Állatjólét és állatvédelem az Unióban (videóval)
Az EU globálisan az egyik legmagasabb szintű védelmet nyújtja az állatoknak. Összefoglaltuk, a szabályok hogyan védik a haszonállatokat, vadon élő társaikat, vagy éppen házi kedvenceinket.
Az Európai Unió több mint 40 éve dolgozik az állatjóléti szabályain, és világszerte számos más országot befolyásol pozitívan a magas sztenderjeivel. Az uniós jogszabályok főként a haszonállatokra vonatkoznak, de védik a laboratóriumi kísérletekhez használt állatokat is, a vadon élőket, és a házi kedvenceket.
[...] a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket [...]
A haszonállatok jóléte
Az európaiak állatvédelemmel kapcsolatos attitűdjéről 2023 márciusában készült, speciális Eurobarométer felmérés alapján az emberek 84%-a úgy véli, hogy nagyobb védelemre van szükség a haszonállatok jóléte esetében.
A haszonállatok védelmét szolgáló első uniós szabályok a 80-as évekig nyúlnak vissza. A tenyésztett állatok védelméről szóló 1998. évi irányelv általános előírásokat határozott meg az összes gyapjú, bőr, szőrme felhasználása, vagy más céllal tartott állatok védelmére, és az 1978-as Tenyésztés Céljából Tartott Állatok Védelméről Szóló Európai Egyezményen alapul.
Az uniós állatjóléti szabályok öt elven alapulnak:
- Éhség és szomjúság nélküli élet
- Kényelmetlenség nélküli élet
- Fájdalom, sérülés és betegség nélküli élet
- Jog a normális viselkedés kifejezéséhez
- Félelem és gyötrelem nélküli élet
Külön uniós szabály vonatkozik az állatok leölése során való védelmükről, illetve egyes fajtáikról is.
2018 októberében a Parlament a gazdaságokban használt antibiotikumok csökkentéséről szavazott, ezzel is elősegítve azt, hogy ne kerüljön gyógyszerrezisztens baktérium az ételeinkbe.
Az Európai Bizottság 2019 decemberében terjesztette elő a termelőtől asztalig stratégiát, amely a fenntartható élelmiszer-rendszer szükségességére összpontosított, és több tucat jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezést irányzott elő a következő években.
A Parlament az élőállat-szállítás körülményeinek javítására szólít
Az EU 2004-ben fogadott el szabályokat az állatok szállításáról.
A hosszú utak megviselik, stresszessé teszik az állatokat és szenvedést okoznak nekik. A Parlament 2019. február 14-én éppen ezért állásfoglalásában a szabályok megfelelőbb végrehajtására, szankciókra és rövidebb szállítási időre szólított, majd 2020 júniusában vizsgálóbizottságot hozott létre. Ez az állatok szállítása során elkövetett állítólagos jogsértésekkel és hivatali visszaélésekkel foglalkozik, és elsősorban azt a valószínűsíthető bizottsági és tagállami mulasztást vizsgálja, hogy még mindig nem hajtják végre maradéktalanul az állatok Unión belüli vagy azon kívüli szállítására vonatkozó uniós jogszabályokat.
A 2020. december 2-i vita során az EP-képviselők arra kérték Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztosot, tegyen azért, hogy az EU gazdaságpolitikája javítsa az állatok jólétét szállítás közben. Emellett a képviselők arra szólították a Bizottságot, hogy támogassa az ellátási láncok rövidítését, ösztönözze az élő állatok helyett a hús szállítását és garantálja, hogy a behozatal megfeleljen az uniós állatjóléti előírásoknak.
2021 áprilisában az állatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottság közölte: elfogadhatatlan a szállítás közbeni állatjóléttel kapcsolatos jelenlegi szabályok betartásának elmulasztása és konkrét intézkedéseket szorgalmazott a probléma megoldásra, ideértve a tagállamok elleni szabálysértési eljárásokat is, ha azok nem alkalmazzák a meglévő uniós szabályokat.
A bizottság EU-szerte rendszerszintű hibákat állapított meg az állatszállítási szabályok végrehajtásában. A bizottság jelentését 2022 januárjában a plenáris ülésen szavazták meg.
A képviselők betiltanák a tenyészállatok ketrecben tartását
Válaszul az EU-szerte 1,4 millió ember által aláírt, „Vége a ketrec korának” európai polgári kezdeményezésre június 10-én az EP-képviselők arra szólították a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a tenyészállatok ketrecben tartásának betiltására az EU-ban 2027-ig.
A vadon élő állatok védelme
Az EU-ban a mintegy 500 vadon élő madárfaj védelmét külön irányelv határozza meg, míg a többi vadon élő állatról a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv gondoskodik. Utóbbi fő célja, hogy a veszélyeztetett és a kihalás szélén álló fajokat védje Európában. Az állatkertben tartott állatok védelmére is léteznek EU-s szabályok.
2018-ban indult egy EU-s kezdeményezés, hogy megfékezzék a vadon élő beporzó rovarok, különösen a méhek számának visszaszorulását. A Parlament a peszticidek további csökkentésére és a kutatásra szánt források növelésére szólított. A Parlament egy 2018 januárjában elfogadott jelentésében már kijelentette, hogy a regionális és helyi méhfajtákat megfelelőbben kell védeni.
A biológiai sokféleség új, 2030-as stratégiáról szóló 2021. júniusában tartott szavazáson az EP-képviselők az EU beporzókról szóló uniós kezdeményezés sürgős felülvizsgálatára szólítottak. A felülvizsgált kezdeményezésnek tartalmaznia kell egy új, az egész EU-ra kiterjedő beporzó megfigyelő keretrendszert. Ennek határozott intézkedésekkel és határidős célokkal, valamint hatásmutatókkal és szükség esetén kapacitásbővítési lehetőséggel is rendelkeznie kell. 2023 januárjában a Bizottság felülvizsgálta a beporzókra vonatkozó uniós kezdeményezést.
A bálnákat és delfineket védik a befogástól és a leöléstől az uniós vizeken. Ezenkívül az EU mindig is védelmezője volt a kereskedelmi bálnavadászatra 1986 óta érvényben lévő moratórium maradéktalan végrehajtásának.
Egy uniós rendelet tiltja a fókatermékek kereskedelmét is.
Vannak szabályok a csapdázási módszerekre is, amelyek tiltják a lábfogó csapdák használatát vadon élő állatok fogására az EU-ban, és kíméletes normákat határoznak meg.
Az EU végrehajtja és túllépi a vadon élő állat- és növényfajok veszélyeztetett fajainak nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (Cites) rendelkezéseit a vadon élő állatok és növények kereskedelméről szóló rendeletein keresztül annak biztosítása érdekében, hogy a vadon élő állatokból származó termékek kereskedelme ne vezessen a fajok veszélyeztetettségéhez.
Az EU zöld megállapodásának részeként az EU 2030-ra vonatkozó biodiverzitási stratégiájáról szóló állásfoglalását 2021. júniusában fogadta el a Parlament.
2024 februárjában a képviselők támogatták a természet-helyreállításról szóló új törvényt, amely minden uniós országot kötelez a természetes élőhelyek helyreállítására.
Az EU küzdeni akar a globális erdőpusztulás ellen is, amely számos faj élőhelyét veszélyezteti. 2023 áprilisában a Parlament új szabályokat fogadott el, amelyek arra kötelezik a vállalatokat, hogy ellenőrizzék, hogy az európai piacon értékesített termékek a világon sehol nem járultak-e hozzá az erdőirtáshoz vagy az erdők pusztulásához.
Állatkertek
A vadon élő állatok állatkertben tartására vonatkozó EU-s szabályok a biológiai sokféleség megőrzésében betöltött szerepük megerősítésére törekszenek, és szabványokat határoznak meg a védelmi intézkedésekre, beleértve az állatok megfelelő elhelyezését is.
Állatkísérletek az EU-ban
Az EU olyan jogi keretet hozott létre, amely szabályozza az állatkísérleteket új gyógyszerek kifejlesztése, élettani vizsgálatok, valamint élelmiszer-adalékanyagok vagy vegyi anyagok tesztelése esetében is. A szabályok az alábbi elveken alapulnak:
- Helyettesítés (alternatív módszerek használatának elősegítése)
- Visszaszorítás (kevesebb állat felhasználása ugyanarra a célra)
- Fájdalomcsillapítás (a fájdalom és a szenvedés minimalizálására irányuló erőfeszítések)
Az EU-ban tilos a kozmetikumok állatkísérlete és az ilyen termékek forgalmazása. A Parlament egy 2018-ban elfogadott állásfoglalásában a kozmetikai termékek állatkísérleteinek globális betiltására szólított fel.
A Parlament 2021 szeptemberében több finanszírozást szorgalmazott az alternatív vizsgálati módszerek számára, hogy fokozatosan megszűnhessen az állatok kutatási és kísérleti felhasználása.
A kisállatok védelme
Sok kisállatot EU-szerte illegálisan értékesítenek, ami katasztrofális hatással van az állatok jóllétére, és az emberi egészséget is veszélyezteti. A képviselők 2020 februárjában elfogadott állásfoglalásukban EU-s szintű megoldást kértek a problémára, szerintük szükség van a szigorúbb büntetések bevezetésére és a tenyésztők nemzeti adatbázisának létrehozására. . A kérést követően az Európai Bizottság a szervezett bűnözés elleni küzdelem 2021–2025-ös uniós stratégiájáról szóló közleményében a kedvtelésből tartott állatok illegális kereskedelmét szervezett bűnözésként ismerte el.
Az EU-s irányelv a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról 2008 óta van érvényben.
A kisállatokkal való utazásra vonatkozó, összehangolt uniós szabályoknak köszönhetően a gazdák szabadon utazhatnak kutyáikkal, macskáikkal, vagy akár vadászgörényeikkel az EU területén. A kutyák, macskák és görények számára – bizonyos kivételektől eltekintve – az egyetlen feltétele az EU-n belüli utazásnak a kisállat-útlevél vagy állat-egészségügyi bizonyítvány.
