Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2011/2006(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0355/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0355/2011

Viták :

Szavazatok :

PV 15/11/2011 - 7.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2011)0484

Elfogadott szövegek
PDF 158kWORD 96k
2011. november 15., kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Fizetésképtelenségi eljárás az uniós társasági jog keretében
P7_TA(2011)0484A7-0355/2011
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2011. november 15-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a fizetésképtelenségi eljárásról az uniós társasági jog keretében (2011/2006(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendeletre(1) (fizetésképtelenségi rendelet),

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának 2006. május 2-i(2) , 2009. szeptember 10-i(3) és 2010. január 21-i(4) ítéletére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0355/2011),

A.  mivel a fizetésképtelenségre és a szerkezetátalakításra vonatkozó nemzeti törvények közötti különbségek akadályokat, versenyelőnyt vagy versenyhátrányt, illetve nehézségeket okoznak a határokon átnyúló tevékenységet folytató vállalatok számára, melyek a fizetésképtelen társaságok sikeres átalakításának akadályává válhatnak; mivel ezek az eltérések felerősítik a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának jelenségét („forum-shopping”); mivel az egyenlő versenyfeltételek a belső piac javára válnának;

B.  mivel lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának jelenségével ( ún. forum shopping) való visszaélést és annak elterjedését, és mivel el kell kerülni az alapeljárások versengését;

C.  mivel még ha nem is lehetséges uniós szinten fizetésképtelenségi anyagi jogot létrehozni, léteznek a fizetésképtelenségi jognak bizonyos területei, amelyeket érdemes harmonizálni, és amelyeken a harmonizáció elérhető;

D.  mivel a tagállamok nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályai fokozatosan közelítenek egymáshoz,

E.  mivel a fizetésképtelenségi rendeletet 2000-ben fogadták el, és immár több mint kilenc éve hatályban van; mivel a Bizottságnak legkésőbb 2012. június 1-jéig jelentést kell előterjesztenie annak alkalmazásáról;

F.  mivel a fizetésképtelenségi rendelet egy igen hosszas tárgyalási folyamat eredménye volt, és ennek következtében sok kényes kérdés kimaradt belőle, és felfogása számos kérdéssel kapcsolatban már elfogadása pillanatában is korszerűtlen volt;

G.  mivel a fizetésképtelenségi rendelet hatálybalépése óta sok változás állt be, 12 új tagállam csatlakozott az Unióhoz, és rendkívül felerősödött a társaságcsoportok jelensége;

H.  mivel a fizetésképtelenség nem csak az érintett vállalkozások, hanem a tagállamok gazdaságai számára is hátrányos következményekkel jár, és mivel ezáltal arra kell törekednünk, hogy minden gazdasági alanyt, minden adófizetőt és munkaadót megóvjunk a fizetésképtelenségtől;

I.  mivel a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatos felfogás a felszámolás alternatívájaként most jobban előtérbe helyezi a vállalatok megmentését;

J.  mivel a fizetésképtelenségi jognak uniós szinten a társaságok megmentését célzó eszközként kell szolgálnia; mivel ez a megmentés – ha csak lehetséges – az adós, a hitelezők és a munkavállalók érdekét szolgálja;

K.  mivel elejét kell venni annak, hogy egy hitelező visszaéljen a fizetésképtelenségi eljárással annak érdekében, hogy elkerülje a követeléseinek végrehajtására vonatkozó rendes eljárást, és mivel ezért megfelelő eljárási biztosítékokat kell bevezetni;

L.  mivel olyan jogi keretet kell létrehozni, amely jobban igazodik a társaságok átmeneti fizetésképtelenségének eseteihez;

M.  mivel a Bizottság az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményében (COM(2010)2020) a 21. századi Európa egységes piacának megvalósítását akadályozó hiányzó láncszemekre és szűk keresztmetszetekre utalva kijelentette a következőket: „Javítani kell a kkv-k egységes piachoz való hozzáférését is. Konkrét szakpolitikai kezdeményezéseket kell kidolgozni a vállalkozói tevékenység előmozdítására, például egyszerűsíteni kell a társasági jogot (csődeljárások, zártkörű társaságok statútuma stb.), és elő kell segíteni, hogy a vállalkozók egy esetleges üzleti kudarc után újrakezdhessék vállalkozói tevékenységüket”;

N.  mivel a fizetésképtelenségi jognak oly módon kell szabályokat megállapítania a társaságok felszámolása tekintetében, hogy az valamennyi résztvevő számára a legkevesebb kárt okozza és a lehető legtöbb előnnyel járjon annak megállapítását követően, hogy a társaság megmentése valószínűleg sikertelen lesz vagy kudarcba fulladt;

O.  mivel minden egyes konkrét esetben ki kell vizsgálni a vállalat fizetésképtelenségének okait, azaz meg kell állapítani, hogy a vállalat pénzügyi nehézségei csupán átmenetiek-e, vagy a vállalkozás teljes mértékben fizetésképtelen; mivel alapjában véve egy adós összes követelésének és kötelezettségének megállapításáról van szó fizetőképessége vagy fizetőképtelensége felmérhetőségének érdekében;

P.  mivel a társaságcsoportok általános jelenséggé váltak, de fizetésképtelenségükkel uniós szinten még nem foglalkoztak; mivel egy társaságcsoport fizetésképtelensége valószínűleg a fizetésképtelen csoport egyes tagjaival szemben több külön, különböző jogrendszerekben zajló fizetésképtelenségi eljárás megindításához vezet; mivel ezen eljárások összehangolásának hiányában nem valószínű, hogy a csoport egészét át lehet szervezni, és lehetséges, hogy azt alkotórészeire kell bontani, ami a hitelezők, a tulajdonosok és a munkavállalók számára veszteségekkel jár;

Q.  mivel a vállalatcsoportok fizetésképtelensége esetén egy újratőkésítés jelenleg csak nehezen kivitelezhető az EU-ban az eltérő tagállami szabályozásnak köszönhetően, és ezért az több ezer munkahelyet sodor veszélybe;

R.  mivel a nemzeti fizetésképtelenségi eljárás nyilvántartások összekapcsolása, amely egy általános módon hozzáférhető, átfogó uniós adatbázis kialakításához vezetne, lehetővé tenné a hitelezők, üzletrész-tulajdonosok, munkavállalók és a bíróságok számára annak megállapítását, hogy indítottak-e fizetésképtelenségi eljárást egy másik tagállamban, valamint az igények benyújtási határidőinek és részleteinek tisztázását; mivel ez előmozdítaná a költséghatékony igazgatást és növelné az átláthatóságot, az adatvédelem tiszteletben tartása mellett;

S.  mivel a határokon átnyúló „intézményi élő végrendeleteknek” (azaz a csődhelyzetben alkalmazandó, előzetesen kidolgozott intézkedéseknek) jogilag érvényesíthetőknek kell lenniük, és azok kidolgozását a határokon átnyúló, megfelelő fizetésképtelenségi keret létrehozására irányuló folyamat fontos lépcsőjeként valamennyi rendszerszintű jelentőséggel bíró társaság esetén fontolóra kellene venni akkor is, ha nem pénzügyi intézményekről van szó;

T.  mivel a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük az alapvető szolgáltatásokat – fizetési rendszereket és az „intézményi élő végrendeletekben” meghatározott egyéb mechanizmusokat – biztosító életképes egységek leválasztására irányuló különleges intézkedéseket, és mivel e tekintetben a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy fizetésképtelenségi jogszabályaik megfelelő rendelkezéseket tartalmazzanak, amelyek uniós szinten különleges intézkedéseket tesznek lehetővé a fizetésképtelen, határokon átnyúló konglomerátumok életképes egységekre való szétválasztására;

U.  mivel a fizetésképtelenségi eljárásokban figyelembe kell venni a csoporton belüli transzfereket annak érdekében, hogy a vagyoni eszközök adott esetben – a méltányos végeredmény céljából – határokon túlról is visszaigényelhetők legyenek;

V.  mivel egyes befektetési társaságok – leginkább biztosítók – nem szüntethetők meg máról holnapra, és igénylik, hogy az eljárás a vagyoni eszközök időben méltányos elosztását eredményezze; mivel nem akadályozhatók meg az üzletrész-átruházások, valamint az üzleti tevékenységek beszüntetése vagy folyatása, illetve azok prioritást élvező elbánást igényelhetnek;

W.  mivel az arra irányuló döntésnek, hogy egész vállalatcsoportokat vonjanak be a fizetésképtelenségi eljárásokba az egyes jogi személyek helyett, eredményorientáltnak kell lennie, és figyelembe kell vennie minden olyan esetleges következményt, mint például a csődhelyzetben alkalmazható egyéb eszköz igénybevételét vagy az olyan garanciarendszerekre gyakorolt hatást, amelyek egy adott csoporton belül több márkára is kiterjednek;

X.  mivel helyénvaló lenne feltárni a határokon átnyúló konglomerátumokra vonatkozó harmonizált feltőkésítési eljárások és normák meghatározását, ideértve különösen a hitel-tőke konverziókat;

Y.  mivel noha a munkajog a tagállamok hatáskörébe tartozik, a csődtörvények hatással lehetnek a munkajogra, valamint mivel a fokozódó globalizáció és főleg a gazdasági válság kapcsán a fizetésképtelenség kérdését a munkajog szempontjából kell vizsgálni, hiszen a „munkavállalás” és a „munkavállaló” tagállamonként eltérő definíciói nem csorbíthatják a munkavállalók jogait fizetésképtelenség esetén; mivel ugyanakkor a fizetésképtelenség konkrét kérdése kapcsán felmerülő viták nem szolgálhatnak automatikusan ürügyként a munkajog uniós szintű szabályozására;

Z.  mivel a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(5) célja, hogy a munkavállalóknak fizetésképtelenség esetére biztosítsa a minimális védelmet, fenntartva eközben a megfelelő rugalmasságot a tagállamok számára; mivel az egyes tagállamok különbözőképpen hajtják végre ezt az irányelvet, és ezen eltéréseket figyelembe kell venni;

AA.  mivel a részidős munkavállalók, a határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók és a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyban álló munkavállalók is kimondottan a 2008/94/EC irányelv hatálya alá tartoznak; mivel fizetésképtelenség esetén a nem szabványos munkaszerződéssel rendelkező munkavállalóknak is nagyobb védelmet kell biztosítani;

AB.  mivel jelenleg nincs harmonizáció a hitelezők osztályozása tekintetében, ami csökkenti a bírósági eljárások kimenetelének kiszámíthatóságát; mivel ugyanakkor szükséges, hogy a munkavállalói követelések nagyobb prioritást kapjanak az egyéb hitelezők követeléseihez képest;

AC.  mivel a 2008/94/EK irányelv alkalmazási köre, különösen a „fennálló követelések” értelmezése túl tág, ugyanis számos tagállam a díjazás szűk (például a végkielégítést, a jutalmakat, a költségtérítési rendszereket stb. nem tartalmazó) értelmezését alkalmazza, ami ahhoz vezethet, hogy jelentős mennyiségű követelést nem teljesítenek;

AD.  mivel a „díjazás” és a „fizetés” fogalmának meghatározása a tagállamok hatásköre, feltéve, ha ragaszkodnak a munkavállalók közötti egyenlőség és megkülönböztetésmentesség általános elveihez, oly módon, hogy minden olyan fizetésképtelenségi helyzetet, amely esetlegesen hátrányosan érinti a munkavállalókat, figyelembe vesznek annak érdekében, hogy a 2008/94/EK irányelv szociális célkitűzésének és a kártérítés meghatározandó küszöbértékeinek megfelelően kártalanítsák őket;

AE.  mivel az Unión belül alkalmazott eltérő munkaszerződések, valamint az ilyen szerződések tagállamokon belüli sokfélesége miatt jelenleg lehetetlen uniós szinten meghatározni a „munkavállaló” fogalmát;

AF.  mivel a 2008/94/EK irányelv hatálya alóli mentességet a lehetőségekhez mérten el kell kerülni;

AG.  mivel az ezen állásfoglalásban kért jogalkotási intézkedés alapjául a Parlament kérésének megfelelően részletes hatásvizsgálatoknak kell szolgálniuk;

1.  felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikke, 81. cikkének (2) bekezdése vagy 114. cikke alapján nyújtson be az uniós társasági fizetésképtelenségi kerettel kapcsolatos egy vagy több javaslatot a mellékletben található részletes ajánlások alapján, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, az összes működőképes alternatíva alapos elemzése alapján;

2.  megerősíti, hogy az ajánlások megfelelnek az alapvető jogoknak és a szubszidiaritás elvének;

3.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a megfelelő költségvetési forrásokból kell fedezni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékletben található részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL L 160., 2000.6.30., 1. o.
(2) A C-341/04. sz. Eurofood IFSC Ltd ügy (EBHT 2006., I-3813. o.)
(3) A C-97/08. P. sz. Akzo Nobel és társai kontra Bizottság ügy (EBHT 2009., I-8237. o.)
(4) A C-444/07. sz. MG Probud Gdynia sp. z o.o. ügy (EBHT 2010., I-417. o.)
(5) HL L 283., 2008.10.28., 36. o.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ:

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

1. rész: A fizetésképtelenségi és a társasági jog meghatározott szempontjainak harmonizálására vonatkozó ajánlások

1.1.  A fizetésképtelenségi eljárások megindítása egyes szempontjainak harmonizálására vonatkozó ajánlások

Az Európai Parlament javasolja azoknak a feltételeknek a harmonizálását, amelyek fennállása esetén a fizetésképtelenségi eljárás megindítható. Az Európai Parlament megítélése szerint irányelvben kell harmonizálni az eljárás megindításának vonatkozásait, a következők szerint:

   fizetésképtelenségi eljárás indítható olyan adósokkal szemben, akik természetes személyek, jogi személyek vagy társaságok;
   a fizetésképtelenségi eljárásokat időben megindítják a nehézségekkel küzdő vállalkozás megmentésének lehetővé tétele érdekében;
   fizetésképtelenségi eljárás indítható a fent említett adósok vagyona, a jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok (pl. európai gazdasági egyesülés) vagyona, valamely leszármazott vagyona és valamely vagyonközösség vagyona tekintetében;
   átmeneti fizetésképtelenség esetén saját védelmében minden vállalkozás kérheti fizetésképtelenségi eljárás megindítását;
   fizetésképtelenségi eljárás indítható egy jogi személy vagy egy jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany megszűnése után is, amennyiben a vagyonfelosztás még nem történt meg, avagy amennyiben még rendelkezésre áll vagyon;
   a fizetésképtelenségi eljárást megindíthatja egy bíróság vagy egy másik illetékes hatóság a hitelező vagy az adós írásbeli kérelmére; az eljárás megindítására irányuló kérelem visszavonható az eljárást megindulásáig vagy a kérelem bíróság általi elutasításáig;
   a hitelező akkor kérheti az eljárás megindítását, ha ehhez jogos érdeke fűződik, és hitelt érdemlően bizonyítja, hogy követelése van;
   az eljárás megindítható, ha az adós fizetésképtelen, vagyis nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek; ha a kérelmet az adós nyújtja be, az eljárás akkor is megindítható, ha fizetésképtelenség fenyeget, vagyis ha az adós fizetési kötelezettségeinek várhatóan nem fog tudni eleget tenni;
   ami az adós általi kötelező csődbejelentést illeti, az eljárást a kifizetések leállítása utáni egy és két hónap közötti időtartamon belül kelljen megindítani, amennyiben a bíróság még nem indított ideiglenes eljárást vagy nem tett más megfelelő intézkedést a vagyon biztosítására, és feltéve, hogy a fizetésképtelenségi eljárás költségeinek fedezéséhez elegendő vagyon áll rendelkezésre;
   a tagállamok kötelesek olyan szabályokat megállapítani, amelyek révén a bejelentés elmulasztása vagy helytelen bejelentés esetén az adós felelősségre vonhatóvá válik, továbbá hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókról is rendelkezniük kell.

1.2.  A követelések bejelentésének egyes szempontjaira vonatkozó ajánlások

Az Európai Parlament javasolja azoknak a feltételeknek a harmonizálását, amelyek fennállása esetén a fizetésképtelenségi eljárás keretében követelések jelenthetőek be. Az Európai Parlament megítélése szerint irányelvben kell harmonizálni a követelések bejelentésének szempontjait, a következők szerint:

   a ki nem elégített igények megállapításának időpontja a munkáltató fizetésképtelenségének beállta, vagyis az az időpont, amikor a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelemről szóló határozat megszületett, vagy az az időpont, amikor az eljárás megindítását a költségek fedezetének hiánya miatt elutasították;
   a hitelezőknek meghatározott időn belül írásban kell követelésüket a felszámolónak bejelenteniük;
   a tagállamok kötelesek a fent említett időtartamot a csődhatározat közzétételének dátumától számított egy–három hónapban rögzíteni;
   a hitelező köteles iratokat benyújtani követelésének alátámasztására;
   a felszámoló táblázatba foglalja az összes bejelentett követelést, és ezt a táblázatot a fizetésképtelenségi rendelet 2. cikke d) pontjának értelmében vett, hatáskörrel rendelkező bíróságon kell kifüggeszteni;
   a késedelmes bejelentéseket, vagyis a követelés bejelentésére megszabott határidőt elmulasztó hitelezők beadványait ellenőrizni kell, de ezek további költséggel járhatnak a szóban forgó hitelező számára.

1.3.  A megtámadási keresetek szempontjainak harmonizálására vonatkozó ajánlások

Az Európai Parlament javasolja a megtámadási keresetek szempontjainak a következők szerinti harmonizálását:

   a tagállamok jogszabályai lehetőséget biztosítanak az eljárás megindítása előtt végrehajtott és a hitelezőknek hátrányt okozó jogcselekmények megtámadására;
   a cselekmények, amelyek megtámadási kereset tárgyai lehetnek, a fenyegető fizetésképtelenség helyzetében végrehajtott ügyletek, a biztosítéki jogok létrehozása, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletek és a hitelezők megkárosításának szándékával végrehajtott ügyletek;
   az a határidő, amelyen belül egy jogcselekmény megtámadási keresettel megtámadható, a kérdéses jogcselekmény jellegétől függően változik; a határidők az eljárás megindítására vonatkozó kérelem dátumával kezdődnek; a határidő a fenyegető fizetésképtelenség helyzetében végrehajtott ügyletek esetében három és kilenc hónap közötti, biztosítéki jogok létrehozása esetén hat és tizenkét hónap közötti, a kapcsolt felekkel végrehajtott ügyletek esetében egy és két év közötti, a hitelező megkárosításának szándékával végrehajtott ügyletek esetében pedig három és öt év közötti lehet;
   a jogcselekmény megtámadhatósága tekintetében a bizonyítási teher elvileg arra a félre hárul, aki azt állítja, hogy a jogcselekmény megtámadható; a kapcsolt felekkel végrehajtott ügyletek esetében a bizonyítási teher a kapcsolt személyt terheli.

1.4.  A felszámolók képesítésére és munkájára vonatkozó követelmények általános szempontjainak harmonizálására vonatkozó ajánlások

   a felszámolót a tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának kell jóváhagynia vagy egy tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságának kirendelnie, a felszámolónak jó hírnévvel kell rendelkeznie, és rendelkeznie kell a feladatainak ellátásához szükséges végzettséggel;
   a felszámolónak rendelkeznie kell az ahhoz szükséges szakértelemmel és képzettséggel, hogy felmérje az adós helyzetét, és átvegye a társaság irányítási feladatait;
   egy fizetésképtelenségi alapeljárás megindításának esetében a felszámolónak hat hónapos határidőn belül jogosultnak kell lennie, hogy visszamenőleg döntsön az eszközök biztosításáról, amennyiben egy társaság tőkéjét áthelyezte;
   a felszámoló számára lehetővé kell tenni, hogy megfelelő kiemelt eljárások útján a hitelezők kielégítése előtt és a követelések engedményezésének alternatívájaként bevonják a vállalkozással szemben fennálló tartozások összegét;
   a felszámolónak függetlennek kell lennie a hitelezőktől és a fizetésképtelenségi eljárás más érdekelt feleitől;
   összeférhetetlenség esetén a felszámolónak le kell mondania tisztségéről.

1.5.  A szerkezetátalakítási tervek szempontjainak harmonizálására vonatkozó ajánlások

Az Európai Parlament a szerkezetátalakítási tervek létrehozásával, hatásaival és tartalmával kapcsolatos szempontok következők szerinti harmonizálását javasolja:

   a törvényi szabályok betartásának alternatívájaképpen az adósok vagy a felszámolók szerkezetátalakítási tervet terjeszthetnek elő;
   a tervnek tartalmaznia kell a hitelezők kielégítésére és az adós fizetésképtelenségi eljárás befejezése utáni felelősségére vonatkozó szabályokat;
   a tervnek tartalmaznia kell minden lényeges információt, amely lehetővé teszi a hitelezők számára annak eldöntését, hogy el tudják-e fogadni a tervet;
   a tervet az illetékes bíróság előtt folytatott külön eljárásban kell jóváhagyni vagy elutasítani.
   a hátránnyal nem érintett hitelezők vagy azon felek, akiket nem érint a terv, nem rendelkezhetnek szavazati joggal a tervről szóló szavazáskor, vagy legalábbis nem akadályozhatják meg annak elfogadását;

2. rész: A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29-i 1346/2000/EK tanácsi rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos ajánlások

2.1.  A fizetésképtelenségi rendelet hatályára vonatkozó ajánlás

Az Európai Parlament megítélése szerint a fizetésképtelenségi rendelet hatályát bővíteni kell, és ki kell terjeszteni azokra a fizetésképtelenségi eljárásokra is, amelyekben az adós birtokon belül marad vagy ideiglenes felszámolót rendeltek ki. A fizetésképtelenségi rendelet A. mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

2.2.  A „fő érdekeltségek központja” fogalommeghatározására vonatkozó ajánlás

Az Európai Parlament megítélése szerint a fizetésképtelenségi rendeletnek tartalmaznia kellene a „fő érdekeltségek központja” fogalmának oly módon történő meghatározását, amellyel elkerülhető a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásával (a „forum-shoppinggal”) történő visszaélés. Az Európai Parlament javasolja, hogy formális definíciót kell beiktatni a (13) preambulumbekezdés szövege alapján, amely a harmadik személyek általi megállapíthatóság objektív lehetőségével foglalkozik.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a definíciónak figyelembe kell vennie az olyan tényezőket, mint a kívülállók számára felismerhető főbb üzleti operatív műveletek, a vagyoni eszközök elhelyezkedése, az operatív és a termelési tevékenységek központja, a munkavállalók munkahelye stb.

2.3.  A „telephely” másodlagos eljárások összefüggésében történő fogalommeghatározására vonatkozó ajánlás

Az Európai Parlament megítélése szerint a fizetésképtelenségi rendeletben a „telephely” olyan fogalommeghatározásának kell szerepelnie, mely szerint az bármely olyan működési hely, ahol az adós nem átmeneti jellegű gazdasági tevékenységet folytat emberi erőforrással, valamint termékekkel és szolgáltatásokkal.

2.4.  A bíróságok közötti együttműködésre vonatkozó ajánlás

Az Európai Parlament megítélése szerint a fizetésképtelenségi rendelet 32. cikkének nemcsak a felszámolók, hanem a bíróságok közötti tájékoztatás és együttműködés egyértelmű kötelezettségét is meg kell határoznia.

Egy felszámolási főeljárás és egy másodlagos eljárás megindítása esetén az ezen eljárásokra vonatkozó kezelési időt harmonizálni kell és le kell rövidíteni.

2.5.  A megtámadási keresetek meghatározott szempontjaira vonatkozó ajánlások

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a fizetésképtelenségről szóló rendelet 13. cikkét oly módon kell módosítani, hogy az határokon átnyúló megtámadási kereseteket ne ösztönözzön, hanem járuljon hozzá ahhoz, hogy megakadályozza, hogy a jogválasztási záradékok használata révén a megtámadási keresetek sikerre vezessenek.

A megtámadási keresetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálata során mindenesetre figyelembe kell venni azt a megfontolást, hogy egy fizetésképtelen holdingtársaság nem fizetésképtelen leányvállalatait nem szabad a megtámadási keresetek miatt fizetésképtelenségi helyzetbe juttatni ahelyett, hogy jól menő vállalkozásként a hitelezők érdekében eladnák őket.

3. rész: Társaságcsoportok fizetésképtelenségére vonatkozó ajánlások

Az egy társaságcsoporton belül esetlegesen fennálló integráció különböző lehetséges fokozatai miatt az Európai Parlament úgy véli, hogy a Bizottságnak rugalmas javaslatot kell előterjesztenie a társaságcsoportok fizetésképtelenségének szabályozása tekintetében, a következők figyelembevételével:

1.  Ha a működési/tulajdonosi szerkezet lehetővé teszi, minden esetben a következő megközelítést kell alkalmazni:

   A. Az eljárást abban a tagállamban kell megindítani, amelyben a csoport működési központja található. Az eljárás megindítása elismerésének automatikusnak kell lennie.
   B. A fő eljárás megindításának a más tagállamokban a csoport többi tagjával szemben indított eljárások felfüggesztését kell eredményeznie.
   C. Egyetlen közös felszámolóbiztost kell kinevezni.
   D. Minden tagállamban, amelyben másodlagos eljárást indítanak, bizottságot kell létrehozni a helyi hitelezők és munkavállalók érdekeinek védelme és képviselete érdekében.
   E. Amennyiben nem lehet megállapítani, hogy mely vagyoni eszközök mely hitelezőhöz tartoznak, vagy amennyiben nem lehetséges a csoporton belüli követelések értékelése, kivételesen vagyonösszevonáshoz kell folyamodni.

2.  A decentralizált csoportok tekintetében folytatott fizetésképtelenségi eljárások esetében a jogi aktusnak rendelkeznie kell a következőkről:

   A. a bíróságok közötti, a bíróságok és a fizetésképtelenségi képviselők, illetve a fizetésképtelenségi képviselők közötti kötelező koordináció és együttműködés szabályai;
   B. A fizetésképtelenségi eljárás megindítására, lefolytatására és lezárására vonatkozó ítéletek, valamint az ilyen eljárásokkal kapcsolatban hozott ítéletek közvetlen elismerésére vonatkozó szabályok;
   C. a felszámolók és hitelezők bíróságokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok;
  D. a bíróságok közötti együttműködés különféle formáinak használatát megkönnyítő és előmozdító szabályok a fizetésképtelenségi eljárás összehangolása és az együttműködési formákra alkalmazandó feltételek és biztosítékok meghatározása céljából. Ezek az információcserét, a tevékenységek összehangolását és közös megoldások felvázolását érintenék:
   a bíróságok közötti információközlés bármilyen módon,
   az adós vagyona és ügymenete feletti igazgatás és felügyelet összehangolása,
   fizetésképtelenségi megállapodások megtárgyalása, jóváhagyása és végrehajtása az eljárások összehangolását illetően,
   meghallgatások összehangolása;
   E. valamennyi eljáráshoz egy közös felszámoló kinevezését lehetővé tevő és előmozdító szabályok, akit a részt vevő bíróságoknak kell jelölniük és az irányítóbizottságot alkotó helyi képviselőknek kell segíteniük; valamint az irányítóbizottság tagjai közötti együttműködésre nézve irányadó eljárást megállapító szabályok;
  F. határokon átnyúló fizetésképtelenségi megállapodásokat lehetővé tevő és előmozdító szabályok, amelyek az eljárás lefolytatásának és igazgatásának különféle szempontjaiért viselt felelősség elosztásával foglalkoznának a különféle részt vevő bíróságok között, illetve a fizetésképtelenségi képviselők között, ideértve a következőket:
   a felelősségi körök elosztása a megállapodásban részt vevő felek között;
   jogorvoslat rendelkezésre állása és összehangolása;
   a vagyon behajtásának összehangolása általánosságban a hitelezők javára;
   követelések bejelentése és feldolgozása;
   tájékoztatási módszerek, ideértve a nyelvet, a gyakoriságot és az eszközt;
   vagyontárgyak felhasználása és eladása;
   a szerkezetátalakítási tervek összehangolása és harmonizálása;
   kifejezetten a megállapodással kapcsolatos kérdések, ideértve a módosítást és a felmondást, az értelmezést, a hatályt és a vitarendezést;
   az eljárás igazgatása, különös tekintettel az eljárás felfüggesztésére és a felek közötti olyan megállapodásokra, miszerint tartózkodnak bizonyos jogi lépések igénybevételétől;
   biztosítékok;
   költségek és díjak.

4. rész: Egy uniós fizetésképtelenségi nyilvántartás létrehozására vonatkozó ajánlás

Az Európai Parlament egy uniós fizetésképtelenségi nyilvántartás európai elektronikus igazságszolgáltatási portál keretében történő létrehozását javasolja, amelynek minden megindított határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárás tekintetében legalább a következőket kell tartalmaznia:

   a vonatkozó bírósági végzések és ítéletek,
   a felszámoló kijelölése és e személy elérhetőségei,
   a követelések bejelentésének határidői.

Ezen adatok uniós nyilvántartás számára történő, bíróságok általi továbbításának kötelezőnek kell lennie.

Az információkat annak a tagállamnak a hivatalos nyelvén kell megadni, amelyben az eljárást megindították, valamint angolul is.

Utolsó frissítés: 2013. április 10.Jogi nyilatkozat