Eljárás : 2010/2157(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0350/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0350/2011

Viták :

PV 14/11/2011 - 22
CRE 14/11/2011 - 22

Szavazatok :

PV 15/11/2011 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0485

JELENTÉS     
PDF 255kWORD 195k
2011. október 14.
PE 462.525v02-00 A7-0350/2011

a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról

(2010/2157(INI))

Regionális Fejlesztési Bizottság

Előadó: Kerstin Westphal

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról

(2010/2157(INI))

Az Európai Parlament,

–    tekintettel a Regionális Politikai Főigazgatóság gazdasági, társadalmi és a területi kohézióról szóló ötödik jelentésére, különösen annak 230–234. oldalára,

–    tekintettel „A gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövője” című dokumentumra (COM(2010)0642) és annak kísérődokumentumára (SEC(2010)1348),

–    tekintettel a Regionális Politikai Főigazgatóság „Régiók 2020-ban – az EU régiói előtt álló jövőbeli kihívások értékelése” című, 2008. novemberi munkadokumentumára (a (SEC(2008)2868) bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz készült háttérdokumentum),

–    tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2010. november 11-i állásfoglalására(1),

–    tekintettel az Európa demográfiai jövőjéről szóló 2008. február 21-i állásfoglalására(2),

–    tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „A nemzedékek közötti szolidaritás előmozdítása” című 2007. május 10-i közleményére (COM(2007)0244),

–    tekintettel a demográfiai kihívásokról és a nemzedékek közötti szolidaritásról szóló 2006. március 23-i állásfoglalására(3),

–    tekintettel a Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című 2006. október 12-i közleményére (COM(2006)0571),

–    tekintettel „A demográfiai változások kihívása, a nemzedékek közötti szolidaritás új formái” című 2005. március 16-i zöld könyvre (COM(2005)0094),

–    tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–    tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0350/2011),

A.  mivel az Európai Unióban és világszerte zajló demográfiai változás tény, kezelése pedig a jövő egyik kulcsfontosságú feladata, és mivel az EU lakossága a legidősebb a világon,

B.   mivel a demográfiai változásokat a népesség öregedése, valamint a harmadik országokból érkező, illetve az Unión belül keletről nyugatra és a vidéki területekről a városok felé tartó, jelentős migrációs áramlatok jellemzik,

C.  mivel a demográfiai változások új feladatok elé állítanak bizonyos régiókat, amelyeket azonban nemcsak fenyegetésnek, hanem esélynek is kellene tekinteni,

D.  mivel az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának „Régiók 2020-ban” című elemzése központi kihívásként azonosította a demográfiai változást,

E.   mivel a demográfiai változás egyformán érinti a vidéki és a városi területeket, és kihat többek között a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatások elérhetőségére,

F.   mivel annak ellenére, hogy a sokrétű demográfiai kihívások leküzdése elsősorban a tagállamok feladata, a régióknak is proaktívan kell fellépniük, és ehhez európai szintű támogatásra van szükségük,

G.  mivel a tagállamok a 2007–2013-as operatív programok keretében a strukturális alapokból származó forrásokból 30 milliárd eurót irányoztak elő a demográfiai változással kapcsolatos intézkedésekre, és mivel a regionális és helyi hatóságok központi szerepet játszanak e változás kezelésében, és így a regionális politika az uniós fellépés egyik kulcsfontosságú eszköze lesz,

Általános kérdések

1.   örvendetesnek tartja Európában a várható élettartam emelkedését; úgy véli, hogy a közvélemény gyakran csak a demográfiai változásokkal együtt járó veszélyeket látja meg, a bennük rejlő lehetőségeket nem;

2.   úgy véli, hogy minden lehetőséget alaposan meg kell vizsgálni és megfelelő módon ki kell használni, többek között a kohéziós politikai eszközökön keresztül nyújtott támogatások felhasználásával is;

3.   úgy véli, hogy a demográfiai változásoknak az egyes régiókban tapasztalható hatása jelentős mértékben eltér egymástól, attól függően, hogy gyorsan vagy lassan zajlanak, illetve hogy az adott régióban nettó bevándorlás vagy népességcsökkenés tapasztalható-e, és ezért eltérő alkalmazkodási stratégiára van szükség, és a változásokat minden európai, nemzeti és regionális hatóságnak koordinált módon kell kezelnie; megállapítja, hogy a fogyatkozó népességű, többnyire vidéki régiókban az életminőség mást jelent, mint a növekvő népességű régiókban, és ezért úgy véli, hogy különböző támogatási stratégiákra van szükség; úgy véli, hogy a munkaerő elvándorlása még inkább erősíti a demográfiai változások hatásait, és a népesség öregedése csupán egy része a problémának;

4.   úgy véli, hogy az ERFA és az ESZA hozzájárulhat az EU-n belüli demográfiai változásokból adódó kihívások – nevezetesen az időskorú lakosság növekvő aránya és a fiatal népesség csökkenése – kezeléséhez; javasolja, hogy az idősödő társadalom jó életminőségének biztosítása érdekében használjanak fel ERFA-forrásokat a lakások idősek igényeinek megfelelő kialakításának támogatásához; felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az ERFA és az ESZA keretében rendelkezésre álló pénzeszközöket használják fel a fiatal családok támogatására;

5.   úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség politikai keretfeltételei hozzájárulhatnak a demográfiai kihívások kezeléséhez; ezért szorgalmazza, hogy a nemek közötti egyenlőség kérdését a demográfiai kérdésekről szóló valamennyi tanácskozás során vegyék figyelembe;

6.   úgy véli, hogy a jelenlegi romló demográfiai helyzet a közeljövőben legalább néhány tagállamban ösztönözni fogja a nyugdíjrendszerek reformjáról folytatott vitákat;

A strukturális politika reformjai

7.   kéri, hogy a tagállamok és a régiók az uniós strukturális eszközök odaítélésekor és elosztásakor, valamint a hatásmutatók meghatározásakor vegyék figyelembe a régiók különböző fejlettségi szintjét, valamint demográfiai mutatókat – pl. eltartottak aránya – is vegyenek tekintetbe; emlékeztet arra, hogy az egész világon az EU-ban a legmagasabb az idősebb emberek aránya a népességen belül; úgy véli, hogy a Bizottságnak összeurópai szinten is megoldást kellene javasolnia a demográfiai változás kezelésére; úgy véli, hogy az egyes városi térségekben való koncentráció elkerülése érdekében az infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, illetve a környezetvédelem szempontjából is mindenképpen elemezni kell egyrészt a munkavállalók elvándorlását, másrészt azon feltételek biztosításának szükségességét, amelyek a polgárokat származási régióikban tartják;

8.   úgy véli, hogy uniós szakpolitikai intézkedések végrehajtásával – a demográfiai változásokat illetően is – közös megoldásokat és szinergiákat lehet találni; felszólítja a Bizottságot, hogy a demográfiai változásokat horizontális célként integrálja a jövőbeni kohéziós politikába; kéri továbbá, hogy a Bizottság ragaszkodjon ahhoz, hogy a tagállamokkal fennálló, beruházási célú partnerségek megkötése során ezt a kérdést is vegyék figyelembe;

9.   biztatja a tagállamokat és a régiókat, hogy a demográfiai változásokat és azok hatásait az eddiginél jobban vegyék figyelembe oly módon, hogy az azok kezelésére irányuló intézkedéseket a nemzeti stratégiai keretprogramok (vagy más ennek megfelelő dokumentumok) kialakítása során és operatív programjaikban horizontális célként tűzik ki; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezéseit – többek között az aktív és egészséges időskorra irányuló partnerséget – közvetlenül hozzá lehetne igazítani az ezekben a programokban részt vevő partnerek kívánságaihoz;

10. proaktív intézkedéseket szorgalmaz a demográfiai változások negatív következményeinek elkerülése, valamint a népességcsökkenés és az elöregedés által leginkább érintett régiókat célzó fokozott technikai segítségnyújtás biztosítása érdekében, ezáltal biztosítva, hogy e régiók megőrizzék felvevőképességüket, és továbbra is képesek legyenek kihasználni a strukturális alapok támogatásait;

11. úgy véli, hogy Európában az állami és magánszereplőknek lehetőségük lesz arra, hogy a demográfiai változás és az elöregedés jelentette kihívások kezelése során többek között a szociális innovációkon keresztül úttörőként lépjenek fel; emlékeztet arra, hogy mind állami, mind pedig magánszinten egyre többet kell fordítani az elöregedés miatt felmerülő költségekre; felismeri, hogy a terület mind az üzleti világ, mind az innováció tekintetében egyre több lehetőséget rejt;

12. hangsúlyozza, hogy a demográfiai változás, és különösen a lakosság elöregedése egyértelműen hatást gyakorol a szociális infrastruktúra – mint például a nyugdíjrendszerek, az ápolási tevékenységek és az egészségügyi ellátás – biztosítására, ahogy a regionális hatóságoknak különféle lakossági csoportok változó igényeit kell kielégíteniük;

13. olyan jövőbeli ESZA-szabályokat sürget, amelyek kezelése egyszerűbb, és amelyek ennélfogva lehetővé teszik a kisebb szervezetek számára, hogy megfelelőbben részesülhessenek az alapból, valamint szociális szempontból innovatív projekteket dolgozzanak ki és irányítsanak; sürgeti a Bizottságot, hogy a jövőbeli ESZA keretében uniós szinten növelje a társadalmi és foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó transznacionális kísérleti projektekre szánt forrásokat az innovatív regionális, határokon átnyúló és makrorégiók közötti együttműködés elősegítése érdekében a demográfiai változásokból eredő közös kihívások leküzdése céljából;

Városfejlesztés/infrastruktúra

14. ösztönzi a régiókat, hogy használják fel a strukturális alapokat a demográfiai kihívások kezelésének segítésére, valamint a szociális és igazgatási szolgáltatásokhoz való – a kis és távoli településeken és falvakban is biztosított – hozzáférés javítására, előmozdítva az egyes régiók sajátos potenciálját és erősítve azokat a tényezőket, amelyek maradásra késztetik a lakosokat;

15. felszólítja a Bizottságot, hogy az integrált városfejlesztési tervek vagy stratégiák kidolgozása és végrehajtása során alkalmazzon rugalmasabb feltételeket az ERFA és az ESZA közötti keresztfinanszírozás ösztönzésére;

16. úgy véli, hogy az elvándorlás megakadályozása érdekében a városokat gyermek- és családbaráttá kell alakítani, és azokat hozzá kell igazítani a fogyatékossággal élők és a korlátozott mozgásképességű emberek szükségleteihez; úgy véli, hogy e kialakítás egyik jellegzetessége, hogy a lehetőségekhez mérten a munkahely, a lakóhely és a kikapcsolódás helye nem fekszenek túlságosan távol egymástól; felhívja a régiókat annak biztosítására, hogy a várostervezés során a lakóövezetek, a kereskedelmi övezetek és a zöldterületek váltsák egymást, és kiegyensúlyozott, harmonikus módon legyenek kialakítva, valamint hogy az új lakónegyedek kialakításával egyidejűleg javítsák az elővárosi térségekkel való összekapcsolódást; sürgeti továbbá a távmunka lehetőségeinek további fejlesztését is;

17. megállapítja, hogy a nettó elvándorlás által sújtott régiókban a kisvárosok szolgáltatási központként különösen fontos szerepet töltenek be; kéri, hogy a jövőbeni strukturális alapokban vegyék figyelembe ezt a vonzási funkciót, különösen az EMVA, az ERFA és az ESZA jobb összehangolása révén; megjegyzi, hogy a vidéki térségek elnéptelenedése kedvezőtlen dominóhatást vált ki a városi térségekben, és a gazdaságilag és társadalmilag dinamikus vidéki térségek olyan közjavakat jelentenek, amelyeket egy megfelelően támogatott vidékfejlesztési program formájában el kell ismerni; felhívja a tagállamokat, a régiókat és a településeket, hogy a vidéki elvándorlás és elnéptelenedés megelőzése érdekében biztosítsanak átfogó és működő szolgáltatási hálózatot a lakosság valamennyi korosztálya számára;

18. utal arra, hogy az ERFA-támogatások az idősek társadalmi kirekesztődésének megelőzésére is felhasználhatók, például az időseknek szánt infrastruktúra és szolgáltatások kialakításának és az azokhoz való általános hozzáférhetőség biztosításának révén;

19. úgy véli, hogy a népességfogyás által érintett régiókban pénzügyileg támogatni kell az alkalmazkodási stratégiákat; véleménye szerint a várostervezésnek és a regionális tervezésnek jobban szem előtt kell tartania az infrastruktúra-használat módjának megváltoztatását, többek között a városközpontok újjáélesztése és átalakítása révén, amelynek során szintén fontos a magánszereplőkkel való együttműködés; rámutat arra, hogy a várospolitika egyik prioritásává az idősbarát városok kialakítását kell tenni; szorgalmazza, hogy ismerjék el és fejlesszék a városokban rejlő idegenforgalmi lehetőségeket és a kulturális örökség célpontjait, mivel azok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az elnéptelenedés által veszélyeztetett területek vonzóvá váljanak az új lakosok számára;

20. felhívja a régiókat, hogy dolgozzanak ki innovatív koncepciókat a tömegközlekedés területén, hogy többek között meg lehessen felelni a különösen a vidéki térségekben tapasztalható utasszámcsökkenés jelentette kihívásoknak; azt javasolja a Bizottságnak, hogy pénzügyileg támogassa az ilyen projekteket;

Idősek, gyermekek, családok

21. támogatja, hogy az ERFA-támogatások keretében prioritásként kezeljék a lakások idősek igényeinek megfelelő átalakítását támogató kedvezményes hiteleket; javasolja, hogy az idős emberek elszigetelődésének elkerülése és kreatív potenciáljuk kiaknázása céljából az idősödő társadalom magasabb életszínvonalának biztosítása érdekében bizonyos feltételek mellett kínáljanak lehetőséget pénzügyi források biztosítására a gondozást is kínáló otthonok és többgenerációs otthonok céljára;

22. ösztönzi a tagállamokat, hogy a jóléti és egészségügyi juttatásokat igazítsák minden ember – különösen a családok és a gyermekek – igényeihez, és különítsenek el támogatásokat arra, hogy az időskorúak számára – jövedelmüktől, életkoruktól és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosított legyen az otthoni ápolás és a teljes körű orvosi ellátás, hogy elkerülhető legyen a vidéki térségek és peremvidékek elnéptelenedése;

23. úgy véli, hogy az egészségügyi és gondozási rendszer területén végrehajtott állami beruházások fontosak az Európán belüli társadalmi kohézió szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy a vidéki területeken is biztosítsák a jó minőségű orvosi ellátást, például az egészségügyi ellátás fokozódó hiányának leküzdését lehetővé tévő regionális távgyógyászati központok és egészségügyi szolgáltatások révén, illetve a határ menti régiókban a klinikák és az érintett szereplők közötti, határokon átnyúló együttműködés fokozásán keresztül, valamint mérlegeljék annak lehetőségét, hogy strukturális támogatásokat fordítsanak a távgyógyászattal és ellátással kapcsolatos kiegészítő intézkedésekre és az aktív időskor támogatására; felszólítja a Bizottságot, hogy találjon innovatív módokat az ilyen intézkedések pénzügyi támogatására;

24. figyelmeztet az általános érdekű szolgáltatások terén jelentkező egyedi regionális nehézségek, különösen az ápolás területén bizonyos régiókban mutatkozó szakemberhiány veszélyére; úgy véli, hogy ezeknek a régióknak a saját regionális szempontjaik szerinti válaszokat kell adniuk a szükségletekre és az ellátás nehézségeire, és a magas színvonalú gondozás biztosításának szavatolása és új munkahelyek teremtése érdekében az ESZA-támogatásokat – többek között a munkanélküliek számára kínált átképzési programok révén – fel kell használniuk ápolási szakemberek képzésére; rámutat, hogy mindez közvetlen hozzájárulást jelent az Európa 2020 stratégia munkahelyteremtéssel kapcsolatos célkitűzéséhez;

25. hangsúlyozza a munka, a család és a magánélet egyensúlyának megvalósítását lehetővé tévő feltételek megteremtésének fontosságát és egyebek mellett annak jelentőségét, hogy az elvándorlás feltartóztatása érdekében lehetőség szerint biztosítsanak átfogó, megbízható és minőségi napközi ellátást a gyermekek valamennyi korosztálya számára, ideértve az iskoláskor előtti oktatást biztosító létesítményeket és lehetőségeket is; ugyanakkor elismeri a tágabb családi kör gyermekgondozásban betöltött értékes szerepét;

26. fontosnak tartja, hogy elégséges és megfizethető lakótér álljon a családok rendelkezésére, hogy eredményesebben össze lehessen egyeztetni a családi és a szakmai életet, mivel a fiatal családoknak nyújtott támogatás elősegítheti a születési ráta növelését a tagállamokban;

Migráció/integráció

27. hangsúlyozza, hogy a migráció felvethet bizonyos integrációs problémákat;

28. rámutat arra, hogy a szakképzett munkaerőnek az új tagállamokból a régi tagállamokba irányuló migrációja az új tagállamok egyik legnagyobb demográfiai problémája, és negatív hatást gyakorol lakosságuk korszerkezetére; továbbá hangsúlyozza, hogy a migráció az egészségügyi szakembereket is érinti, és így veszélyezteti az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát a kevésbé fejlett régiókban;

29. elismeri ugyanakkor, hogy a migráció – különösen a nettó elvándorlás jellemezte régiókban – lehetőséget kínál a demográfiai változás negatív hatásának felszámolására, és ezért felhívja a tagállamokat, hogy stratégiailag fontos politikai intézkedésként ismerjék el a migránsok integrációját;

30. felhívja a tagállamokat, hogy jussanak egyetértésre egy közös stratégiáról a legális migrációra vonatkozóan, nem utolsó sorban azért, mert Európa demográfiai okokból – különösen egyes ágazatokban – rá van utalva a szakképzett munkaerő migrációjára, legyen szó akár a tagállamok közötti, akár az EU-n kívülről érkező migrációról (különös tekintettel az Unióval határos országokra); úgy véli, hogy a tagállamoknak törekedniük kell a szakképzett munkaerő megtartására, hogy hozzájáruljanak a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, és enyhítsék a demográfiai változás következményeit;

31. javasolja, hogy az előítéletek felszámolása érdekében fordítsanak több pénzt a bevándorlók integrálására, és támogassák a különböző képzéseket és a kölcsönös cserét szolgáló közös rendezvényeket;

Foglalkoztatás

32. felhívja a Bizottságot, hogy az ESZA-t az emberek összes életszakaszát tekintetbe véve alakítsa ki, valamint biztosítsa a foglalkoztatás és az önkéntesség terén meglévő potenciál jobb kiaknázását a demográfiai változások kihívásainak leküzdése érdekében; rámutat, hogy az ismeretek nemzedékek közötti átadásának megkönnyítése érdekében az idősebbek tapasztalatát és tudását – például coaching-projektek keretében – fel kellene használni, és hogy ehhez megfelelő megoldásokra van szükség; úgy véli, hogy a nemzedékek közötti kommunikációban rejlő lehetőséget meg kell ragadni;

33. úgy véli, hogy a régióknak célzottan kellene felhasználniuk az ESZA-támogatásokat a fiatalok munkanélküliségének leküzdéséhez, biztosítva a fiatalok társadalmi integrációját, és lehetőséget adva nekik egy megfelelő szakma gyakorlására; rámutat, hogy ezt például a fiatalokat célzó képzési intézkedéseknek és a fiatalok vállalkozói készségének támogatásával lehet elérni;

34. úgy véli, hogy továbbra is támogatást kell biztosítani a nők foglalkoztatottsági arányának növelése érdekében; ezért kéri, hogy tegyék lehetővé több nő számára a szakképzettséget igénylő munkahelyekhez és az egész életen át tartó tanulást célzó programokhoz való hozzáférést, oly módon, hogy a megszerzett szakképzettségek megfeleljenek a munkaerő-piaci követelményeknek; javasolja, hogy a tagállamok dolgozzanak ki olyan rendszereket, amelyek ösztönzik a munkavállalókat a szakmai és a családi élet összeegyeztetését segítő egyedi projektekben való részvételre;

35. hangsúlyozza, hogy a demográfiai kihívásokkal szembesülő európai régiók tekintetében rendkívül fontos, hogy a versenyképes és innovatív magánszektor számára kedvező környezetet teremtsenek ahhoz, hogy minden nemzedéket átfogóan új foglalkoztatási lehetőségek jöjjenek létre;

Elemzés/bevált gyakorlatok

36. úgy véli, hogy a régiókban zajló demográfiai folyamatokat statisztikailag figyelemmel kell kísérni; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a demográfiai folyamatokra vonatkozó helyi, regionális és nemzeti adatbázisok összehasonlíthatóvá tételére, hogy az adatokat egész Európára kiterjedően értékelni lehessen, és hogy fokozni lehessen a bevált gyakorlatok tagállamok, régiók és települések közötti cseréjét;

37. felhívja a Bizottságot a „demográfiai sebezhetőségi mutató” pontosítására és ötévenkénti megállapítására, hogy ezáltal azonosíthatóvá váljék, hogy Európa mely régiói vannak leginkább kitéve a demográfiai változásoknak; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre kísérleti eljárásokat a legnagyobb kihívásokkal szembenéző régiókban alkalmazott gyakorlatok azonosítására;

38. felszólítja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy javítsák a helyi és regionális szereplőkkel való együttműködést a demográfiai változásokkal összefüggő témákra vonatkozóan; úgy véli, hogy a határ menti régiókban az együttműködés során figyelembe kell venni a határokon átnyúló kezdeményezésekkel kapcsolatos óhajokat és lehetőségeket is; e téren képzési programok kidolgozását javasolja annak érdekében, hogy jobb felvilágosítást adjanak a problémakörről, és növeljék az azzal kapcsolatos tudatosságot; sürgeti a régiókat, hogy osszák meg egymással az öregedés jelentette kihívásokkal kapcsolatos bevált gyakorlataikat;

39. javasolja a Bizottságnak, hogy a területi együttműködés keretében támogassa az egész Európára kiterjedő hálózatokat, ahol a regionális és helyi hatóságok és a civil társadalom szereplői tanulhatnak egymástól a demográfiai változásokból adódó problémák leküzdését illetően;

40. kéri a Bizottságot, hogy találjon módot a helyi és regionális választott képviselőknek szóló Erasmus-program elképzelésének megfelelő formában történő átalakítására és a nyári vagy téli egyetemmel kapcsolatos elképzelésének kifejtésére annak érdekében, hogy az európai régiók képviselői kicserélhessék a demográfiai kérdésekkel kapcsolatos jó tapasztalataikat és megoldásaikat;

41. felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze és elemezze a bevált gyakorlatokat, valamint ossza meg azokat a tagállamokkal és a régiókkal annak érdekében, hogy azok a demográfiai kihívások leküzdését célzó intézkedések kidolgozása során példaként szolgálhassanak;

42. felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy a demográfiai változás negatív következményeinek elkerülése érdekében cseréljék ki tapasztalataikat, a bevált gyakorlatokat és az új megközelítéseket;

o

o o

43.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0400

(2)

HL C 184. E, 2009.8.6., 75. o.

(3)

HL C 292. E, 2006.12.1., 11. o.


INDOKOLÁS

1. A demográfiai változás – Fenyegetés helyett esély

Az Európai Unión belüli demográfiai változás tény, kezelése pedig a jövő egyik kulcsfontosságú feladata. Az európai népesség öregedése egyre előbbre halad, világszerte nálunk a legmagasabb a népesség átlagéletkora és a legalacsonyabb a népességnövekedési ráta. A legtöbb tagállamban az egy nőre eső születések száma a fennmaradáshoz szükséges 2,1 gyermekes átlag alatt marad (és részben tovább csökken), miközben a várható élettartam emelkedik. A 2010-ben Németországban született lányok 50%-os valószínűséggel meg fogják érni a 100. életévüket. A demográfiai változás ezért joggal tekinthető a 21. század megatrendjének, amely döntően meg fogja változtatni Európa politikai, szociális, társadalmi és közgazdasági helyzetét.

A demográfiai változásokat sokan problémának tekintik. Az előadó ezt túlságosan szűk látókörű megközelítésnek tartja; véleménye szerint meg kell látni, hogy milyen lehetőségeket jelentenek Európa számára ezek a folyamatok. A probléma nem magában a demográfiai változásban rejlik, hanem abban, hogy a politika és a társadalom vonakodva néz szembe ezzel a változással.

Az előadó véleménye szerint a demográfiai változás az Európai Unió sok régiójával szemben új kihívásokat támaszt. Ezért a demográfiai folyamatokat elsősorban a régiók szintjén kell szemlélni, ahol igen különböző tendenciák figyelhetők meg. Míg a demográfiai változás számos vidéki térségben a fiatalok elvándorlásán keresztül érezteti hatását, a tehetősebb városi területek számára előnyökkel jár a betelepülők érkezése. Az olyan városi övezeteknek, mint London a betelepülők hullámait kell kezelnie, míg az olyan régiókból, mint az új német tartományok, Nyugat-Lengyelország és Észak-Spanyolország, elvándorol a lakosság. A népességfogyás mértéke 20 európai régióban meg fogja haladni a 10%-ot.

2. A demográfiai változás és az EU regionális politikája

Nem minden régió ismerte még fel, hogy a demográfiai változás egyszerre jelenthet számára kockázatokat és lehetőségeket. A kihívások sokfélesége miatt a régióknak és a városoknak saját stratégiákra van szükségük. Ez alapvetően a tagállamok hatáskörébe tartozik, az előadó azonban meg van győződve arról, hogy a régióknak proaktív módon kell fellépniük, és ehhez egyszersmind útmutatásra és perspektívákra van szükségük.

Az ötödik kohéziós jelentés következtetéseiben(1) a Bizottság rámutat a demográfiai változás jelentőségére. Az Európai Bizottságnak a régiók közötti szolidaritás előmozdításáról szóló közleménye is kimondja, hogy szavatolni kell minden generáció jogait. A gyermekeknek és a fiataloknak szerepet kell kapniuk a társadalomban – ehhez hozzátartozik a családok támogatása, a minőségi gondozási és oktatási intézmények létrehozása és fenntartása, a szakképzés és a szakmai perspektívák biztosítása. A középső generációknak támogatásra van szükségük gyermekeik gondozása és nevelése terén, de az idősebb generáció ápolása terén is. Az idősebbeknek pedig segítségre van szükségük ahhoz, hogy aktív és független résztvevői legyenek a társadalmi életnek.

A tagállamok és a régiók strukturális támogatásokat vehetnek igénybe a testreszabott stratégiák kidolgozásához. Így az európai strukturális politika társfinanszírozást nyújt a demográfiai változást sikeresen kezelő projektekhez. A 2007–2013-as támogatási időszakban a tagállamok operatív programjaikban közel 30 milliárd eurót irányoztak elő ezzel kapcsolatos intézkedésekre (azaz a strukturális eszközök 8,5%-át). Ezáltal a regionális politika a demográfiai változás kezelésének kulcsfontosságú eszköze.

3. A jelentésben foglalt felhívások és kérdések

Az előadó tudatában van annak, hogy a demográfiai változás ágazatokon átívelő probléma(2). Ennek ellenére úgy véli, hogy a strukturális politikának is – sőt annak különösen – szembe kell néznie a demográfiai változás hatalmas kihívásaival. Ezzel kapcsolatban az előadó hat kiemelt kérdéskört különböztet meg:

1. A strukturális alapokat jobban hozzá kell igazítani a demográfiai változás kihívásaihoz. A Bizottságnak ezt a változást Európa fejlődése szempontjából kulcsfontosságú prioritásnak kellene tekintenie. Egyidejűleg a tagállamoknak és a régióknak ezt a kérdést az eddiginél jobban figyelembe kell venniük, és operatív programjaikban horizontális prioritásként kellene elismerniük. A strukturális támogatások regionális elosztásakor demográfiai mutatókat is tekintetbe kell venni.

2. Az infrastruktúra terén az előadó a vidéki térségek és a városok tekintetében is jelentős kihívásokat lát. Az elvándorlást és az időskorúak társadalmi kirekesztődését meg kell akadályozni, a várostervezésnek alkalmazkodnia kell a körülményekhez. E téren a strukturális eszközök segítséget jelenthetnek. A városoknak és a településeknek vonzókká kell válniuk lakosaik számára, amihez hozzátartozik a gyermek- és családbarát infrastruktúra és a jó minőségű tömegközlekedés.

3. A demográfiai változás kapcsán elsősorban az időskorúakra, a gyermekekre és a családokra kell összpontosítani. Számukra sokat nyújthat a regionális politika, például az olyan kedvezményes hitelekhez nyújtott ERFA-támogatások révén, amelyek segítségével a polgárok az idősek igényeinek megfelelően alakíthatják ki lakásukat, vagy a többgenerációs együttélés előmozdítása által. A teljes körű orvosi ellátás, a megfelelő létszámú ápoló személyzet és a gyermekgondozás terén biztosított ingyenes napközi ellátás elengedhetetlen, és a kohéziós politikából is támogatható.

4. Európa demográfiai okokból továbbra is rá van utalva a bevándorló szakképzett munkaerőre(3). A kék kártya csak az első lépést jelentheti az európai migrációs stratégia irányába. Egyidejűleg meg kell állapítani, hogy a bevándorolt személyek integrációja eltérő sikerrel zajlik. E téren a kohéziós politika például képzések és rendezvények révén (lásd például a mannheimi német-török gazdasági központ rendezvényeit) támogatást nyújthat.

5. A demográfiai kihívások leküzdésében központi szerepet játszik a nők foglalkoztatási arányának növelése. Emellett fel kell lépni a fiatalok munkanélküliségével szemben. Az időskorúak tekintetében fontos, hogy (például coaching-projektek keretében) felhasználjuk tudásukat és képességeiket. A munkaerőpiacon nem szabad életkor alapján megkülönböztetést alkalmazni. Mindezen intézkedésekhez a tagállamok ESZA-támogatásokat is felhasználhatnak.

6. Az előadó véleménye szerint a demográfiai változás kihívásaira adandó válaszok megtalálásához először megfelelő statisztikákat kell készíteni erről a változásról. Második lépésben minden szinten javítani kell az illetékes szervek közötti koordinációt, és meg kell osztani egymással a bevált gyakorlatokat.

Ha a demográfiai változást mi alakítjuk, és európai szinten, csakúgy, mint nemzeti és regionális szinten válaszokat találunk, akkor az nem fenyegetést, hanem lehetőséget jelent Európa számára.

(1)

COM(2010)642., 230. o. skk.

(2)

Lásd még az EMPL bizottság 2010/2027(INI) sz. eljárását.

(3)

Németországnak például a következő 15 évben évente 30 000–50 000, harmadik országból érkező szakemberre lesz szüksége, ld. a német Szövetségi Munkaügyi Hivatal (Bundesagentur für Arbeit) „Perspektive 2025 - Fachkräfte für Deutschland” című tanulmányát (Nürnberg 2011, 36. o. sk.).


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (19.4.2011)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról

(2010/2157(INI))

A vélemény előadója: Sari Essayah

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy az időskorú eltartottak arányával kapcsolatos népesedési előrejelzések a térségek közötti fokozódó különbségeket mutatnak, mivel 2020-ra 40 olyan régió lesz, ahol ez az arány legalább 25%-kal haladja meg az uniós átlagot, ami súlyos kihívásokat támaszt majd nemcsak a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek, hanem az idősek ápolása, a munkaerő megfelelősége és képesítése és más egyéb társadalmi kérdések tekintetében;

2.  megállapítja, hogy az európai társadalom elöregedése jelentős regionális egyenlőtlenségeket fed le, és mivel a demográfiai változásokra vonatkozó nemzeti adatok különféle helyi valóságokat fednek el, olykor nehéz meghatározni a központi kormányzatok részéről szükséges infrastrukturális igényeket és pénzügyi transzfereket; felszólítja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a demográfiai tendenciákkal kapcsolatos adatok és statisztikák minőségének és megbízhatóságának javításához;

3.  megjegyzi, hogy a várható élettartam meghosszabbodása, az alacsonyabb termékenységi szintek és a migráció demográfiai változáshoz vezetett, jelentős területi eltérésekkel Európa-szerte, valamint az egyes tagállamok, régiók és városok között, olykor pedig az egyes városokon belül is hatalmas különbségekkel;

4.  úgy véli, hogy a várható élettartam meghosszabbodása pozitív tényező, és ekként is kell értékelni; ezért annak biztosítására kéri az EU-t, hogy a tagállamok garantálják, hogy a – különösen a szegénység veszélyének kitett, saját lakhatásukat és gondozásukat biztosítani nem képes – nyugdíjasok ne süllyedjenek szegénységbe;

5.  úgy véli, hogy a közelmúltbeli gazdasági és pénzügyi válság rontott a helyzeten az európai demográfiai tendenciákat illetően, ami tovább nehezíti a probléma megoldását;

6.  elismeri ugyanakkor, hogy – a különösen a nettó elvándorlás jellemezte régiókba történő – bevándorlás lehetőséget kínál a demográfiai változás negatív hatásának felszámolására, ezért felhívja a tagállamokat, hogy stratégiailag fontos politikai intézkedésként ismerjék el a migránsok integrációját;

7.  megállapítja, hogy a demográfiai változás kezelése fontos lesz az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU 2020-as célkitűzések eléréséhez; ezzel összefüggésben az öregedést lehetőségnek, nem pedig tehernek kell tekinteni, a tagállamok, régiók és városok számára lehetőségeket kínáló strukturális alapokkal együtt;

8.  hangsúlyozza, hogy a demográfiai változás, és különösen a lakosság elöregedése egyértelműen hatást gyakorol a szociális infrastruktúra – mint például a nyugdíjrendszerek, az ápolási tevékenységek és az egészségügyi ellátás – biztosítására, ahogy a regionális hatóságoknak különféle lakossági csoportok változó igényeit kell kielégíteniük;

9.  úgy véli, hogy a jövőbeli uniós kohéziós politika keretében elkülönített források elosztására vonatkozó kritériumként a demográfiai változásokkal kapcsolatos mutatóknak, és különösen az időskorú eltartottak arányának ki kellene egészíteniük a GDP-t; mindazonáltal hangsúlyozza e tekintetben egyéb társadalmi mutatók fontosságát is, és megállapítja, hogy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságnak „A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban” című jelentésről (2010/2088(INI)) készült véleménye számos fontos mutatót tartalmaz, amely az Európa előtt álló kihívásokra adandó hatékonyabb megoldásokat szolgálja;

10. úgy véli, hogy a demográfiai változás komoly hatással az egyes régiókra, és különféle alkalmazkodási stratégiákat tesz szükségessé attól függően, hogy az adott térséget bevándorlás vagy csökkenő népesség jellemzi; megállapítja, hogy a fogyatkozó népességű, többnyire vidéki régiókban az életminőség mást jelent, mint a növekvő népességű régiókban, és ezért úgy véli, hogy különböző támogatási stratégiákra van szükség;

11. hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapot (ESZA) alapvető forrásnak kell tekinteni a képzési lehetőségek támogatásához a nők, fiatalok és idősek foglalkoztatásának, pályamódosításának és társadalmi integrációjának fokozása érdekében; szorgalmazza, hogy ezen a területen használják ki az ESZA-ban rejlő teljes potenciált;

12. megállapítja, hogy minden régió – ideértve a nettó elvándorlással érintett régiókat is – különféle területeken rendelkezik egyedi lehetőségekkel; sürgeti a tagállamokat, hogy saját szakpolitikájuk keretében azokat a stratégiákat részesítsék előnyben, amelyek lehetővé teszik, hogy az ilyen régiók teljes mértékben kiaknázzák saját fejlődési lehetőségeiket, mivel a tapasztalatok szerint ez ösztönözheti a helyi és regionális gazdasági és társadalmi szereplőket, ezáltal pedig a nettó elvándorlással érintett régiókat ismét vonzóvá teheti, és megfordíthatja a migrációs tendenciákat; rámutat az Európai Szociális Alap e tekintetben betöltött jelentőségére, és regionális szintű integrált programokat sürget az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az ESZA, illetve a közös agrárpolitika és a környezetvédelmi politika jobb együttműködése érdekében, hogy hatékonyan lehessen megfelelni a vidéki területek igényeinek, és úgy véli, hogy a kohéziós politika valamennyi intézkedésének a fenntartható fejlődésre, a szegénység megszüntetésére, a versenyképességre, a foglalkoztatásra és az Európa 2020 stratégia más célkitűzéseire összpontosuló eredményorientált megközelítéssel kellene rendelkeznie; a folyamatos értékelés érdekében szorgalmazza a kohéziós politika eredményfüggővé tételét, valamint mérhető célok és eredménymutatók megállapítását; sürgeti az ESZA-források kiutalása nyomán elért eredmények értékelését és ellenőrzését;

13. sürgeti, hogy az ESZA keretében javítsák az idősebb emberek munkakörülményeit és foglalkoztatási lehetőségeit, valamint ösztönözzék a jelenleginél hosszabb aktív munkavégzést, és szorgalmazza, hogy a munkavállalók számára szervezzenek továbbképzéseket annak érdekében, hogy megfeleljenek a munkában eltöltött élettel kapcsolatos változó igényeknek, és sürgeti az idősebb vállalkozók támogatását;

14. úgy véli, hogy ESZA-forrásokat kellene fordítani a gondozási szolgáltatások kialakításának támogatására, ideértve az idősek tartós gondozását is a szolgáltatási piac új, dinamikusan növekvő potenciális ágazataként és a magasabb foglalkoztatási arányok elérésének eszközeként, főként a női gondozók körében;

15. javasolja, hogy nagyobb mértékben használják ki az ESZA nyújtotta lehetőségeket annak érdekében, hogy a helyi társadalmi tőke az emberekhez közeli helyi szolgáltatások számára rendelkezésre állhasson, hogy figyelembe vegyék az idősek sajátos szükségleteit, és lehetővé tegyék számukra, hogy a lehető leghosszabb ideig önálló életet éljenek; felhívja a figyelmet arra is, hogy a nettó elvándorlás által érintett régióknak olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyek a lehetőségeknek megfelelően fenntartják a természetes demográfiai összetételt, ideértve mindenekelőtt a gyermekgondozás, a vonzó oktatási infrastruktúra, valamint az egyéb általános érdekű szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítását;

16. kedvező feltételek kialakítását szorgalmazza a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, innovatív termékek és folyamatok bevezetése és adaptációja révén;

17. úgy véli, hogy ösztönözni kell a kutatóintézetek és az üzleti élet képviselői közötti interaktív kapcsolatokat;

18. úgy véli, hogy Európában nem kívánatos a peremvidékek kialakulása társadalmi és gazdasági szempontból, ezért ennek elkerülésére különböző szakpolitikákat és intézkedéseket kell megvalósítani, így például egy olyan politikát, amely a fiatalok peremvidékekre költözését vagy ott maradását ösztönzi, és elősegíti az ott élők jobb megélhetését; megállapítja, hogy a nettó elvándorlással érintett régiókban a szociális infrastruktúrával összefüggő innovatív és decentralizált koncepciók – a magas fokú aktív polgári szerepvállalással karöltve – javítják az életminőséget, és olyan tényezők, amelyek a fiatalok körében is erősítik a gazdasági stabilitást; úgy véli, hogy a régiók gazdaságát és szerkezetét már előre meg kell újítani, felkészülve a népesség elöregedésével járó következmények kezelésére, valamint hogy azon régiókat, ahol a népesség elöregedése a leggyorsabban megy majd végbe, próbaterepként lehetne felhasználni a gyors demográfiai változások okozta regionális problémákra adandó innovatív megoldások finanszírozásával való kísérletezésre, szem előtt tartva azt, hogy új szociális és szolgáltatásbeli innovációkra számos területen szükség van, például:

     –   a családi élet és a munka összeegyeztetése, ideértve a pénzügyi és megfelelő infrastrukturális támogatást, valamint a gondozási munka elismerését,

     –   az idősebb személyek foglalkoztatásának támogatása a munkaviszonyok terén kialakított nagyobb fokú rugalmasság révén,

     –   a régiók peremvidékké válásának feltartóztatása és az elmaradott régiók fejlesztése,

     –   az általános érdekű, alapvető szolgáltatások – köztük az idősek gondozásával kapcsolatos szolgáltatások – megfelelő, kiváló minőségű és egyetemes biztosítása, mivel a szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés alapvető jog, a szolidaritás elvét pedig demográfiai egyensúlyhiány kezelésekor is fenn kell tartani,

     –   a termelékenység növelése az egészségügyben és az idősgondozásban az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával,

     –   az öregedő népességcsoport egészségének, aktivitásának, otthoni életre való képességének fenntartása, valamint az idősebb munkavállalókban, vállalkozókban és önkéntesekben rejlő potenciál mozgósítása foglalkoztathatóságuk, képzésük és oktatásuk előmozdítása révén; az öregedő népességcsoport gazdasági részvételének és készségei (például képzés útján való) fejlesztésének biztosítása, az 50. életévüket betöltött és annál idősebb munkavállalók szakmai előmenetelének reformja révén, akiket gyakran sújtanak megkülönböztetéssel a felvételi eljárásokban, akik nem rendelkeznek kellő hozzáféréssel a képzésekhez – ideértve az új készségekhez és technológiákhoz kapcsolódó képzéseket is –, és akik korábbi tapasztalatainak értékét nem ismerik el,

     –   a tagállamoknak hozzanak konkrét intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az egészséges időskort, mindenki számára garantálva az egészségügyi alapellátáshoz való egyenlő hozzáférést, valamint javítva az orvosi ellátás minőségét és biztonságát,

     –   válaszlépések az idős emberek állapotában bekövetkező hanyatlás stádiumaira, ugyanakkor az idősek társadalmi kirekesztésének megakadályozása érdekében a megfelelő oktatás, készségek és képzés biztosítása, továbbá annak szavatolása, hogy a kiszolgáltatott csoportok, így például a migránsok, a fogyatékkal élő személyek és az idős emberek képzésekben vehessenek részt az IKT-khoz való hozzáférésük javítása céljából,

     –   a bevándorlás ösztönzése a regionális munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében, mivel a magasan képzett migránsok létfontosságúak lehetnek a regionális gazdaság egyes ágazatai számára;

19. üdvözli e tekintetben a Bizottság javaslatát az aktív és egészséges időskorra vonatkozó kísérleti partnerségi programról, amely koordinálhatja a fenti innovációk fejlesztését; felszólít a kohéziós költségvetés jelenleginél rugalmasabbá tételére, az új elgondolások és megközelítési módok megvalósítása, valamint a kockázatvállalás és kísérletezés ösztönzése érdekében,

20. megállapítja, hogy a jelenlegi középtávú pénzügyi tervezési időszakban a regionális és strukturális politika alapokra támaszkodó programokra épül, és úgy véli, hogy a következő középtávú pénzügyi tervezési időszakban a Strukturális Alapból finanszírozott intézkedéseket a megfelelő regionális szinten egyetlen programdokumentumban kell összegezni;

21. felhívja a figyelmet a kisgyermekekre és a nagycsaládokra fordított állami kiadások szükségességére, különösen a gyermekgondozó létesítmények biztosítása és a gyermeküket egyedül nevelő anyák és egyszülős családok védelme érdekében, akik esetében különösen fennáll a társadalmi kirekesztés, az elszigetelődés és a szegénység veszélye; hangsúlyozza, hogy e szolgáltatások általános érdeket képviselnek és hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, valamint a helyi és regionális gazdasági fejlődéshez; sürgeti a Bizottságot, hogy ismertesse a bizonyos tagállami régiókban bevált gyakorlatok egyes példáit;

22. ezért azt ajánlja, hogy kapcsolják össze az állami és magánbefektetéseket a gyermekgondozás terén és az iskolát megelőző oktatási rendszerben;

23. hangsúlyozza, hogy a gyermekek, idősek, fogyatékkal élők és egyéb eltartottak gondozási szolgáltatásaihoz való megfelelő hozzáférés lényeges a nők és férfiak munkaerőpiacon való teljes körű és egyenlő részvételének lehetővé tétele érdekében; rámutat arra, hogy ez hatással lesz a nem hivatalos gondozás rendelkezésre állásának szintjére;

24. hangsúlyozza az állami hatóságok aktív beavatkozásának fontosságát, különösen az általános érdekű szociális szolgáltatások biztosítása révén, annak érdekében, hogy segítséget kínáljanak a családok és a fiatal gyermekek számára, valamint létesítményeket és gondozást biztosítsanak az időseknek és minden eltartott személynek;

25. hangsúlyozza, hogy a hanyatlást tapasztaló régióban az önkéntesség és a szociális hálózatok jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi lakosság szükségleteinek kielégítéséhez, azonban nem válthatják fel a hatóságok által játszott alapvető szerepet az általános érdekű szolgáltatások biztosítása terén; úgy véli, hogy ezt az aktív polgári szerepvállalást el kell ismerni, a részt vevő szerveket pedig regionális politikai partnerekként támogatni; hangsúlyozza, hogy mindez olyan tanulási folyamatokat indít útjára, amelyek lehetővé teszik a régiók számára, hogy megfeleljenek a demográfiai változáshoz kapcsolódó kihívásoknak;

26. felszólítja a tagállamokat, hogy reformálják meg adórendszerüket annak biztosítása érdekében, hogy azok a személyek, akik a gyermekek vagy idősek gondozásával összefüggő felelősségük miatt a múltban megszakították munkaviszonyukat, ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az öregségi nyugdíj és a szociális védelem szempontjából;

27. olyan jövőbeli ESZA-szabályokat sürget, amelyek kezelése egyszerűbb és amelyek ennélfogva lehetővé teszik a kisebb szervezetek számára, hogy megfelelőbben részesülhessenek az alapból, valamint szociális szempontból innovatív projekteket dolgozzanak ki és irányítsanak; sürgeti a Bizottságot, hogy a jövőbeli ESZA keretében uniós szinten növelje a társadalmi és foglalkoztatási kérdésekre vonatkozó transznacionális kísérleti projektekre szánt forrásokat az innovatív regionális, határokon átnyúló és makrorégiók közötti együttműködés elősegítése érdekében a demográfiai változásokból eredő közös kihívások leküzdése céljából;

28. a tagállamok és a Bizottság számára javasolja felhasználóbarát honlapok létrehozását, ahol a polgárok értesülhetnek arról, hogy ténylegesen mire fordítják az uniós kohéziós finanszírozást, és azzal milyen tényleges eredményeket sikerül elérni;

29. figyelemfelkeltő intézkedéseket sürget azzal kapcsolatban, hogy a kiszolgáltatott népességcsoportok miként tudnak esetlegesen hozzájárulni a régiók megerősödéséhez, ami a társadalmi kohézió egyik forrása;

30. szorgalmazza a Bizottság és a nemzeti statisztikai hivatalok szoros együttműködését – ez utóbbiak különféle kérdésekben nyújtanak információkat, ideértve a lakossági és migrációs számadatokat is –, annak érdekében, hogy elvégezzék az adatok nyomon követését és a demográfiai tendenciák elemzését, ily módon hozzájárulva a pénzeszközök hatékonyabb elosztásához Európa-szerte, a sajátos lehetőségeknek és igényeknek megfelelően.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

14.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Heinz K. Becker, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Marije Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Thomas Händel, Marian Harkin, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Liisa Jaakonsaari, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Tunne Kelam, Gesine Meissner, Ria Oomen-Ruijten, Csaba Sógor, Emilie Turunen, Cecilia Wikström

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Edit Herczog


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (26.4.2011)

a Regionális Fejlesztési Bizottság részére

a demográfiai változásokról és az EU jövőbeli kohéziós politikájára gyakorolt hatásaikról

(2010/2157(INI))

A vélemény előadója: Anna Záborská

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Regionális Fejlesztési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló politikák – konkrétan a nők munkaerő-piaci integrációjának ösztönzése, valamint a nőket és a gyermekeket sújtó szegénység kockázatának csökkentése révén – jelentős mértékben hozzájárulhatnak a demográfiai kihívások leküzdéséhez,

B.  mivel a nők tovább élnek, mint a férfiak, és a nők és a férfiak várható élettartama közötti különbség növekedése miatt az idősebb nők még inkább ki vannak téve az elszigetelődésnek, a függőségi helyzetnek és a szegénységnek,

C. mivel az öregedő európai népesség, valamint bizonyos – egyes esetekben kimondottan a nőket érintő – krónikus betegségek egyre növekvő előfordulása jelenti az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb jövőbeli egészségügyi kihívást, és mivel a nemzeti, regionális és helyi hatóságok kulcsfontosságú szerepet fognak betölteni az egészségügyi ellátás és a közegészségügyi szolgáltatások folyamatos, biztonságos és minőségi nyújtásának biztosításában,

1.  felkéri az illetékes uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a kohéziós politika keretében és az Európa 2020 stratégia figyelembevételével tegyenek nagyobb erőfeszítéseket a kohéziós politikában a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése, valamint a nemek közötti egyenlőséget biztosító intézkedések hatékonyságának vizsgálata érdekében, különösen azon demográfiai változásokkal összefüggésben, melyek a lakosság elöregedésével, illetve a harmadik országokból az Unióba, valamint az Unión belül keletről nyugatra és a vidéki területekről a városba irányuló jelentős migrációs áramlásokkal jellemezhetők, továbbá fordítsanak figyelmet a társadalmi kirekesztés által sújtott nőkre;

2.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unió valamennyi regionális és helyi hatósága a kohéziós politika következő programozási időszakára benyújtott valamennyi finanszírozási pályázatába foglaljon bele a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére vonatkozó intézkedéseket is, valamint tűzze ki célként a demográfiai változások negatív hatásainak csökkentését;

3.  rámutat arra, hogy a gondozási politikák és a gondozási szolgáltatások lényegükből fakadóan összefüggenek a nők és férfiak közötti egyenlőség elérésével, és hangsúlyozza, hogy a legtöbb uniós tagországban a megfizethető, hozzáférhető és jó minőségű gondozási szolgáltatások hiánya, valamint az a tény, hogy a gondozási munka nem egyenletesen oszlik meg a nők és a férfiak között, közvetlen negatív hatással van a nők azon képességére, hogy minden tekintetben részt vegyenek a társadalmi, gazdasági, kulturális és politikai életben;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy a népességcsökkenéssel szembeni intézkedésként a kohéziós politika következő ciklusában a regionális hatóságokkal együttműködésben indítson olyan konkrét programokat és projekteket, melyek célja a nők kkv-kban való aktív részvételének fokozása és elősegítése, aminek révén közvetlenül javulna a női foglalkoztatottság, illetve elkerülhető lenne a fiatalokat érintő, a vidéki területekről a városok vagy más országok felé irányuló agyelszívás;

5.  felkéri az illetékes uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy – saját hatáskörükön belül és a kohéziós politika következő időszakának keretében fellépve – utalványok, pótlékok és csekkek kibocsátása révén gondoskodjanak anyasági és gyermekgondozási pénzügyi támogató intézkedésekről, támogassák a gyermekgondozási és családi szolgáltatások és juttatások biztosítását, valamint valósítsanak meg olyan hatékony intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a szakmai és családi élet összeegyeztetését, például (szabadon választható) rugalmas munkaidő biztosítása révén a szülők számára, valamint olyan, a gyermekek, az idősek és az eltartottak gondozását biztosító, jó minőségű és megfizethető szolgáltatások biztosításával, amelyek lehetővé teszik a szülők, főleg az anyák számára, hogy összeegyeztessék a munkát és a családi életet; hangsúlyozza, hogy egyes országok a valódi és egyenértékű alternatívák közötti szabad választás lehetőségét biztosítva megfelelő politikákat vezettek be a munka és a családi élet összehangolására, hogy emeljék a férfiak és nők munkaerő-piaci részvételét, valamint a születési rátát;

6.  úgy véli, hogy ennek érdekében a munkavállalók és a vállalatok érdekeit összehangoló ambiciózus jogszabályok alapján minden lehetséges esetben fejleszteni kell a távmunkát;

7.  úgy véli, hogy az Európában tapasztalható demográfiai változásokra való tekintettel, valamint a munka és a magánélet jobb egyensúlyának elősegítése érdekében a 2013 utáni időszakra vonatkozó új kohéziós politika keretében fokozni kell a nem iskoláskorú gyermekek nappali elhelyezésére szakosodott intézményeknek nyújtott pénzügyi támogatást;

8.  hangsúlyozza az európai helyi és regionális hatóságok egyre növekvő, alapvető fontosságát a demográfiai kihívásokkal való szembenézés érdekében a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség előmozdításában, és sürgeti őket, hogy decentralizált együttműködési projektjeikbe foglaljanak bele ide vonatkozó politikákat annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nők – elsősorban a legkiszolgáltatottabbak, például a bevándorlók, a kisebbségi csoportokhoz tartozók, a fogyatékossággal élők, a nemi alapú erőszak áldozatai, valamint a 45 év fölötti munkanélküli nők – számára az új információs technológiákhoz és az üzleti tevékenységek mikrofinanszírozásához való hozzáférést;

9.  kéri az Eurostatot, hogy a közelmúltban közzétett „Cooking, Caring and Volunteering: Unpaid Work Around the World” (Főzés, gondoskodás és önkéntesség: a nem fizetett munka világszerte) című OECD-tanulmány(1) nyomán a már létrehozott, ám még mindig nem kielégítő regionális szociális infrastruktúra kiegészítő elemeként a regionális humán fejlettségi mutatóba foglalja bele a láthatatlan, nem fizetett munkával kapcsolatos tényezőket nemek szerinti bontásban, figyelembe véve a nők által gyakran anyaként, lánygyermekként és nagyszülőként betöltött hármas szerepet;

10. utal a férfiak és nők között a háztartási és családi kötelezettségek ellátása terén fennálló hatalmas aránytalanságra, ami miatt főként nők döntenek a rugalmas munkaszervezés mellett vagy adják fel állásukat, ami hatással van a nők szakmai előmenetelére, a nemek közötti bérszakadék fennmaradására és a nyugdíjjogosultságok felhalmozására;

11. felszólítja az Eurostatot, hogy vizsgáljon meg és dolgozzon ki mutatókat a nők és a férfiak önkéntes tevékenységekben való részvételének mérésére és értékelésére, hogy kiderüljön, a nők és a férfiak régiókra lebontva mennyiben járulnak hozzá a társadalmi kohézióhoz és az életminőség javításához, különösen a szegénységben élők tekintetében;

12. úgy véli, hogy a nők által végzett önkéntes munkát szakmai tapasztalatnak kell tekinteni, hivatalosan el kell ismerni, és hogy a betegbiztosítás és a nyugdíjjogosultságok terén az ilyen munkát végzők nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe;

13. kéri a Bizottságot, hogy az aktív öregedés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve (2012) keretében javasoljon az idős korú nők tevékenységeire irányuló célzott kezdeményezéseket, melyek fokozzák a társadalmi és területi kohézióhoz történő hozzájárulásukat; hangsúlyozza, hogy a nemzedékek közötti szolidaritás elve az európai szociális modell, és ezáltal a gazdasági, társadalmi és területi kohézió egyik strukturális kulcstényezője; fellépést sürget a rugalmas nyugdíjba vonulási megoldások előmozdítására, valamint a nyugdíj melletti részidős munkavállalás lehetővé tételére annak ösztönzése érdekében, hogy a nők hosszabb ideig maradjanak a munkaerőpiacon; kéri, hogy az említett elv fenntartása érdekében a különböző szintű közhatóságok lépjenek fel tevékenyen, és vegyék ki részüket a jó minőségű általános érdekű szolgáltatások garantálásából;

14. kéri a tagállamokat, hogy a megfelelő nyugdíjak előmozdítása érdekében vegyék fel a küzdelmet a munkaerőpiacon tapasztalható, nemek közötti megkülönböztetés ellen, továbbá elsősorban csökkentsék a nemek közötti karrierkülönbségeket és bérszakadékot, és biztosítsák a nyugdíjrendszerben a családgondozással eltöltött idő beszámítását;

15. felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy ösztönözzék az eltartott idősekről gondoskodó családok támogatási formáit;

16. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a generációk közötti képzés és oktatás különböző formáit, például oly módon, hogy a fiatalokat, az iskolákat és az egyesületeket bevonják az idős embereknek szóló ikt-képzésekre irányuló projektekbe, vagy iskolán kívüli projektek révén fejlesztik az idős emberek készségeit;

17. felszólítja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy fejlesszék és támogassák azokat a lehetőségeket, amelyek révén az időseket be lehet vonni a formális és informális képzési tevékenységekbe és az önkéntes munkába, valamint a közösségi életben történő aktív részvételbe;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a demográfiai kihívások közegészségügyi hatásaira, és megfelelő fellépések révén kezelje a nőket és férfiakat sújtó betegségek növekvő terheit, konkrétan oly módon, hogy a kohéziós politika különböző eszközei révén lehetővé teszi a nők és a férfiak rákszűrésének finanszírozását, kiemelt figyelmet fordítva az állami egészségügyi szolgáltatások által nem megfelelően lefedett régiókra.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

0

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Emine Bozkurt, Andrea Češková, Marije Cornelissen, Silvia Costa, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Zita Gurmai, Mary Honeyball, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Constance Le Grip, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Angelika Niebler, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Raül Romeva i Rueda, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Eva-Britt Svensson, Marc Tarabella, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Izaskun Bilbao Barandica, Anne Delvaux, Christa Klaß, Katarína Neveďalová, Rovana Plumb

(1)

Miranda, V. (2011), Cooking, Caring and Volunteeering: Unpaid Work Around the World, OECD Social, Employment and Migration Working Papers No. 116, OECD Publishing.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.10.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

2

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Catherine Bearder, Jean-Paul Besset, Victor Boştinaru, Philip Bradbourn, Zuzana Brzobohatá, John Bufton, Alain Cadec, Salvatore Caronna, Tamás Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Brice Hortefeux, Danuta Maria Hübner, Filiz Hakaeva Hyusmenova, Juozas Imbrasas, María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Mojca Kleva, Ramona Nicole Mănescu, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia Mazzoni, Jan Olbrycht, Markus Pieper, Monika Smolková, Georgios Stavrakakis, Nuno Teixeira, Michail Tremopoulos, Viktor Uspaskich, Lambert van Nistelrooij, Oldřich Vlasák, Kerstin Westphal, Joachim Zeller, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jens Geier, Lena Kolarska-Bobińska, Maurice Ponga, Elisabeth Schroedter, Patrice Tirolien, Giommaria Uggias, Derek Vaughan, Sabine Verheyen

Utolsó frissítés: 2011. október 18.Jogi nyilatkozat