Hogyan valósítaná meg az EU a körkörös gazdaságot 2050-re?
Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat az EU körkörös gazdasággal kapcsolatos cselekvési tervéről és az EP-képviselők lépéseiről a hulladékcsökkentés és a fenntarthatóság érdekében.
A nem megújuló erőforrások kérdése és a klímaváltozás megkövetelik, hogy 2050-re a társadalom a karbonsemleges, környezetvédelmi szempontból fenntartható, mérgezésmentes és teljesen körkörös gazdaságra térjen át.
A Covid19 válság rávilágított az erőforrások és a termelői és fogyasztói lánc hiányosságaira, és komoly csapást mért a kis- és középvállalkozásokra és az iparra. A körkörös gazdaság csökkenti a szén-dioxid kibocsátását, miközben segíti a gazdasági növekedést és munkahelyeket teremt.
Bővebben a körkörös gazdaság definíciójáról és előnyeiről.
Az EU cselekvési terve a körkörös gazdaság megvalósítására
A zöld megállapodásban szereplő, az EU 2050-re vonatkozó éghajlatsemlegességi céljával összhangban az Európai Bizottság 2022 márciusában a körkörös gazdaságra való gyorsabb átállást célzó intézkedéscsomagra tett javaslatot, mikor bejelentette a körkörös gazdaságról szóló cselekvési tervet. A javaslat magában foglalja a környezetbarát tervezési szabályok hatályának kiterjesztését, a fogyasztók ösztönzését a zöld átállásra, valamint a fenntartható textilekre vonatkozó stratégiát.
2022 novemberében az Európai Bizottság közzétett egy második intézkedéscsomagot, amely a csomagolásra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő új szabályokat, valamint a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó EU-s tanúsítványt javasol.
A harmadik javaslatcsomagot 2023 márciusában terjesztették elő, ez magában foglalta a vállalatok zöld állításainak szabályozásáról és a termékek javításához való jog biztosításáról szóló javaslatokat.
A Bizottság 2023 júliusában javasolta a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatát a textil- és élelmiszer-hulladék fenntartható kezelése érdekében.
2022 októberében a Parlament jóváhagyta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra (POP) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát, hogy csökkentse a veszélyes vegyi anyagok mennyiségét a hulladékban és a termelési folyamatok során. Az új szabályok szigorúbb határértékeket vezetnek be, betiltanak bizonyos vegyi anyagokat, és segítenek távol tartani a szennyező anyagokat az újrahasznosítástól.
2024 áprilisában a Parlament jóváhagyta a szén-dioxid-kivonás EU-s szintű tanúsítási rendszerének létrehozását. Ez biztosítja, hogy a szén-dioxid-eltávolítási tevékenységeket pontosan mérjék, miközben a szén-dioxid tárolása a lehető leghosszabb ideig történik.
A fenntartható termékekre való átállás
Minden gyártási folyamat alapja a nyersanyag, a globális ellátási láncokat pedig súlyosan érintette a Covid19 világjárvány. Az EP-képviselők 2021-ben átfogó uniós stratégiát szorgalmaztak a kritikus nyersanyagokra vonatkozóan, ami a fenntartható beszerzésen, valamint a magas szintű környezetvédelmi, szociális és emberi jogi normákon alapul. A képviselők csökkenteni akarták az EU nem uniós országtól való függőségét, és elő akarták mozdítani a kritikus nyersanyagok újrahasznosítását és visszanyerését. 2023 decemberében fogadták el a kritikus nyersanyagokról szóló törvényt, amely ezeket a célokat szolgálja.
A fenntartható, éghajlatsemleges és erőforrás-hatékony termékek uniós piacának támogatása érdekében a Bizottság javasolta a környezetbarát tervezésről szóló irányelv kiterjesztését az energiával nem kapcsolatos termékekre is, valamint digitális termékútlevelek létrehozására azzal a céllal, hogy minden lényeges információt megosszon a termék életciklusa alatt. A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az új szabályokról, amelyeket a Parlament 2024 áprilisában hagyott jóvá.
A képviselők emellett támogatták a tervezett elavulás elleni küzdelmet, a termékek tartósságának és javíthatóságának javítását, valamint a fogyasztói jogok megerősítését a javításához való joggal. A Parlament 2024 áprilisában fogadta el az irányelvet. Az új szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a termékek javítása egyszerűbb és olcsóbb legyen, mint az új termékek vásárlása.
2024 januárjában a képviselők jóváhagyták a Tanáccsal kötött megállapodást az EU fogyasztóvédelmi szabályainak frissítéséről, amely betiltja a zöldmosást, és több információt nyújt a fogyasztóknak a termékek tartósságáról.
A Parlament 2024 márciusában foglalt állást a vállalatok környezettel kapcsolatos állításainak ellenőrzési rendszeréről is. Az új Parlament folytatja a törvény kidolgozását.
Fenntarthatóság a kulcsfontosságú ágazatokban
Ahhoz, hogy a körkörös gazdaság megvalósuljon, a fenntarthatóságot be kell építeni a termelői és fogyasztói lánc minden egyes szakaszába, a tervezéstől a gyártáson át egészen a fogyasztásig. A Bizottság cselekvési terve ezért hét kulcsfontosságú területet esetében határoz meg különböző lépéseket: műanyagok, textíliák, e-hulladék, élelmiszer, víz és tápanyagok, csomagolás, elemek és akkumulátorok, épületek és építkezés.
A műanyaghulladék csökkentése
Az EP támogatja a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amelynek célja, hogy fokozatosan beszüntesse a mikroműanyagok használatát.
Textilgyártás
A textilgyártás sok vizet, valamint földet használ a gyapot és más rostok termesztésére, míg a ruhák csupán kevesebb mint 1%-át hasznosítják újra ruházatként világszerte.
A Bizottság 2022 márciusában terjesztette elő a fenntartható textilekre vonatkozó uniós stratégiát, melynek célja, hogy 2030-ra az EU piacán forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúak és újrahasznosíthatóak legyenek, újrahasznosított szálakból készüljenek, és mentesek legyenek a veszélyes anyagoktól.
Itt találja cikkünket a textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatásáról.
Elektronikai hulladék
Az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az EU-ban. A Parlament szerint javítani kell az elektromos eszközök élettartamának javítását, és újrafelhasználhatóságukat is.
Az elektronikai hulladékokról készült infografikánk ide kattintva érhető el.
Élelmiszer- és vízellátás, tápanyagok
Az EU-ban termelt élelmiszerek 20%-a pocsékba megy. A képviselők a „termelőtől az asztalig” stratégia keretében többek között azt sürgetik, hogy ez az arány a felére csökkenjen 2030-ra.
Csomagolóanyagok
Európában nő a csomagolási hulladék mennyisége. 2021-ben az EU-ban az átlagosan 189 kg/fő csomagolási hulladékot termeltek. 2024 áprilisában a Parlament jóváhagyta a Tanáccsal kötött megállapodást a csomagolásra és a csomagolási hulladékra vonatkozó szabályok uniós felülvizsgálatáról, annak mennyiségének csökkentése és a helyzet javítása érdekében.
Akkumulátorok és járművek
Az EP-képviselők vizsgálják a Bizottság javaslatát, amely szerint az uniós piacon forgalomba hozott elemeknek és akkumulátoroknak teljes életciklusuk során fenntarthatónak, nagy teljesítményűeknek és biztonságosaknak kell lenniük, gyártásuk során pedig meg kell felelniük az emberi jogi és társadalmi szabályokat érintő előírásoknak.
Bővebben az új uniós szabályokról a fenntarthatóbb és etikusabb akkumulátorokért.
Építkezések és épületek
Az építkezések adják az összes hulladék mintegy 35%-át az EU-ban. A Bizottság bejelentette az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatát a 2011 óta hatályos szabályok korszerűsítése érdekében. Az EP-képviselők azt szeretnék elérni, hogy az épületeknek hosszabb élettartama legyen, és az építkezések során betartsák a környezetvédelemmel, erőforrások használatával és energiahatékonysággal kapcsolatos előírásokat. 2024 márciusában a Parlament elfogadta az épületek energiateljesítményére vonatkozó szabályok frissítését, amelyek célja egy klímasemleges épületszektor létrehozása 2050-re.
Hulladékkezelés az EU-ban
Évente 2,1 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban. Az EU-n kívüli országokba irányuló hulladékexport 2022-ben elérte a 32,1 millió tonnát. A szállított hulladék nagy része vas- és színesfémhulladék (vas és acél), és nagy részük Törökországba kerül. Az EU is sok papírhulladékot (15%) exportált Indiába is.
2024 februárjában a Parlament szigorúbb szabályokat fogadott el a nem uniós országokba irányuló hulladékszállításra vonatkozóan. A szabályok megtiltják a műanyaghulladék exportját az OECD-n kívüli országokba, és szigorúbb feltételeket vezetnek be az OECD-országokba irányuló kivitelre vonatkozóan. A hulladék másik uniós országba szállítása csak kivételes körülmények között lehetséges.
Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika).
