A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása (infografika)

A fast fashionnak köszönhetően megnőtt a megtermelt és kidobott ruhák mennyisége. Tudjon meg többet a környezeti hatásokról és az uniós megoldásokról!

Banner: Recycling pressed bales from clothing
Banner: Recycling pressed bales from clothing

A „fast fashion” – az új divatáru nagyon alacsony áron történő folyamatos gyártása.

A környezetre gyakorolt hatások kezelése érdekében az EU csökkenteni szeretné a textilhulladékot, és növelné a textilek életciklusát és újrahasznosítását. Ez része a körforgásos gazdaság 2050-re való megvalósítási tervének.

Tudjon meg többet a körfkörös gazdaság fogalmáról, jelentőségéről és előnyeiről.

Infografika, amely bemutatja az egy főre jutó textilfogyasztás környezeti hatását az EU-ban 2022-ben (föld-, víz-, nyersanyag- és szénlábnyom)
Az egy főre jutó textilfogyasztás környezeti hatása

A természeti erőforrások túlfogyasztása

A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére.

Egyetlen pamutpóló készítéséhez a becslések szerint 2700 liter vízre van szükség – ez a mennyiség egy személy 2,5 évi ivóvízigénye.

2020-ban a textilipar volt a harmadik legnagyobb víz- és földfelhasználó. Abban az évben minden uniós polgár esetében átlagosan kilenc köbméter vízre, 400 négyzetméter földre és 391 kilogramm (kg) nyersanyagra volt szükség a ruhák és cipők előállításához.

Vízszennyezés

A textilgyártás a termékek festéséből és elkészítéséből adódóan a globális vízszennyezés mintegy 20%-áért felelős. Egyetlen mosásnyi poliészter ruha 700 000 mikroműanyag szálat szabadíthat fel, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerláncba.

A textíliákból a mikroműanyagok nagy része az első néhány mosás során szabadul fel. A fast fashion a tömeggyártáson, az alacsony árakon és a nagy eladási mennyiségen alapul, ami sok első mosást jelent. A szintetikus termékek mosása révén évente több mint félmillió tonna mikroműanyag halmozódott fel az óceánok fenekén. A globális probléma mellett a ruhagyártás által okozott szennyezés pusztító hatással van a helyi emberek, állatok egészségére és az ökoszisztémákra, ahol a gyárak találhatók.

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás

Becslések szerint a divatipar felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 10%-áért – ez több, mint a nemzetközi repülőjáratok és a tengeri szállítás együttesen.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU-ban 2020-ban történt textilvásárlások személyenként körülbelül 270kg CO2-kibocsátást eredményeztek. Ez azt jelenti, hogy az EU-ban vásárolt textiltermékek 121 millió tonna üvegházhatású gáz bocsátásáért felelősek.

Textilhulladék a hulladéklerakókban

Az is megváltozott, ahogyan az emberek megszabadulnak a felesleges ruháktól, mivel azokat inkább kidobják, mintsem eladományozzák. A használt ruhák kevesebb mint felét gyűjtik össze újrahasználatra vagy újrahasznosításra, és csak 1%-át hasznosítják újra új ruhákká, mivel csak most kezdenek megjelenni azok a technológiák, amelyek lehetővé teszik a ruhák új szálakká történő újrahasznosítását.

Az európaiak évente átlagosan közel 26 kg textilt vásárolnak és körülbelül 11 kg-ot dobnak ki. A használt ruhák exportálhatók az EU-n kívülre, de többnyire (87%) elégetik vagy hulladéklerakóban helyezik el azokat.

Csupán 1%-át

hasznosítják újra a használt ruháknak új ruhává

A fast fashion térnyerése döntő szerepet játszott a fogyasztás növekedésében, részben a közösségi média miatt, és mert az iparág a korábbinál gyorsabban és több fogyasztóhoz juttatta el a divattrendeket.

A probléma megoldását célzó új stratégiák közé tartozik a ruhakölcsönzés új üzleti modelljének kidolgozása, a termékek olyan tervezése, amely megkönnyíti az újrahasználatot és az újrahasznosítást (körkörös divat), a fogyasztók meggyőzése arról, hogy kevesebb és jobb minőségű ruhát vásároljanak (lassú divat), valamint általában fenntarthatóbb lehetőségek felé terelni a fogyasztókat.

Infografika, amely a textiltermelés növekedését mutatja az idők során (58 millió tonna 2000-ben, 109 millió tonna 2020-ban és 145 millió tonna előrejelzés 2030-ra)
A textiltermelés növekedése

Az EU fenntartható és körkörös textíliára vonatkozó stratégiája


A körkörös gazdaság cselekvési tervének részeként a Bizottság 2022 márciusában új stratégiát terjesztett elő azért, hogy a textíliák tartósabbak, javíthatóbbak, újrafelhasználhatóbbak és újrahasznosíthatóbbak legyenek és hogy ösztönözze az ágazaton belüli innovációt.

Az új stratégia környezetbarát tervezési követelményeket tartalmaz a textíliákra vonatkozóan, egyértelműbb tájékoztatást és digitális termékútlevelet vár, valamint arra szólítja a vállalatokat, hogy vállaljanak felelősséget, és tegyenek lépéseket a karbon-lábnyomuk minimalizálása érdekében.

2023 júniusában a képviselők szigorúbb uniós intézkedésekre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg a túlzott textiltermelés és -fogyasztás megállítása érdekében. A Parlament jelentése arra szólított, hogy a textileket az emberi, szociális és munkajogok, valamint a környezet és az állatjólét tiszteletben tartásával állítsák elő.

A textilhulladékra vonatkozó uniós intézkedések

Az EU rendelkezik uniós ökocímkével, amit az ökológiai kritériumokat tiszteletben tartó termelők használhatnak. Ez segít láthatóbbá tenni azokat a termékeket, amelyek kevesebb káros anyagot tartalmaznak, és kevesebb vizet és levegőt szennyeznek.

Az Európai Parlament 2018-ban fogadta el a hulladékokról szóló irányelvet.  A bizottsági stratégia pedig olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek kezelik a veszélyes vegyi anyagok jelenlétét és segítik a fogyasztókat abban, hogy fenntartható textíliákat válasszanak.

Az Európai Parlament 2024 márciusában terjesztett elő javaslatokat a textilhulladékra vonatkozó szabályok módosításáról. A hulladékirányelv felülvizsgálata kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereket vezet majd be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a textíliák, például ruházati cikkek, lábbelik, kiegészítők gyártóinak, valamint az ilyen termékeket az európai egységes piacra dobó cégeknek fedezniük kell a szelektív gyűjtés, válogatás és újrahasznosítás költségeit.

Míg a Bizottság azt javasolta, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert 30 hónappal az irányelv hatálybalépése után vezessék be, a képviselők 18 hónapot szorgalmaztak. Ezen túlmenően az uniós országok kötelesek lennének legkésőbb 2025. január 1-jétől kezdve külön gyűjteni a textíliákat újrahasználat, újrahasználatra való előkészítés és újrahasznosítás céljából.


További információ a hulladék kezeléséről az EU-ban ide kattintva.

Következő lépések


A Tanáccsal folytatott tárgyalásokat a következő Parlament folytatja majd, amelyet a 2024. június 6–9-i európai parlamenti választásokon választanak meg.


További információ az EU-s hulladékkezelésről: