Helyreállítási tervek: a képviselők a pénz megfontolt felhasználása és demokratikus felügyelete mellett

Az országoknak hatékonyan kell felhasználniuk a rendelkezésre álló több mint 700 milliárd eurót, hogy alkalmazkodjanak az új társadalmi és gazdasági valósághoz - vélik a képviselők.

Az EU helyreállítási eszközét a Covid19 válság tetőzésekor hozták létre, hogy segítse a tagállamokat a nehézségekkel küzdő vállalkozások és emberek támogatásában. Míg az EU gazdasága a 2020-as meredek zuhanást követően 2021-ben fellendült, az ukrajnai háborúval, valamint az energia- és élelmiszerárak emelkedésével új gazdasági és társadalmi kihívások jelentek meg.

A 723,8 milliárd eurós helyreállítási eszköz egy jövőorientált terv, amely a tagállamok által javasolt reformokat és beruházásokat finanszírozza olyan területeken, mint a zöld és a digitális átállás, az egészségügyi, szociális és a gazdasági rugalmasság és a fiatalok támogatása.

A helyreállítási eszköz eddigi végrehajtásáról szóló jelentésben, amelyet a június 23-i plenáris ülésen fogadtak el a képviselők hangsúlyozzák, hogy a pénzt hatékonyan kell felhasználni, hogy az az EU gazdasága és társadalma számára is hosszú távú előnyökkel járjon. Kiemelik, hogy erősíteni kell az EU stratégiai autonómiáját, csökkenteni az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és diverzifikálni az energiaforrásokat.

A helyreállítási eszközről itt írtunk bővebben.

Carousel

Előrelépés a helyreállítási tervek végrehajtásában


A június 22-i plenáris vitán Eider Gardiazabal EP-képviselő, a Parlament jelentésének társszerzője elmondta, hogy a helyreállítási terveket az Európai Bizottság közös európai adósságkibocsátásából finanszírozzák, és új uniós költségvetési bevételi forrásokból törlesztik.

A kiutalt források maximum 13%-át kitevő előfinanszírozási részlettől eltekintve a tagállamok akkor kapják meg a helyreállítási eszközből finanszírozott kifizetéseik fennmaradó részét, ha konkrét célokat és mérföldköveket érnek el.

Tekintse meg az infografikát, hogy többet tudjon meg az uniós országoknak nyújtott támogatások folyósításának haladásáról!

Uniós támogatás a gazdaságélénkítéshez

Megnyitás új ablakban
Az infografika bemutatja az egyes uniós országoknak a helyreállítási eszközből kifizetett kölcsönök és támogatások összegét, az egyes országok támogatásainak és kölcsöneinek arányát.
Tudja meg, mekkora részt kapnak az uniós országok a helyreállítási eszközből!

Az országok helyreállítási tervének jóváhagyásáról a Tanács az Európai Bizottság javaslata alapján dönt. Bár a Parlamentnek nincs formális szerepe, aggodalmát fejezte ki a jogállamiság és az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt egyes országokban. 2022 júniusában a képviselők nem értettek egyet a lengyel gazdaságélénkítési terv elfogadásáról szóló döntéssel, 2022 novemberében pedig azt mondták, hogy az EU-nak ellen kell állnia a nyomásnak, hogy jóváhagyja Magyarország tervét.

Három ország nemzeti tervét nem hagyták jóvá: Hollandia nem nyújtotta be tervét, míg Magyarország és Lengyelország tervének jóváhagyását a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak, valamint a csalással, összeférhetetlenséggel és korrupcióval kapcsolatos kockázatok miatt elhalasztották.„Egy tervet soha nem szabad minden áron jóváhagyni. Mindig emlékezni kell, hogy az uniós értékek alapvetőek, nem vitathatóak, és ezeknek kell megalapozniuk minden lépést, projektet, reformot vagy beruházást” – mondta Dragoș Pîslaru (Renew Europe, román), a Parlament jelentésének egyik társszerzője.a június 22-i vitán.

A helyreállítási forrásokat támogatásként vagy kölcsönként kaphatják a tagállamok, melyek a rendelkezésre álló támogatások szinte teljes összegére készítettek terveket, de 2022. júniusában jelezték, hogy 166 milliárd eurót szeretnének felhasználni a 385,8 milliárd eurós hitelből is.

A képviselők sürgetik az országokat, hogy a világjárvány és a felmerülő kihívások hatásainak leküzdése érdekében használják ki a helyreállítási eszközben rejlő potenciált, ideértve a kölcsönöket is.

A Parlament felügyelete

Az Európai Parlament aktívan részt vesz a helyreállítási eszköz végrehajtásának ellenőrzésében. A képviselők plenáris vitákat folytatnak és állásfoglalásokat fogadnak el a témában, a Parlament költségvetési és gazdasági szakbizottságai negyedávente megbeszéléseket folytatnak a biztosokkal, és gyakoriak technikai szintű találkozók a Bizottság tisztviselőivel.

A képviselők biztosak akarnak lenni abban, hogy a forrásokat átláthatóan és a szabályoknak megfelelően használják fel, valamint hogy a Bizottság hatékonyan követi nyomon és ellenőrzi a tagállamokat.

A Parlament jelentése kitért arra, hogy a nemzeti közigazgatások nehézségekkel szembesülnek az összes finanszírozás rövid időn belüli felhasználásával, mivel minden reformot és beruházást végre kell hajtani 2026-ig. A képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a helyi és regionális hatóságokat, a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket is bevonják a nemzeti tervek sikeres végrehajtás és a demokratikus elszámoltathatósága érdekében.

„Szeretnénk több, határon átnyúló projektet látni, különösen az energia területén, mert ez segíthet abban, hogy az energiát eljuttassuk oda, ahol szükség van rá onnan, ahol elérhető” – mondta Siegfried Mureșan (EPP, román) társ-jelentéstevő a június 22-i plenáris vitán.

A cikk eredetileg 2022 júniusában jelent meg, és 2023 januárjában frissítettük.

További információ