Mit jelent a karbonsemlegesség, és hogyan érhető el 2050-ig?

Az EU az európai klímarendeletben vállalja, hogy a 2050-re eléri a karbonsemlegességet. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Fotó egy fenyvesről.
A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához elengedhetetlen, hogy elérjük a karbonsemlegességet

Az éghajlatváltozás már most is hatással van az egész világra, és Európában is egyre gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszály, a hőhullámok, a heves esőzések, az árvizek és a földcsuszamlások. A gyorsan változó éghajlat következménye a tengerszint emelkedése, az óceánok elsavasodása, és a biológiai sokféleség csökkenése is.

A globális felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához – amely az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) véleménye szerint egy biztonságos küszöbérték – elengedhetetlen, hogy a 21. század közepéig elérjük a karbonsemlegességet. Ez a cél szerepel a 195 ország és az EU által is aláírt párizsi megállapodásban is.

Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára a karbonsemlegesség felé 2050-ig. A célt az európai klímarendeleten eresztül éri el az EU, amely kötelező értékeket szab meg.

A párizsi megállapodás céljai:

  • A üvegházhatásúgáz-kibocsátás globális tetőzésének mielőbbi elérése
  • A gyors kibocsátáscsökkenés elérése
Karbonsemlegesség. Fotó: Sebastian Pichler, Unsplash
Az Európai Bizottság 2019 decemberében mutatta be az európai zöld megállapodást Fotó: Sebastian Pichler, Unsplash

Mit jelent a karbonsemlegesség?


A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy megvalósul az egyensúly a kibocsátott szén-dioxid, illetve a légkörből kivont és szénelnyelőkben tárolt szén-dioxid mennyisége között. A szén-oxidok légkörből való eltávolításának, majd azok eltárolásának folyamatát szénmegkötésnek nevezzük. A nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátást szénmegkötéssel kell ellensúlyozni.

Szénelnyelőnek nevezünk minden olyan rendszert, amely több szenet nyel el, mint amennyit kibocsát. A fő természetes szénelnyelők közé tartozik a talaj, az erdők és az óceánok. Becslések szerint a természetes szénelnyelők évente 9,5 és 11 Gt közötti szén-dioxidot vonnak ki a légkörből. Az éves globális CO2-kibocsátás 2021-ben elérte a 37,8 Gt-t.

Bővebben az erdők védelméről a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásáért.

Jelenleg egyetlen mesterséges szénelnyelő sem képes a globális felmelegedés elleni küzdelemhez szükséges mértékű szén-dioxidot kivonni a légkörből.

A természetes szénelnyelőkben, például az erdőkben tárolt szén erdőtüzek, földhasználat vagy fakitermelés során a légkörbe kerül. Ezért elengedhetetlen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a klímasemlegesség elérése érdekében.

A kibocsátás kompenzálása


A kibocsátások csökkentésének és a karbonsemlegesség megvalósításának másik módja az, ha az egyik ágazatban keletkező kibocsátásokat valahol máshol ellensúlyozzák. Ez megvalósítható a megújuló energiába, az energiahatékonyságba vagy más tiszta, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba való beruházások révén. Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (ETS) jó példa a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére.

A kibocsátás-csökkentés elősegítésének másik példája lehet a a szén-dioxid-határ kiigazító intézkedés és az ezzel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátási díj. Ha a termékek olyan országból érkeznek, amelynek az Uniónál lazább klímavédelmi szabályai vannak, akkor szén-dioxid-kibocsátási díjat kell fizetni, ezzel biztosítva, hogy az import ne legyen olcsóbb, mint az egyenértékű EU-termék.

Uniós célok

 

Ez a cél akkor vált jogilag kötelező erejűvé, amikor az Európai Parlament és a Tanács 2021-ben elfogadta a klímaváltozási törvényt. Az EU 2030-ra vonatkozó átmeneti kibocsátáscsökkentési célját szintén 40%-ról legalább 55%-ra frissítették.

Az EU jelenleg felülvizsgálja a régi jogszabályokat, és új törvényeket hoz, amelyek elősegítik a 2030-ra kitűzött cél elérését, vagy a kibocsátás 55%-os csökkentését. A jogszabálycsomag „Irány az 55!” néven ismert, és többek között a kibocsátás-kereskedelemre, a nemzeti kibocsátáscsökkentési célokra, és a közlekedési kibocsátásra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

További információk arról, hogyan járul hozzá az EU a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez:

A Parlament gondosan kidolgozott ütemtervhez ragaszkodik a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése érdekében.