Elengedhetetlen a kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható ellátása
A képviselők szeretnék, ha Európa kevésbé függne a stratégiai iparágai számára kulcsfontosságú, kritikus nyersanyagok behozatalától.
Ahhoz, hogy digitálisabbá, energiahatékonyabbá és klímasemlegesebbé válhasson, az EU-nak több kritikus fontosságú nyersanyagra (CRM), például lítiumra és kobaltra lesz szüksége az akkumulátorok és az elektromos motorok gyártásához. Ezek a technológiák olyan, stratégiai szempontból fontos ágazatok fejlesztését teszik lehetővé mint a megújuló energia, az elektromos autók és digitális technológiák.
A zöld és a digitális átállás növeli a keresletet a kritikus fontosságú nyersanyagok iránt (2050-re az EU lítium iránti kereslete akár 21-szerese is lehet a 2020-as szintnek).
Az egyébként is nehéz helyzetben lévő globális ellátási láncokat tovább terhelte a Covid19, aminek hatására hiány keletkezett a kritikus fontosságú nyersanyagokból Európában. Az iparnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie az erőforrásokhoz való hozzáférés terén.
Az Ukrajna elleni orosz háború és az egyre agresszívebb kínai kereskedelmi és iparpolitika azt jelenti, hogy a kobalt, a lítium és más nyersanyagok geopolitikai kérdéssé váltak.
Az EU importfüggőségének megfordítása
Az EU sebezhető az ellátási lánc mentén, mivel erősen függ az egyetlen forrásból származó importtól és a beszállítók számának csökkenésétől.
Jelenleg Kína állítja elő a világ ritkaföldfém-készletének 86%-át. Az EU magnéziumának 93%-át Kínából, borátjának 98%-át Törökországból és nióbiumának 85%-át Brazíliából importálja.
A 2023. szeptemberi plenáris ülésen a Parlament elfogadta a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos jogszabályokra vontatkozó álláspontját, amelyben felszólította az EU-t, hogy növelje feldolgozási kapacitását az értéklánc mentén, és 2030-ra legyen képes a stratégiai nyersanyagok éves felhasználásának legalább 40%-át előállítani.
A képviselők szeretnék, hogy az EU diverzifikálja a CRM beszerzési forrásait, és csökkentse néhány EU-n kívüli országtól való függését. Kevesebb bürokráciát, több innovációt és a helyettesítő termékek nagyobb szerepét várják az értékláncban.
Emellett szeretnének a kisebb cégek támogatását, gazdasági ösztönzőket a vállalatok számára az európai befektetésekhez és termeléshez, több kutatás-fejlesztést az alternatív anyagokra vonatozóan, valamint környezetbarátabb bányászati és termelési módszereket.
A jelentés azt javasolja, hogy az Unió biztosítsa be stratégiai, hosszutávú partnerségeit a harmadik világbeli országokkal. Az ilyen partnerségeknek magukban kell foglalniuk a tudás- és technológiaátadást, a képzést és az új munkahelyekhez szükséges szakképzettséget.
Nyersanyagok újrahasznosítása az EU-ban
Ha a nyersanyagok újrahasznosíthatók régebbi termékekből, ezek másodlagos nyersanyagok. A képviselők szeretnék elérni a bányászatból, a feldolgozásból és a kereskedelmi hulladékból származó kritikus nyersanyagok újrahasznosítását és növelnék a helyettesítő nyersanyagok alkalmazását. Emellett újrahasznosítási célokat szeretnének meghatározni a kritikus fontosságú nyersanyagok számára, jelentős felügyeleti kerettel.
A Parlament 2021. február 9-én elfogadott állásfoglalása szerint 2030-ra kötelezően teljesítendő célértéket kell megállapítani az alapanyag-felhasználás és a fogyasztás okozta környezeti lábnyom esetében. Mindez válasz a Bizottság 2020. márciusi körkörös gazdaságra vonatkozó cselekvési tervére, amelynek célja, hogy 2050-re a körforgásos folyamatot bevezesse az iparba.
Körkörös gazdaság: mit jelent, miért fontos és mi a haszna?
A nyersanyagágazat 2017-ben csaknem 3,5 millió munkahelyet biztosított az EU-ban. A körforgásos gazdaság bevezetése 2030-ig 700 000 munkahelyet teremthet az EU-ban.
Háttér
A parlamenti szavazásra azt követően került sor, hogy a Bizottság 2023 márciusában előterjesztette a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló törvényt, amely 2030-ig referenciaértékeket határoz meg a hazai kapacitások, például a kitermelés vagy az újrahasznosítás tekintetében.
Cikkeink a körforgásos gazdságról:
-
Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák (infografika)
-
Elektronikai hulladék az EU-ban: tények és adatok (infografika)
-
A textilgyártás és a textilhulladék környezetre gyakorolt hatása (infografika)
- Csere helyett javítás: a fenntartható fogyasztást ösztönözné az EP
-
Környezetbarát terméktervezés: tartósabbak lesznek a használati tárgyak
További információ
- A jelentéstervezet (angolul)
-
A jogalkotásról 8angolul)
új ablakban nyílik meg
-
A Bizottság a CRM-ről (angolul)
új ablakban nyílik meg
-
A Bizottság az európai nyersanyagellátás biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tételére irányuló intézkedéseket jelent be
új ablakban nyílik meg
-
Reziliencia a kritikus fontosságú nyersanyagok terén: a nagyobb biztonsághoz és fenntarthatósághoz vezető út feltérképezése (2020. szeptember 3.)
új ablakban nyílik meg
- A kritikus nyersanyagokról szóló törvény (2023. szeptember)
-
Infografika – Uniós jogszabály a kritikus fontosságú nyersanyagokról az EU ellátási láncainak jövőjéért
új ablakban nyílik meg
-
Az EU főbb kritikus fontosságú nyersanyag beszállítói és irányításuk
új ablakban nyílik meg
