Gyógyszerhiány Európában: okok és megoldások

Mik a gyógyszerhiány okai az EU-ban, hogyan hatott rá a világjárvány és milyen megoldást javasol az EP? Összeszedtük a fontosabb tudnivalókat.

Az EU gyógyszerhiányának leküzdése

A Covid19-járvány okozta egészségügyi válság rávilágított egy amúgy is egyre súlyosabb problémára: a gyógyszerek és orvosi berendezések hiányára, amelyek veszélybe sodorják a betegeket és óriási kihívást jelent a nemzeti egészségügyi rendszerek számára.

Az európai egyetemi kórházak szövetsége már 2020 áprilisában figyelmeztetett, hogy az érzéstelenítők, antibiotikumok, izomlazító szerek, valamint a koronavírus kezelésére használt, arra nem jóváhagyott gyógyszerek iránti növekvő igény a készletek kimerülését jelentheti Európában. Az egészségügyi válság miatt lecsökkent a gyártás, logisztikai problémák merültek fel, és exporttilalmak léptek életbe, ami tovább növeli a problémát.

Az EP szeptember 17-én állásfoglalást fogadott, amelyben konkrét javaslatokat tesz a probléma megoldására.

Mi okozza a gyógyszerhiányt?


Az EU-ban 2000 és 2018 között húszszorosára nőtt a hiány, és a Bizottság iránymutatása szerint egyre növekszik a széles körben használt, alapvető termékek esetében.

Több, mint 50%

Az ellátási zavarok több mint fele ezek közül a gyógyszerek közül a rákellenes szerekhez, az oltóanyagokhoz és az idegrendszerre ható gyógyszerekhez (pl. epilepszia elleni szerek) köthető.

A gyógyszerellátásban bekövetkező fennakadásoknak különböző okai lehetnek: a kémiai összetevők globális hiánya, árképzés, illetve a kereslet váratlan növekedése.

Emellett fontos tényező az EU függése a harmadik országokban, elsősorban Kínában és Indiában működő gyártástól. A hatóanyagok és a késztermékek gyártásának áthelyezése jelentősen gyengítette a tagállamok pozícióját.

A Parlament megoldási javaslatai


Az EP üdvözli az Unió új, „az EU az egészségügyért" („EU4Health”) elnevezésű programját, amelynek célja a tagállami egészségügyi rendszerek megerősítésével és a jobb ellátás biztosításával a válságokra történő felkészülés és azok hatékonyabb kezelése, valamint az innováció és a beruházások ösztönzése.

Szeptemberben elfogadott állásfoglalása többek között az alábbi lépésekre szólít fel:

  • pénzügyi ösztönzők bevezetése, hogy a gyógyszerkészítmények gyártói Európában telepedjenek le, és ellenőrizzék a külföldi közvetlen beruházásokat a gyártóüzemekbe
  • stratégiai fontosságú gyógyszerek uniós készenléti tartalékának létrehozása, amely sürgősségi európai gyógyszertárként működne, csökkentve a hiány kockázatát
  • információcsere a bevált gyakorlatokról az állománykezelés terén
  • az EU közös gyógyszerbeszerzésének növelése
  • a gyógyszerek szállításának megkönnyítése az EU tagállamai között.

A Parlament már egy 2017-ben elfogadott állásfoglalásában sürgette a kutatás-fejlesztés költségek, az állami finanszírozás és a piaci kiadások jobb átláthatóságát.

A Bizottság áprilisban iránymutatást adott ki a koronavírus járvány miatti hiány kezelésére. Felszólította a tagállamokat az exporttilalmak feloldására és a készletezés elkerülésére. Kitért arra is, hogy a készletek átcsoportosításával biztosítsák az optimális felhasználást a kórházakban és optimalizálják a gyógyszertári értékesítést.

Az EU gyógyszerstratégiája


A Bizottság várhatóan 2022-ben tesz javaslatot a gyógyszerészeti jogszabályok frissítésére. 2021 novemberében az EP egy több ajánlást fogalmazott meg a stratégiával kapcsolatban. A képviselők rövidebb jóváhagyási időket kértek a nemzeti ügynökségektől, valamint az Európai Gyógyszerügynökséggel való összehangolt munkát, hogy így biztosítsák a gyógyszerekhez való gyors és egyenlő hozzáférést az EU-ban.

Sürgették a Bizottságot, hogy foglalkozzon a hiány kiváltó okaival, és javasoljon fenntartható megoldásokat, beleértve a generikus gyógyszerek időben történő piacra lépését. A Parlament hangsúlyozta, hogy meg kell erősíteni az EU gyártási és ellátási folyamatait, valamint növelni kell az átláthatóságot az árak, valamint a kutatás-fejlesztés állami finanszírozása tekintetében.