Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bővítés
Állampolgári jogok
Európai állampolgárság
Az Európai Unió
Alapjogi Chartája
Alapjogok
A dokumentumok nyilvánossága
Fiatalok oktatása
és mobilitása
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezőgazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nők jogai
Belső piac / Ipar / Energia / Kutatás
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE


Erasmus, felhívás az utazásra

Az Erasmus program 1987-ben indult útjára: az első évben 3000 egyetemista bővíthette tudását egy másik európai egyetemen. 10 év múlva, 2002-ben átléptük az egymilliós bűvös számot. Mindez a kezdeményezés - amelyet a Parlament a kezdetektől fogva támogatott - egyre növekvő sikerét bizonyítja és az alábbi alprogramok létrehozásához vezetett a Socrates keretén belül: Comenius, Grundtvig, Lingua, Minerva... A parlamenti képviselők mindig is igyekeztek bővíteni a fenti programok célkítűzéseit és eszközeit.

Hét különböző nemzetiségű egyetemista - egy francia, egy olasz, egy dán és egy német fiú, valamint egy brit, egy andalúz és egy belga lány - egy évig egy lakásban élnek Barcelonában. Az Erasmus egyetemi csereprogram jóvoltából itt végzik utolsó egyetemi évüket. Kulturális különbséggekkel, félreértésekkel és hasonlóságokkal teli kis európai közösséget formálnak ezek a fiatalok. Cédric Klapisch rendkívülien szórakoztató filmje, a "Lakótársat keresünk" (Auberge espagnole) jól illusztrálja az európai eszme megvalósulását az egyetemisták esetében, valamint a fiatalok más kultúrák és nyelvek felé való nyitását.

Az Erasmus program nem csak az egyetemisták, hanem az egyetemi oktatók mobilitását is igyekszik előmozdítani, valamint tanulmányi programok kidolgozására és megvalósítására, intenzív kurzusok, több tudományágat átívelő tevékenységek, egyes tantárgyak idegen nyelven való tanításának szervezésére törekszik. Az Erasmus programban kidolgozták az Európai Kreditszámítási Rendszert (ECTS), amelynek célja a másik tagállamban végzett tanulmányi időszak elismerésének megkönnyítése. Ez a rendszer elősegíti az egyetemisták mobilitását azzal, hogy lehetővé teszi ezen időszakok beleszámítását egyetemi tanulmányaikba.

A Socrates program védő szárnyai alatt

Az 1987-ben indított Erasmus 1995. óta az átfogóbb "Socrates" program része, amely egy széles körű, az Unió határain átívelő európai oktatási program. A Socrates 30 európai országot fog össze. A 15 uniós tagállam mellett szerepel a 10 csatlakozó ország, Bulgária, Románia és az Európai Gazdasági Térség három országa (Izland, Norvégia, Lichtenstein), hamarosan pedig Törökország is csatlakozik hozzájuk a sorban. A Socrates nem csak az Erasmus, hanem a középfokú oktatásban a Comenius, a felnőtt oktatásban a Grundtvig, a nyelvoktatásban a Lingua, illetve a távoktatás és az információs technológia területén pedig a Minerva programot foglalja magába.

Valamennyi európai kezdeményezés a nemzeti politikákat egészíti ki a szubszidiaritás elvének megfelelően, amely szerint a tagállamok felelőssége alá tartoznak a nemzeti oktatási politikák és programok, az Unió feladata pedig az ezek közötti együttműködés ösztönzése, az európai diplomák kölcsönös elismerésének, az egyetemisták és egyetemi oktatók mobilitásának, az európai dimenzió fejlesztésének, az információ és a már bevált gyakorlatok cseréjének elősegítése által, egy európai felsőoktatási térség kialakításának reményében. Ezen a területen a Parlament együtt dönt a Tanáccsal, vagyis a tagállamok kormányaival, tehát lehetősége van hallatni a hangját.

Azonban a növekvő siker ellenére sem tudta az Erasmus elérni azt a célt, amelyet Parlament tűzött ki a Socrates 2000-2006 program második részének elfogadásakor, vagyis az európai egyetemi diákok megközelítőleg 10%-ának részvételét az Erasmus mobilitási programban. A teljes program elfogadására csak 2000 januárjában, a harmadik olvasatot követően került sor: a Parlament az együttdöntési eljárás utolsó lépéséig is elment a bővítés esetén felülvizsgálandó költségvetés jelentős mértékű emelése és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében. A Parlamentnek mindezek után sikerült a Socrates program 2000-2006-os költségvetését 1 850 millió euróra emelni és kikötni a költségvetés felülvizsgálását az Unió bővítése esetén. A Bizottság kezdetben csak 1 400 millió eurót javasolt és a Tanács sem szándékozott túllépni az 1 550 milliós határt.

A Parlament, a Bizottsággal együtt azon munkálkodott, hogy a Socrates program hozzájáruljon az "európai oktatási térség" kialakításához, azonban a Tanács ellenállásába ütköztek, amely ezt a fogalmat tabuként kezelte, így a képviselőknek be kellett érniük egy a "európai oktatási és képzési dimenzióra" való hivatkozással.

A "bolognai folyamat"

1999-ben 29 európai állam írta alá a "Bolognai Nyilatkozatot", amely egy európai felsőoktatási térség kialakítását tűzte ki célul az évtized végére. A különböző rendszerek közelítése elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa a Tanács által 2000 márciusában elfogadott lisszaboni stratégia értelmében "a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává" válhasson. Bolognában a miniszterek kötelezettséget vállaltak arra, hogy átalakítják az egyetemi oktatási renszert az érettségi +3+5+8 éves (két lépcsős egyetemi képzés, doktori képzés) képzési rendszernek megfelelően, annak érdekében, hogy az európai felsőoktatás a kulturális és tudományos hagyományainkhoz méltó vonzerőt jelenthessen világszerte.

2001-ben a Tanács elfogadott egy, a személyek szabad mozgásáról szóló ajánlást. Ebben felkérte a tagállamokat az egyetemisták és a tanárok mobilitását gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetésére, valamint ezt elősegítendő, a közösségi nyelvek tanulásának népszerűsítésére. A tagállamokat ösztönözték "az európai képesítési térség" építésére, többek között az ECTS használatán keresztül. Mindezek az ajánlások tökéletesen egyeztek a Parlament elképzeléseivel. Ezzel szemben, a képviselők által kívánatosnak tartott fiskális és szociális intézkedéseket nem fogadták el, így fennáll annak a veszélye, hogy nem hárul el az összes akadály a mobilitás elől.

Erasmus Mundus

2003 októberében, a parlamenti megbízatási időszak végén az Európai Parlament jelentős mértékben hozzájárult egy, immár az egész világ felé nyitó új közösségi program elindításához. Jelenleg a nemzetközi csereprogramokban résztvevő egyetemisták döntő többsége az Egyesült Államokba megy tanulni. Az Erasmus Mundus program célja minél több diák fogadása az európai egyetemeken. Több mint 4000, harmadik országból származó (nem az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaiból - Izland, Lichtenstein és Svájc - továbbá nem a tagjelölt országokból származó) diplomás fiatal és közel ezer tanár számára biztosít ösztöndíjat. A programot kedvezően fogadó képviselők megragadták a kínálkozó alkalmat arra, hogy az "Erasmus Mundus master" létrehozásával - amely az egyetemisták számára lehetővé teszi több egyetemen való "európai körút" megtételét - szorgalmazzák egy európai felsőoktatási térség gondolatának kidolgozását. A Parlament kemény tárgyalásokat folytatott a Tanáccsal egy nagyobb költségvetési keret elérése érdekében. A Bizottság kezdetben 200 millió eurót irányozott elő a 2004-2006-os időszakra, a Tanács azonban csak 180 milliót javasolt, amelyet a képviselők elégtelennek találtak és végül sikerült kiharcolniuk egy jelentős, 230 millió eurós összegre történő emelést. Ez a program nem csupán az európai oktatási rendszer tükre kíván lenni, hanem szeretné elősegíteni a kulturák közötti párbeszédet és a népek közötti megértést.



  
Jelentéstevo:
  
Tanárok, oktatók, tanulók mobilitása: Robert J.E. Evans (PES, UK)
Socrates Program 2000-2004: Doris Pack (EPP-ED, D)
Erasmus Mundus Program 2004-2008: Marielle De Sarnez (EPP-ED, F)
  
Hivatalos Lap- végleges szövegek:
  
Tanárok, oktatók, tanulók mobilitása
Socrates Program 2000-2004
Erasmus Mundus Program 2004-2008

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004