8th parliamentary term Ádám KÓSA

A munkavállalók szabad mozgása az Unió egyik alapszabadsága, amelynek a legfontosabb elve a fogadó tagállambeli munkavállalóhoz viszonyított bármely megkülönböztetés tilalma. A meglévő uniós szabályok egyértelműen rögzítik, hogy a szabad mozgás jogával élő munkavállalóknak a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket kell biztosítani. Az Európai Parlament álláspontja nagyon kevés teret adott a kompromisszum kialakítására, mert sajnos ugyanazt a protekcionista irányt követi, mint a kiküldetési irányelv. Célja a másik tagállamban történő munkavégzés megnehezítése, sőt ellehetetlenítése: jogvesztést előidéző intézkedésekkel és adminisztratív akadályokkal. Az alkalmazandó jogra és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó fejezetek számos módosítója hátrányosan érinti a más tagállamban történő munkavégzést.
Egyes tagállamok, mint Ausztria, Dánia, Írország, Németország és Hollandia ráadásul szorgalmazzák a családi ellátások indexálásának uniós szintű bevezetését. (Az indexálás a családi ellátások oly módon történő számítását jelenti határon átnyúló helyzetekben, amikor a gyermek a szülő munkavállalási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban él. A módszer lényege, hogy az adott tagállam nem biztosítja minden szülő számára egyaránt ugyanazokat az előnyöket, hanem a családi ellátás összegét a gyermek tartózkodási helye szerinti tagállam körülményeihez igazítva, a megélhetési költségek alapján számolja ki.) Magyar képviselőként ellenzem a családi ellátások indexálását, ezért ez ellen szavaztam, mert az indexálás a mobil munkavállalók és családjaik helyzetének radikális romlását eredményezné.

Sor került a „Jogérvényesülési program” elfogadására is, amely eredeti célja a bírák továbbképzése, az európai igazságügyi együttműködés erősítése lett volna. A jelenlegi előterjesztés a programhoz azonban olyan új elemeket csatol, amelyek eltérnek az eredeti céltól. A program olyan civil szervezeteket erősítene, akik úgymond "védik" a jogállamiságot akár saját kormányuk ellen, és úgy finanszírozná ezen NGO-kat, mintha azok a tagállamok igazságügyi rendszereinek részét képeznék. Elfogadhatatlan számomra, hogy a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból pénzeljék, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam.

Felháborító, hogy a ma elfogadott „Jogok és Értékek program” alapján mostantól az EU költségvetéséből - köztük a magyar adófizetők pénzéből - is finanszírozhatják az EU tagállamaiban a jogállamiság érvényesülését vizsgáló akár politikai szerepet játszó nem kormányzati szervezeteket. Magyarországon ezek az NGO-k köztudottan a Soros György nevéhez köthető szervezetek, amelyek az elmúlt évek során a jogállamiság köntösébe bújtatva hevesen támadták a magyar kormányt. Ellenzem a politikai tevékenységet folytató civil szervezetek uniós forrásokból való pénzelését, ezért a FIDESZ néppárti delegáció tagjaként a szöveg ellen szavaztam. Ehelyett az EU külső határait védő tagállamok - így a magyar határkerítés - költségeit kellene megtérítenie az Európai Uniónak.