ThinkTank logo Az új uniós jogszabályok megalkotását segítő dokumentumok
Közzététel időpontja 24-11-2020

Kohéziós célú és az európai területeknek nyújtandó helyreállítási támogatás (REACT-EU)

15-10-2020

A REACT-EU a Covid19-világjárvány okozta társadalmi, szociális és gazdasági károk helyreállítására, illetve a zöld, digitális és reziliens fellendülésre való felkészülésre irányuló jogalkotási javaslat. A REACT-EU további 58 milliárd eurót kíván mozgósítani a strukturális alapok számára a 2020–2022-es időszakban, és növelni kívánja a kohéziós politika kiadásainak rugalmasságát.

A REACT-EU a Covid19-világjárvány okozta társadalmi, szociális és gazdasági károk helyreállítására, illetve a zöld, digitális és reziliens fellendülésre való felkészülésre irányuló jogalkotási javaslat. A REACT-EU további 58 milliárd eurót kíván mozgósítani a strukturális alapok számára a 2020–2022-es időszakban, és növelni kívánja a kohéziós politika kiadásainak rugalmasságát.

A Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA)

21-10-2020

A Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) a kohéziós politika új pénzügyi eszköze, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek. A MÁTA elő fogja segíteni az európai zöld megállapodás végrehajtását, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon.

A Méltányos Átállást Támogató Alap (MÁTA) a kohéziós politika új pénzügyi eszköze, amelynek célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átállás folyamatából adódóan súlyos társadalmi-gazdasági kihívásokkal szembesülő területeknek. A MÁTA elő fogja segíteni az európai zöld megállapodás végrehajtását, amelynek célja, hogy az EU 2050-ig klímasemlegessé váljon.

Közzététel időpontja 02-07-2019

Az első szerződések

01-01-2018

A második világháború katasztrofális hatásai, illetve a Kelet és a Nyugat közötti összecsapás folyamatosan fennálló fenyegetése miatt kiemelt fontosságúvá vált a francia–német viszony rendezése. Az 1951. évi Párizsi Szerződés, azaz a szén- és acélipar hat európai ország közötti egyesítése az első lépést jelentette az európai integráció felé. Az 1955-ben aláírt Római Szerződések megszilárdították ezen integráció alapjait és megerősítették a hat európai ország közös jövőjével kapcsolatos elgondolást ...

A második világháború katasztrofális hatásai, illetve a Kelet és a Nyugat közötti összecsapás folyamatosan fennálló fenyegetése miatt kiemelt fontosságúvá vált a francia–német viszony rendezése. Az 1951. évi Párizsi Szerződés, azaz a szén- és acélipar hat európai ország közötti egyesítése az első lépést jelentette az európai integráció felé. Az 1955-ben aláírt Római Szerződések megszilárdították ezen integráció alapjait és megerősítették a hat európai ország közös jövőjével kapcsolatos elgondolást.

Közzététel időpontja 01-07-2019

Az Egységes Európai Okmányig megtett út

01-01-2018

Az első időkben a szerződésekkel összefüggő főbb fejlemények a Közösség saját forrásainak megteremtéséhez, a Parlament költségvetési hatásköreinek megerősítéséhez, a közvetlen és általános szavazással történő választáshoz, valamint az Európai Monetáris Rendszer létrehozásához kapcsolódtak. Az 1986-ban hatályba lépett Egységes Európai Okmány alapvetően módosította a Római Szerződést, és egy nagyméretű belső piac létrehozása révén megszilárdította az európai integráció gondolatát.

Az első időkben a szerződésekkel összefüggő főbb fejlemények a Közösség saját forrásainak megteremtéséhez, a Parlament költségvetési hatásköreinek megerősítéséhez, a közvetlen és általános szavazással történő választáshoz, valamint az Európai Monetáris Rendszer létrehozásához kapcsolódtak. Az 1986-ban hatályba lépett Egységes Európai Okmány alapvetően módosította a Római Szerződést, és egy nagyméretű belső piac létrehozása révén megszilárdította az európai integráció gondolatát.

A Maastrichti és az Amsterdami Szerződés

01-01-2018

A Maastrichti Szerződés módosította a korábbi Európai Szerződéseket és létrehozta az alábbi három pilléren alapuló Európai Uniót: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (IB). Az Unió bővítése céljából az Amszterdami Szerződés előírta az Unió hatékonyabb és demokratikusabb működéséhez szükséges kiigazítások elvégzését.

A Maastrichti Szerződés módosította a korábbi Európai Szerződéseket és létrehozta az alábbi három pilléren alapuló Európai Uniót: az Európai Közösségek, a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (IB). Az Unió bővítése céljából az Amszterdami Szerződés előírta az Unió hatékonyabb és demokratikusabb működéséhez szükséges kiigazítások elvégzését.

A Nizzai Szerződés és az Európa jövőjével foglalkozó konvent

01-01-2018

A Nizzai Szerződés csak részben készítette fel az Európai Uniót a 2004-es és 2007-es fontos keleti, illetve déli bővítésekre. A laekeni nyilatkozatban felvetett kérdések nyomán az Európa jövőjével foglalkozó konvent ezért erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új jogalapot teremtsen az Unió számára az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés formájában. Ezt a szerződést azonban két tagállam negatív végeredményű népszavazása következtében nem ratifikálták.

A Nizzai Szerződés csak részben készítette fel az Európai Uniót a 2004-es és 2007-es fontos keleti, illetve déli bővítésekre. A laekeni nyilatkozatban felvetett kérdések nyomán az Európa jövőjével foglalkozó konvent ezért erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy új jogalapot teremtsen az Unió számára az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés formájában. Ezt a szerződést azonban két tagállam negatív végeredményű népszavazása következtében nem ratifikálták.

A Lisszaboni Szerződés

01-01-2018

Az alábbi ismertető a Lisszaboni Szerződés hátterét és alapvető rendelkezéseit tárgyalja. Célja, hogy történelmi kontextusban mutassa be, hogy a legújabb alapvető uniós szöveg hogyan állt össze a korábbi dokumentumokból. Az egyes rendelkezéseket (a cikkekre való hivatkozással) és az Európai Unió politikáira gyakorolt hatásukat részletesebben magyarázzák az egyes politikákról és kérdésekről szóló ismertetők.

Az alábbi ismertető a Lisszaboni Szerződés hátterét és alapvető rendelkezéseit tárgyalja. Célja, hogy történelmi kontextusban mutassa be, hogy a legújabb alapvető uniós szöveg hogyan állt össze a korábbi dokumentumokból. Az egyes rendelkezéseket (a cikkekre való hivatkozással) és az Európai Unió politikáira gyakorolt hatásukat részletesebben magyarázzák az egyes politikákról és kérdésekről szóló ismertetők.

Az európai uniós jog forrásai és hatálya

01-03-2018

Az Európai Unió jogi személyiséggel és saját, a nemzetközi jogtól elkülönült jogrenddel rendelkezik. Az EU jogszabályai közvetlen vagy közvetett hatással vannak a tagállamok jogszabályaira, és az egyes tagállamok jogrendszerének részévé válnak. Az Európai Unió önmagában jogforrás. A jogrend rendszerint elsődleges jogra (a szerződések és az általános jogelvek) és másodlagos jogra (a szerződéseken alapuló jog), valamint kiegészítő jogra tagolódik.

Az Európai Unió jogi személyiséggel és saját, a nemzetközi jogtól elkülönült jogrenddel rendelkezik. Az EU jogszabályai közvetlen vagy közvetett hatással vannak a tagállamok jogszabályaira, és az egyes tagállamok jogrendszerének részévé válnak. Az Európai Unió önmagában jogforrás. A jogrend rendszerint elsődleges jogra (a szerződések és az általános jogelvek) és másodlagos jogra (a szerződéseken alapuló jog), valamint kiegészítő jogra tagolódik.

Az Európai Parlament: történelmi háttér

01-03-2018

Az Európai Parlament története akkor kezdődött, amikor az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlését az akkori három nemzetek feletti európai közösség közös közgyűlésévé nevezték ki. Ez az új közgyűlés később az „Európai Parlament” nevet kapta. Az idők során az intézmény, melynek tagjait 1979 óta közvetlenül választják, mélyreható változásokon ment át: kijelölt tagokból álló közgyűlésből választott, az Európai Unió politikai menetrendjének meghatározójaként elismert parlamentté vált.

Az Európai Parlament története akkor kezdődött, amikor az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Közgyűlését az akkori három nemzetek feletti európai közösség közös közgyűlésévé nevezték ki. Ez az új közgyűlés később az „Európai Parlament” nevet kapta. Az idők során az intézmény, melynek tagjait 1979 óta közvetlenül választják, mélyreható változásokon ment át: kijelölt tagokból álló közgyűlésből választott, az Európai Unió politikai menetrendjének meghatározójaként elismert parlamentté vált.

Az Európai Parlament: választási eljárások

01-02-2018

Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként változó külön nemzeti rendelkezések szabályozzák. A közös rendelkezések meghatározzák az arányos képviselet elvét, a küszöbértékeket érintő szabályokat, valamint az európai uniós képviselői mandátummal kapcsolatos egyes összeférhetetlenségeket. Számos egyéb fontos kérdést – például hogy pontosan milyen választási rendszert alkalmaznak, valamint ...

Az Európai Parlament választási eljárásait egyrészt a valamennyi tagállamra érvényes közös szabályokat meghatározó európai jogszabályok, másrészt államonként változó külön nemzeti rendelkezések szabályozzák. A közös rendelkezések meghatározzák az arányos képviselet elvét, a küszöbértékeket érintő szabályokat, valamint az európai uniós képviselői mandátummal kapcsolatos egyes összeférhetetlenségeket. Számos egyéb fontos kérdést – például hogy pontosan milyen választási rendszert alkalmaznak, valamint a választókörzetek számát – a nemzeti jog szabályoz.

Következő események

20-01-2021
EPRS online policy roundtable with the World Bank: Where next for the global economy
Egyéb esemény -
EPRS
25-01-2021
Public Hearing on "Gender aspects of precarious work"
Meghallgatás -
FEMM
27-01-2021
Public hearing on AI and Green Deal
Meghallgatás -
AIDA

Infografikák

A Think Tank kiadványai

A Think Tank honlapján lévő valamennyi dokumentum tartalmáért kizárólag a szerzők felelősek, és az azokban kifejtett nézetek nem feltétlenül tükrözik az Európai Parlament hivatalos álláspontját. A honlap az EP képviselői és személyzete számára működik parlamenti munkájuk segítése érdekében.

A Think Tank a közösségi oldalakon...