A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása (infografika)

A fast fashionnak köszönhetően megnőtt a megtermelt és kidobott ruhák mennyisége. Tudjon meg többet a környezeti hatásokról és az uniós megoldásokról!

A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása.

A környezetre gyakorolt hatások kezelése érdekében az EU csökkenteni szeretné a textilhulladékot, és növelné a textilek életciklusát és újrahasznosítását. Ez része a körforgásos gazdaság 2050-re való megvalósítási tervének.

Tudjon meg többet a körfkörös gazdaság fogalmáról, jelentőségéről és előnyeiről.

Infografika, amely bemutatja az egy főre jutó textilfogyasztás környezeti hatását az EU-ban 2022-ben (föld-, víz-, nyersanyag- és szénlábnyom)
Az egy főre jutó textilfogyasztás környezeti hatása

A természeti erőforrások túlfogyasztása

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére. Becslések szerint a globális textil- és ruhaipar 2015-ben 79 milliárd köbméter vizet használt fel, míg a teljes uniós gazdaság szükségletei 2017-ben 266 milliárd köbmétert tettek ki.

Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.

2020-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb víz- és földfelhasználó. Abban az évben minden uniós polgár esetében átlagosan kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm (kg) nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához.

Vízszennyezés

A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős.

A szintetikus anyagok mosása révén a becslések szerint évi 0,5 millió tonna mikroszál kerül az óceánokba

A szintetikus anyagok mosása a környezetbe juttatott elsődleges mikroműanyagok 35%-át teszi ki. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

A textíliákból a mikroműanyagok nagy része az első néhány mosás során szabadul fel. A fast fashion a tömeggyártáson, az alacsony árakon és a nagy eladási mennyiségen alapul, ami sok első mosást jelent.

A szintetikus termékek mosása miatt több mint 14 millió tonna mikroműanyag halmozódott fel az óceánok fenekén. A globális probléma mellett a ruhagyártás által okozott szennyezés pusztító hatással van a helyi emberek, állatok egészségére és az ökoszisztémákra, ahol a gyárak találhatók.

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban 2020-ban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270kg CO2-kibocsátást eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz bocsátásáért felelősek.

Textilhulladék a hulladéklerakókban

Az is megváltozott, ahogyan az emberek megszabadulnak a felesleges ruháktól, mivel azokat inkább kidobják, mintsem eladományozzák. A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra új ruhákká, mivel csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a ruhák új szálakká történő újrahasznosítását.

2000 és 2015 között a ruhagyártás megduplázódott, miközben egy-egy ruhadarab átlagos felhasználása csökkent.

Az európaiak évente közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.

A fast fashion térnyerése döntő szerepet játszott a fogyasztás növekedésében, részben a közösségi média miatt, és mert az iparág a korábbinál gyorsabban és több fogyasztóhoz juttatta el a divattrendeket.

A probléma megoldását célzó új stratégiák közé tartozik a ruhakölcsönzés új üzleti modelljének kidolgozása, a termékek olyan tervezése, amely megkönnyíti az újrahasználatot és az újrahasznosítást (körkörös divat), a fogyasztók meggyőzése arról, hogy kevesebb és jobb minőségű ruhát vásároljanak (lassú divat), valamint általában fenntarthatóbb lehetőségek felé terelni a fogyasztókat.

Infografika, amely a textiltermelés növekedését mutatja az idők során (58 millió tonna 2000-ben, 109 millió tonna 2020-ban és 145 millió tonna előrejelzés 2030-ra)
A textiltermelés növekedése

A textilhulladék kezelése az EU-ban


Folyamatban: az EU fenntartható és körkörös textíliára vonatkozó stratégiája


A körkörös gazdaság cselekvési tervének részeként a Bizottság 2022 márciusában új stratégiát terjesztett elő azért, hogy a textíliák tartósabbak, javíthatóbbak, újrafelhasználhatóbbak és újrahasznosíthatóbbak legyenek és hogy ösztönözze az ágazaton belüli innovációt.

Az új stratégia környezetbarát tervezési követelményeket tartalmaz a textíliákra vonatkozóan, egyértelműbb tájékoztatást és digitális termékútlevelet vár, valamint arra szólítja a vállalatokat, hogy vállaljanak felelősséget, és tegyenek lépéseket a karbon-lábnyomuk minimalizálása érdekében.

Az EU-nak jogilag köteleznie kell a gyártókat és a nagy divatcégeket a fenntarthatóbb működésre. Az emberek és a bolygó fontosabbak, mint a textilipar nyeresége.
Delara Burkhardt, a fenntartható textilipari jelentés vezető EP-képviselője – S&D, német)

Június 1-jén a képviselők szigorúbb uniós intézkedésekre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg a túlzott textiltermelés és -fogyasztás megállítása érdekében. A Parlament jelentése arra szólít, hogy a textileket az emberi, szociális és munkajogok, valamint a környezet és az állatjólét tiszteletben tartásával állítsák elő.

A textilhulladékra vonatkozó meglévő uniós intézkedések


Az Európai Parlament által 2018-ban elfogadott, hulladékokról szóló irányelv értelmében az uniós országok 2025-ig kötelesek külön gyűjteni a textiltermékeket. Az új bizottsági stratégia olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kezelik a veszélyes vegyi anyagok jelenlétét és segítik a fogyasztókat abban, hogy fenntartható textíliákat válasszanak.

Az EU uniós ökocímkével (EU Ecolabel) rendelkezik, amelyet az ökológiai kritériumokat tiszteletben tartó gyártók alkalmazhatnak termékeikre, biztosítva a káros anyagok korlátozott használatát, valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentését.

Az EU bevezetett néhány intézkedést a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásának enyhítésére is. A „Horizont 2020” keretprogram finanszírozza a RESYNTEX elnevezésű, a vegyi anyagok újrahasznosítását alkalmazó projektet, amely kökörös gazdasági üzleti modellt kínálhat a textilipar számára.


További információ a hulladék kezeléséről az EU-ban ide kattintva.


További információ az EU-s hulladékkezelésről: