Mit tehet az EU az uniós értékek megsértése esetén? (infografika)
Az EU-nak vannak eszközei az értékei és költségvetése védelmére, ha fennáll a veszélye annak, hogy valamelyik tagállam megsérti azokat. Tudja meg, hogyan működnek ezek a mechanizmusok!
Az Európai Unió olyan közös értékeken alapul, amelyek összekötik az országokat és az embereket. Ezeket az értékeket az Európai Unióról szóló szerződés legelején, a 2. cikkben rögzítik. Ide tartozik az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása.
Ha egy tagállam megsérti az uniós értékeket, az uniós szintű reakciót indokol.
Mi a jogállamiság?
A jogállamiság az egyik uniós érték, és a demokratikus államok kulcsfontosságú alapelve, mivel segíti többek között a méltányosságot és az átláthatóságot.
A jogállamiság szerint a tagállamok kormányait törvény kötelezi arra, hogy ne hozzanak önkényes döntéseket, és hogy az állampolgároknak mindig megvan a lehetősége, hogy azokat független bíróságokon támadhatják meg.
Magában foglalja a korrupció elleni küzdelem fontosságát is, amely igazságtalanul kedvez egyeseknek, vagy egy szűk rétegnek mások kárára. Emellett védi a média szabadságát, biztosítva, hogy az emberek megfelelő tájékoztatást kapnak a kormányzati intézkedésekről.
Az elmúlt években az Európai Parlament megkongatta a vészharangot a jogállamiság helyzetének romlása miatt egyes tagállamokban, például Magyarországon. A képviselők lépéseket tettek, és ismételten felszólították a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék meg az EU értékeit és költségvetését.
A 7. cikk szerinti eljárás
Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárást az Amszterdami Szerződés vezette be 1997-ben. A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fenn áll az EU-s értékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja. A Tanácsnak négyötödös többséggel kell döntést hoznia, miután kézhez kapta a Parlament kétharmados (a képviselők abszolút többségét is kitevő) többséggel elfogadott beleegyezését.
A 7. cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van. A 7. cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.
Az uniós költségvetés védelmét szolgáló szabályok
2020-ban az EP-képviselők elfogadtak egy rendeletet, amely megvédi az uniós forrásokat attól, hogy a tagállamok visszaéljenek vele – ez az úgynevezett jogállamiság feltételrendszere. A Parlament azt szorgalmazta, hogy ne csak akkor alkalmazzák, ha az uniós forrásokkal közvetlenül visszaélnek, például korrupció vagy csalás esetén, hanem akkor is, ha az alapvető értékek rendszeres megsértése veszélyeztetheti az uniós források kezelését.
Ez azt jelenti, hogy a jogállamiság és egyéb értékek tiszteletben tartása feltétele annak, hogy a tagállamok uniós forrásokhoz jussanak, hiszen olyan országoktól lehet pénzt visszatartani, amelyekben a jogállamiság megállapított megsértése veszélyezteti az uniós források kezelését.
Egyéb intézkedések
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam megsérti az uniós jogot, ami azt jelenti, hogy nem alkalmazza az uniós szinten elfogadott szabályokat, kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Bíróság előtt, amely pénzügyi szankciókat vonhat maga után az ország ellen.
A Parlament kiemelt figyelemet fordít a tagállamok jogállami helyzetére, olyan jelentéseket készít, amelyek rávilágítanak a problémákra és cselekvésre szólítanak, köztük a 2020-as és 2021-es alapvető jogokról szóló jelentés is.
2020 óta az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentést tesz közzé, amely valamennyi tagállamban figyelemmel kíséri a jogállamisággal kapcsolatos pozitív és negatív fejleményeket.
A Parlament lépései a jogállamiság magyarországi helyzete miatt
Az Európai Parlament aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány ismételten és szisztematikusan igyekszik aláásni az EU alapértékeit.
A 2024 januárjában megszavazott állásfoglalásban a képviselők aggodalmukat fejezték ki a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzete miatt. A szavazás azonnali válasz volt a magyar Parlament nemrégiben elfogadott „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvényére, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök legutóbbi intézkedésére, amely az EU hosszú távú költségvetésének felülvizsgálatával kapcsolatos kulcsfontosságú döntést blokkolja, beleértve az uniós segélyeket is.
A Parlament sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Tanács nem alkalmazta a 7. cikk szerinti eljárást, valamint a Bizottság azon döntése miatt, hogy 10,2 milliárd euróig felszabadítja a korábban befagyasztott pénzeszközöket, annak ellenére, hogy Magyarország nem teljesítette a bírói függetlenségre vonatkozó szükséges reformokat.
A képviselők 2018-ban indították el először a 7. cikk szerinti eljárást, amikor arra kérték a Tanácsot, hogy állapítsa meg, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit.
Számos aggályt fogalmaztak meg az ország intézményeinek működésével kapcsolatban, ideértve a választási rendszerrel, az igazságszolgáltatás függetlenségével és az állampolgárok jogainak és szabadságainak tiszteletben tartásával kapcsolatos problémákat.
Az uniós költségvetés és az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság 2022. szeptember 18-án javasolta a 7,5 milliárd eurós uniós támogatás magyarországi kifizetésének felfüggesztését a jogállamisági aggályok miatt. A Parlamentben a témát vezető EP-képviselők üdvözölték a javaslatot, és a következő lépések megtételére szólították a Tanácsot és a tagállamokat.
A Parlament 2023. június 1-jén, a 2024 júliusában kezdődő, soron következő magyar EU-elnökségre tekintettel ismét bírálta a magyarországi fejleményeket. A képviselők kiemelték a rendeleti határozatot, az LMBTIQ+ jogai és a tanárok elleni támadásokat, valamint a rendszerszintű korrupciót. Elítélték a magyar kormány EU-ellenes kampányait, megkérdőjelezve Magyarország alkalmasságát az elnöki posztra. Megismételték az uniós forrásokkal való visszaélés miatti aggodalmaikat is.
Aggodalmak Lengyelország miatt
2023. júliusában a képviselők állásfoglalást fogadtak el uniós értékek lengyelországi helyzete miatt. Az állásfoglalás a lengyel választási szabályok közelmúltbeli felülvizsgálatára összpontosított, valamint az új közigazgatási testületre, amelynek jogköre a magánszemélyek közhivataloktól való eltiltása. Ez a kritikusok szerint ellenzéki személyeket céloz meg. Emellett kitért a bírói függetlenséggel kapcsolatos további aggályokra is.
Ezt a cikket először 2018-ban tették közzé, és többször frissítették, az utolsó frissítés 2023 szeptemberében volt.