Nemek közötti egyenlőség: az Európai Unió küzdelme a nők jogaiért
Áttekintés a nemek közötti egyenlőségért és a nők jogainak védelmében hozott legújabb uniós jogszabályokról és az Európai Parlament által szorgalmazott további lépésekről
Tartalomjegyzék
- A nők ellen – akár az online térben – elkövetett erőszakkal szembeni szabályozás
- Egyenlő munkáért egyenlő bér: átláthatósággal a bérszakadék felszámolásáért
- Az üvegplafon áttörése: több női vezetőt a vállalatok élére
- Munka és magánélet egyensúlya: rugalmasabb munkafeltételek a szülők számára
- A nemek közötti egyenlőség ügyének folyamatos napirenden tartása
Munkahelyi egyenlőtlenségek. A karrier és a családi kötelezettségek összeegyeztetése. Internetes zaklatás. A nők Európa-szerte egyenlőtlenségekkel szembesülnek a mindennapokban.
A nemek közötti egyenlőséget már a kezdetektől alapértékének tekinti az Európai Unió. Az Európai Parlament segít a lefektetett alapelveket konkrét lépésekre váltani.
Az elmúlt években társjogalkotóként több szabály létrejöttében is nagy szerepe volt: arra törekedett, hogy átláthatóbb legyen a bérezés, fokozottabb legyen a védelem az erőszakkal szemben, nagyobb egyensúlyba kerüljön a munka és a magánélet, illetve nagyobb arányban képviseltethessék magukat a nők a vezetői pozíciókban és a döntéshozatalban.
Ha a nők jogainak előmozdításáról van szó, a jogalkotáson kívül a Parlament azt is fontos feladatának tartja, hogy nyomást gyakoroljon a tagállamokra. Teszi ezt azáltal, hogy figyelemmel kíséri a haladást, és adott esetben konkrét lépéseket sürget.
Az alábbiakban áttekintést adunk a nemek közötti egyenlőséget szolgáló uniós jogszabályokról és azokról a területekről, amelyeken az Európai Parlament többet vár el az uniós tagállamoktól és intézményektől.
Az EU főbb lépései a nemek közötti egyenlőségért
- A bérek nagyobb átláthatóságát biztosító szabályok
- Uniós jogszabály a nőkkel szembeni erőszak visszaszorításáért
- A szülői szabadsághoz való jogok erősítése
- A női vezetők arányának javítása
A nők ellen – akár az online térben – elkövetett erőszakkal szembeni szabályozás
Az EU-ban minden harmadik 15 évnél idősebb nő szembesült már nemi alapú erőszakkal.
2024-ben az Európai Parlament jóváhagyta az első olyan uniós szintű szabályrendszert, amely a nőkkel szembeni erőszak visszaszorítását szolgálja. A szabályok arra kötelezik az uniós tagállamokat, hogy saját jogrendjükön belül erőteljesebben juttassák érvényre a női nemi szervek megcsonkításának és a kényszerházasságnak a tilalmát, valamint az online erőszak elleni fellépést. Lépéseket kell tenniük a szexuális kényszerítés megelőzésére is, akár figyelemfelhívó kampányok formájában.
Az is elvárás a tagállamokkal szemben, hogy tekintsék elsődlegesnek az áldozatok biztonságát és jóllétét, és gondoskodjanak fokozott támogatásukról például menedékhelyek vagy más védett átmeneti szállások biztosításával.
Egyre súlyosabb gondot jelent a nőkkel és a lányokkal szemben online elkövetett erőszak. Ez egyaránt magában foglalja az internetes zaklatást, az intim vagy manipulált anyagok beleegyezés nélküli megosztását és az erőszakra vagy gyűlöletre való uszítást.
Több meglévő, illetve most készülő uniós jogszabály is foglalkozik ezzel a problémával. A nőkkel szembeni erőszak elleni új irányelv például arra kötelezi az uniós tagországokat, hogy lépjenek fel erőteljesebben az online erőszak ellen, és nyújtsanak több segítséget az áldozatoknak. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet értelmében az EU-ban működő online óriásplatformoknak el kell távolítaniuk felületeikről az illegális tartalmakat, például a nők elleni erőszakra felbujtó videókat és a beleegyezés nélkül megosztott intim felvételeket.
A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet továbbá kötelezővé teszi a deepfake technológiával előállított tartalmak ilyetén megjelölését, így enyhíti az ilyen manipulált felvételek vagy videók megosztásával járó kockázatokat.
Egyenlő munkáért egyenlő bér: átláthatósággal a bérszakadék felszámolásáért
Az EU-ban a nemek közötti bérszakadék, azaz a férfiak és a nők keresetbeli különbsége 2023-ban átlag 12%-os volt.
Ennek csökkentéséhez az Európai Parlament megszavazta azt az irányelvjavaslatot, amely bértábláik közzétételére kötelezi a nagyvállalatokat. Ha nyilvánosak a fizetések, akkor könnyebben össze lehet hasonlítani az azonos munkakörben dolgozó férfiak és nők díjazását, és feltárni az esetleges eltéréseket.
Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább 5%-os a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel együttműködésben – közös bérértékelést kell végezniük. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony szankciókkal, például pénzbírság kivetésével.
A munkahelyi diszkrimináció elkerülése érdekében az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. Az irányelv 2026 júniusában lép hatályba.
Az Európai Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy a férfiakénál alacsonyabb női nyugdíjak problémájának kezeléséhez is terjesszen elő jogszabályjavaslatot. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) szerint ugyanis 2024-ben 25%-os különbség mutatkozott az átlagnyugdíjakban
„Minden tagállam biztosítja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak.”
Az üvegplafon áttörése: több női vezetőt a vállalatok élére
2022-ben az Európai Parlament megszavazta azokat a szabályokat, amelyek a nemek arányos képviseletét hivatottak biztosítani a társasági vezetőtestületekben. 2026 júliusától ennek megfelelően a cégeknek gondoskodniuk kell munkaerő-felvételi eljárásaik teljes átláthatóságáról. A cél az, hogy nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeik legalább 40%-át, illetve az összes vezetői poszt legalább 33%-át a vezetőtestületekben alulreprezentált nem képviselői töltsék be.
A szabályok a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeire alkalmazandók. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozásokra nem vonatkoznak ezek a követelmények.
Munka és magánélet egyensúlya: rugalmasabb munkafeltételek a szülők számára
A munkahelyi és a családi kötelezettségek továbbra sem egyenlően oszlanak meg a nemek között. A nők gyakrabban kénytelenek részmunkaidőben dolgozni vagy megszakítani pályájukat, hogy el tudják látni a gondozással-ápolással járó otthoni teendőket.
Az uniós szabályozás erősíti a szülői szabadsághoz való jogokat, és arra ösztönzi az apákat, hogy ők is éljenek ezekkel.
Arra is lehetőséget biztosít, hogy a szülők rugalmas munkafeltételeket kérhessenek, például rugalmas vagy csökkentett munkaidőben dolgozhassanak.
A nemek munkahelyi egyenlőségét biztosító uniós jogszabályok:
- Foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések (egyenlő díjazás, szociális biztonság, munkafeltételek, zaklatás stb.)
- Az önfoglalkoztatásra vonatkozó szabályok
- Szülési, apasági és szülői szabadsághoz való jogok
A nemek közötti egyenlőség ügyének folyamatos napirenden tartása
Az Európai Parlament szerepe nem merül ki a jogalkotásban. Állandó nyomást gyakorol az uniós tagállamokra és intézményekre, hogy előrelépést érjen el.
A Parlamenten belül külön szakbizottság foglalkozik a nők jogaival és a nemek esélyegyenlőségével. A szakbizottság márciusban minden évben programokat szervez a nemzetközi nőnap alkalmából. A részletekért lásd a nőnapi rendezvényeket ismertető weboldalt.
Az Európai Parlament 2020 óta minden évben megrendezi a nemek közötti egyenlőség európai hetét. Ilyenkor valamennyi parlamenti szakbizottság figyelme a saját szakpolitikai területükön hozott intézkedések nőkre gyakorolt hatásaira összpontosul. További információkért lásd az eseménysorozatnak szentelt weboldalt.
A Parlament erőteljesebb fellépést sürget a nők elleni erőszakkal szemben
2025 novemberében a Parlament felkérte az Európai Bizottságot, hogy a 2026 és 2030 közötti időszakra kellőképpen nagyratörő nemi esélyegyenlőségi stratégiát dolgozzon ki. A képviselők azt kérték, hogy a nemi alapú erőszak minősüljön nemzetközi vetülettel rendelkező, különösen súlyos uniós bűncselekménynek.
Azt szeretnék elérni, hogy a készülő jogszabályjavaslatban a szexuális kényszerítés fogalma a beleegyezés hiányát vegye alapul.
Arra kérték az Európai Bizottságot, hogy a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről szóló 2024-es irányelv végrehajtásához adják meg a szükséges iránymutatást a tagállamok számára.
Az abortusz és a nők szexuális és reproduktív egészsége
A képviselők több alkalommal is sürgették, hogy az uniós tagországok kormányait tömörítő Tanács egészítse ki az EU Alapjogi Chartáját a szexuális és reproduktív egészség megőrzéséhez szükséges ellátáshoz, valamint a biztonságos és legális abortuszhoz való joggal.
Minden tagállamot felszólítottak, hogy az Egészségügyi Világszervezet 2022. évi iránymutatásaival összhangban teljes mértékben dekriminalizálják az abortuszt.
Nők a politikában
Az Európai Parlament többször is felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a politikában is ügyelni kell a nemek közötti egyenlőségre, valamennyi szinten előmozdítva a nők egyenlő részvételét a döntéshozatali folyamatokban.
A 2024-es júniusi európai parlamenti választásokon 38,5%-os volt a nők aránya a megválasztott képviselők között. Az 1979-es első közvetlen európai választások mindössze 15,9%-os arányához képest ez egyértelmű növekedést jelent.
2019-ben a képviselők felszólították az európai politikai pártokat, hogy nőket és férfiakat egyaránt jelöljenek az Európai Parlament irányító szerveinek tisztségeire.
Nők a digitális ágazatban és tudományos munkakörökben
A nők alulreprezentáltak az európai digitális ágazatban, mivel általában kevesebben folytatnak ilyen irányú tanulmányokat, vagy helyezkednek el ezen a területen. 2018-ban az európai parlamenti képviselők azt kérték az uniós tagállamoktól, hogy tegyenek lépéseket a nők teljes körű munkaerőpiaci bevonásáért, és az oktatásban és képzésben is mozdítsák elő részvételüket az információs és kommunikációs technológiák, a természettudományok, a mérnöki tudományok és a matematika területén.
Az adatok tanúsága szerint lassú, de egyenletes elmozdulás történt az elmúlt években ebben a tekintetben.
