Miért fontos a kiberbiztonság és mibe kerülhet egy kibertámadás az érintettnek?
Az ellopott adatoktól a blokkolt kórházi rendszerekig: a kibertámadások veszélyes következményekkel járhatnak. Összefoglaltuk, miért olyan nagy a jelentősége a kiberbiztonságnak.
Az elmúlt években felgyorsult a gazdaság és a társadalom digitális átalakulása. ami új lehetőségeket és kihívásokat is teremtett, utóbbira jó példa a kibertámadások megszaporodása. Ahogy életünk egyre inkább a digitális technológiákra támaszkodik, úgy lettek egyre költségesebbek a kibertámadások is, éppen ezért a kiberbiztonság az unió számára is prioritássá vált.
Ki vagyunk téve a digitális technológiáknak
A hálózatokra és információs rendszerekre nagymértékben támaszkodó, ezért a kibertámadásoknak leginkább kitett területek közé tartozik többek között a közlekedés, az energia, az egészségügy, a távközlés és a digitális infrastruktúra, a bankok és a pénzügyi piacok, az űrkutatás. A kiberbiztonság a személyes eszközök, az operációs rendszerek és az internethez csatlakozó eszközök, például riasztórendszerek számára is lényegesek.
A távmunka, az online vásárlás és az online kapcsolattartás gyakorisága meredeken emelkedett a lezárások során. Mindezek az emberek javára válhatnak, támogathatják a gazdaságot és a covid utáni helyreállítást is. Ugyanakkor nőtt a rosszindulatú számítógépes tevékenységek száma is.
Bővebben a legőbb és újonnan megjelenő kiberfenyegetésekről.
Kibertámadások, kiberbiztonság, kibervédelem
- A kibertámadások során megkísérlik ellopni, megsemmisíteni, vagy leleplezés céljából közzétenni az információkat, a cél a számítógépes rendszerek és hálózatok megzavarása vagy megsemmisítése.
- A kiberbiztonság magában foglalja az információs- és kommunikációs biztonságot, az üzemeltetési technológiát és a digitális rendszerek biztonságához szükséges informatikai platformokat.
- A kibernetikai védelem a polgárokra, intézményekre és kormányokra irányuló fenyegetések elleni védekezési stratégiákat jelenti.
Kiberfenyegetések az Unióban: egyéni és társadalmi költségek
A kiberbűnözés gazdasági költsége
A támadók adathalász webhelyeket, rosszindulatú linkeket és mellékleteket tartalmazó e-maileket használhatnak, hogy ellopják a banki információkat vagy zsaroljanak szervezeteket, miután letiltották informatikai rendszereiket és adataikat.
A biztonságos kibertér az EU digitális, egységes piacának alapja.
Egy 2022 májusában közzétett uniós felmérés szerint az európai kkv-k 28%-a tapasztalt valmiféle számítógépes bűnözést 2021-ben.
Arról, hogyan védheti meg magát a kiberbűnözéssel szemben itt írtunk bővebben.
5,5 billió euró
volt a kiberbűnözés éves költsége a globális gazdaság számára 2020-ban. Az összeg a Bizottság becslése szerint a duplája a 2015-ösnek.
A demokráciára gyakorolt hatás
A kibertámadások által okozott károk túlmutatnak a gazdaságon és a pénzügyeken, mivel veszélyeztetik a társadalom alapvető működését.
A dezinformációs és félretájékoztatási kampányok például a kiberhadviselés egyik eszköze. Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége (ENISA) Threat Landscape 2022-es jelentése megemlíti, hogy a magukat valódi embereknek színlelt robotok hamis megjegyzésekkel árasztják el a kormányzati szerveket. A hírhamisítások és az AI-alapú dezinformáció terjedése gyengíti az információ, a média és az újságírás hitelességét és belé vetett bizalmat.
A békét és biztonságot célzó kibertámadások
A kibertámadások, amelyeket például dezinformációval, gazdasági nyomásgyakorlással és hagyományos fegyveres támadásokkal hajtanak végre a demokratikus államok és intézmények ellenálló képességét tesztelik, és közvetlenül az EU békéjét és biztonságát veszik célkeresztbe. Az ENISA szerint az ukrajnai orosz háború idején a kibertámadások kéz a kézben járnak a hagyományos katonai akciókkal. A hackerek célja, hogy megsemmisítsék és megzavarják a kormányzati szervek és a kritikus infrastrukturális szervezetek működését, valamint aláássák az ország vezetésébe vetett közbizalmat.
Következmények az alapvető szolgáltatásokra és kritikus ágazatokra nézve
Az alapvető szolgáltatások és kritikus ágazatok, mint a közlekedés, az energiaszolgáltatás, az egészségügy és a pénzügyek egyre inkább függnek a digitális technológiáktól. Az internethez kapcsolódó fizikai eszközök számának növekedésével ez már élet-halál kérdéssé teheti a kiberbiztonságot.
A támadók az alapvető szolgáltatásokat fenyegetik a kórházak elleni kibertámadásoktól - amelyek a sürgős orvosi beavatkozások elhalasztását okozzák - egészen az elektromos hálózatok és a vízellátás elleni támadásokig. A kibertámadások egyszerre több millió embert érinthetnek – például egy ransomware hackertámadás 2021. májusában több órára leállította Írország egészségügyi szolgáltatásainak nagy részét, ami később hetekig éreztette hatását.
Az EU kiberbiztonsággal kapcsolatos lépései
Az EU-ban működő vállalkozások és szervezetek jóval kevesebbet költenek kiberbiztonságra, mint amerikai társaik. Azért, hogy a kórházak, bankok és energiaszolgáltatók is biztonságban legyenek, és ne legyen fennakadás az intézmények működésében sem, az EU-nak be kell fektetnie az alapvető szolgáltatások és a kritikus infrastruktúra kiberbiztonságának megerősítésébe, és frissítenie kell az uniós szintű jogszabályokat.
2022 novemberében a Parlament elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS2), amely átfogó szabályokat tartalmaz az uniós ellenállóképesség erősítésére. Szintén 2022 novemberében a képviselők olyan törvényeket fogadtak el, amelyek növelik az EU pénzügyi szektorának kibertámadásokkal szembi ellenállóképességét.
November 22-én pedig az EP jóváhagyta az EU alapvető infrastruktúráinak, köztük a digitális infrastruktúrának a védelmét javító szabályokat is. A jogszabály 11 alapvető ágazatban szigorítja a kockázatértékelési és jelentéstételi követelményeket a kritikus szereplőkre vonatkozóan.
Arról, hogyan formálja az EU a digitális világot itt írtunk bővebben:
Bővebben az EU kiberbiztonságáról
-
Sajtóközlemény - Új uniós kiberbiztonsági stratégia (2020.12.16.)
új ablakban nyílik meg
- Az EU kibervédelmi képességei (angolul)
- EP Kutatóközpontja - Magas szintű kiberbiztonság az EU-ban (a NIS2 irányelv)
- Digitális operatív reziliencia törvény (Dora)
-
A digitális gazdaság és társadalom indexe (DESI)
új ablakban nyílik meg
