljából az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

a) a releváns információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b) ...

c) ...

(3) ...

Az alábbi cikkek hozzáfűzése képezi javaslat tárgyát:

85. cikk

1. Az Eurojust feladata a két vagy több tagállamot érintő, illetve a közös alapokon való bűnüldözést szükségessé tevő súlyos bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti megfelelő koordináció és együttműködés támogatása és erősítése a nemzeti hatóságok, illetve az Europol által végzett operatív cselekmények és az általuk szolgáltatott információk alapján.

Ebben az összefüggésben az Eurojust felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

a) az illetékes nemzeti hatóságok által lefolytatandó nyomozások megindítása, illetve javaslattétel a nemzeti hatóságok által lefolytatandó bűnvádi eljárások megindítására különösen az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények vonatkozásában,

b) az a) pontban említett nyomozások és bűnvádi eljárások kezdeményezésének összehangolása,

c) az igazságügyi együttműködés erősítése, többek között a joghatósági összeütközések feloldása, valamint az Európai Igazságügyi Hálózattal való szoros együttműködés révén.

E rendeletekben kell továbbá meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek részt vesznek az Eurojust tevékenységének értékelésében.

(2) ...

88. cikk

(1) ...

(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:

a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,

b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.

E rendeletek határozzák meg azokat az eljárásokat, amelyek szerint az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel közösen – ellenőrzi az Europol tevékenységét.

(3) ...

III. – A javasolt jogalap

Az EUMSZ 74. cikke, amely az EUMSZ 76. cikkére vonatkozóan a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködést illető eljárásról szól, kifejti a tagállamok illetékes szervezeti egységei közötti adminisztratív együttműködés általános szabályát. E két cikk szerint az intézkedéseket a Tanács egyedül fogadja el, a Parlamenttel csak konzultál. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az EUSZ 16. cikkének (3) bekezdéséből kifolyólag a Tanács minősített többséggel határoz, minthogy az EUMSZ 76. cikke nem rendelkezik másképpen.

A 77–79., a 82., illetve a 87. cikk mind olyan vonatkozó területekkel foglalkozik, amelyen a Parlament társjogalkotó.

Végezetül a 85. és 88. cikk az Eurojust és Europol szerkezetére, működésére, fellépési területére és feladataira vonatkozik, amelyet a Parlamenttel mint társjogalkotóval együtt kell meghatározni. Megjegyzést érdemel, hogy mindkét cikk feltételezi, hogy a rajtuk alapuló rendeletek meghatározzák a két ügynökségnek a Parlament és a nemzeti parlamentek általi ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat.

IV. – Joggyakorlat a jogalap terén

A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi intézkedés jogalapja megválasztásának objektív, bírói úton ellenőrizhető tényezőkön kell alapulnia, amelyek között szerepel nevezetesen az aktus célja és tartalma[2]”. A nem megfelelő jogalap megválasztása ezért az érintett jogi aktus megsemmisítését indokolhatja.

V. – A javasolt rendelet célja és tartalma

A javasolt rendelet preambuluma a célt az alábbiak szerint határozza meg:

a) a szinergiahatások elérése érdekében egyetlen szervezeten belül kell megvalósítani a SIS II, a VIS és az EURODAC üzemeltetési igazgatását, jogi személyiséggel rendelkező szabályozó ügynökség formájában;

b) ennek az ügynökségnek a felelősségi körébe utalható az EUMSZ V. címét alkalmazó, megfelelő jogi aktusokon alapuló további nagyméretű IT-rendszerek előkészítése, fejlesztése és üzemeltetési igazgatása, illetve a nagyméretű IT-rendszerek kutatásának és velük kapcsolatok kísérleti projektek figyelemmel követése az EUMSZ V. címének alkalmazásaképpen;

c) az ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Unió többi ügynökségével – saját hatáskörükön belül –, elsősorban azokkal, amelyeket a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában hoztak létre;

d) több preambulumbekezdés állapítja meg az ügynökség működésének igazgatási kereteit;

e) Dániát, az Egyesült Királyságot, Írországot, Norvégiát, Izlandot, Svájcot és Liechtensteint illetően külön rendelkezések léteznek.

A fent említett, 2011. március 11-i kompromisszumos szöveg a következő két preambulumbekezdést tartalmazza:

„(11a) A SIS II-t illetően az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) és az Eurojust – amelyek mindegyike rendelkezik a 2007/533/IB határozat alkalmazásában hozzáférési és közvetlen keresési jogosultsággal a SIS II-be bevitt adatok tekintetében – megfigyelői státuszt tölt be az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2007/533/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol és az Eurojust egyaránt tudjon kinevezni képviselőt a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjával létrehozott SIS II tanácsadó csoportba.

(11b) A VIS-t illetően az Europolnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amikor a 2008/633/IB határozat alkalmazásához kapcsolódó kérdések szerepelnek a napirenden. Szükséges, hogy az Europol képviselőt tudjon kinevezni a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjával létrehozott VIS tanácsadó csoportba.”

A rendelkező rész szövege a következő:

Az 1. cikk az ügynökség létrehozásáról rendelkezik.

A 2–6. cikkek az ügynökség által a SIS II, a VIS és az EURODAC tekintetében végzendő feladatokat határozza meg, illetve a kutatás és a kísérleti projektek figyelemmel követését.

A 7–16. cikkek az ügynökség szerkezeti és szervezeti felépítésével foglalkoznak, a 17–27. cikkek a működésére vonatkozó előírásokat állapítják meg, a 28–31. cikkek pedig a pénzügyi rendelkezéseket vázolják.

A javaslat 12. cikkének (4) bekezdése a következőképpen szól:

"Az Europolnak és az Eurojustnak megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatóság azon ülésein, amelyeken a 2007/533/IB tanácsi határozat alkalmazásához kapcsolódóan a SIS II-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden. Az Europolnak szintén megfigyelői státuszt kell biztosítani az igazgatótanács azon ülésein, amelyeken a 2008/633/IB tanácsi határozat alkalmazásához kapcsolódóan a VIS-t érintő kérdések szerepelnek a napirenden.”

A javaslat 16. cikkének (3) bekezdése a következőképpen szól:

Az Europol és az Eurojust egyaránt képviselőt nevezhet ki a SIS II tanácsadó csoportba. Az Europol képviselőt nevezhet ki a VIS tanácsadó csoportba.”

A 12. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (3) bekezdése változatlanul marad a 2011. március 11-i kompromisszumos szövegben.

A 32–34. cikkek a végső rendelkezéseket tartalmazzák, illetve a javasolt rendelet hatálybalépésére vonatkoznak.

VI. – A megfelelő jogalap meghatározása

Mivel a javasolt (11a) és (11b) preambulumbekezdések, illetve a 12. cikk (4) bekezdése és a 16. cikk (3) bekezdése az Europol és az Eurojust részvételére vonatkozik a SIS II. és a VIS üzemeltetésében és működésében, a javasolt rendelet hatékonyan meghatározná e két szerv szerkezetére, működésére, fellépési területére és feladataira vonatkozó előírásokat, ezért szükség van a két javasolt jogalap hozzárendelésére.

Noha a jogalapot alkotó többi cikktől eltérően az EUMSZ 74. és 76. cikke nem rendelkezik a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásáról, azt előírja, hogy a Tanács minősített többséggel határozzon. Következésképpen e cikkek eljárási szempontból nem összeférhetetlenek.

VII. – Következtetés és ajánlások

A fenti elemzés tükrében az EUMSZ 85. cikkének (1) bekezdését és 88. cikkének (2) bekezdését az EUMSZ 74. cikke, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontja, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja, valamint 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja mellett a javasolt rendelet jogalapjának részévé kell tenni.

A Jogi Bizottság 2011. április 12-i ülésén ennek megfelelően egyhangúlag úgy határozott[3], hogy az alábbi ajánlásokat teszi: a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatnak (COM(2010)0093) az EUMSZ 74. cikkén, 77. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontján, 78. cikke (2) bekezdésének e) pontján, 79. cikke (2) bekezdésének c) pontján, 82. cikke (1) bekezdésének d) pontján, 85. cikkének (1) bekezdésén, 87. cikke (2) bekezdésének a) pontján, valamint 88. cikkének (2) bekezdésén kell alapulnia.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Klaus-Heiner Lehne

• [1]  A 2011. március 11-i 7638/11. sz. tanácsi dokumentum.
• [2]  A 45/86. sz. Bizottság kontra Tanács („Általános preferenciális vámkedvezmények”) ügy, EBHT 1987., I-1439. o., 5. pont.; a C-440/05. sz., Bizottság kontra Tanács ügy, EBHT 2007., I-9097. o.; a C-411/06. sz. Bizottság kontra Parlament és Tanács ügy, (2009. szeptember 8.), (HL C 267, 2009.11.7., 8. o.).
• [3]  A zárószavazáson az alábbiak voltak jelen: Klaus-Heiner Lehne (elnök), Evelyn Regner (alelnök), Piotr Borys, Sergio Gaetano Cofferati, Christian Engström, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Antonio López-Istúriz White, Arlene McCarthy, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Angelika Niebler, Bernhard Rapkay, Alexandra Thein, Diana Wallis, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.

VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (15.7.2010)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló módosított európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2010)0093 – C7‑0046/2009 – 2009/0089(COD))

A vélemény előadója: Jutta Haug

RÖVID INDOKOLÁS

2009. június 24-én a Bizottság jogalkotásicsomag-javaslatot fogadott el a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű információtechnológiai (IT) rendszereinek üzemeltetési igazgatásáért felelős ügynökség létrehozása céljából.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a kiinduló jogalkotási csomagot (rendeletre irányuló javaslatok és a Tanács határozata) egyetlen módosított európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatba kellett ötvözni.

Az ügynökség alapfeladata a SIS II, a VIS, valamint az EURODAC üzemeltetési igazgatási feladatainak ellátása lesz, biztosítania kell, hogy a rendszerek a hét minden napján, napi 24 órában működjenek, és ily módon folyamatos és megszakítatlan legyen az adatcsere, ám nem kell felelősséget vállalnia a rendszerbe bevitt adatokért.

Noha az ügynökség létrehozásával elérendő politikai célokat támogatja, az előadó több költségvetési szempontú kérdést vet fel, figyelembe véve, hogy az ügynökség megbízatásához és feladataihoz kapcsolódó pontok, illetve már az ügynökség létrehozásának lehetősége is az illetékes bizottság hatáskörébe tartozik.

Költségvetés

Két új költségvetési tételt fognak létrehozni az ügynökségnek az EU költségvetéséből való finanszírozására a 18.02 alcím alatt. A teljes költség a várakozások szerint 113 millió eurót tesz majd ki a pénzügyi keret végéig, az alábbi eloszlásban:

millió EUR

	2010	2011	2012	2013	Összesen
Pénzügyi költségek összesen	1.500	15.500	55.700	40.300	113.000

A javaslatot kísérő pénzügyi kimutatásban említettek szerint ezek az előirányzatok az érintett IT-rendszerekhez jelenleg hozzárendelt költségvetési tételekből fognak származni: 18 02 04 „schengeni információs rendszer (SIS II)”, 18 02 05 „vízuminformációs rendszer (VIS)” és 18 03 11 „EURODAC”. A javaslat ezért összeegyeztethető a jelenlegi pénzügyi programozással.

E költségvetési tételek finanszírozása biztosított a 2010–2013-as időszakra a legutóbbi pénzügyi programozási adatok alapján:

millió EUR

	2010	2011	2012	2013	Összesen
VIS, SIS II, Eurodac Pt	58.000	112.000	109.000	122.000	401.000

Mivel a VIS, SIS II és az Eurodac számára rendelkezésre álló költségvetési tételekben fennmaradó előirányzatokra (körülbelül 288 millió euró) az ügynökség létrehozása ellenére továbbra is szükség van, az előadó kifejezi afeletti megdöbbenését, hogy a teljes szükségesnek ítélt összeg – beleértve az ügynökség létrehozására szolgáló összeget is – tökéletesen megfelel a pénzügyi programozásban előirányzott összegeknek (nincs megtakarítás, sem többletköltség).

Az előadó emlékeztet továbbá, hogy a decentralizált ügynökségek létrehozása megfelel a műveleti források adminisztratív költségek fedezésére való felhasználásának. Foglalkozni kell az ügynökségek kiadásai egy részének az 5. fejezeten keresztül való finanszírozásának kérdésével. A 3a. fejezetben rendelkezésre álló korlátozott keretek is ezt erősítik meg, mivel így az Európai Parlament egyéb prioritásait esetleg nem lehet finanszírozni. Az előadó hangsúlyozza, hogy a szabályozási ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportok további eszmecserére adnak lehetőséget e téren.

Személyzet

A teljes működőképesség elérésekor az ügynökség várhatóan 120 fős személyzetet fog alkalmazni, akiket 2011 elejétől kezdve folyamatosan fognak felvenni.

Ugyan az ügynökség feladatait a Bizottságtól veszi át, nem csoportosítanak át álláshelyeket a Bizottságtól az ügynökségre:

– az EURODAC számára felszabadul a jelenleg Brüsszelben dolgozó 4 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott, valamint 1 fő külső alkalmazott, akiket a Bizottság egyéb prioritásai érdekében át fognak helyezni;

– azt a körülbelül 20 tisztviselőt és 25 fős külső személyzetet (szerződéses alkalmazottakat és kirendelt nemzeti szakértőket), akik a SIS II és a VIS műveleteinek fejlesztését és előkészítését végzik, a Bizottság éves politikai stratégiájának és igazgatási eljárásainak megfelelően helyezik át.

Az előadó sajnálattal veszi tudomásul, hogy a feladatok ügynökséghez való kiszervezését arra használják, hogy más prioritásokat érintő álláshelyeket szabadítsanak fel. Ahogyan azt a Bizottság is elismerte, csak a feladatok kiszervezésével képesek teljesíteni azt a kötelezettségvállalásukat, hogy nem vesznek fel további alkalmazottakat.

Hatásvizsgálat

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottság által benyújtott hatásvizsgálat jelentős hiányosságokat mutat a jogalkotó hatóság helytálló és teljes körű tájékoztatásának tekintetében.

Nem ad egyértelmű magyarázatot, miért van szükség ügynökségre egy technikai feladat végrehajtásához, ami eddig a Bizottság hatáskörébe tartozott.

Ezenkívül a hatásvizsgálatot 2007-ben végezték el, és mára számos okból idejétmúlttá/elégtelenné vált, habár az előző ügynökségek esetén elvégzett hatásvizsgálatokhoz képest minőségi javulás figyelhető meg:

– nem vették fontolóra az összes lehetséges változatot;

– nem tettek említést arról, hogyan biztosítaná az ügynökség a Bizottság által tapasztalt nehézségek jobb megoldását vagy hogyan lehetne a feladatait összeegyeztetni a Bizottságéival, különösen a SIS II-re történő bonyolult átállás tekintetében;

– a nemzeti parlamentek által felvetett bizonyos további kérdésekre sem térnek ki, nevezetesen az adatvédelemre, illetve a javasolt felelősség és az adatokhoz való hozzáférés hiánya közötti ellentmondásra;

– egy ilyen ügynökség létrehozásának általános költségvetési hatását nem mutatta be világosan a hatásvizsgálat, sem a bizottsági, sem pedig a nemzeti költségvetések szempontjából;

Ez nem az első eset, hogy a Bizottság következetlen hatástanulmányt vagy költség-haszon elemzést nyújt be. Az előadó úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek meg kell vizsgálnia azt a lehetőséget, hogy ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében a Bizottság a jövőben az új ügynökségek létrehozásával kapcsolatos hatástanulmányt/költség-haszon elemzést a Számvevőszéknek nyújtsa be, hogy az véleményt tudjon adni a hatástanulmányok következetességéről.

Módosítások

A javasolt módosítások a javaslat alábbi részeire vonatkoznak:

– a jogalapra való hivatkozás;

– az Európai Parlament a költségvetési és mentesítési eljárásra vonatkozó előjogának védelme, illetve a parlamenti ellenőrzési jog;

– a Számvevőszék feladatai;

– a befogadó tagállamok feladatai;

– a tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés végrehajtása az ügynökség tevékenységének és költségvetésének jobb monitoringja érdekében;

– az igazgatóság tényleges gazdálkodási és ellenőrzési tevékenysége és tagjainak megfelelő szaktudása;

– az ellenőrzési jelentések nyomon követése;

– az igazgató kinevezésének időtartama;

– a tanácsadó testület ésszerű mérete;

– az ügynökség értékelésének eredménye és az Európai Parlament tájékoztatása;

– a lisszaboni szerződés költségvetési terminológiájával való összhangba hozás;

– az ügynökség működésének kezdeti szakasza és a Bizottság támogatása.

MÓDOSÍTÁSOK

A Költségvetési Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a és 1 b bevezető hivatkozások (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre11 (a „költségvetési rendeletre”) és különösen annak 185. cikkére,
	tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra2 és különösen annak 47. pontjára2,
	1 HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
	2 HL C 139., 2006.6.14., 1. o.
Indokolás
A költségvetési rendeletre (185. cikk) és a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló intézményközi megállapodásra (47. cikk) kell hivatkozni mint az új EU-ügynökség létrehozásának jogalapjára.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A Bizottságnak útitervet kell benyújtania a költségvetési hatóság részére a rendszerek, különösen a SIS II és a VIS továbbfejlesztésére vonatkozóan. Az útitervnek meg kell jelölnie, hogy mikor, milyen költséggel, mely technikai lépéseket terveznek. Amennyiben a tervektől és az ütemtervektől eltérnek, a költségvetési hatóság a vonatkozó forrásokat tartalékba helyezheti.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. Az uniós hozzájárulás és az Európai Unió általános költségvetése terhére nyújtott egyéb támogatások tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszék végzi.	(12) Az ügynökséget az Európai Unió általános költségvetéséből származó bevételekből finanszírozott önálló költségvetéssel kell ellátni abból a célból, hogy biztosítsák teljes autonómiáját és függetlenségét. Az ügynökség finanszírozása a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 47. pontjában meghatározottak szerint a költségvetési hatóság megállapodásának tárgyát képezi. Az uniós költségvetési és mentesítési eljárást kell irányadónak tekinteni. Az elszámolásoknak és az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszék végzi.
Indokolás
A preambulumbekezdésbe be kell illeszteni a költségvetési hatóság két ágának a Hivatal finanszírozásáról szóló – az intézményközi megállapodás által előírt – megállapodására való utalást. A preambulumbekezdéseknek utalniuk kell a mentesítési eljárásra, és tükrözniük kell, hogy a mentesítés nem csak az európai uniós finanszírozású tevékenységekre alkalmazandó. Ezenkívül az EU-ügynökségekre vonatkozó jelenlegi gyakorlat szerint az ügynökségre alkalmazni kell az elszámolásoknak és az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését. Európai ügynökség (a továbbiakban:
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(13a) Tekintettel a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének területén működő ügynökségek közötti együttműködésre, szinergiákat kell létrehozni a politikák jobb végrehajtása érdekében, hatékony és eredményes irányítást biztosítva, és elkerülve az eljárások és struktúrák, és ezáltal a költségek megkettőzését.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) jön létre a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), és az EURODAC Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe szerinti üzemeltetési igazgatása, valamint más nagyméretű információtechnológiai (a továbbiakban: IT) rendszerek fejlesztése és irányítása céljából.	Európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) jön létre a Schengeni Információs Rendszer (SIS II), a Vízuminformációs Rendszer (VIS), és az EURODAC Európai Unió működéséről szóló szerződés V. címe szerinti üzemeltetési igazgatása, valamint más nagyméretű információtechnológiai (a továbbiakban: IT) rendszerek fejlesztése és irányítása céljából, a költségvetési rendelet 185. cikkével összhangban.
Indokolás
Az ügynökség jogi meghatározásával és státuszával kapcsolatos cikkbe a pénzügyi rendelet decentralizált ügynökségek létrehozását érintő azon alapvető szabályára való utalást kell illeszteni, amely alapján az ügynökséget létrehozzák.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az ügynökség székhelye […] van.	(4) Az ügynökség székhelye […] van. A befogadó tagállamnak biztosítania kell, hogy az ügynökség kedvező feltételeket élvezzen a számára biztosított elhelyezés, illetve az ügynökség személyzetére és irányító testületének tagjaira vonatkozó szabályok tekintetében, amelyeket a székhely-megállapodásban kell meghatározni.
	Az ügynökség lehető legjobb, hosszú távú működésének biztosítása érdekében a székhely-megállapodás megkötése előtt költség-haszon elemzést kell végezni. Különös figyelmet kell fordítani arra, ha egy tagállam hajlandó az ügynökség befogadására és képes saját forrásaiból áldozni az ügynökség zökkenőmentes létrehozása és működése érdekében.
Indokolás
A kedvező feltételek biztosításának nem szabad kizárólagosan a kijelölt befogadó tagállam jóakaratán múlnia. Míg a tagállamok döntenek az ügynökség helyszínéről, egy előzetes pénzügyi értékelésnek - különös tekintettel a befogadó tagállamban való gyakorlati létrehozásra - kell megállapítania, hogy az ügynökség felállításakor várhatóan hol merül fel a legkevesebb többletköltség, figyelembe véve a rendelet 19. cikkében foglalt feltételeket. Az értékelésnek tükröznie kell a tagállam hajlandóságát és képességét arra, hogy saját forrásaiból áldoz az ügynökség szükségleteire.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) minden évben március 31-ét megelőzően elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, és legkésőbb június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni,	j) minden évben március 31-ét megelőzően elfogadja az ügynökség előző évre vonatkozó éves tevékenységi jelentését, külön összehasonlítva az éves munkaprogram célkitűzéseivel az elért eredményeket, és legkésőbb június 15-ig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Számvevőszéknek; az éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni,
Indokolás
A tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés elveinek megfelelően az ügynökség éves tevékenységi jelentésének a munkaprogramban meghatározott célkitűzések vonatkozásában kell elkészülnie, hogy lehetővé tegye az ügynökség teljesítményének megbízható monitoringját.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – m a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ma) nyomon követi a különböző, akár belső, akár külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó megállapításokat és ajánlásokat, és megfelelő visszajelzést ad róluk;
Indokolás
Az ellenőrzések és értékelések megállapításainak jobb fogadása és monitoringja érdekében az igazgatóságot, amelynek az igazgató elszámolásssal tartozik, világosan meg kell bízni az ellenőrzéssel.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az igazgatóság tagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő nagyméretű IT-rendszerek terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján kell kinevezni.	(3) Az igazgatóság tagjait a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben működő nagyméretű IT-rendszerek terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján kell kinevezni. Rendelkezniük kell ezenkívül a 9. cikkben felsorolt feladatok ellátásához szükséges irányítási és igazgatási képességekkel.
Indokolás
Az igazgatósági tagok képességeinek meg kell felelniük a számukra kijelölt feladatnak.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) az IT-rendszerek – így a statisztikák – és az ügynökség rendszeres monitoringját és értékelését lehetővé tévő, hatékony rendszert hoz létre és hajt végre,	d) az IT-rendszerek – így a statisztikák – és az ügynökség rendszeres monitoringját, ellenőrzését és értékelését lehetővé tévő, hatékony rendszert hoz létre és hajt végre, az ügynökség célkitűzéseinek hatékony és eredményes teljesítése tekintetében is,
Indokolás
A 6. módosítással (9. cikk, (1) bekezdés, ma) pont) összhangban a nyomon követésre és az ellenőrzések eredményeinek kezelésére szolgáló rendszert kell létrehozni, nem csupán pénzügyi és megfelelőségi, hanem teljesítményellenőrzési szempontból is.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 5 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) megtárgyalja és – azt követően, hogy az igazgatóság jóváhagyta – aláírja a székhely-megállapodást a befogadó tagállam kormányával.	h) megtárgyalja és - azt követően, hogy az igazgatóság jóváhagyta - aláírja a székhely-megállapodást a befogadó tagállam kormányával, figyelembe véve a 7. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében meghatározott költség-haszon elemzést.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése, a tanácsadó csoportokkal való előzetes konzultációt követően,	a) az ügynökség éves munkaprogramja és éves tevékenységi jelentése – az egyes tevékenységekhez kapcsolt források feltüntetésével – a tanácsadó csoportokkal való előzetes konzultációt követően;
Indokolás
A tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés elveinek megfelelően az ügynökség munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének tartalmaznia kell az ügynökség célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges egyes tevékenységek számára előirányzott forrásokra vonatkozó információkat.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a következő évre vonatkozó költségvetés,	c) a következő évre vonatkozó, tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján létrehozott költségvetés,
Indokolás
A tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés elveinek megfelelően az ügynökség költségvetését egyértelműen az ügynökség célkitűzéseire és tevékenységeire kell alapozni, megteremtve a kapcsolatot az ügynökség megbízatása és célkitűzései, illetve tevékenységei és forrásai között.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására.	(2) Kinevezése előtt az igazgatóság által kiválasztott jelöltet felkérhetik az Európai Parlament illetékes bizottsága(i) előtti nyilatkozattételre és az ezen bizottság(ok) tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Csupán az ő véleményüket kell mérlegelni a kinevezés előtt.
Indokolás
A parlamenti bizottság a kiválasztott jelöltről alkotott véleményét figyelembe kell venni a kinevezés előtt.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) Az igazgatóság – a Bizottság javaslatára, az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az ügyvezető igazgató megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja.	(4) Az igazgatóság – a Bizottság javaslatára, az értékelő jelentés figyelembevételével, és kizárólag akkor, ha ezt az ügynökségre váró feladatok és követelmények indokolják – az ügyvezető igazgató megbízatását egyetlen alkalommal, legfeljebb további három évvel meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató legfeljebb nyolc évig marad hivatalában.
Indokolás
Az állás kényes természetét tekintve az ügyvezető igazgató nem maradhat nyolc évnél tovább hivatalában, beleértve ugyanarra az állásra a kinevezésének meghosszabbítása utáni esetleges külső pályázatát.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Mindegyik tagállam, a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki mindegyik tanácsadó csoportba, megújítható, hároméves időtartamra.	(2) Mindegyik tagállam, a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, valamint a Bizottság egy tagot nevez ki a három tanácsadó csoport valamelyikébe, rotációs alapon megújítható, hároméves időtartamra.
Indokolás
A tanácsadó bizottságok létszáma a tagállamok számának legfeljebb egyharmadát teheti ki annak elkerülése érdekében, hogy olyan irányítási szerkezet alakuljon ki, amelyben a különböző testületek tagjainak száma megegyezne az ügynökség személyzetének létszámával. Ez megfelel tanácsadó jellegüknek és kiegyensúlyozza a tagállamoknak az igazgatóságban való teljes létszámú képviselete.
Módosítás     17 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az ügynökségnek a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatóság tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó konkrét szabályokat az ügynökség és a befogadó tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amely az igazgatóság jóváhagyását követően köthető meg. Az ügynökségnek otthont adó tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai irányultságú iskolázatást, és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez.	Az ügynökségnek a befogadó tagállamban történő elhelyezésére és az ezen állam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó szükséges szabályokat, valamint az ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatóság tagjaira, az ügynökség személyzetére és családtagjaikra az ügynökségnek otthont adó tagállamban alkalmazandó, a személyzet számára megfelelő feltételek biztosítását célzó konkrét szabályokat az ügynökség és a befogadó tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni, amely az igazgatóság jóváhagyását követően köthető meg. Az ügynökségnek otthont adó tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – így többnyelvű, európai irányultságú iskolázatást, és megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az ügynökség megfelelő működéséhez. A székhely-megállapodás aláírása előtt ezeket a feltételeket a költség-haszon elemzésben meg kell vizsgálni, a 7. cikk (4) bekezdése második albekezdésének megfelelően, és figyelembe véve a tagállam hajlandóságát és képességet arra, hogy saját forrásokat biztosítson az ügynökség befogadására.
Indokolás
Ezen előírások célját nyíltan meg kell említeni.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt.	(2) Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, fontosságát, elért hozzáadott értékét és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt. Ki kell térni az ügynökség feladatainak módosítására illetve kiterjesztésére felmerülő esetleges igényre, illetve arra, hogy amennyiben szerepe feleslegessé válik, tevékenységét felfüggeszthetik.
Indokolás
Meg kell említeni, hogy a rendszeres értékelések az ügynökség feladatainak vagy létezésének átgondolását is eredményezhetik, amennyiben szükséges.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint az ügynökség által kötött szerződésekkel vagy megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat. Az ügyvezető igazgató évente előzetes kimutatást készít az ügynökség következő pénzügyi évre becsült bevételeiről és kiadásairól, és a létszámtervvel együtt megküldi azt az igazgatóságnak.	(2) Az ügynökség kiadásai többek között tartalmazzák az alkalmazottak javadalmazását, az igazgatási és infrastrukturális költségeket, a működési költségeket, valamint az ügynökség által kötött szerződésekkel vagy megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokat. Az ügyvezető igazgató – az ügynökség által végzett tevékenység alapján – évente előzetes kimutatást készít az ügynökség következő pénzügyi évre becsült bevételeiről és kiadásairól, és a létszámtervvel együtt megküldi azt az igazgatóságnak.
Indokolás
A tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés elveinek megfelelően az ügynökség költségvetését egyértelműen az ügynökség célkitűzéseire és tevékenységeire kell alapozni, megteremtve a kapcsolatot az ügynökség megbízatása és célkitűzései, illetve tevékenységei és forrásai között.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) munkaprogramjának tervezete;	a) munkaprogramjának tervezete a programban szereplő egyes tevékenységekhez rendelt várható humán és pénzügyi erőforrások feltüntetésével;
Indokolás
A tevékenységalapú gazdálkodás és költségvetés-tervezés elveinek megfelelően az ügynökség munkaprogramjának tartalmaznia kell az ügynökség célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges egyes tevékenységek számára előirányzott forrásokra vonatkozó információkat.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 7 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) A bevételekre és kiadásokra vonatkozó előzetes kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének előzetes tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).	(7) A bevételekre és kiadásokra vonatkozó előzetes kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére (a továbbiakban: költségvetési hatóság).
Indokolás
A Lisszaboni Szerződés nómenklatúrájának alkalmazása.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 8 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió előzetes általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti.	(8) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti az ügynökségnek az előirányzatokra vonatkozó kimutatása és az általános költségvetésre terhelendő támogatás közötti bármely különbség feltüntetésével és magyarázatával együtt.
Indokolás
A módosítás első fele a Lisszaboni Szerződés nómenklatúrájának alkalmazására utal. A második felének célja a költségvetési hatóság megfelelő tájékoztatása, amennyiben a Bizottság módosítja az ügynökség előirányzatokra vonatkozó kimutatását.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 10 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Az ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.	(10) Az ügynökség költségvetését az igazgatóság fogadja el. Az ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését az éves munkaprogrammal együtt adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.
Indokolás
Amennyiben a Bizottság jelentős költségvetési megszorításokat hajt végre, az ügynökségtől nem szabad elvárni, hogy ugyanazokat a feladatokat és tevékenységeket végezze el a csökkentett forrásokkal.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 11 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(11a) A Bizottságnak útitervet kell benyújtania a költségvetési hatóság részére a rendszerek, különösen a SIS II és a VIS továbbfejlesztésére vonatkozóan. Az útitervnek meg kell jelölnie, hogy mikor, milyen költséggel, mely technikai lépéseket terveznek.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó információkat.	(2) Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelével kapcsolatos információkat.
Indokolás
Nem az ügynökség igazgatójának feladata eldönteni, hogy mi számít vonatkozó információnak a Parlament számára.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az Európai Számvevőszék végzi az ügynökség elszámolásainak és az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését. Amennyiben rendelkezésére áll, be kell nyújtania az ügynökség célkitűzéseinek hatékony és eredményes elérésére irányuló teljesítményére vonatkozó megállapításokat is.
Indokolás
Az ügynökség teljesítményére vonatkozó információk gyakran hiányoznak, amikor a Parlamentnek értékelnie kell célkitűzéseik elérését. Bár az Európai Számvevőszéktől jelenlegi forrásaival nem várható el minden egyes ügynökség teljesítményének értékelése, a rendelkezésre álló teljesítményadatokat továbbítani kell a mentesítési hatóságnak.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatóság általi és az e rendelet 15. cikkével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon kinevezhet korlátozott számú tisztviselőt, köztük az ügyvezető igazgató feladatait ellátó tisztviselőt.	(2) E célból mindaddig, amíg az ügyvezető igazgató az igazgatóság általi és az e rendelet 15. cikkével összhangban történő kinevezését követően hivatalba nem lép, a Bizottság ideiglenes alapon korlátozott számú tisztviselőt nevez ki, köztük az ügyvezető igazgató feladatait ellátó tisztviselőt.
Indokolás
Mielőtt az ügynökség autonómmá válna, a Bizottságnak az ügynökség elindítása során nyújtandó segítsége nem csak feltételezett.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ügynökség 2012. január 1-jétől kezdi meg a 2–6. cikkben meghatározott feladatai ellátását.	(2) Az ügynökség 2012. január 1-jétől kezdi meg a 2–6. cikkben meghatározott feladatai ellátását, feltéve, hogy a tagállamok kellő időben megállapodásra jutnak a székhely kijelölésében az alapinfrastruktúra és -eljárások működőképessé tételéhez az adott helyszínen.
Indokolás
Ez a kiegészítés az EMSA esetében is történtekhez hasonló helyzetek – amikor egy ügynökséget ideiglenesen a végleges székhelytől eltérő helyen hoznak létre és ezzel a későbbi áthelyezés miatt jelentős többletköltség keletkezik – megelőzését célozza.

ELJÁRÁS

Cím	A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségében a nagyléptékű információs rendszerek operatív irányításáért felelős ügynökség
Hivatkozások	COM(2010)0093 – C7-0046/2009 – COM(2009)0293 – 2009/0089(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 14.7.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Jutta Haug 21.10.2009
Az elfogadás dátuma	14.7.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	35 0 3
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Reimer Böge, Lajos Bokros, Giovanni Collino, Andrea Cozzolino, Isabelle Durant, James Elles, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Carl Haglund, Jiří Havel, Monika Hohlmeier, Sidonia Elżbieta Jędrzejewska, Anne E. Jensen, Sergej Kozlík, Jan Kozłowski, Alain Lamassoure, Giovanni La Via, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Claudio Morganti, Miguel Portas, Dominique Riquet, László Surján, Helga Trüpel, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	François Alfonsi, Maria Da Graça Carvalho, Peter Jahr, Riikka Manner, Peter Šťastný, Georgios Stavrakakis, Theodor Dumitru Stolojan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Lucas Hartong

VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (14.7.2010)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló módosított javaslatról
(COM(2010)0093 – C7-0046/2009 – 2009/0089(COD))

Előadó: Marian-Jean Marinescu

RÖVID INDOKOLÁS

Egy új szabályozó ügynökség további kiadásokkal jár. Ezért rendkívüli fontosságú a hatékonyság, az eredmények és költségek közötti legmegfelelőbb egyensúly biztosítása.

A különböző értékelési jelentések alapján az a következtetés vonható le, hogy van néhány komolyan megfontolandó szempont.

Mindenekelőtt szükség van egy olyan dokumentum létrehozására, amely az ügynökség stratégiáját többéves keretté alakítja, világos célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal. Ez javítani fogja az ügynökség teljesítményét, pénzügyi irányítását és ellenőrzését.

Másodsorban csökkenteni kell az igazgatósági tagok számát. Ez hatékonyabb munkarendet fog biztosítani és megelőzi az ügynökség irányítási költségeinek növekedését, valamint strukturális hiányosságát is kiküszöbölné. Az igazgatóság tagjai számának csökkenése természetes módon a könyvvizsgáló bizottság tagjai számának csökkenését is maga után vonja majd, amely segíti az igazgatóságot feladatainak ellátásában.

Harmadrészt a jó irányítás érdekében az igazgatóság összetételének a tagállamok méltányos arányú képviseletének lehetőségét kell kínálnia, amit többek között a felváltva történő delegálás útján lehetne biztosítani.

MÓDOSÍTÁS:

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele a következő javaslatokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az ügynökség a Bizottság felügyelete alá tartozik.
Indokolás
Még ha az ügynökséget jogilag önálló igazgatási szervként kell is megalapítani, a Bizottság felügyeleti funkciója keretében kell biztosítani a jogszabályok igazgatás általi betartását.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ga) többéves munkaprogramot fogad el a II. fejezetes feladatokként hivatkozott feladatokról, amely alapjául a 14. cikkben említett, az ügyvezető igazgató által benyújtott tervezetet használja a 16. cikkben említett tanácsadó csoportokkal folytatott konzultációt és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően. A többéves munkaprogram az éves uniós költségvetési eljárástól függetlenül többéves költségvetési becslést és előzetes értékeléseket tartalmaz annak érdekében, hogy strukturálják a többéves tervezés célkitűzéseit és különböző szakaszait;
Indokolás
Az ügynökségekre alkalmazandó költségvetési keretrendelet a többéves program kötelezettségét csak a személyzet számára írja elő. Az 5/2008. számú, „Európai uniós ügynökségek: középpontban az eredmények” című különjelentésében a Számvevőszék azt az ajánlást teszi, hogy az ügynökségek készítsenek dokumentumot, amelyben stratégiájukat olyan többéves munkaprogrammá alakítják át, amely világos célkitűzésekkel és teljesítménymutatókkal rendelkezik. Ezt már az Európai Parlamentnek a „2008. évi mentesítés: az ügynökségek teljesítménye, pénzügyi irányítása és ellenőrzése” című állásfoglalásában az Európai Parlament is kérte (Elfogadott szövegek, 2010. május 5., P7_TA(2010)0139).
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – h pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
h) elfogadja a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervet, valamint minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtja azt a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak,	h) elfogadja a személyzeti politikára vonatkozó többéves tervet, valamint egy éves munkaprogram-tervezetet, és azokat minden évben legkésőbb március 31-ig benyújtja a Bizottságnak és a költségvetési hatóságnak,
Indokolás
A 28. cikk (6) bekezdésének a) albekezdésével való összhang megteremtése érdekében.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés – i pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
i) minden évben szeptember 30. előtt, és a Bizottság véleményének beszerzését követően, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves uniós költségvetési eljárással és az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. cikkének területére vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját; valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaprogramot megküldjék az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt,	i) a többéves program alapján minden évben szeptember 30. előtt, és a Bizottság véleményének beszerzését követően, szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével, valamint az éves uniós költségvetési eljárással és az Európai Unió működéséről szóló szerződés V. cikkének területére vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban elfogadja az ügynökség következő évi munkaprogramját; valamint gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaprogramot megküldjék az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, illetve közzétegyék azt,
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a többéves munkaprogram;
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ügynökség ügyvezető igazgatóját a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra.	(1) Az ügynökség ügyvezető igazgatóját a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatóság nevezi ki ötéves időtartamra. A jelölteknek rendelkezniük kell azokkal a kvalitásokkal és képességekkel, amelyekre az ügynökség ügyvezetői igazgatói feladatainak ellátásához szükség van, különösen az ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályzat tekintetében.
Indokolás
A 14. cikk (3) bekezdésével való összhang érdekében.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Mindegyik tagállam, a schengeni vívmányok és az EURODAC-kal kapcsolatos intézkedések végrehajtásához, alkalmazásához és fejlesztéséhez társult valamennyi ország, valamint a Bizottság egy-egy tagot nevez ki mindegyik tanácsadó csoportba, megújítható, hároméves időtartamra.	(2) Minden tanácsadó csoport tíz taggal rendelkezik. Közülük egy-egy tagot a Bizottság nevez ki. Az egyes tanácsadócsoportok kilenc tagját a Tanács nevezi ki. Valamennyi tagot megújítható, hároméves időtartamra nevezik ki.
Indokolás
Mivel a tanácsadói testületek állásfoglalásai mindenképpen konszenzusra kell, hogy jussanak, a túl nagy testületek nem segítik elő a kompromisszum megtalálását. A túl nagy tanácsadói testületek szükségtelenül megnehezíthetik az ügynökség munkáját.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat IV fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
MŰKÖDÉS	SZEMÉLYZET
Indokolás
A személyzeti rendelkezés új címe.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az ügynökség érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére ideiglenes munkaerőt nem alkalmaz.
Indokolás
Az ideiglenes személyzet érzékeny jellegű pénzügyi feladatok elvégzésére történő alkalmazása érintheti az ügynökség teljesítményét a nem szakképzett, illetve képzettséggel/motivációval nem rendelkező személyzet miatt. Ez az ügynökséget pénzügyi csalás veszélyének is kiteheti, mivel az ideiglenes személyzet jobban ki van téve a befolyásolhatóságnak szerződése megújítása érdekében. Lásd a „2008. évi mentesítés: az ügynökségek teljesítménye, pénzügyi irányítása és ellenőrzése” című EP állásfoglalást is (Elfogadott szövegek, 2010. május 5., P7_TA(2010)0139).
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 17 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a személyzeti szabályzatot vagy az alkalmazási feltételeket több ízben megsértették, és hogy az ügynökség igazgatósága az e tekintetben ráruházott ellenőrzési funkciónak nem tesz eleget, akkor kérheti, hogy felügyeleti funkciója keretében maga cselekedhessen az ügynökség helyett személyügyi kérdésekben.
Indokolás
A múltban más ügynökségeknél kiderült, hogy az ügyvezető igazgató hatásköreit személyügyi kérdésekben az igazgatóság nem ellenőrizte megfelelően. Az igazgatóságok más ügynökségek esetében még akkor is csak vonakodva gyakorolták ellenőrzési funkciójukat, amikor a személyzeti szabályzatot nyilvánvalóan és ismételten megsértették. Ez a módosítás az ultima ratio eszközét adja a Bizottság kezébe felügyeleti szerepe keretében.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 17 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	17a. cikk Kiváltságok és mentességek
	Az ügynökségre az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.
Indokolás
A bizottsági javaslat 20. cikkét az (új) 17a. cikkbe helyezték át.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat IV a fejezet (új) – a 18. cikk előtt
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	IVa. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Indokolás
Új fejezet.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek.	Az igazgatóság tagjai, az ügyvezető igazgató és a tanácsadó csoportok tagjai vállalják, hogy a köz érdekében járnak el. E célból évente írásbeli kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesznek. Az igazgatóság tagjainak jegyzékét közzéteszik az ügynökség honlapján.
Indokolás
Az átláthatóság növelése érdekében, mivel az ügynökségek gyakorlata nem egyforma e téren.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Székhely-megállapodás	A székhely-megállapodás és a működési feltételek
Indokolás
Változás a címben.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
20. cikk   Kiváltságok és mentességek   Az ügynökségre az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.	törölve
Indokolás
Felesleges a 11. módosítás miatt.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 23 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	23a. cikk
	Adminisztratív ellenőrzés
	Az ügynökség tevékenységei az európai ombudsman ellenőrzése alá tartoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 228. cikkével összhangban.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Értékelés	Értékelés és felülvizsgálat
Indokolás
Szintén figyelembe kell venni a felülvizsgálat lehetőségeit.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig ötévente az igazgatóság megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére azon feltételek alapján, amelyeket a Bizottsággal való konzultációt követően az igazgatóság határoz meg.	(1) Az ügynökség tevékenységének megkezdését követő három éven belül, azt követően pedig háromévente az igazgatóság megbízást ad e rendelet végrehajtásának független, külső értékelésére azon feltételek alapján, amelyeket a Bizottsággal való konzultációt követően az igazgatóság határoz meg.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát méri fel. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt.	(2) Az értékelés az ügynökség és munkamódszerei hasznosságát, fontosságát és hatékonyságát méri fel. Az értékelés ezenkívül megvizsgálja, hogy az irányítási szerkezet megfelelő-e az ügynökség feladatainak teljesítéséhez. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt.
Indokolás
Az értékelés ezenkívül megvizsgálja, hogy az irányítási szerkezet megfelelő-e az ügynökség feladatainak teljesítéséhez.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Az értékelést át kell adni az igazgatóságnak, amely elkészíti az e rendelettel, az ügynökséggel és az ügynökség munkamódszereivel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait a Bizottság számára, és azt a Bizottság a saját véleményével, és esetleges javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Adott esetben csatolni kell egy cselekvési tervet ütemtervvel együtt. Az értékelést és az ajánlásokat egyaránt nyilvánosságra kell hozni.	(3) Az értékelést át kell adni az igazgatóságnak, amely elkészíti az e rendelettel, az ügynökséggel és az ügynökség munkamódszereivel kapcsolatos változtatásokra vonatkozó ajánlásait a Bizottság számára, és azt a Bizottság a saját véleményével, és esetleges javaslataival együtt továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Az értékelést és az ajánlásokat egyaránt nyilvánosságra kell hozni.
Indokolás
A jövőbeni értékelések időpontjaival külön és részletesebb bekezdésben kell foglalkozni, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett értékelési jelentés eredményeit. Lásd a lenti 21. módosítást.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) Az igazgatóság a Bizottsággal egyetértésben dönt a jövőbeni értékelések időpontjairól, figyelembe véve a (2) bekezdésben említett értékelési jelentés eredményeit.
Indokolás
Lásd a 20. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) munkaprogramjának tervezete;	a) éves munkaprogramjának tervezete;
Indokolás
Lásd a 2. módosítást.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 28 cikk – 6 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) többéves, aktualizált munkaprogramja;
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az ügyvezető igazgató évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó információkat.	(2) Az ügyvezető igazgató évente jelentést küld a költségvetési hatóság részére, amely összefoglalja a belső ellenőr által elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket, a 2343/2002/EK, Euratom rendelet1 72. cikke (5) bekezdésének megfelelően.
	___________ 1 HL L 357., 2002.12.31., 72. o.
Indokolás
Pontosítani kell az ügyvezető igazgatótól a költségvetési rendeletnek megfelelően elvárt követelményeket.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Előkészítő intézkedések	Az ügynökség tevékenységének megkezdése
Indokolás
Cím megváltozása.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 34 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Hatálybalépés és alkalmazhatóság	Hatálybalépés

ELJÁRÁS

Cím	A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségében a nagyléptékű információs rendszerek operatív irányításáért felelős ügynökség
Hivatkozások	COM(2010)0093 – C7-0046/2009 – COM(2009)0293 – 2009/0089(COD)
Illetékes bizottság	LIBE
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	CONT 14.7.2009
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Marian-Jean Marinescu 1.10.2009
Vizsgálat a bizottságban	31.5.2010
Az elfogadás dátuma	12.7.2010
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 2 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marta Andreasen, Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Luigi de Magistris, Tamás Deutsch, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Ingeborg Gräßle, Ville Itälä, Bogusław Liberadzki, Monica Luisa Macovei, Jan Olbrycht, Aldo Patriciello, Theodoros Skylakakis, Georgios Stavrakakis, Søren Bo Søndergaard
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Zuzana Brzobohatá, Edit Herczog, Ivailo Kalfin, Olle Schmidt, Derek Vaughan

ELJÁRÁS

Cím	A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségében a nagyléptékű információs rendszerek operatív irányításáért felelős ügynökség
Hivatkozások	COM(2010)0093 – C7-0046/2009 – COM(2009)0293 – 2009/0089(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	19.3.2010
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	LIBE 14.7.2009
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	BUDG 14.7.2009	CONT 14.7.2009
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Carlos Coelho 2.9.2009
A jogalap vizsgálata        A JURI véleményének dátuma	JURI 12.4.2011
Vizsgálat a bizottságban	15.6.2011
Az elfogadás dátuma	15.6.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Rita Borsellino, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Cornelis de Jong, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in ‘t Veld, Lívia Járóka, Timothy Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Claude Moraes, Jan Mulder, Georgios Papanikolaou, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Rui Tavares, Wim van de Camp, Daniël van der Stoep, Axel Voss, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Michael Cashman, Anna Maria Corazza Bildt, Luis de Grandes Pascual, Ioan Enciu, Heidi Hautala, Mariya Nedelcheva, Norica Nicolai, Zuzana Roithová, Michèle Striffler, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Marita Ulvskog
Benyújtás dátuma	21.6.2011