Az EU és a párizsi egyezmény: út a klímasemlegesség felé

A párizsi megállapodás céljainak elérése érdekében az EU jogilag kötelező érvényűvé tette hosszú távú klímacéljait, köztük a klímasemlegesség elérését 2050-ig.

A velencei vízszint kritikus állapota ©123RF/European Union–EP
©123RF/European Union–EP

2019. november 28-án a képviselők állásfoglalásban szólították arra az EU-t, hogy a párizsi egyezmény alapján klímasemlegesség elérését 2050-ig hosszú távú éghajlati célként határozzák meg, és a 2030-as kibocsátáscsökkentési célértéket 55% -ra emelje. Különálló állásfoglalásban a képviselők klímaváltozási vészhelyzetet is hirdetettek. 2019 decemberében az Európai Bizottság bemutatta a klímasemleges Európa ütemtervét - a zöld megállapodást.

A párizsi egyezmény célja, hogy a globális hőmérsékel-emelkedést 2 °C alatt tartsuk, és a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülése érdekében erőfeszítéseket tegyünk annak 1,5 °C-ra történő korlátozására. Az egyezményt 194 ország, valamint az Európai Unió írta alá. Valamennyi uniós ország különálló aláíró, de együtt koordinálják álláspontjukat és közös, uniós szintű kibocsátási célokat tűznek ki.

Nemzeti kibocsátáscsökkentési célok


A párizsi egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében a kitűzött célok teljesülését ötévente vizsgálják felül. Ezeket a célokat nemzetileg meghatározott hozzájárulásoknak nevezik. Ezeket a célokat legközelebb 2025-ben vizsgálják felül.

Az EU klímacéljai

Az EU elsőként nyújtotta be a párizsi egyezmény szerinti kibocsátáscsökkentési célját, és ígéretet tett arra, hogy 2030-ig 40%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 

2021 júniusában a Parlament elfogadta az EU új klímatörvényét, a megállapodásban a 2050-re kitűzött uniós klímasemlegesség már mint kötelező cél szerepel, túl az európai zöld megállapodásban vállalt politikai elkötelezettségen.

Miért olyan fontos az ENSZ klímakonferenciája?

A párizsi megállapodást aláíró országok évente összegyűlnek az ENSZ éghajlat-változási konferenciáján, hogy megvitassák a haladást és az éghajlatváltozás elleni küzdelem következő lépéseit. Ezeken az eseményeken a kormányok, a magánszektor, a civil társadalom és az ipar találkozik.

Ötévente felülvizsgálják az országok intézkedéseit. E felülvizsgálat alapján az országoknak tovább kell erősíteniük klímapolitikai cselekvési terveiket.

77%-a

az uniós polgároknak nagyon komoly problémának gondolja a klímaváltozást a 2023 júliusában készült Eurobarométer-felmérés szerint

A 2023. novemberében elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az időszak, ameddig 1,5 °C alatt lehet tartani a hőmérséklet-emelkedést riasztóan csökken, és a jelenlegi politikák folytatása a globális hőmérséklet 2,8 °C-os emelkedését eredményezné a század vége. A képviselők a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának mielőbbi, de legkésőbb 2025-ig történő megszüntetését kérték. Azt is szeretnék, hogy minden ország megerősítse az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és méltányos részesedéssel járuljon hozzá a nemzetközi éghajlatváltozás elleni finanszírozás növeléséhez.

Tudjon meg többet a nemzetközi klímaváltozási tárgyalásokról infografikánk segítségével.