Az üvegházhatású gázok csökkentése az EU-ban: nemzeti célkitűzések 2030-ra

A közös kötelezettségvállalási rendelet nemzeti célkitűzéseket határoz meg az üvegházhatású gázok csökkentésére, hogy az EU elérje a klímasemlegességi célokat 2050-re.

Egy metálkék elektromos autót töltenek fel Münchenben, Dél-Németországban 2021. szeptember 9-én.
Az Unió területén 2030-ra 40%-kal akarják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest.

A klímaváltozás elleni küzdelem érdekében az EU ambiciózus célokat tűzött ki az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az EU 2050-re klímasemlegességet szeretne. Ezt, valamint a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentési célt az európai klímaváltozási törvény tartalmazza. Az EU különféle kezdeményezéseket indított e célok elérése érdekében. Ezek egyike a közös kötelezettségvállalási rendelet, amelyet az „Irány az 55%!” jogalkotási csomag részeként aktualizálnak.

Miért fontos a közös kötelezettségvállalási rendelet?

 

A közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező érvényű célokat határoz meg az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről minden tagállamban a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatokban, mint például a közlekedés, a mezőgazdaság, az épületek és a hulladékgazdálkodás. Ezek az ágazatok adják az EU üvegházhatású gázkibocssátásának nagy részét (az EU teljes kibocsátásának körülbelül 60%-át).

Ahhoz, hogy ezeket a vállalásokat tagállami szinten be tudja tartatni, a közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határoz meg a tagállamok számára a 2021–2030-as időszakra.

A Parlament 2023. március 14-én megszavazta, hogy 2030-ra 30%-ról 40%-ra emelkedjen az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének célértéke a 2005-ös szinthez képest.

A javasolt nemzeti kibocsátási küszöbök

 
Most először minden tagállam köteles 10 és 50% között csökkenteni a kibocsátását. A nemzeti célok az egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termékétől és költséghatékonyságától függően változnak. Ezenkívül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ne lépjék túl az éves károsanyag-kibocsátásukat.

Tagállam

Korábbi 2030-as cél 2005-höz képest

Új 2030-as cél 2005-höz képest (a Bizottság javaslata)

Luxemburg

-40%

-50%

Svédország

-40%

-50%

Dánia

-39%

-50%

Finnország

-39%

-50%

Németország

-38%

-50%

Franciaország

-37%

-47.5%

Holandia

-36%

-48%

Ausztria

-36%

-48%

Belgium

-35%

-47%

Olaszország

-33%

-43.7%

Írország

-30%

-42%

Spanyolroszág

-26%

-37.7%

Ciprus

-24%

-32%

Málta

-19%

-19%

Portugália

-17%

-28.7%

Görögország

-16%

-22.7%

Szlovénia

-15%

-27%

Csehország

-14%

-26%

Észtország

-13%

-24%

Szlovákia

-12%

-22.7%

Litvánia

-9%

-21%

Lengyelország

-7%

-17.7%

Horvátország

-7%

-16.7%

Magyarország

-7%

-18.7%

Lettország

-6%

-17%

Románia

-2%

-12.7%

Bulgária

0%

-10%

 Forrás: A Bizottság javaslata az (EU) 2018/842 rendelet frissítésére

A tagállamok korlátozott rugalmassággal rendelkeznek a korábbi évekből megtakarítható kibocsátások mennyiségét illetően, akárcsak a következő évekből kölcsönkérhető mennyiséget, illetve azt illetően, hogy mennyi kibocsátási egységgel kereskedhetnek más uniós országokkal.

A Parlament kérésére az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a tagállamok hozzáférhető formában közzéteszik az erőfeszítések megosztásáról szóló rendelet szerinti nemzeti intézkedésekkel kapcsolatos információkat.

A rendeletet a Tanácsnak hivatalosan jóvá kell hagynia, mielőtt hatályba lép.

Egyéb kezdeményezések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére


Léteznek további intézkedések is, amelyek segítik az EU-t a klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítésében:


Infografikánk az EU 2020-ra kitűzött éghajlatváltozási céljainak eléréséről.