Eljárás : 2011/2181(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0051/2012

Előterjesztett szövegek :

A7-0051/2012

Viták :

PV 28/03/2012 - 23
CRE 28/03/2012 - 23

Szavazatok :

PV 29/03/2012 - 9.15
CRE 29/03/2012 - 9.15
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0118

JELENTÉS     
PDF 251kWORD 203k
2012. március 8.
PE 475.797v02-00 A7-0051/2012

a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről

(2011/2181(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Sebastian Valentin Bodu

A vélemény előadója (*):

Ashley Fox, Gazdasági és Monetáris Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről*
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről

(2011/2181(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről szóló 2011. április 5-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0164),

–   tekintettel a vállalatirányítással kapcsolatos deontológiai kérdésekről szóló 2010. május 18-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0051/2012),

Általános megközelítés

1.  üdvözli a felelős vállalatirányítás uniós kereteinek zöld könyvvel kezdeményezett bizottsági felülvizsgálatát;

2.  sajnálja azonban, hogy a zöld könyvből kimaradtak olyan fontos vállalatirányítási kérdések, mint a testületi döntéshozatal, az igazgatói felelősség, az igazgatók függetlensége, az összeférhetetlenség vagy az érdekeltek bevonása,

3.  sajnálja, hogy a zöld könyv a monista rendszerhez igazodik, és elhanyagolja a dualista rendszert, amely Európában éppúgy széles körben elterjedt; nyomatékosan rámutat arra, hogy a Bizottságnak az európai vállalatirányítási keret átdolgozása során figyelembe kell vennie a nemzeti jogrendszerekben a mindenkori társasági szervekre ruházott jogokat és kötelességeket, különösen a monista és a dualista rendszer közötti különbségeket; a továbbiakban az „igazgatótanács” kifejezés alapvetően az igazgatók felügyeleti szerepére vonatkozik, amelyet a duális rendszerben rendszerint a felügyelőbizottság lát el;

4.  hangsúlyozza az átláthatóbb, stabil, megbízható, elszámoltatható és magasabb szintű irányítással rendelkező uniós vállalati szektor létrehozásának fontosságát; véleménye szerint a vállalati szektornak képesnek kell lennie arra, hogy működése során tekintettel legyen a szociális, etikai és környezeti megfontolásokra, felelősségteljes magatartást tanúsítva mind a munkavállalók, mind a részvényesek, mind általában véve a társadalom iránt, emellett gazdaságilag nagyobb fokú eredményességet elérve és tisztességes munkahelyeket teremtve;

5.  álláspontja azonban az, hogy a felelősségteljes irányítás önmagában nem tudja megakadályozni a túlzott kockázatvállalást; felszólít ezért a független ellenőrzésre és az EU-ban létező eltérő vállalati kultúrákat tiszteletben tartó rugalmas szabályokra;

6.  hangsúlyozza, hogy egy megfelelően irányított vállalat esetében elengedhetetlen feltétel, hogy elszámoltatható és átlátható legyen az alkalmazottai, részvényesei és adott esetben az egyéb érdekelt felek felé;

7.  úgy véli, hogy át kell venni a vállalatirányítás fogalmának az OECD 2004. évi alapelveiben szereplő meghatározását, amely a cég vezetősége, igazgatósága, részvényesei és egyéb érdekeltek között fennálló teljes kapcsolatrendszerre vonatkozik;

8.   úgy véli, hogy a pénzügyi válságot követően le lehet vonni az üzleti világ által elkövetett legnagyobb hibákból a tanulságokat;

9.  ebben az értelemben hangsúlyozza, hogy figyelmet kell szentelni annak a fontos szerepnek, amelyet a különböző bizottságok (az ellenőrzéssel foglalkozó bizottságok és a javadalmazással és a kinevezésekkel foglalkozó bizottságok, ha vannak ilyenek a tagállamokban) játszanak a vállalatok megfelelő irányításában, és felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg ezek szerepét;

10. úgy véli, hogy az alapvető uniós vállalatirányítási intézkedéseket minden jegyzett vállalatra alkalmazni kell; hozzáteszi, hogy a fenti intézkedéseknek az adott vállalat méretével, összetettségével és típusával arányosnak kell lenniük;

11. úgy véli, hogy a vállalatirányítással kapcsolatos kezdeményezéseknek együtt kell járniuk a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó, szintén a Bizottság által javasolt kezdeményezésekkel; azon a véleményen van, hogy a vállalati társadalmi felelősség – különösen a mai társadalmi és gazdasági körülmények között – a vállalatirányítással együttesen elősegítheti a vállalatok és azon szociális környezet közötti szorosabb kapcsolatok kiépítését, amelyben növekednek és működnek;

12.  hangsúlyozza, hogy a felelős vállalatirányítási gyakorlat példája a sportban a Financial Fair Play kezdeményezés; felhívja a többi ágazatot és a hatóságokat, hogy vizsgálják tovább ezeket az intézkedéseket egyes alapelveik megvalósítása céljából;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a vállalatirányítással és a költség-haszon elemzéssel kapcsolatosan vizsgált minden olyan jogalkotási javaslatot, amelyek a társaságok versenyképessége megőrzésének szükségességére összpontosítanak;

Igazgatótanácsok

14. hangsúlyozza, hogy a monista rendszerekben világosan ketté kell választani az igazgatótanács elnökének és a vezérigazgatónak a feladatait; megjegyzi ugyanakkor, hogy ennek a szabálynak arányosnak kell lennie a vállalat méretével és sajátosságaival kell;

15. hangsúlyozza, hogy az igazgatótanácsokban különböző képzettségű, tapasztalatú és hátterű egyéneknek is részt kell venniük, továbbá hogy a tanácsok összetételének ezt az aspektusát a vállalat tevékenységeinek összetettségéhez kell igazítani, valamint hogy a részvényesek feladata a testületen belüli szakmai egyensúly biztosítása;

16. úgy véli, hogy a személyzet felvételével kapcsolatos politikáknak – amennyiben ilyen politikákat alkalmaznak – egyedieknek kell lenniük, és e politikákra a „betart vagy indokol” rendszernek kell vonatkoznia; hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű politikai dokumentumok elkészítése és jóváhagyása kizárólag a részvényesek hatáskörébe tartozik;

17. felszólítja a vállalatokat, hogy vezessenek be átlátható és meritokratikus módszereket az emberi erőforrások területén, és eredményesen fejlesszék és mozdítsák elő a férfiak és nők tehetségeit és készségeit; hangsúlyozza, hogy a vállalatok kötelesek a munkahelyen a férfiak és a nők számára egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget biztosítani, valamint hozzájárulni a férfiak és nők esetében is a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyhoz;

18. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vállalatok igazgatótanácsában a készségek és kompetenciák széles és változatos palettája képviseltesse magát; emlékeztet arra, hogy az egyének szerepének mindössze egy meghatározott csoport képviseletére való leegyszerűsítése, például nem, életkor vagy etnikum szerint, nem mozdítja elő ezeknek az egyéneknek az érdekét;

19. hangsúlyozza, hogy az igazgatóknak megfelelő mennyiségű időt kell szánniuk feladataik elvégzésére; úgy véli azonban, hogy nem tanácsos egyenszabályokat alkalmazni; véleménye szerint bátorítani kell a tagállamokat arra, hogy meghatározzák, hogy az igazgatók legfeljebb hány testületben vállalhassanak szerepet; rámutat arra, hogy ez hozzájárulna az ülések gyakoriságának növekedéséhez, és javítaná a vállalaton belüli felügyeleti szervek minőségét; felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az igazgatótanácsi tagok egyéb megbízatásaikat illetően teljes mértékben átláthatóak és nyitottak legyenek;

20. egyetért azzal, hogy a rendszeres értékelések hasznos eszköznek bizonyulnak a vállalatirányítási gyakorlatok eredményességének értékelése szempontjából; ugyanakkor úgy gondolja, hogy kötelezővé tételük nem lenne indokolt;

21. úgy véli, hogy a vezető testületek és felügyelőbizottságok tagjainak saját felelőssége a feladatuk ellátásához szükséges képzési és továbbképzési programok elvégzése, szükség szerint megfelelő vállalati támogatás mellett;

22. ösztönzi a vállalati javadalmazási politikáknak és a javadalmazásról szóló éves jelentéseknek a részvényesek közgyűlésének jóváhagyásával történő nyilvánosságra hozatalát; hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy ennél is továbbmenjenek, és az ügyvezető, illetve nem ügyvezető igazgatók egyéni javadalmazásának közzétételére vonatkozóan követelményeket szabjanak meg, ami hozzájárulhat az átláthatóság növeléséhez;

23. meggyőződése, hogy erőteljes felügyeletet és új szabályokat kell létrehozni az akár a pénzügyi, akár a nem pénzügyi vállalati szektorba tartozó olyan vállalatok ügyvezetőinek fizetésével, bónuszaival és díjazásával kapcsolatos jogellenes gyakorlatok betiltása érdekében, amelyeknek egy tagállami kormány dobott mentőövet; úgy véli, hogy szükség esetén jogi lépéseket kell tenni a megmentésre nyújtott állami források helytelen felhasználásának megelőzése érdekében;

felhív az egyén és a vállalat hosszú távú működésén alapuló, hosszú távon fenntartható javadalmazási rendszerek kialakítására;

25. úgy véli, hogy az igazgatók fizetésemelésének összeegyeztethetőnek kell lennie vállalatuk hosszú távú életképességével;

26. támogatja a hosszú távú fenntarthatóság elemeinek a vezetők javadalmazásának változó összetevői közé történő bevezetését, például azt, hogy a változó összetevő egy bizonyos hányada kötődjön a vállalatok szociális felelősségével – a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal és a munkavállalók munkahelyi elégedettségével – kapcsolatos célok eléréséhez;

27. megjegyzi, hogy az igazgatótanács feladata, hogy felülvizsgálja és jóváhagyja a vállalat stratégiáját – beleértve a vállalat kockázattal kapcsolatos koncepcióját is –, valamint hogy a részvényesek számára érthetően ismertesse e stratégiát, amennyiben lehetséges anélkül, hogy olyan információkat hoznának nyilvánosságra, amelyek kárt okozhatnak a vállalatnak, például a versenytársakkal kapcsolatban; úgy véli, hogy a stratégiába bele kell foglalni a környezeti és társadalmi kockázatokat is, amennyiben jelentős hatással vannak a vállalatra, ahogy azt az uniós jog már előírja;

Részvényesek

28. úgy véli, hogy szerepük növelésével ösztönözni kell a részvényesek részvételét a vállalat ügyeiben, de e részvételnek önálló döntésen kell alapulnia, nem lehet kötelezettség;

29. mindazonáltal úgy gondolja, hogy mérlegelni kell a hosszú távú befektetéseket ösztönző intézkedéseket, valamint a bemutatóra szóló befektetési jegyek kivételével a kölcsönzött részvények alapján történő szavazás teljes átláthatóságára vonatkozó követelményt is; úgy véli, hogy újra kell gondolni azt az intézményi befektetői magatartást, amelynek célja a likviditás megteremtése és a jó minősítés megőrzése, mivel mindez kizárólag az ilyen befektetők rövid távú részesedésszerzését ösztönzi;

30. megjegyzi, hogy a részvényesek jogairól szóló irányelv(2) kimondja azt az elvet, hogy a részvényeseket egyenlő bánásmód illeti meg, és ezért minden (intézményi vagy nem intézményi) részvényes részesedésétől függetlenül jogosult arra, hogy a vállalattól ugyanazt a tájékoztatást megkapja;

31. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a vállalatok éves beszámolóiban a részvényesek számára nyújtandó tájékoztatás jellegére vonatkozó uniós szintű iránymutatásra irányuló, arányos javaslatokat; úgy véli, hogy e tájékoztatásnak jó minőségűnek és informatívnak kell lennie;

32. megállapítja, hogy a piacon nem léteznek hosszú távú célkitűzések, és sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összes vonatkozó jogszabályt annak értékelése céljából, hogy valamely követelmény nem erősítette-e véletlenül a rövid távú szemléletmódot; különösen üdvözli a Bizottság javaslatát az átláthatósági irányelvben előírt negyedéves jelentésekkel kapcsolatos követelmény megszüntetésére, mely alig növeli a részvényesek ismereteit, és pusztán rövid távú kereskedelmi lehetőségeket teremt;

33. üdvözli, hogy Unió-szerte intézményi befektetői kódexeket dolgoznak ki az intézményi befektetők számára; véleménye szerint az intézményi befektetők európai kódexét a már létező modellek alapján és a nemzeti hatóságokkal együttműködve lehetne kidolgozni;

34. hangsúlyozza, hogy az intézményi befektetők alapvető feladata befektetéseik védelme, és kötelességük az általuk kijelölt eszközkezelő ellenőrzése a stratégiák, a költségek, a kereskedelem tekintetében, valamint a befektetés tárgyát képező vállalatokban vállalt szerepükre vonatkozóan, továbbá ebből következően kötelességük a vagyonkezelői feladatok ellátásával kapcsolatos megfelelő átláthatóság elvárása is;

35. ebben az összefüggésben úgy gondolja, hogy az intézményi befektetőknek szabad kezet kell kapniuk ahhoz, hogy kidolgozzák az eszközkezelőkkel fenntartott szakmai kapcsolatukban alkalmazandó ösztönző struktúrákat;

36. megjegyzi, hogy az összeférhetetlenségeket, a potenciális összeférhetetlenségeket is mindig nyilvánosságra kell hozni, és megfelelő uniós szintű fellépés szükséges;

37. felszólítja a Bizottságot, hogy úgy módosítsa a részvényesek jogairól szóló irányelvet, hogy vizsgálja, milyen eszközökkel lehetne tovább fokozni a részvényesek részvételét; ezzel kapcsolatban úgy gondolja, hogy a Bizottságnak egy hatásvizsgálat segítségével meg kellene vizsgálnia a tőzsdén jegyzett társaságok közgyűlésein alkalmazandó elektronikus szavazás szerepét a részvényesek, különösen a határokon átnyúló részvényesek részvételének ösztönzése érdekében;

38. emlékezteti a Bizottságot az összehangolt eljárás egyértelmű meghatározásának fontosságára, mivel az egységes szabályok hiánya jelenti az egyik legfőbb akadályt a részvényesek együttműködése tekintetében;

39.  úgy véli, hogy a részvényesi képviseleti tanácsadók nagyon fontos szerepet játszanak, de tevékenységük gyakran összeférhetetlenség tárgyát képezi; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon további rendelkezéseket a részvényesi képviseleti tanácsadókra vonatkozóan, külön figyelmet fordítva az átláthatóság és az összeférhetetlenség kérdésére; véleménye szerint a részvényesi képviseleti tanácsadók számára meg kell tiltani, hogy a befektetés tárgyát képező vállalatnak tanácsadói szolgáltatást nyújtsanak;

40. úgy véli, hogy a vállalatok számára biztosítani kell a jogot, hogy választhassanak a névre szóló vagy a bemutatóra szóló befektetési jegyek rendszere között; úgy véli, hogy ha a vállalatok névre szóló befektetési jegyek mellett döntenek, biztosítani kell számukra a jogot arra, hogy ismerjék tulajdonosaik kilétét, valamint hogy uniós szinten harmonizációs minimumkövetelményeket kell megállapítani az anyagi részesedések közzétételével kapcsolatban; úgy gondolja, hogy mindez nem sértheti a bemutatóra szóló befektetési jegyek tulajdonosainak ahhoz fűződő jogát, hogy ne fedjék fel személyazonosságukat;

41. hozzáteszi, hogy noha a kisebbségi részvényesek védelmével a nemzeti szintű társasági jog rendelkezései foglalkoznak, az uniós fellépés a képviselő útján történő szavazás előmozdítása terén bizonyulhat hasznosnak;

42. támogatja az Európai Vállalatirányítási Fórumnak a jegyzett gazdálkodó egységek esetében a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekről szóló 2011. március 10-i nyilatkozatában szereplő iránymutatásokat; bátorítja a Bizottságot, hogy tegyen uniós szintű lépéseket kötelező erővel nem bíró jogi intézkedések, például ajánlások formájában;

43. úgy véli, hogy a munkavállalói részvénytulajdonlási rendszerek kérdését tagállami szinten kell szabályozni, és e rendszerekről a munkaadók és alkalmazottak közötti tárgyalásokon kell dönteni: az ilyen rendszerben való részvétel lehetőségének mindig önkéntesnek kell lennie;

A „betart vagy indokol” keret

44.  úgy véli, hogy a „betart vagy indokol” rendszer a vállalatirányítás hasznos eszköze; támogatja egy nemzeti vállalatirányítási kódex vagy a vállalat által választott magatartási kódex kötelező betartását; úgy gondolja, hogy a magatartási kódextől való bármilyen eltérést értelmes magyarázattal kell indokolni, és a magyarázaton túl ismertetni és tisztázni kell a meghozott alternatív vállalatirányítási intézkedést;

45.  inkább a rendelkezésre álló vállalatirányítási szabályok és ajánlások megfelelőbb működésének és követésének elérésére helyezi a hangsúlyt, mintsem a vállalatirányításra vonatkozó kötelező uniós szabályok bevezetésére;

46. véleménye szerint a gyakorlati szabályzatok magatartásbeli változásokat idézhetnek elő, és az általuk biztosított rugalmasság lehetővé teszi az innovációt, amely az egész EU-ban bevált gyakorlatokra építhet; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok megosztása javítaná a vállalatirányítást az EU-ban;

o

o o

47. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0165.

(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 2007/36/EK irányelve (2007. július 11.) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről* (21.12.2011)

a Jogi Bizottság részére

a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről

(2011/2181(INI))

A vélemény előadója (*): Ashley Fox

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. üdvözli a felelős vállalatirányítás uniós kereteiről szóló bizottsági zöld könyvet; véleménye szerint – tekintettel a létező nemzeti keretek és a tőzsdén jegyzett egyes vállalatok sokféleségére – arányos és rugalmas megközelítést kell alkalmazni a felelős vállalatirányítás vonatkozásában; felszólít a túlzott bürokratikus terhek elkerülésére, figyelembe véve az Agenda 2020-ban és a 2006/46/EK irányelv rendelkezéseiben kitűzött nagyratörő növekedési célokat;

2. úgy véli, hogy a vállalatoknak mechanizmusokat (képzés, tájékoztatás, rendszeres hírújságok stb.) kell bevezetniük a részvényesek tudatosságának, részvételének és felelősségvállalásának növelése érdekében, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét, feltéve, hogy mindez nem jelent aránytalan terheket számukra.

3. hangsúlyozza, hogy egy megfelelően irányított vállalat esetében elengedhetetlen feltétel, hogy elszámoltatható és átlátható legyen az alkalmazottai, részvényesei és adott esetben az egyéb érdekelt felek felé;

4. úgy véli, hogy a pénzügyi válság nyomán tanulságokat lehet levonni az üzleti világban létező legfőbb hiányosságokból;

5. mindazonáltal bizonyos fokú visszafogottságot javasol ezzel összefüggésben, és felszólít arra, hogy minden javaslatot igen kritikusan értékeljenek az elérni kívánt célkitűzésekre és az ilyen javaslatok költség–haszon arányára figyelemmel;

6. nem osztja azt a véleményt, hogy a minden helyzetre egyformán alkalmazott megközelítés megfelelő lenne, tekintettel az európai társaságok jelentős mértékű sokféleségére, különösen a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságok közötti eltérésekre; hisz a „betart vagy indokol” megközelítésben, amelynek részét képezik a legjobb gyakorlatok kódexei, a célzottan elvi alapú szabályozás, és a nemzeti és uniós szintű fokozott felülvizsgálat, amely biztosítja, hogy a vállalatoktól érkező információk és magyarázatok megbízhatóak és kiváló minőségűek, és elősegítik a részvényesi vizsgálat javítását; úgy véli, hogy jogérvényesítő intézkedést kell hozni, ha a vállalatok nem adnak megfelelő magyarázatot az érvényes szabályozástól való eltérésre, és hogy közzé kell tenni, hogy nem szolgálnak magyarázattal; véleménye szerint a rendszerszintű vállalatok esetében olyan megerősített „betart vagy indokol” eljárásokat kell bevezetni, amelyek révén a megfelelő szabályozó hatóság képes megállapítani, hogy az indokolás egyértelmű-e, és tartalmazza-e azokat az információkat, amelyek alapján a részvényesek eldönthetik, hogy az indokolás kielégítő-e;

7. hangsúlyozza, hogy a zöld könyv csak a tőzsdén jegyzett vállalatokkal foglalkozik, de úgy véli, hogy a megfelelő irányítás a nem jegyzett vállalatok javát is szolgálhatja, és bátorítja a Bizottságot, hogy a vállalkozói szervezetekkel együttműködve dolgozzon ki az ilyen vállalatokra vonatkozó, nem kötelező erejű iránymutatást;

8. mindeközben megjegyzi, hogy a „betart vagy indokol” elv hatékonyabb végrehajtásának együtt kell járnia a vállalatokról szóló ellenőrző jelentések közzététele révén megvalósuló kölcsönös nyomásgyakorlással;

9. úgy véli, hogy meg kell könnyíteni a részvényesek beazonosítását a vállalatok és a részvényesek közötti párbeszéd elősegítése és az „üres szavazatokkal” kapcsolatos visszaélések kockázatának csökkentése érdekében;

10. egyetért a Bizottsággal abban, hogy fokozni kell a részvényesek beazonosítását, és üdvözli az átláthatósági irányelvben ezzel kapcsolatban tett javaslatait; felszólítja a többi tagállamot, hogy a kibocsátók számára biztosítsák belföldi részvényeseik megismerésének jogát;

11. véleménye szerint a gyakorlati szabályzatok viselkedésbeli változásokat idézhetnek elő, és az általuk biztosított rugalmasság lehetővé teszi az innovációt, amely az egész EU-ban bevált gyakorlatokra tud építeni; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok megosztása javítaná a vállalatirányítást az EU-ban;

12. véleménye szerint a létező szabályzatokat meg kell erősíteni, és szükséges azok hatékonyabb nyomon követése, valamint a magyarázatok színvonalának emelése; hangsúlyozza, hogy a részvényeseknek (nemcsak a többségi, hanem a kisebbségi részvényeseknek is) hatékonyan be kell tölteniük szerepüket a vállalatok irányításában, hogy nagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a felelős vállalatirányításhoz, továbbá hogy bátorítani kell őket a vállalat hosszú távú pénzügyi eredményeinek figyelembevételére; úgy véli, hogy a részvényeseknek biztosítani kell a jogot többek között a javadalmazási bizottság által meghatározott javadalmazási politika közgyűlésen történő elutasítására; úgy véli, hogy a részvényeseknek tájékoztatniuk kell a szabályozókat, ha egy vállalat elfogadhatatlan magyarázattal szolgál arra nézve, hogy miért tért el a szabályzattól;

13. felhívja a figyelmet, hogy nem történt előrelépés a vállalatok vezető testületeiben a nemek közötti egyensúly erősítése terén; felhívja a Bizottságot, hogy írja elő a tőzsdén jegyzett társaságok számára, hogy éves beszámolójukban adjanak számot a sokszínűségre, többek között a nemekre vonatkozó politikájukról, a politika végrehajtása érdekében kitűzött céljaikról és az e célok elérése terén tett előrelépésekről; hangsúlyozza, hogy a vállalati vezetési és javadalmazási politikáknak meg kell felelniük a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó, az uniós irányelvekben foglalt elvvel és azt elő kell mozdítaniuk;

14. elismeri, hogy a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek esetében szükség van az átláthatóságra, valamint hogy a kapcsolt féllel kötött jelentős ügyletekről tájékoztatni kell a tőzsdei bejegyzést végző hatóságot, és a tájékoztatáshoz egy független tanácsadó által írt levelet kell csatolni, amely megerősíti, hogy az ügylet tisztességes és ésszerű, vagy hogy az ügyletet részvényesi szavazásra kell bocsátani, amelyen a kapcsolt fél nem vehet részt; javasolja, hogy az EÉPH az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve adjon ki iránymutatásokat a megfelelő referenciaérték tekintetében;

15. hangsúlyozza, hogy egy megfelelően irányított vállalatnak a részvényesek és adott esetben a többi érdekelt fél felé átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennie; újra megerősíti, hogy a vállalatigazgatóknak döntéshozatalkor tekintetbe kell venniük a fenntarthatóságot és a hosszú távú érdekeket a kockázatok minimalizálása érdekében;

16. üdvözli, hogy Unió-szerte intézményi befektetői kódexeket dolgoznak ki az intézményi befektetők számára; véleménye szerint az intézményi befektetők európai kódexét a már létező modellek alapján és a nemzeti hatóságokkal együttműködve lehetne kidolgozni;

17. megállapítja, hogy a piacon nem léteznek hosszú távú célkitűzések, és sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összes vonatkozó jogszabályt annak értékelése céljából, hogy valamely követelmény nem erősítette-e véletlenül a rövid távú szemléletmódot; különösen üdvözli a Bizottság javaslatát az átláthatósági irányelvben előírt negyedéves jelentésekkel kapcsolatos követelmény megszüntetésére, mely alig növeli a részvényesek ismereteit, és pusztán rövid távú kereskedelmi lehetőségeket teremt;

18. hangsúlyozza, hogy a vállalati igazgatótanács tagjait tág feltételrendszer, többek között a megfelelő szakképzettséget és tapasztalat alapján kell kiválasztani;

19. hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú annak biztosítása, hogy a nem ügyvezető igazgatók elegendő időt szánjanak az egyes vállalatok ellenőrzésére és felügyeletére, ezért a nem ügyvezető igazgatók által betölthető pozíciók számának meghatározásakor tekintetbe kell venni a vállalat méretét és összetettségét, az elnökséggel járó külön feladatokat, és ezért e pozíciók számár korlátozni kell;

20. hangsúlyozza, hogy az ügyvezető igazgató és az elnök feladatköreit szét kell választani, és e két szerepet csak kivételes esetekben lehet összekapcsolni;

21. annak biztosítása érdekében, hogy a nem ügyvezető igazgatók megfelelően független rálátással rendelkezzenek, kötelező nyugalmi időszak bevezetését kéri azon ügyvezető igazgatók esetében, akik nem ügyvezető igazgatói posztot kívánnak betölteni ugyanannál a vállaltnál;

22. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a jegyzett vállalatok tegyék közzé javadalmazási politikájukat, az egyes igazgatók javadalmazását és a javadalmazásról való részvényesi szavazás eredményét, valamint támogatja a jegyzett vállalatok ügyvezető és nem ügyvezető igazgatói egyéni díjazásának kötelező nyilvánosságra hozatalát;

23. fenntartja, hogy miközben a kockázat gyakran szerves része az üzleti tevékenységnek, fontos, hogy az igazgatótanácsok egyértelműen meghatározzák vállalatuk kockázati politikáját, valamint biztosítsák a kockázatkezelési folyamatok megfelelő és független felügyeletét;

24. felhívja a figyelmet a munkavállalói részvénytulajdon számtalan előnyére, például a termelékenység növekedésére és a munkavállalók vállalatuk iránti elkötelezettségére, és felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve növelje és ösztönözze a munkavállalói részvénytulajdont;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

26

5

12

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Pascal Canfin, Nikolaos Chountis, George Sabin Cutaş, Leonardo Domenici, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Markus Ferber, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Gunnar Hökmark, Syed Kamall, Othmar Karas, Wolf Klinz, Jürgen Klute, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Philippe Lamberts, Werner Langen, Astrid Lulling, Arlene McCarthy, Ivari Padar, Alfredo Pallone, Anni Podimata, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Edward Scicluna, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Marianne Thyssen, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sophie Auconie, Elena Băsescu, Pervenche Berès, Saïd El Khadraoui, Ashley Fox, Danuta Maria Hübner, Sophia in ‘t Veld, Thomas Mann


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (7.12.2011)

a Jogi Bizottság részére

az európai vállalatok vállalatirányítási keretéről

(2011/2181(INI))

A vélemény előadója: Ole Christensen

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza az átláthatóbb, stabil, megbízható, elszámoltatható és magasabb szintű irányítással rendelkező uniós vállalati szektor létrehozásának fontosságát; véleménye szerint a vállalati szektornak képesnek kell lennie arra, hogy működése során tekintettel legyen a szociális, etikai és környezeti megfontolásokra, felelősségteljes magatartást tanúsítva mind a munkavállalók, mind a részvényesek, mind általában véve a társadalom iránt, emellett gazdaságilag nagyobb fokú eredményességet elérve és tisztességes munkahelyeket teremtve;

2.  álláspontja azonban az, hogy a felelősségteljes irányítás önmagában nem tudja megakadályozni a túlzott kockázatvállalást; felhívást intéz ezért a független ellenőrzés és az EU-ban létező eltérő vállalati kultúrákat tiszteletben tartó rugalmas szabályok érdekében;

3.  úgy véli, hogy a pénzügyi válság nyomán tanulságokat lehet levonni az üzleti világban bekövetkezett legnagyobb csődökből;

4.  hangsúlyozza, hogy a vállalatirányítás célja olyan szilárd vállalkozási környezet létrehozása és biztosítása, amelyben a munkáért érzett felelősség és a munka tisztelete egyensúlyban van a társaságok töretlen fejlődésével, ami több munkahelyet teremt, valamint gazdasági és társadalmi stabilitást eredményez;

5.  rámutat, hogy a vállalatirányítás elő tudja segíteni a különböző érdekeltekkel, többek között a vállalat sikerességéhez és teljesítményéhez hozzájáruló és az utóbbiaktól függő munkavállalókkal fenntartott kapcsolatait; emlékeztet ezért a rendszeres párbeszéd és a munkavállalók vállalati ügyekbe való bevonásának fontosságára, amelyek formája a vállalatirányítás szintjén a közös döntéshozatal is lehet – az Európai Munkaügyi Kapcsolatok Szótára(1) értelmében –, és kifejezi csalódását amiatt, hogy ezt az aspektust a zöld könyv elhanyagolja;

6.  úgy véli, hogy át kell venni a vállalatirányítás fogalmának az OECD 2004. évi alapelveiben szereplő meghatározását, amely a cég vezetősége, igazgatósága, részvényesei és egyéb érdekeltek között fennálló teljes kapcsolatrendszerre vonatkozik;

7.  hangsúlyozza, hogy a vállalatirányítás hathatós szabályozásának olyan elveken kellene alapulnia, mint az egyértelműség, a harmonizáció, az átláthatóság, az érvényre juttatás és a szankciók, az igazgatótanács hatékony működése, a részvényesek megfelelő bevonása, valamint a vállalatirányítási kódexek hatékony nyomon követése és érvényre juttatása;

8.  hangsúlyozza, hogy kötelező erejű európai vállalatirányítási szabályok előírása helyett a meglévő irányítási szabályok és ajánlások megfelelőbb működését és azok betartását kell elérni;

9.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a vállalatirányítással és a költség-haszon elemzéssel kapcsolatosan vizsgált minden olyan jogalkotási javaslatot, amelyek a társaságok versenyképessége megőrzésének szükségességére összpontosítanak;

10. támogatja a tőzsdén jegyzett kis- és közepes méretű társaságok tekintetében a differenciált és arányos rendszer alkalmazását;

11. nem osztja azt a véleményt, hogy a minden helyzetre egyformán érvényes megközelítés segítséget jelentene, tekintettel az európai társaságok jelentős mértékű sokféleségére, különösen a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén nem jegyzett társaságok közötti eltérésekre;

12. meggyőződése, hogy az önkéntes magatartási kódexek képezik a helyes vállalatirányítás elérésének leghatékonyabb módját;

13. úgy véli, hogy a vállalatirányítással kapcsolatos kezdeményezéseknek együtt kell járniuk a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó, szintén a Bizottság által javasolt kezdeményezésekkel. azon a véleményen van, hogy a vállalati társadalmi felelősség – különösen a mai társadalmi és gazdasági körülmények között – a vállalatirányítással együttesen elősegítheti a társaságok és azon szociális környezet közötti szorosabb kapcsolatok kiépítését, amelyben növekednek és működnek;

14. úgy véli, hogy elő kell mozdítani és erősíteni kell a munkavállalók tájékoztatását, a velük való konzultációt és részvételüket a döntéshozatalban – összhangban az európai és nemzeti jogszabályokkal –, külön figyelmet fordítva a kkv-kra; véleménye szerint a magasabb fokú részvétel motiváló tényező lehet a munkavállalók számára, és amennyiben nagyobb rálátásuk lesz a belső vállalati eljárásokra, az hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkavállalók képviselői révén jelentős mértékben növekedjék a felügyelőbizottságok sokszínűsége és munkájuk minősége, ami erősítené a vállalati stratégiák hosszú távú fenntarthatóságát;

15. felszólít a sokszínűség növelésére, beleértve a nemi szempontú sokszínűséget és az egyének képességeinek, szaktudásának és tapasztalatának egymást kiegészítő jellegét is a vállalati vezető és felügyeleti szervekben és testületekben, ekképpen hasznosítva az eltérő nézeteket, vitákat és kihívásokat, tehetségeket és vezetői stílusokat a legfelső vállalatvezetői szinteken;

16. hangsúlyozza a nők nagyobb fokú jelenlétének fontosságát a vállalati vezető testületekben és más magas vezetői posztokon, a Bizottság által kiadott „Nők Chartájának” megfelelően; megállapítja, hogy a tagállamok és a vállalatok különböző intézkedéseket hoztak – például női kvótákat állapítottak meg – annak érdekében, hogy a vállalati testületekben növekedjék a nők aránya; ezzel együtt hangsúlyozza, hogy a meglevő gyakorlatok mellett is szükség van olyan, a sokszínűséget szolgáló intézkedésekre, amelyek hozzájárulnak a munka és a magánélet egyensúlyához, illetve vállalaton belüli karriersegítő szolgáltatást kell biztosítani; ösztönzi a vállalatokat, hogy írják alá a Bizottság által 2011. március 1-jén kibocsátott „Szándéknyilatkozat a nők vezetőtestületbeni arányának növelésére” című dokumentumot, és teljesítsék annak célkitűzéseit;

17. véleménye szerint nagyobb átláthatóságra van szükség a magas szintű vezetői posztok betöltését illetően, és rámutat, hogy az igazgatótanács tagjainak szakmai profilja, eltérő vezetői tapasztalatai, nemzetközi, nemzeti vagy regionális szakmai háttere hozzájárulhat az igazgatótanács hatékony funkcionalitásához;

18. úgy véli, hogy a vezető testületek és felügyelőbizottságok tagjainak saját felelőssége a feladatuk ellátásához szükséges képzési és továbbképzési programokat elvégzése, szükség szerint megfelelő vállalati támogatás mellett;

19. úgy véli, hogy fontos annak biztosítása, hogy valamennyi részvényessel szemben egyenlő és tisztességes bánásmódot alkalmazzanak, mivel a kisebbségi részvényesek védelme Európában igen bonyolult, a kisebbségi részvényesek pedig nehéznek találják érdekeik képviseletét az erőfölényben lévő részvényesekkel rendelkező társaságokban;

20. felhív az egyén és a vállalat hosszú távú működésén alapuló, hosszú távon fenntartható javadalmazási rendszerek kialakítására; úgy véli, hogy minimalizálni kell és lehetőség szerint fokozatosan meg kell szüntetni a részvényopcióknak a javadalmazási rendszerekbe történő beépítését; egyszersmind támogatja az önkéntes munkavállalói részvénytulajdonlási rendszerek elterjedését, amelyeket alaposan meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy a diverzifikáció hiánya a munkavállalók számára ne jelentsen kockázatot, valamint hogy a vállalat valamennyi munkavállalója számára nyitottak legyenek; véleménye szerint a munkavállalói részvénytulajdonlás révén a munkavállalóknak is részesülniük kell a haszonból, ám ez semmilyen körülmények között nem léphet a bérek és fizetések helyébe, illetve nem szoríthatja háttérbe a kollektív bértárgyalásokat;

21. támogatja a hosszú távú fenntarthatóság elemeinek a vezetők javadalmazásának változó összetevői közé történő bevezetését, például azt, hogy a változó összetevő egy bizonyos hányada kötődjön a vállalatok szociális felelősségével – a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal, a munkavállalók munkahelyi elégedettségével, stb. – kapcsolatos célok eléréséhez;

22. támogatja, hogy teljes körű és kötelező érvényű legyen:

- a vezetői javadalmazási politikák és rendszerek, valamint a társaságok kockázati profiljának éves gyakoriságú nyilvánosságra hozatala;

- a tőzsdén jegyzett társaságok igazgatótanácsainak és irányító bizottságainak legalább háromévente ismétlődő külső értékelése, összekapcsolva a társaság vezető testülete által a bizottsági ajánlásokkal(2) összhangban elvégzett (éves) értékeléssel;

- a vezető testület valamennyi tagjának nyilatkozata üzleti tevékenységeiről, ideértve a más testületekben betöltött valamennyi pozíciót is;

- a bérezés nemek szerinti összevetésének nyilvánosságra hozatala;

23. úgy véli, hogy lépéseket kell tenni a vállalatirányítással és a nem pénzügyi jellegű tájékoztatási rendszerrel kapcsolatos átláthatóság javítására; úgy véli, hogy ezeknek a társaság méretéhez képest arányosnak kell lenniük, és nem képezhetnek további adminisztratív akadályokat az EU fő foglalkoztatási forrásainak minősülő kkv-k számára;

24. véleménye szerint azoktól a vállalatoktól, amelyek nem teljesítik a vállalatirányítási kódexek előírásait, „tartsd be vagy magyarázd meg” alapon meg kell követelni vonatkozó döntéseik részletes indokolását, valamint azt, hogy ismertessék az általuk elfogadott alternatív megoldásokat; úgy vélekedik, hogy a „tartsd be vagy magyarázd meg” megközelítésnek igen nagy hasznára válna egy olyan monitoringrendszer, amely elsőbbséget ad az átláthatóság és a magas minőségű, megbízható információ szempontjainak.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

0

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Sergio Gaetano Cofferati, Frédéric Daerden, Karima Delli, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Julie Girling, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Elisabeth Morin-Chartier, Csaba Őry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Traian Ungureanu, Andrea Zanoni

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Sergio Gutiérrez Prieto, Gesine Meissner, Ria Oomen-Ruijten, Evelyn Regner, Csaba Sógor, Emilie Turunen, Gabriele Zimmer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Cornelia Ernst, Sylvie Guillaume, Phil Prendergast

(1)

Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound).

(2)

A jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelő bizottság) által létrehozott bizottságokról szóló, 2005. február 15-i 2005/162/EK bizottsági ajánlás (HL L 52., 2005.2.25., 51. o.).


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (21.12.2011)

a Jogi Bizottság részére

az európai vállalatok vállalatirányítási keretéről

(2011/2181(INI))

A vélemény előadója: Lena Kolarska-Bobińska

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság zöld könyvét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált keretet hatékony végrehajtási eszközökkel és konkrét intézkedésekkel, valamint megerősített nemzeti és uniós szintű felügyelettel kell alátámasztani annak elkerülése érdekében, hogy azt az igazgatótanácsok csak formálisan fogadják el; úgy véli, hogy a felülvizsgált keretnek azt sem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy a tagállamok társasági joga különböző hagyományokban és igazságügyi elvekben gyökerezik, valamint hogy ezeket a különbségeket tiszteletben kell tartani az uniós vállalatirányítási minimummodell kialakítása során, amely többek között hosszabb távú perspektívát tesz lehetővé az alkalmazottaknak a vállalatok igazgatótanácsaiban történő részvételre;

2.  úgy véli, hogy a végrehajtási intézkedések között a következőknek kell szerepelniük:

· intézkedések az igazgatótanács egyes tagjai és a vállalatok felelősségének növelésére, többek között esetleges nemzeti szankciórendszerek kialakítása oly módon, amely megfelel a különböző igazságügyi hagyományoknak,

· a vállalatok igazgatótanácsi elnökeinek éves konferenciája, beleértve a jó irányításért járó díj kiosztását is,

· előírás arra vonatkozóan, hogy az igazgatótanács tagjainak meg kell felelniük a hivatalos alkalmassági követelményeknek, valamint megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük, illetve hogy az igazgatótanácsban megüresedett álláshelyeket közzé kell tenni,

· rendelkezések a szürkegazdaságba tartozó tevékenységek, az összeférhetetlenségek, valamint az anya- és leányvállalatok közötti kereskedelmi ügyletek közzétételéről,

· éves bizottsági jelentés közzététele azon vállalatok nyilvános pellengérre állítása céljából, amelyek nem tartották tiszteletben a vállalatirányítási rendszert;

3.  miközben üdvözli a „tartsd be, vagy indokold meg” elvvel kapcsolatos önkéntes ágazati megállapodásokat, valamint ösztönzi további ilyen megállapodások uniós szintű alkalmazását, felismeri, hogy a pénzügyi válság kérdéseket vetett fel ezek hatékonyságával kapcsolatban; úgy véli, hogy a Bizottságnak felmérést kellene készítenie a „tartsd be, vagy indokold meg” záradékok alkalmazásáról, valamint arról, hogy milyen mértékben kellene az uniós keretekbe ilyen vagy ehhez hasonló záradékokat akár önkéntes, akár kötelező alapon bevezetni;

4.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vállalatirányítási intézkedések megállapítása során vegyék figyelembe az uniós vállalatok méretét és árbevételét is annak érdekében, hogy ne akadályozzák a kkv-k hatékony irányítását;

5.  hangsúlyozza, hogy az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács elnökének feladatköreit mindenképpen jól körül kell határolni és el kell különíteni, legalább az 50 főnél több alkalmazottal és 1 millió EUR feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében;

6.  támogatja a sokszínűségi politika közzétételére vonatkozó előírást, és konkrét intézkedéseket követel a nők arányának növelésére az igazgatótanácsokban, lehetőleg „puha” jogi eszközök segítségével; hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő intézkedések, például gyermekgondozási lehetőségek szükségesek ahhoz, hogy a nemi sokszínűség megvalósulhasson;

7.  miközben elismeri, hogy a vállalatok igazgatótanácsi tagjainak kinevezése az éves részvényesi közgyűlés hatáskörébe tartozik, úgy véli, hogy az igazgatótanács tagjai által egy időben különböző vállalatokban elfoglalt igazgatótanácsi helyek számát korlátozni kell, valamint hogy fokozatosan meg kell szüntetni az ügyvezetői hatáskörrel nem rendelkező vállalati felsővezetők („grey directors”) részvételét;

8.  támogatja, hogy az igazgatótanácsok teljesítményéről újraválasztásuk előtt értékelő jelentés készüljön, és azt bocsássák a részvényesek rendelkezésére;

9.  úgy véli, hogy a kockázatkezelést a vállalatirányítás központi témájává kell tenni, és az igazgató és az igazgatótanács legfontosabb feladatai közé kell sorolni; meggyőződése, hogy a kockázatkezelésnek ki kell terjednie a nem pénzügyi kockázatokra is, például a környezeti károk és az emberi jogok megsértése terén;

10. meggyőződése, hogy az igazgatótanácsoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy a vállalatirányításban a rövid távú szemlélet terjedése ellen hassanak, különös tekintettel a vagyonkezelési szerződések kialakítására;

11. határozottan támogatja egy olyan uniós szintű mechanizmus kialakítását, amelynek segítségével a kibocsátók azonosítani tudják részvényeseiket a vállalatirányítási kérdésekkel kapcsolatban folytatott párbeszéd elősegítése és az üres szavazatokból adódó lehetséges visszaélések kizárása érdekében; meggyőződése, hogy a részvényeseknek lehetővé kell tenni, hogy központi szerepet játszhassanak a vállalatok irányításában és aktívabban hozzájárulhassanak a felelősségteljes vállalatirányításhoz;

12. támogatja a kisebbségi részvényesek nagyobb védelmére irányuló intézkedések kidolgozását, melyek a visszaélések megelőzését és a részvényesek a vállalatuk hosszú távú pénzügyi eredményeinek előtérbe helyezésére való ösztönzését célzó rendelkezéseket is tartalmaznának.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.12.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jean-Pierre Audy, Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Jan Březina, Maria Da Graça Carvalho, Giles Chichester, Pilar del Castillo Vera, Ioan Enciu, Vicky Ford, Adam Gierek, Fiona Hall, Jacky Hénin, Kent Johansson, Romana Jordan Cizelj, Krišjānis Kariņš, Philippe Lamberts, Bogdan Kazimierz Marcinkiewicz, Jaroslav Paška, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Michèle Rivasi, Jens Rohde, Paul Rübig, Amalia Sartori, Salvador Sedó i Alabart, Francisco Sosa Wagner, Konrad Szymański, Michael Theurer, Britta Thomsen, Evžen Tošenovský, Ioannis A. Tsoukalas, Claude Turmes, Marita Ulvskog, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Alejo Vidal-Quadras

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Reinhard Bütikofer, António Fernando Correia De Campos, Francesco De Angelis, Andrzej Grzyb, Seán Kelly, Werner Langen, Vladimír Remek


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (24.1.2012)

a Jogi Bizottság részére

az európai vállalatok vállalatirányítási keretéről

(2011/2181(INI))

A vélemény előadója: Constance Le Grip

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  úgy véli, hogy a vállalatok hatékony irányításának a belső piacon hozzá kell járulnia a fenntartható növekedéshez és a társadalmi felelősségvállaláshoz, valamint a versenyképesség és a hosszú távú befektetési stratégiák felé kell orientálódnia;

2.  úgy véli, hogy amint az „Úton az egységes piaci intézkedéscsomag felé” című, 2010. október 27-i bizottsági közlemény(1) is hangsúlyozza, elsődleges fontosságú, hogy az európai vállalkozások a munkavállalóik, a részvényeseik és általánosságban a társadalom iránt egyaránt a lehető legnagyobb felelősségtudatot tanúsítsák;

3.  felhívja az üzleti közösséget, hogy tegyenek eleget közös felelősségüknek, és erősítsék meg az iránti kötelezettségüket, hogy a vállalati stratégiák szerves részeként elősegítik a fenntartható fogyasztást;

4.  felhívja a vállalatokat és a részvényeseket, hogy a szakmai, társadalmi és kulturális háttér tekintetében bővítsék a vezető testületek sokszínűségét terjesszen az új ötletek gerjesztésének elősegítésére; hangsúlyozza, hogy a sokszínűség a vállalatok vezető beosztásai terén érték a képviseletibb jellegű döntéshozatal szempontjából;

5.  hangsúlyozza, hogy fontos támogatni a részvényesek aktívabb részvételét a hosszú távú befektetési stratégiák előnyben részesítése céljából és a befektetők részéről a nem megfelelő, rövid távú gondolkodás elkerülése érdekében, amely az érintett vállalatok fennmaradását, és ezáltal a kisrészvényeseket, a munkavállalókat és a fogyasztókat veszélyezteti;

6.  ajánlja, hogy a tagállamok kövessék nyomon, hogy a vállalatok biztosítják-e részvényeseik számára a megfelelő vállalatirányítási nyilatkozatokat a teljes körű átláthatóság biztosítása, valamint a részvényesek vállalatirányítási gyakorlatokkal kapcsolatos ismereteinek bővítése érdekében, elősegítve ezáltal a részvényesek és a polgárok túlzott kockázatvállalással és rövid távú szemlélettel szembeni védelmét;

7.  úgy véli, hogy a vállalatok döntéshozatali folyamatában – például a munkavállalói részvénytulajdonosi rendszer révén – meg kell erősíteni a munkavállalók részvételét a vállalaton belüli motiváltság és összetartás javítása érdekében;

8.  nyomatékosan emlékeztet arra, hogy a vállalati vezetési és javadalmazási politikáknak ésszerűeknek és felelősségteljeseknek kell lenniük, és meg kell felelniük az uniós rendelkezések értelmében a nők és férfiak közötti fizetési egyenlőség és egyenlő bánásmód elveinek; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a nők vezető testületekben való kiegyensúlyozottabb képviseletének biztosítását célzó intézkedésekre, annak érdekében, hogy 2020-ra mindkét nem legalább 40%-kal képviseltesse magát;

9.  javasolja, hogy a nők igazgatótanácsokban való kiegyensúlyozottabb képviseletét célzó, esetlegesen meghozandó intézkedések között szerepeljen az az előírás, hogy a jelölőbizottságoknak javaslatuk előterjesztésekor ki kelljen fejtenie, hogy milyen erőfeszítéseket tettek e cél elérése érdekében, továbbá szerepeljenek az állami és a magán igazgatótanácsokra vonatkozó szakmai összehasonlítási rendszerek, a jelölőbizottságok képzése, az alkalmas női jelöltek jegyzékének összeállítása, és az át nem látható kinevezések helyett a nyílt felvételi eljárások ösztönzése; felhívja a Bizottságot, hogy írja elő a tőzsdén jegyzett társaságok számára, hogy éves beszámolójukban adjanak számot a sokszínűségre, többek között a nemekre vonatkozó politikájukról, a politika végrehajtása érdekében kitűzött céljaikról és az e célok elérése terén tett előrelépésekről; hangsúlyozza, hogy a vállalati vezetési és javadalmazási politikáknak meg kell felelniük a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmódra vonatkozó, az uniós irányelvekben foglalt elvvel és azt elő kell mozdítaniuk;

10. hangsúlyozza, hogy a részvényesek szerepét meg kell erősíteni az igazgatók javadalmazási politikájának kidolgozása tekintetében;

11. üdvözli a Bizottságnak a részvényesek határokon átnyúló szavazásának támogatására irányuló erőfeszítéseit, amely szavazás a belső piacon belüli részvényesi együttműködés akadályainak elhárítására szolgáló eszköz lehet, amennyiben arra átlátható és biztonságos módon kerül sor;

12. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy a vállalatok tegyék közzé javadalmazási politikájukat, a javadalmazásról való részvényesi szavazás eredményét, valamint hogy a javadalmazással foglalkozó független bizottságokat állítsanak fel;

13. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a vállalatok éves beszámolóiban a részvényesek számára nyújtandó tájékoztatás jellegére vonatkozó uniós szintű iránymutatásra irányuló, arányos javaslatokat ; úgy véli, hogy ennek a tájékoztatásnak jó minőségűnek és informatívnak kell lennie;

14. felhívja a Bizottságot, hogy a helyes vállalatirányítási intézkedéseket igazítsa a kkv-k sajátosságaihoz és szükségleteihez, tekintettel azok erőforrásainak korlátozottságára, különösen az igazgatás és az emberi erőforrások területén.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Cristian Silviu Buşoi, Jorgo Chatzimarkakis, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Cornelis de Jong, Christian Engström, Evelyne Gebhardt, Louis Grech, Mikael Gustafsson, Małgorzata Handzlik, Iliana Ivanova, Sandra Kalniete, Eija-Riitta Korhola, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Mitro Repo, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Simon Busuttil, Ashley Fox, Marielle Gallo, Ildikó Gáll-Pelcz, Anna Hedh, Konstantinos Poupakis, Olle Schmidt

(1)

COM(2010)0608.


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.3.2012

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sajjad Karim, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Piotr Borys, Cristian Silviu Buşoi, Kurt Lechner, Eva Lichtenberger, Angelika Niebler, Dagmar Roth-Behrendt

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Oreste Rossi, Jacek Włosowicz

Utolsó frissítés: 2012. március 15.Jogi nyilatkozat