Az EU intézkedései a klímaváltozás megfékezésére
Hogyan lép fel az EU és az Európai Parlament a klímaváltozás ellen? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Tartalomjegyzék
- A globális felmelegedés enyhítése
- Miért fontos az EU klímaváltozásra adott válasza?
- Európai zöld megállapodás: 0 kibocsátást 2050-re
- A károsanyag-kibocsátás csökkentése az EU klímapolitikájával
- A megújuló energiák és az energiahatékonyság növelése
- Fenntartható és körforgásos gazdaság létrehozása 2050-re
- A klímaváltozás elleni küzdelem a biológiai sokféleség megőrzésével
A globális felmelegedés enyhítése
Az átlaghőmérséklet az ipari forradalom óta emelkedik, a 2013–2022 közötti időszak az eddig mért legmelegebb évtized volt.
A Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint a 2023-as volt az eddigi legmelegebb év. A változást pedig javarészt az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése és az emberi tevékenységek okozzák.
Bolygónkon az átlaghőmérséklet 2023-ban 1,48ºC-kal volt magasabb, mint a 19. század végén. A szakértők szerint az iparosodás előtti időkhöz viszonyított 2°C-os hőmérséklet-növekedés az a határérték, amely felett sokkal magasabb a kockázata, hogy a Földön veszélyes és potenciálisan katasztrofális környezeti változások történnek.
Ezért a világ vezetői egyetértenek abban, hogy a legfőbb cél a 2°C-os hőmérséklet-növekedés elkerülése.
Miért fontos az EU klímaváltozásra adott válasza?
A klímaváltozás hatása Európára
A klímaváltozás már most is különbözőképpen ugyan, de hatással van az európai régiókra. A biológiai sokféleség csökkenéséhez, erdőtüzekhez, a terméshozamok csökkenéséhez és magasabb hőmérsékletekhez vezethet. Az emberek egészségére is hatással lehet.
Az EU nagy kibocsátó
2021-ben az EU volt a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon Kína és az Egyesült Államok után. Az EU részesedése a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásában az 1990-es 15,2%-ról 2021-re 7,3%-ra esett vissza.
Klímaváltozás Európában: statisztikák és trendek
Az EU elkötelezett a nemzetközi klímatárgyalások során
Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.
A párizsi megállapodás értelmében az EU 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2021-ben a célt 2030-ra legalább 55%-os csökkentésre, 2050-re pedig a klímasemlegességre módosították.
Infografika: a klímatárgyalások története
Az EU erőfeszítései megtérülnek
Az EU vezetői ezért már 2008-ban elkötelezték magukat amellett, hogy az 1990-es szinthez képest 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ra. 2019-re a kibocsátás 24%-kal csökkent, 2020-ra pedig 31%-kal, részben a Covid19 világjárvány miatt. 2021-ben új célokat tűztek ki.
Infografikánk az EU 2020-as klímapolitikai céljai felé tett előrehaladásáról
Európai zöld megállapodás: 0 kibocsátást 2050-re
2021. június 24-én a Parlament elfogadta az új klímarendeletet, amely a jelenlegi 2030-as kibocsátáscsökkentési célkitűzést 40% -ról 55% -ra emeli, és a 2050-re vonatkozó klimasemlegességi célt jogilag kötelező érvényűvé teszi.
A nulla nettó kibocsátás célját a klímatörvényben rögzítették. Az európai zöld megállapodás célja, hogy Európa 2050-re klímasemleges kontinenssé váljon. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályok 2021-től jogilag kötelező érvényűek minden EU-tagország számára.
A 2023-ban elfogadott Irány az 55%! csomag lehetővé teszi Európa számára, hogy elérje a zöld megállapodás céljait. Ez magában foglalja a kibocsátáscsökkentésről és az energiáról szóló jogszabályok felülvizsgálatát.
Az EU azon is dolgozik, hogy 2050-re megvalósítsa a körkörös gazdaságot, fenntartható élelmiszerrendszert hozzon létre, valamint megvédje a biológiai sokféleséget és a beporzókat.
Az Európai Bizottság ismertette részletes javaslatát a zöld megállapodás finanszírozásáról is. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben.
A Méltányos átállást Támogató Alap keretében várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósít az Unió. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.
További részletek a zöld megállapodásról.
A károsanyag-kibocsátás csökkentése az EU klímapolitikájával
Erőművek és ipar
Az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez az Unió létrehozta a kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS). A többi szektorra vonatkozóan pedig kötelező nemzeti kibocsátási küszöböket határozott meg a tagállamok számára (figyelembe véve a GDP-t). Emellett az EU az erdők szén-dioxidot semlegesítő képességét is használja a klímaváltozás elleni harcban.
A zöld megállapodás ambiciózusabb céljaihoz való igazítása érdekében az ETS rendszert úgy frissítették, hogy 2030-ra 62%-kal csökkentsék az ipar kibocsátását. A felülvizsgált kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS II) 2027-től olyan szennyező ágazatokat tartalmaz, mint az épületek és a közúti közlekedés, és a tengeri szállítás.
Építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás
A kibocsátáskereskedelmi rendszerben nem szereplő ágazatok, mint például az építőipar, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás, szintén csökkenteni fogják kibocsátásukat, méghozzá a tagállamok közötti erőfeszítések megosztásával. Hogy lépést tartsanak az Irány az 55%! csomaggal ezekre az ágazatokra vonatkozó csökkentési célokat 2030-ra 29%-ról 40%-ra emelik.
Közlekedés
Ami a közúti közlekedést illeti, 2022 júniusában az Európai Parlament támogatta azt a javaslatot, ami az új személygépkocsik és kisteherautók zéró szén-dioxid kibocsátásának eléréséről szól az EU-ban 2035-re.
2022 júniusában a Parlament megszavazta a légi közlekedés kibocsátáskereskedelmi rendszerének felülvizsgálatát is, hogy az Európai Gazdasági Térségből induló összes járatot is bevonják a rendszerbe. 2023 áprilisában a Parlament elfogadta a felülvizsgált javaslatot, amely 2026-ig fokozatosan megszünteti az ingyenes légi közlekedési kibocsátási egységeket, és segíti a fenntartható repülési üzemanyagok használatát.
Az EU kibocsátást csökkentő konkrét intézkedéseiről ide kattintva lehet többet olvasni.
Erdőirtás és földhasználat
Az EU szeretné felhasználni az erdők szén-dioxid elnyelő képességét is az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. 2023 tavaszán a képviselők az erdőirtásra és a földhasználat megváltoztatására (LULUCF) vonatkozó szabályok frissítése mellett szavaztak. Az új szabályok célja, hogy 2030-ra 15%-kal növeljék az üvegházhatást okozó gázok földjek és erdők általi nettó eltávolítását az EU-ban.
Import a kevésbé ambiciózus klímacélokkal rendelkező országokból
A Parlament 2023 áprilisában fogadta el a szén-dioxid-kibocsátási határok kiigazítására vonatkozó szabályokat. Ez szén-dioxid-díjat vet ki az EU-n kívüli, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakból származó importra, hogy így megakadályozza az áttelepülést a kevésbé ambiciózus éghajlati célokkal rendelkező országokba.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az EU céljai és politikái
A megújuló energiák és az energiahatékonyság növelése
Az energia az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb forrása az EU-ban. Az energiahatékonyság javítása és a tisztább energia előállítása segít elérni az EU klímapolitikai céljait és csökkenti az importtól való függőséget.
2023 szeptemberében a Parlament megállapodott a megújuló energiaforrások fellendítéséről. A megújulók aránya az EU végső energiafogyasztásában 2030-ra 42,5%-ra kell emelkedjen, míg az egyes országoknak 45%-ra kell törekedniük.
Ezen túlmenően az EU új, a Parlament által 2023 júliusában támogatott célokkal kívánja javítani az energiahatékonyságot: uniós szinten legalább 11,7%-kal csökken az energiafogyasztás 2030-ig (a 2030-as energiafogyasztás 2020-as előrejelzéséhez képest).
Fenntartható és körforgásos gazdaság létrehozása 2050-re
A zöld megállapodás értelmében a szén-dioxid-semleges EU-ra való átállás 2050-ig a termékek teljes életciklusának újragondolását jelenti: a fenntartható fogyasztás és a körforgásos gazdaság támogatása ez, mely az erőforrás-felhasználás, a hulladékok és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez kell vezessen.
Az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve lépéseket tartalmaz a következőkkel kapcsolatban:
- csomagolás és műanyag
- fenntartható textíliák
- elektronika
- építés és épületek
- akkumulátorok és járművek
- kritikus fontosságú nyersanyagok
- áruk javítása és újrafelhasználása
Bővebben arról, mit tesz az EU a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében.
A klímaváltozás elleni küzdelem a biológiai sokféleség megőrzésével
A természetes ökoszisztémák helyreállítása és a biológiai sokféleség megőrzése fontos a klímaváltozás mérséklése, a természet szén-dioxid-tároló kapacitás növelése és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása szempontjából is.
Az erdők alapvető fontosságúak a szén-dioxid-kibocsátás elnyelésében és ellensúlyozásában. 2023 áprilisában a Parlament új szabályokat fogadott el annak biztosítására, hogy az EU-ba importált áruk sehol a világon ne járuljanak hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdők pusztulásához.
Bővebben arról, hogyan őrzi meg az EU a biológiai sokféleséget.
2024 februárjában az EP-képviselők támogatták az új törvényt, amely minden uniós országot kötelez a természetes élőhelyek helyreállítására.
