Dömpingellenes politikával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen
Összefoglaló a dömpingellenes intézkedések legfontosabb tudnivalóiról: honnan érkeznek, milyen kárt okoznak, és mit tehet az EU a dömpingáru ellen?
A dömpingellenes szabályozás az EU egyik eszköze a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat, és azt, hogyan védik ezek az intézkedések az európai munkahelyeket és cégeket.
Miért vet be az EU dömpingellenes intézkedéseket?
Az EU támogatja a szabadkereskedelmet, amely munkahelyeket teremt és hozzájárul a jóléthez. Ugyanakkor a piaci versenyt veszélybe sodorja, ha egy terméket sokkal alacsonyabb áron kezdenek értékesíteni például az előállítás túlzott állami támogatása vagy a túltermelés miatt.
Emiatt más országok termékei versenyhátrányba kerülnek, és kénytelenek leépíteni a munkaerőt, vagy bezárni az üzletet. A cégek és munkavállalók érdekében tehát az EU kénytelen fellépni a dömping és a méltánytalan állami támogatások ellen.
Mit tehet az EU a dömping és a támogatott termékek ellen?
Az EU megbírságolhatja azokat az Unión kívüli országokat, amelyek dömpinggel árasztják el Európát. A bírságokat dömpingellenes vámok és illetékek formájában vetheti ki.
Természetesen az intézkedéseknek meg kell felelniük a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak.
Mi a WTO szerepe?
A WTO egy 164 tagból álló nemzetközi szervezet, amely a globális kereskedelmet szabályozza. A WTO-n belül az EU egészét a Bizottság képviseli.
A szervezetben közösen lefektetett szabályokat követve a tagok hamarabb rendezhetik a nézeteltéréseiket, például dömping esetén is.
Hogyan néz ki a dömpingellenes vámok kivetése?
Ahhoz, hogy az EU elkezdjen kivizsgálni egy helyzetet, a helyi gyártóknak és termelőknek kell panaszt tenniük. A WTO szabályai szerint az EU-nak bizonyítania kell, hogy az uniós iparnak árt az adott termék állami támogatása, vagy a mesterségesen alacsony dömpingár.
Mi alapján számolják ki a dömpingellenes vámot?
A dömpingellenes vámok meghatározása egy bonyolult folyamat, de például figyelembe kell venni az export és a származási ország ára közti különbséget.
Milyen gyakran vet ki az EU dömpingellenes vámot?
Az EU ritkábban vet be piacvédelmi intézkedéseket, mint más joghatóságok: az uniós behozatal mindössze 0,2 %-a érintett. Ugyanakkor a dömping és a támogatott termékek elleni védelem több uniós ipar esetében elengedhetetlennek bizonyult.
Mely országokból érkezik a legtöbb dömping?
Az uniós antidömping vámok legfőbb célpontja Kína. 2016 októberében több mint 50 kínai termékre, például napelemekre, biciklikre, alumíniumra, cementre, kerámiákra, üvegre és acélra vetett ki védelmi vámokat az EU.
Hogyan javít a szabályozáson az EU?
2017 novemberében az EP-képviselők megszavazták, hogy az EU keményebben lépjen fel a dömpingelt áruk ellen.
Eszerint többek közt figyelembe kell venni azt is, milyen hatással van a dömpingre, ha az exportáló ország nem tartja be a szociális, munkavédelmi és környezetvédelmi szabályokat. Ezt az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia, az uniós cégek pedig a Bizottság jelentésére hivatkozva könnyebben tehetnek majd panaszt.
Az EP-képviselők 2018 májusában azt is jóváhagyták, hogy az EU magasabb vámokat vethessen ki a dömpigelt és támogatott import ellen.
A szabályozás a magasabb dömpingellenes vámok mellett lehetővé teszi, hogy jelentősen lerövidüljön a dömpingellenes vizsgálatok időtartama, amelybe bevonják a szakszervezeteket is, a kis- és középvállalkozásoknak pedig külön segítséget adnak panasz benyújtásához.
Mindkét szabályozás a Tanács jóváhagyása után lép majd életbe.
1 858 257 millió €
értékben érkezett import 2017-ben az EU-ba
