Európa vizei: kihívások és az EU megoldásai
A vízhiány, a szennyezés és az éghajlati kockázatok – fedezze fel az európai vizekkel kapcsolatos legfontosabb kérdéseket és a Parlament vízpolitikára vonatkozó javaslatait.
A víz az egyik alapvető erőforrásunk - nemcsak közegészségügy, a környezeti szempontból, de az energiatermelés, a mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság szempontjából is. Bármennyire is fontos, a víz nem végtelen erőforrás, éppen ezért meg kell védeni a szennyezéstől és a túlzott kiaknázástól.
Az összetett vízügyi kihívások Európa-szerte emberek millióit érintik. Az olyan kérdések, mint a hiány, a szennyezés, valamint az árvizek és aszályok növekvő kockázata, már nem korlátozódnak az elszigetelt régiókra.
Az Európai Parlament 2025 májusában ambiciózus javaslatokat terjesztett elő a vízügyi kihívások enyhítésével kapcsolatos, európai stratégiáról szóló jelentésében. Az Európai Bizottság várhatóan 2025 nyara előtt terjeszti elő az európai vízügyi stratégiát.
Vízhiány Európában: hatásai és a megoldások
A vízkészletek hiánya az egyik legsürgetőbb probléma, amellyel az európaiaknak szembe kell nézniük. 2022-ben az EU lakosságának 34 %-a és területének 40 %-a szembesült szezonális vízhiánnyal. Dél-Európában a lakosság 70%-a szenved vízhiánytól a nyári hónapokban.
A vízkitermelési index plusz (WEI+) a vízfogyasztást a megújuló édesvízforrások százalékában méri egy adott területen és időszakban. A fenti térkép azt mutatja, hogy 2022-ben az összes uniós ország közül Ciprus szembesült a legnagyobb problémákkal a víz elérhetőségével kapcsolatban, majd Málta és Románia következett.
A WEI+ nemzeti szintű éves számításai azonban nem tükrözik azt a tényt, hogy egyes régiókban bizonyos évszakokban elégtelenek lehetnek a vízkészletek.
Az ENSZ szerint egy ország akkor tapasztal "vízhiányt", ha éves vízkészlete nem éri el az egy lakosra jutó 1700 m3-t. Cipruson, Máltán, Lengyelországban és Csehországban krónikus vízhiány tapasztalható.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint évente Európa területének mintegy 20%-át és a lakosság 30%-át érinti a vízhiány.
A képviselők kötelező célokat szorgalmaznak a vízhatékonyságra vonatkozóan, amelyek minden vízfelhasználásra kiterjednek, beleértve az ipart, a mezőgazdaságot és a háztartásokat is.
A javasolt megoldások közé tartozik az innovatív technológiai megoldásokkal támogatott fenntarthatóbb gazdálkodási modellek elfogadása, a víz-újrafelhasználási gyakorlatok ösztönzése, valamint a szennyezés és a vízigény csökkentése.
Vízszennyezés: a főbb fenyegetések és a megelőzés
Az uniós vizekkel kapcsolatos kérdések nem korlátozódnak a mennyiségre, a minőség is fontos tényező. 2021-ben az európai felszíni vizeknek csak 37%-a érte el a „jó” vagy „magas” ökológiai állapotot, és az EEA szerint mindössze 29%-uk érte el a „jó” kémiai állapotot. A jó ökológiai és kémiai állapot azt jelzi, hogy az emberi tevékenység nem gyakorolt jelentős hatást a felszíni víztestekre.
A főbb vízszennyező anyagok közé tartoznak az ipari vegyi anyagok, például a nehézfémek és az „örök vegyi anyagok” néven ismert, a környezetben tartósan megmaradó káros anyagok, a mezőgazdaságban használt vegyi anyagok, amelyek bekerülnek a folyókba, tavakba és egyéb vizekbe, valamint az újonnan megjelenő szennyező anyagok, például a mikroműanyagok.
Az EP-képviselők hangsúlyozzák, hogy a vízszennyezés kezelésére vonatkozó meglévő uniós jogszabályokat (például a víz-keretirányelvet és az ivóvíz-irányelvet) hatékonyabban kell végrehajtani és érvényesíteni. Hozzáteszik, hogy az EU-nak tovább kell csökkentenie a vegyi anyagokból, gyógyszerekből, antibiotikum-rezisztens baktériumokból, mikroműanyagokból, vegyi növényvédő szerekből és műtrágyákból származó szennyezést.
A Bizottságnak továbbá javasolnia kell az emberi egészségre és a környezetre nézve aggodalomra okot adó fogyasztási cikkekben található „örökkévaló vegyi anyagok” fokozatos kivezetését, valamint az ivóvízben található ilyen vegyi anyagok határértékeinek aktualizálását.
A klímaváltozás hatása
A klímaváltozás súlyosbítja az európai vízügyi problémákat. A szélsőséges hőség, az elhúzódó aszályok és a pusztító árvizek károsítják az ökoszisztémákat és az emberi egészséget, és jelentős zavarokat okoznak a gazdasági tevékenységekben.
További információk
A század közepére a hőhullámok és az aszályok gyakorisága és intenzitása várhatóan Európa nagy részén növekedni fog.
Az európai parlamenti képviselők sürgős intézkedéseket javasolnak az aszályok hatásainak enyhítésére, például a szennyvíz újrafelhasználásának növelését, a vízmegtakarítás fokozását az épületekben és az ipari szektorban, valamint a vízfelhasználás hatékonyságának javítását a mezőgazdaságban. A víztározási technikákba való beruházások szintén kritikus fontosságúak a vízellátás fenntartásához a száraz időszakokban.
Az árvízkockázatok mérséklése érdekében a jelentés természetalapú megoldásokat javasol, mint például a vizes élőhelyek helyreállítása és a zöld védőzónák létrehozása.
További információk
Megosztott vízkészletek: határokon átnyúló együttműködés
Európában számos folyón és tavon több ország osztozik, ami elengedhetetlenné teszi a határokon átnyúló vízgazdálkodást.
A képviselők hangsúlyozzák, hogy a vízzel szembeni ellenálló képességnek közös európai erőfeszítésnek kell lennie, és a Bizottságnak koordinált vízpolitikával és az uniós országok közötti együttműködés segítésével kell biztosítania a regionális és transznacionális szolidaritást.
A vízügyi infrastruktúrába és az intelligens felügyeleti rendszerekbe történő beruházások elengedhetetlenek a vízminőség és -felhasználás valós idejű nyomon követéséhez. Ezért a képviselők azt javasolják, hogy 2028-tól kezdődően a következő hosszú távú uniós költségvetésben külön és célzott alapot hozzanak létre a vízhiány kockázatának leginkább kitett régiók vízrezilienciájának javítására.
Intelligens vízgazdálkodás: technológiák a fenntartható jövőért
A modern kihívások modern megoldásokat igényelnek. A kialakulóban lévő technológiák segíthetnek a vízgazdálkodás átalakításában és a vízhasználat fenntarthatóbbá tételében.
A képviselők sürgetik a Bizottságot, hogy fektessen be a mesterséges intelligencia (MI) megoldásokba, a vízminőség és -mennyiség valós idejű nyomon követésére szolgáló érzékelőkbe, az intelligens öntözésbe és a vízhatékonyság javítását célzó technológiákba.
A szennyvízkezelés olyan fejlett kezelési eljárások előnyeit is élvezheti, amelyek lehetővé teszik a víz nagyobb arányú újrafelhasználását mind a városi, mind a vidéki területeken.
