Élelmiszer-pazarlás Európában: tények, uniós politikák és 2030-as célok
Az élelmiszer-pazarlás évente több mint 130 milliárd euróba kerül az EU-nak, és több millió háztartást érint. Ismerje meg az okokat, a hatásokat és az uniós intézkedéseket!
Míg a becslések szerint az uniós fogyasztók számára elérhető élelmiszerek körülbelül 10%-át pazarolják el, az EU-ban körülbelül 40 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt egyen.
Az Európai Unió célja az élelmiszer-pazarlás megelőzése és csökkentése Európa-szerte. Az Európai Parlament 2025 szeptemberében jóváhagyta az uniós országok számára az élelmiszer-pazarlás csökkentési célkitűzéseit 2030-ig.
Főbb tények és statisztikák Európára vonatkozóan
Az Európai Unióban évente körülbelül 60 millió tonna élelmiszer keletkezik. Ez lakosonként körülbelül 130 kg-ot jelent.
Az EU-ban az élelmiszer-hulladék több mint felét (53%) a háztartások termelik. A hulladék körülbelül 9%-a (lakosonként 12 kg) az elsődleges élelmiszer-termelésből, például a mezőgazdaságból származik, 18%-a (lakosonként 23 kg) pedig a feldolgozóiparból és a gyártási ágazatból.
Az élelmiszer-hulladék 12%-áért (lakosonként 15 kg) az éttermek és a vendéglátóipari szolgáltatások, további 8%-áért (lakosonként 10 kg) a kiskereskedelem és az élelmiszer-forgalmazás felelős.
2022-ben az EU azon országai, amelyek lakosonként a legtöbb élelmiszer-hulladékot termelték, Ciprus, Dánia és Görögország voltak. A legkevesebb élelmiszer-hulladékot Spanyolország, Szlovénia, Horvátország és Magyaroszág termelte.
Miért probléma az élelmiszer-pazarlás?
Sokan úgy érzik, hogy az élelmiszer-pazarlás etikailag helytelen. De a hatás sokkal nagyobb, mivel az élelmiszer-pazarlás károsítja a környezetet, a gazdaságot és a társadalmat.
A környezeti hatás
Az élelmiszer-pazarlás az EU élelmiszerrendszeréből származó összes üvegházhatású gáz körülbelül 16%-át teszi ki. Az élelmiszer-pazarlás csökkentése kevesebb kibocsátást jelentene, és támogatná az éghajlatváltozás elleni intézkedéseket.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) szerint a később kárba veszett élelmiszerek előállítása és szállítása a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8%-át teszi ki.
Az élelmiszer-pazarlás olyan természeti erőforrásokat is fogyaszt, amelyek már így is szűkösek. A később kidbott élelmiszer előállításához felhasznált víz az EU-ban az élelmiszer-termelésben és -fogyasztásban felhasznált teljes vízmennyiség 12%-át teszi ki.
A gazdasági költség
Az élelmiszer-pazarlás gazdasági probléma is. A háztartások olyan élelmiszerért fizetnek, amit aztán soha nem fogyasztanak el, a gazdálkodók és a vállalkozások pedig az élelmiszer-szállítási lánc minden szakaszában pénzt veszítenek, mert az élelmiszer egy része szemétbe kerül. Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos költségeket piaci értéken körülbelül 132 milliárd euróra becsülik.
Ezen felül az Európai Bizottság hatásvizsgálatában idézett felmérések szerint az elpazarolt élelmiszer összegyűjtésével és kezelésével kapcsolatos többletköltségeket körülbelül 9,3 milliárd euróra becsülik.
Társadalmi következmények
Az élelmiszer-pazarlásnak jelentős társadalmi hatásai is vannak. Olyan erőforrásokat pazarol, amelyeket jobban is fel lehetne használni. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban az emberek pénzük körülbelül 13%-át költik élelmiszerre. A fogyasztható élelmiszerek kidobásával fontos lehetőséget szalasztunk el, hiszen azokat adományok útján is szét lehetne osztani az élelmezésbiztonság javítása és a minőségi étkezéshez nehezen jutó emberek megsegítése érdekében.
Mik az élelmiszer-pazarlás okai?
Az élelmiszerlánc különböző szereplői más-más szerepet játszanak az élelmiszer-pazarlásban. Fogyasztói szinten a kiskereskedelmi promóciók miatti impulzív vásárlás, a nem megfelelő csomagolási méret, a hűtőszekrényhez vagy fagyasztóhoz való hozzáférés hiánya, a nem megfelelő vásárlási és étkezéstervezés, vagy a "csúnya" kinézetű gyümölcsök és zöldségek vásárlásának elutasítása csak néhány oka a háztartások élelmiszer-pazarlásának.
Az élelmiszer-megőrzési idő címkézése is problémát jelenthet. Az EU-ban az élelmiszerek különböző élelmiszer-megőrzési idő címkékkel vannak ellátva. A „minőségét megőrzi” címke olyan élelmiszereken, mint a tészta, a rizs, a konzervek, a fagyasztott élelmiszerek és a snackek, azt jelenti, hogy a feltüntetett dátum után az élelmiszer elveszítheti ízének vagy frissességének egy részét, de továbbra is biztonságosan fogyasztható. A „minőségét megőrzi” címke (húson, halon, salátákon vagy tejjel) azt jelenti, hogy az élelmiszert a feltüntetett dátum után nem szabad fogyasztani.
Néhány fogyasztó összekeverheti az élelmiszer-adatcímkéket, és kidobhatja azokat az élelmiszereket, amelyek még ehetők. Az Európai Bizottság által 2018-ban végzett tanulmány szerint az éves élelmiszer-pazarlás akár 10%-a is a címkék félreértelmezéséből adódhat. Az élelmiszergyártók akkor pazarolják az élelmiszert, ha többet gyártanak, mint amennyire szükségük van, ha az ellátási lánc nem hatékony, vagy ha az élelmiszert rosszul tárolják vagy kezelik. Pazarlás akkor is keletkezik, ha az üzletek megváltoztatják a rendeléseiket, vagy csak nagyon friss termékeket kérnek.
A szabványosított adagok és a vendégek számának túlbecslése az éttermekben és a vendéglátóhelyeken keletkező élelmiszer-pazarlás okai közé tartozik.
Hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás? Az EU megoldásai
Az élelmiszer-pazarlás és az élelmiszer-veszteség csökkentése az EU két fő célkitűzése a körforgásos gazdaság 2050-re történő megvalósítása érdekében.
Országok által kitűzött, törvényileg kötelező érvényű csökkentési célok
A Bizottság 2023 júliusában javaslatot terjesztett elő a hulladék keretirányelv felülvizsgálatára, hogy többet tegyen az élelmiszer- és textilhulladék csökkentése érdekében. A változtatások között szerepelt a 2030 végére kitűzött, nemzeti szintű kötelező érvényű hulladékcsökkentési célok meghatározása.
Az Európai Parlament és az uniós kormányok 2025 februárjában megállapodásra jutottak a jogszabály-frissítésekről. Ezeket a Parlament 2025 szeptemberében fogadta el.
2030-ra a 2021 és 2023 közötti éves élelmiszer-pazarlási átlaghoz képest tíz százalékkal kell csökkenteni az élelmiszer-feldolgozásban és -gyártásban, valamint 30%-kal a kiskereskedelemben, az éttermekben, az élelmiszer-szolgáltatásokban és a háztartásokban keletkező hulladék mennyiségét.
A dátumjelölés egyértelműbbé tétele
Az Európai Bizottság fogyasztói kutatást végzett a dátumjelölés lehetséges új módjainak azonosítása érdekében, és különböző fogyasztói profilokat dolgozott ki az élelmiszer-pazarlással kapcsolatban.
Az élelmiszer-adományozás megkönnyítése
Az élelmiszer-adományozás a szükségtelen élelmiszer-pazarlás csökkentésének egy másik módja. Az EU élelmiszer-adományozási irányelveit 2017-ben fogadták el azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a biztonságos, fogyasztható élelmiszerek visszanyerését és újraelosztását a rászorulóknak.
A hulladék-keretirányelv 2025-ös frissítéséről szóló tárgyalások során az európai parlamenti képviselők olyan intézkedéseket értek el, amelyek megkönnyítenék az eladatlan, de emberi fogyasztásra biztonságos élelmiszerek adományozását.
Közös módszer létrehozása az élelmiszer-pazarlás mérésére
Ezenkívül 2019-ben közös uniós módszertant fogadtak el az élelmiszer-pazarlás mérésére az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában. A közös módszertan megkönnyíti az élelmiszer-pazarlás nyomon követését és jelentését az EU-ban.
