Mit várnak a cseh EP-képviselők hazájuk soros elnökségétől?

Július 1-jén Csehország vette át EU Tanácsának soros elnöki tisztségét. Összefoglaltuk, mire számítanak a cseh EP-képviselők a következő hat hónapban.

A cseh elnökség logója © European Union 2022
A cseh elnökség logója © European Union 2022

Csehország most Franciaországot váltja és 2023 januárjában Svédország követi majd. A három ország együtt alkotja a jelenlegi elnökségi triót, amelyben minden országnak megvannak a maga prioritásai, de hosszú távú célokat és közös programot is kitűznek a 18 hónapos időszakra.

Csehország öt, egymással szorosan összefüggő területre összpontosít:

1. A menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni helyreállítása

2. Energiabiztonság

3. Európa védelmi képességeinek és a kibertér biztonságának erősítése

4. Az európai gazdaság stratégiai ellenálló képessége

5. A demokratikus intézmények ellenálló képessége


Tudjon meg többet a cseh elnökség prioritásairól!

Petr Fiala cseh miniszterelnök június 16-án tárgyalt az elnökségi programról Roberta Metsola EP elnökkel és a képviselőcsoportok vezetőivel. Metsola kifejtette: a találkozók lehetővé teszik, hogy az elnökség teljesen felkészült legyen a július 1-jei kezdésre, mert „az, ahogy a következő hónapokban reagálunk, meghatározza közös Európánk jövőjét”.

Megkérdeztük a cseh EP-képviselőket, mit várnak az elnökségtől.

Luděk Niedermayer (néppárti) számára a legnagyobb kihívást a törvényhozás szempontjából az „Irány az 55%!” csomag és a pénzmosás elleni csomag legalább egy részének befejezése jelenti. Egy másik fontos kérdés az ukrajnai háború következményeinek kezelése. Reméli, hogy az uniós lépések tudatosítása a pozitívabb megítélés érdekében Csehországban is prioritás lesz.

Radka Maxová (szocialista) felhívta a figyelmet az EU előtt álló kihívásokra, köztük az ukrajnai háborúra és a társadalmi-gazdasági helyreállítás szükségességére a világjárvány után: „Szeretném, ha a cseh elnökség az EU ellenálló képességének fokozására összpontosítana, biztosítva, hogy a digitális és a zöld átmenet társadalmilag igazságos módon menjen végbe, és remélem, hogy határozott lépéseket fog tenni a mentális egészség terén is.”

Dita Charanzová (Renew) úgy gondolja, hogy a fő hangsúly a háborún és annak következményein lesz. „Létfontosságú, hogy az EU egységes, határozott választ adjon Oroszországnak, és továbbra is segítsük Ukrajnát, mind pénzügyileg, mind politikailag.” A legfontosabb kihívás az energiafüggetlenség biztosítása, valamint az energia- és élelmiszerárak emelkedésének leküzdése lesz – mondta.

Veronika Vrecionová (konzervatív-reformer) egyetértett. „Az Európai Unió megalakulása óta az egyik legnehezebb megpróbáltatással néz szembe. [...] A cseh elnökség feladata az lesz, hogy segítsen sikeresen leküzdeni ezt a válságot” – mondta.

Marcel Kolaja (zöldpárti) szerint nehéz hat hónap várható. „Nagyon valószínű, hogy az európai országoknak olyan módon kell egységet és szolidaritást tanúsítaniuk, mint korábban soha. Csehországnak megbízható partnerként kell fellépnie, aki hidakat épít, és mindig a kompromisszumot keresi.”

Kateřina Konečná (baloldali) reméli, hogy az ukrajnai háború ellenére a cseh elnökségnek lesz ideje más kihívások, például a ritka betegségek európai cselekvési terv és a fogyasztói hitelekről szóló irányelv megoldására is. „Az európaiak háború és energiaválság miatti romló gazdasági helyzete ezt várja el.”

Ivan David (ID) szerint Európa egy válság felé tart, „amely nagyrészt az Európai Unió saját hibáinak és kezdeményezéseinek, különösen az „oroszellenes” szankcióknak és a zöld megállapodásnak köszönhető”, de kételkedett a cseh kormány problémákkal való megküzdési képességében is.