Az antibiotikumrezisztencia egyre komolyabb probléma Európában

Évente 25 ezer ember hal meg úgynevezett szuperbaktériumok okozta megbetegedésben Európában. Az ilyen, antibiotikumoknak különösen ellenálló kórokozók száma pedig egyre nő.

Az antimikrobiális rezisztencia egyre növekvő globális kérdés, ami az orvosok félelmei szerint 2050-ig több emberrel végezhet, mint a rák

Világszerte évente 700 ezer ember, ebből 25 ezer EU-s állampolgár hal meg antimikrobiális rezisztencia (AMR), azaz antibiotikumoknak és más gyógyszereknek ellenálló baktériumok, paraziták, vírusok és gombák okozta megbetegedések miatt. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak meg ilyen szuperkórokozók miatt, mint rákban.

Mik azok az antimikrobiális szerek?

  • Az antibiotikumok mellett ide tartozik minden olyan mesterséges vagy természetes eredetű szer, amellyel kiirtják vagy megakadályozzák a vírusok, gombák, vagy más mikróbák növekedését.

Mi okozza az antibiotikumrezisztenciát?

Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túlhasználata miatt, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával.

Hosszú távon antibiotikumrezisztencia kialakulásához vezethet például, ha vírusos megbetegedést antibiotikummal kezelnek, ha a fel nem használt gyógyszerekből származó hulladékot helytelenül kezelik és így a hatóanyag bekerül a talajvízbe, vagy ha az állattartás területén feleslegesen, megelőzésként alkalmaznak antibiotikumos kezelést. Utóbbi esetében a rezisztens kórokozó nem csak az állatokkal való közvetlen érintkezés során kerülhet át az emberre, de a táplálékláncon keresztül is.

Az EU 1999 óta 1,3 milliárd eurót fektetett az antimikrobiális rezisztencia kutatásába, de az egyre több ellenálló kórokozó miatt az EP-képviselők további lépéseket sürgetnek.

Mit tehet az EP?

Az antimikrobiális rezisztencia elleni uniós fellépésre válaszul Karin Kadenbach (szocialista, osztrák) saját kezdeményezésű jelentését szeptember 12-én fogadta el a Parlament plenáris ülése. Ebben az EP-képviselők:

  • Hangsúlyozzák, hogy itt is az „Egy Föld egy egészségügy” megközelítésnek kell érvényesülnie, hiszen az emberi és állati egészségügy valamint a környezet szorosan kapcsolódnak egymáshoz, a kórokozók állatról emberre, emberről állatra vándorolhatnak.
  • Kiemelik az antimikrobiális szerek helyes és körültekintő használatának fontosságát, felszólítanak az embereknek és az állatoknak adott antibiotikumok kereskedelmének szigorítására, valamint az illegális kereskedelem visszaszorítására.
  • Új szerek kifejlesztését kérik, mivel az antimikrobiális szerek fejlesztése és kutatása jelentősen lelassult az elmúlt húsz évben.
  • Olcsóbban, széles körben elérhetővé tennék az olyan gyors diagnózisteszteket, amellyel már egy háziorvosi rendelés alatt is megállapítható, hogy bakteriális vagy vírusos fertőzéssel állnak szemben.
  • Tájékoztató kampányokat javasolnak, amelyben egyrészt a megelőzésre és a higiéniára hívnák fel a figyelmet, másrészt tudatosítanák a túlzott gyógyszerszedés és az öngyógyítás kockázatait.

44%-a

az európaiaknak nem tudja, hogy az antibiotikum hatástalan a megfázás ellen

Állatorvosi gyógyszerek

Az egészségügyi szakbizottság nemrég elfogadta azt az előzetes megállapodást a Tanáccsal, amely az állattenyésztésben használatos antibiotikumokra vonatkozik.

Ezentúl korlátozzák az állattenyésztésben megelőzésre, vagy csoportosan beadott antibiotikumok használatát, az importált élelmiszereknek pedig ebből a szempontból is meg kell felelniük az uniós előírásoknak.

Mik a következő lépések?

A Parlament várhatóan az októberi második plenáris ülésen szavaz a jelentésről.

Az EU közegészségügy területén végzett munkájáról ide kattintva olvashat többet.