Miért szabályozná az EU a digitális szolgáltatásokat?

Az online platformok, digitális szolgáltatások megkönnyítik az életünk, de használatuk kockázattal járhat. Az EU így teszi biztonságosabbá, igazságosabbá, átláthatóbbá az online környezetet.

Az elmúlt 20 évet a digitális forradalom jellemezte - gondoljunk az új technológiák és vállalatok, az új munkamódszerek, a vásárlási-, a szállásfoglalási módok megjelenésére, vagy akár az élelmiszerrendelésekre, az újfajta közlekedési módokra. Az EU 2000-ben fogadta el az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a digitális egységes piac alapkövét, amikor az olyan platformok, mint az Amazon, a Google, és a Booking.com még csak éppen elindultak, a Facebook, az Airbnb és az Instagram pedig még nem is létezett.

Az uniós jogalkotásnak fel kell vennie a lépést a digitális technológiák fejlődésével, ezért is dolgozik az EU a digitális szolgáltatásokra vonatkozó új jogszabályon (DSA), valamint a digitális piacokról szóló jogszabályon (DMA), amely iránymutatásokat határoz meg az új online környezettel kapcsolatban, beleértve az online platformokat is, hogy jobb és biztonságosabb digitális környezetet biztosítson az EU-ban a felhasználók és a vállalatok számára is.

A gazdasági jelentősége


Az online platformok azáltal megkönnyítik a határokon átnyúló kereskedelmet az EU-n belül és kívül, így számos új ajtót nyitottak meg a fogyasztóknak, és új lehetőségeket az európai vállalkozások és kereskedők számára. Az Európai Bizottság szerint már egymillió uniós vállalkozás értékesít árukat és szolgáltatásokat online platformokon, és az online piactérrel rendelkező kis- és középvállalkozások több mint 50%-a határokon átnyúlóan értékesít.

Egy internetes felhő digitális illusztrációja ©AdobeStock_vegefox.com
Az uniós jogalkotásnak fel kell vennie a lépést a digitális technológiák fejlődésével, ©AdobeStock_vegefox.com

A szabályozni kívánt online platformokról 


Az új lehetőségek új kockázatokat hordoznak magukban. Az európai fogyasztók az illegális áruk, tevékenységek és tartalom új típusainak vannak kitéve, míg az új online vállalkozások nehezen tudnak belépni a nagy platformok által uralta piacra. Ha a szolgáltatásaikon és nagy mennyiségű adathoz való hozzáférésükön keresztül sok vállalkozást sok fogyasztóval kapcsolanak össze, az a nagy platformokszámára lehetővé teszi a digitális gazdaság fontos területeinek ellenőrzése és szabványok felállítása. Az EU vissza akarja szerezni ezt a lehetőséget, hogy európai szinten alakítsa ezeket a területeket, és szabványokat állítson fel a világ többi része számára.

Így kezelné a problémát a Parlament 


Az új szabályozás főbb pontjai szerint:

  • annak az uniós vállalatokra és azokra az EU-n kívüli cégekre is vonatkoznia kell, amelyek európai fogyasztóknak értékesítik termékeiket; és minden digitális szolgáltatásra ki kell terjednie, nemcsak az online platformokra
  • a fogyasztóknak ugyanolyan biztonságban kell lenniük, ha online vásárolnak, mint ha fizikailag, a hagyományos módon - ami offline illegális, azt online is illegálisnak kell tekinteni
  • a platformoknak fokozottabban fel kell lépniük a jogellenes, vagy hamis információkat terjesztő online tartalmak gyors felderítése és eltávolítása érdekében
  • az új jogszabálynak növelnie kell a lehetőséget a versenyre és az új vállalkozások piacra lépésének megkönnyítésével, amit jelenleg a techóriások ellehetetlenítenek
  • az új szabályozásnak útmutatóként kell szolgálnia az illegális és káros online tartalmak elleni fellépéshez.



Háttér és a következő lépések

 
Az Európai Bizottság 2020. végén terjesztette elő az új digitális szolgáltatásokról és a digitális piacokról szóló törvényre vonatkozó javaslatát. Miután megállapodott a Tanáccsal, a Parlament 2022. július 5-én mindkét törvényt jóváhagyta.

A Tanács várhatóan júliusban hagyja jóvá a digitális piacokról szóló, szeptemberben pedig a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt. A szabályozás hatálybalépésének időpontjáról a sajtóközleményben tájékozódhat a linkek részben.


Az EU digitális piacokról szóló törvényének és a digitális szolgáltatásokról szóló törvényének magyarázata