Menekültügy és migráció az EU-ban: tények és számok
Az EU-n belüli migrációra olyan válságok is hatással vannak, mint a világjárvány vagy az orosz ellenségeskedések Ukrajnában. Infografikán foglaltuk össze a legfrissebb adatokat.
A koronavírus-járvány miatti korlátozások visszaszorították a bevándorlást is, de a számok 2021-ben ismét emelkedni kezdtek. A közelmúltbeli növekedések részben Oroszország Ukrajna elleni háborújának tudhatók be, ám a jövőben a klímaváltozás is hatással lehet az emberek mozgására.
Az EU menekültügyi rendszerének súlyos hiányosságai akkor mutatkoztak meg először, mikor 2015-ben több mint egymillió menedékkérő és bevándorló érkezett. 2020 szeptemberében az Európai Bizottság bemutatta a menekültügyi és migrációs paktumot, a Parlament pedig egy igazságosabb, hatékonyabb európai menekültpolitika létrehozására irányuló javaslatokon dolgozik. 2023 áprilisában a Parlament jóváhagyta a reformra vonatkozó álláspontját, és készen áll a Tanáccsal való tárgyalások megkezdésére.
Cikkünkben az összes fontos adat megtalálható az európai migrációval kapcsolatosan, hogy kik a bevándorlók, mit tesz az EU azért, hogy szembenézzen a helyzettel, és ez milyen pénzügyi következményekkel jár.
Tudjon meg többet arról, hogy az EU hogyan kezeli a migrációt.
Ki számít menekültnek, ki menedékkérőnek?
Menedékkérő az a személy, aki menedékjog iránti hivatalos kérelmet nyújtott be egy másik országban, mert attól tart, hogy élete hazájában veszélyben forog.
Jelenleg a harmadik országbeli állampolgároknak abban az uniós tagállamban kell védelemért folyamodniuk, ahol először beléptek az Unió területére. A kérelem benyújtásával menedékkérőkké válnak. Akkor kapják meg a menekültstátuszt vagy a nemzetközi védelem más formáját, ha a nemzeti hatóságok kedvező döntést hoznak.
Menekült az a személy, akit faji vagy vallási okok, nemzeti hovatartozása, politikai meggyőződése vagy egy adott társadalmi csoportba való tartozása miatti üldöztetéstől való megalapozott félelméből kifolyólag fogadó országában menekültként fogadtak el és ismertek el. Az EU-ban a kvalifikácós irányelv határozza meg a nemzetközi védelem megadására vonatkozóan iránymutatásokat.
A Parlament 2022 márciusában támogatta az ideiglenes védelemről szóló 2001-es irányelv aktiválását, melyre hatályba lépése óta most került sor először, mégpedig az ukrajnai háború elől menekülők azonnali védelmének biztosítása érdekében.
A migráció lehetséges okairól szóló cikkünket ide kattintva olvashatja el.
Menedékkérelmek és határozatok az EU-ban
2022-ben közel 1 millió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban, ami 52,1%-kal több, mint 2021-ben, és ez a legmagasabb szám 2016 óta. A 2015-2016-os migrációs válság tetőpontján a kérelmezők száma elérte az 1 221 690-et.
Az EU-ban 2022-ben 881 220 volt azok száma, akik első alkalommal adtak be menedékkérelmet, ami 64%-os növekedést jelent az előző évhez képest (537 355). Az első alkalommal nemzetközi védelmet kérő személy az, aki először nyújtott be menedékjog iránti kérelmet egy adott uniós országban. Ez nem tartalmazza az adott országba ismét jelentkezőket.
2022-ben Írországban (+421,8%), Horvátországban (+367,9%) és Ausztriában (+181,4%) nőtt a legnagyobb arányban az első alkalommal jelentkezők száma. A legtöbb első alkalommal kérelmezőt 2022-ben Németország regisztrálta, ahol az EU-ban először benyújtott menedékkérők 24,7%-át regisztrálták. Ezt követte Franciaország (15,6%), Spanyolország (13,2%) és Ausztria (12,1%). A legkevesebb első alkalommal menedékkérők száma Magyarországon (45 kérelmező), Szlovákiában (500) és Lettországban (545) fordult elő.
A legtöbb menedékkérelmet a szírek, afgánok, venezuelaiak és törökök nyújtották be – ezek együttesen az első menedékkérők közel 40%-át teték ki. Az első alkalommal Szíriából érkező menedékkérők száma a 2021-es, alig 100 000-ről 131 970-re nőtt. A venezuelai és törökországi kérelmezők egyenként csaknem 6%-ot képviseltek, 50 050 (5,7 %), illetve 49 720 (5,6 %) kérelemmel.
Az uniós országok összesen 384 245 kérelmet hagytak jóvá 2022-ben, ami 40%-os növekedés 2021-hez képest. Mintegy 44%-uk kapott menekültstátuszt, 31%-uk kiegészítő védelmet és 25%-uk humanitárius védelmet.
Az ukrajnai háború hatására ismét bevándorlók özönlenek Európába
Az Ukrajna elleni orosz támadás következtében emberek ezrei kényszerültek otthonuk elhagyására. A háború kezdete óta az ENSZ szerint 20 milliónál is többen lépték át a határt Ukrajnából.
Az ukránokat kezdetben a környező országok, elsősorban Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Moldova fogadta.
2022. március 4. óta az orosz invázió elől menekülő ukránok ideiglenes védelmet kaptak, miután az EU aktiválta az ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Ez egy kiivételes intézkedés olyan, az EU-n kívüli országokból lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása vagy közelgő tömeges beáramlása esetén, akik nem tudnak visszatérni származási országukba.
Szabálytalan határátlépések és Európába tartó bevándorlók halálozása
2015-ben és 2016-ban, a migrációs válság tetőpontján több mint 2,3 millió szabálytalan átkelést észleltek. Az illegális átkelők száma összesen 300 ezer volt, ami 2016 óta a legmagasabb érték. Az összes illegális bevándorlási útvonalon nőtt az észlelt átkelések száma.
A közép-mediterrán átkelő továbbra is a leghalálosabb az Európába tartó négy migrációs útvonal közül, 2022-ben mintegy 1400 ember halt meg vagy tűnt el itt.
EU-s támogatás a bevándorlás kezelésére
A migráció évek óta uniós prioritás. Számos intézkedést hoztak a bevándorlási hullám kezelésére és a menekültügyi rendszer javítására.
A menedékkérők 2015. évi megnövekedett beáramlása nyomán az EU jelentősen növelte a migrációs, menekültügyi és integrációs politikák finanszírozását. Az EU 2021–2017 közötti, hosszútávú költségvetésében 22,7 milliárd euró fordítanak a bevándorlás kezelésére és a határigazgatásra, szemben a 2014–2020 közötti bevándorlási- és menekültügyi 10 milliárd euróval.
Menekültek a világ körül
Az üldöztetés, a konfliktus és az erőszak elől menekülő emberek száma világszerte elérte a 108,4 milliót. A gyermekek a világ menekültjeinek mintegy 40%-át teszik ki.
A legtöbb menekültet befogadó ország Törökország, Irán, Kolumbia, Németország és Pakisztán. A világ menekült lakosságának 76%-a alacsony és közepes jövedelmű országokban él.
A migráció lehetséges okairól ide kattintva olvashat többet.
