Emberkereskedelem: az EU küzdelme a kizsákmányolás ellen

Összefoglaltuk, hogyan erősíti az EU az emberkereskedelem elleni szabályokat, hogy reagáljon az emberek különféle kizsákmányolására.

Emberkereskedelem illusztráció
Az áldozatok többsége nő és lány, de a férfiak száma is növekszik, különösen a kényszermunka miatt.

Mi az emberkereskedelem?

  • Az emberkereskedelem az emberek erőszakkal, csalással vagy megtévesztéssel történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy befogadása azzal a céllal, hogy nyereségvágyból kizsákmányolják őket.

Tények az emberkereskedelemmel kapcsolatban


Az emberkereskedelemnek évente több mint 7000 regisztrált áldozata van az EU-ban. Csak 2022-ben a regisztrált áldozatok száma elérte a 10 093-at, bár a tényleges szám valószínűleg sokkal magasabb, mivel sok áldozatot ügye felderítetlen marad.

Az áldozatok többsége nő és lány, de a férfiak száma is növekszik, különösen a kényszermunka miatt.

Infografika, amely elmagyarázza, hogy az emberkereskedelem minden 3 áldozata közül 2 nő és lány.
Emberkereskedelem

Az emberkereskedelem fajtái


Az embercsempészet okai között szerepel:

  • Szexuális kizsákmányolás – az áldozatok túlnyomórészt nők és gyermekek.
  • Kényszermunka – az áldozatok elsősorban fejlődő országokból származnak, akiket munkaigényes munkákra kényszerítenek, vagy háztartási szolgaságban tartanak.
  • Kényszerbűnözői tevékenységek – az áldozatoknak egy sor illegális tevékenységet kell végrehajtaniuk és súlyos büntetésre számíthatnak, ha nem teljesítik a kvótákat.
  • Szervdonáció – az áldozatok gyakran alig, vagy egyáltalán nem kapnak kártérítést, és egészségügyi kockázatokkal kell számolniuk.
Infografika, amely bemutatja az emberkereskedelem áldozatainak számának alakulását az Európai Unióban 2013 és 2022 között. 2022-ben az áldozatok 41,4%-át szexuálisan kizsákmányolták, 41,1%-át munkára vagy szolgáltatásra kényszerítették, 17,5%-uk pedig szerveltávolítással és egyéb formákkal szembesült. a visszaélésről.
Az emberkereskedelem regisztrált áldozatai az EU-ban

Az emberkereskedelem okai


Az ENSZ szerint az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek, az egyre szigorúbb bevándorlási politika és az olcsó munkaerő iránti kereslet növekedése áll az emberkereskedelem hátterében. A szegénység, az erőszak és a diszkrimináció is kiszolgáltatottá teszik az embereket.

Mit tesz az EU?


Az EU eddigi munkája

2011-ben a képviselők elfogadták az emberkereskedelem elleni irányelvet az áldozatok védelme és támogatása, valamint az emberkereskedők megbüntetése érdekében. A cél az emberkereskedelem megelőzése. Az irányelv elismeri, hogy a nőket és a férfiakat gyakran különböző célokból használják ki, a segítségnyújtási és támogató intézkedéseknek nemtől függőnek kell lenniük.

Infografika, amely bemutatja, honnan származnak az emberkereskedelem áldozatai az Európai Unióban. Az áldozatok 25,1%-a ugyanabból az EU-országból származik, ahol az esetet jelentették, 11,8%-a más uniós országból, 63,1%-a pedig nem EU-országból származik.
Az emberkereskedelem áldozatai

A haladás útján


A kizsákmányolás formái változtak az utóbbi években, és az emberkereskedelem egyre inkább az internetre terelődik. Legutóbb az ukrajnai orosz invázió a nők és a gyermekek tömeges kitelepítését idézte elő, és új lehetőségeket teremtett a bűnszervezetek számára.

Ennek fényében a Bizottság 2022. december 19-én a szabályok megerősítését javasolta azáltal, hogy a meglévő uniós keretbe beépítik:

  • a kényszerházasság és az illegális örökbefogadás bűncselekménnyé tételét
  • az információs és kommunikációs technológiákkal – beleértve az internetet és a közösségi médiát is – elkövetett vagy elősegített embercsempészet-bűncselekményeket
  • a kötelező szankciókat az emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények esetén
  • a formális nemzeti mechanizmusokat az áldozatok korai azonosítása, valamint a segítségnyújtás és támogatás javítása érdekében
  • az emberkereskedelem áldozatai által nyújtott szolgáltatások tudatos igénybevételének bűncselekménnyé tételét
  • az egész EU-ra kiterjedő éves adatgyűjtést az emberkereskedelemmel kapcsolatban.


2024 áprilisában a Parlament támogatta a Tanáccsal 2024 januárjában kötött megállapodást. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy a béranyaság kizsákmányolását a kizsákmányolás további típusaként említik, ezzel célozva azokat, akik arra kényszerítik vagy becsapják a nőket, hogy azok béranyaként lépjenek fel. Ez fontos elem volt az EP-képviselők számára, akik azzal érveltek, hogy a béranyaság erőszak, fenyegetés vagy kényszer alkalmazásával történő kriminalizálása jogokat biztosítana a nőknek mint áldozatoknak, miközben az elkövetőket büntetőeljárás alá vonja.

A képviselők emellett kiemelten kezelték az emberkereskedelem áldozatainak hatékonyabb védelmét, és a következőket szorgalmazták:

  • a nemzetközi védelemre szoruló áldozatok megfelelő támogatásának és védelmének biztosítása, és menedékjoguk tiszteletben tartása
  • az áldozatokat ne vonják felelősségre olyan bűncselekmények miatt, amelyek elkövetésére kényszerítették őket
  • az áldozatok támogatásának biztosítása interszekcionális megközelítésen alapuló, nemi, fogyatékos- és gyermekérzékeny megközelítéssel
  • az emberkereskedelem elleni intézkedések belefoglalása a katasztrófaelhárítási tervekbe természeti katasztrófák, egészségügyi vészhelyzetek vagy migrációs válságok esetén


A frissített szabályok egy új súlyosbító körülményt is bevezetnek, hogy figyelembe vegyék a digitális technológiák embercsempészetet felerősítő hatását. Ide tartozik az áldozatról készült szexuális képek, videók vagy hasonló anyagok beleegyezés nélküli terjesztése.

Egy másik változtatás szigorúbb szankciókat jelent azokkal a jogi személyekkel, mint például a társaságokkal szemben, akikről kiderült, hogy érintettek embercsempészetben. Az új szabályok értelmében a cégek elveszíthetik az állami finanszírozáshoz való hozzáférést, például pályázati eljárásokhoz, támogatásokhoz, koncessziókhoz és engedélyekhez. Engedélyeiket és jogosítványaikat is visszavonhatják, ha olyan tevékenységekre használták őket, amelyek hozzájárultak ehhez a bűncselekményhez.

Következő lépések


Az új szabályok az EU Hivatalos Lapjában való közzétételük után húsz nappal lépnek hatályba, és az uniós országoknak két évük lesz arra, hogy az új szabályokat beépítsék nemzeti jogukba.

A kényszermunka termékeinek visszaszorítása


Egy másik törvény értelmében a képviselők olyan szabályokat fogadtak el, amelyek célja, hogy a kényszermunkával készült termékeket távol tartsák az uniós piacról. A rendelet keretet hoz létre a kényszermunka vállalatok ellátási láncaiban történő alkalmazásának vizsgálatára.

A jogsértést elkövető cégek esetében az EU határain a kérdéses áruk összes behozatalát és kivitelét elkobozzák, és minden olyan árut visszavonnak, amely már eljutott az EU piacára. A képviselők úgy vélik, hogy ez a tilalom megszünteti a vállalatok pénzügyi ösztönzőit a kényszermunka alkalmazására, valamint megvédi a visszaélést bejelentőket és az áldozatokat.

A parlament 2024 áprilisában fogadta el a kényszermunka elleni új törvényt.