| Az audiovizuális szolgáltatások ágazatában több mint egymillió embert foglalkoztatnak az Európai Unióban. Ez az ágazat a gazdasági jelentőségén túlmenően alapvető társadalmi és kulturális szerepet játszik, hiszen csaknem valamennyi európai polgár otthonában van televízió. Az amerikai filmek túlsúlyával szemben az Európai Parlament támogatni kívánja az európai audiovizuális ágazatot - ez a MEDIA programok elsődleges célja -, valamint elősegíteni a kulturális sokszínűség és a pluralizmus megjelenítését a médiákban.
Egy európai mozilátogató az esetek 70%-ában amerikai filmet néz meg. Az európai kooprodukciós és tagállamokbeli filmek a jegyeladások mindössze 30%-át képviselik, és ez az aránytalanság tovább nőhet az új tagállamok felvételével. Az 1993-ban hatályba lépett, a Maastrichti Szerződés kimondja, hogy a Közösségnek bátorítania kell a tagállamok közötti együttműködést segítve fellépésüket a képzőművészet, az irodalom és az audiovizuális kultúra terén.
2002-ben 625, 2001-ben pedig 628 filmet készítettek az Európai Unióban. Ez magas szám, de az Egyesült Államokban 2001-ben ennél több, 739 új, szélesvásznú film került a mozik vetítővásznára. Az uniós filmgyártás éllovasa Franciaország, egyedül 163 filmet készített 2002-ben, őt követi Olaszország (96 filmmel), Spanyolország (80 filmmel) és az Egyesült Királyság (64 filmmel). Az új tagállamok között Lengyelország készíti a legtöbb filmet (2001-ben 29-et), majd Magyarország (22 filmmel) és a Cseh Köztársaság (16 filmmel) következik a sorban.
E magasfokú alkotókedv ellenére az Európában gyártott mozifilmek nehezen adhatók el külföldön - még a tagállamok egymás közötti forgalmában is -, ezért támogatásra szorulnak. Ma a gyártó ország határain túllépő 10 európai filmből 9 a közösségi MEDIA Plus programnak köszönheti külföldi megjelenését. Az első ilyen támogatási programot MEDIA I néven 1991-ben indították meg, négy éves időtartamra, ezt követte a MEDIA II az 1996-től 2000-ig terjedő időszakra. A 2001 és 2005 közé eső időszakot a pontosabb irányultságú és némileg szilárdabb anyagi alapokra helyezett « MEDIA Plus » és « MEDIA Formation » programok fedték le. A MEDIA Plus program elsődleges célja az európai audiovizuális ágazat versenyképességének javítása az európai és nemzetközi piacokon, valamint az európai audiovizuális vagyon megóvása. A MEDIA Formation program az audiovizuális iparban dolgozók szakképzettségének fejlesztése érdekében lép fel.
A MEDIA program költségvetésének gyarapítása
A Parlament nemcsak támogatja e programok megvalósítását, hanem több ízben síkraszállt költségvetési kereteik kiszélesítése mellett. 2000-ben például a Parlament indítványozta, hogy a MEDIA Plus programnak a 2001-től 2005-ig terjedő időszakra szóló költségvetését a Tanács által elhatározott 350 millió euróról emeljék fel 480 millióra. A Parlamentnek azonban csak tanácsadói joga volt abban az időben, és a Tanács nem vette figyelembe a kérését. A Tanács a MEDIA Formation program 50 millió eurós költségvetési keretének 70 millióra történő felemelését ugyancsak elvetette, jóllehet a Parlamentnek a program ezen részére vonatkozóan a Parlament együttdöntési hatáskörrel rendelkezett.
A közelmúltban a Parlament állást foglalt az Európai bizottság azon javaslatáról, amely szerint ezen programokat strukturális módosításuk nélkül 2006. december 31-ig meghosszabbítanák. A 2003-ban hatályba lépett Nizzai Szerződés szerint a Parlament ezen a téren együttdöntési hatáskörrel bír, ezért határozottabban érvényre juttathatja álláspontját. A Bizottság által javasolt költségvetési kiigazításoknak köszönhetően a MEDIA Plus program teljes költségvetése 435,6 millió euróra nőtt (szemben az eredetileg csupán 2001 és 2005 közé eső időszakra tervezett 350 millió euróval), a MEDIA Formation program költségvetése pedig 57,4 millió euróra gyarapodott (szemben a rövidebb időszakra tervezett 50 millióval). A Parlament a bővítés figyelembe vétele érdekében további 18 millió euróval bővítené a MEDIA Plus, illetve további 2 millió euróval a MEDIA Formation programot. Ebben az ügyben jelenleg a Tanácsé a következő lépés.
A mozi versenyképességének növelése
A képviselők egy - 2001-ben elfogadott, az európai filmeknek a belső piacon és a tagjelölt országokban történő jobb forgalmazásáról szóló - kezdeményező jelentésben indítványozták, hogy a MEDIA programokon túlmenően egy többéves, nagyszabású közösségi terv is szülessen az európai moziipar versenyképesebbé tételére. Felhívták a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot és az Európai Beruházási Alapot, hogy támogassák az európai filmek országok közötti forgalmazását, az úgynevezett "i2i Audiovisuel" kezdeményezés keretében. E kezdeményezés célja a digitális technika elterjesztése mind a forgatás, mind pedig a forgalmazás és a sugárzás szintjén. Arról van szó, hogy sokkal inkább az oktatásba és a képzésbe kell befektetni, mint a gyártási tőkébe. Az Európai Parlament a tagállamoknak is javasolta, hogy a strukturális alapok felhasználásával hajtsanak végre beruházásokat a modernizálásra és filmszínháztermek építésére a gazdaságilag elmaradott térségekben.
A Bizottság a maga részéről felhívta a figyelmet arra, hogy kettős célt kell szem előtt tartani: egyrészt javítani kell az európai audiovizuális ipar versenyképességét, másrészt meg kell őrizni a kulturális sokszínűséget. Ez a szándék ugyancsak teret kap a Parlament egyik - 2003-ban elfogadott, a Kereskedelmi Világszervezet kereskedelmi szerveivel történő általános megállapodásról szóló - állásfoglalásában, valamint az Alkotmány tervezetében is, amely fenntartja az egyhangúságot a kulturális szolgáltatások nemzetközi kereskedelmét érintő minden határozatra vonatkozóan.
A pluralizmus biztosítása
1989 óta a "Televízió határok nélkül" irányelv szervezi a televíziós műsorszóró szolgáltatások szabad áramlását a Közösségben, célja a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása és az európai audiovizuális ipar megerősítése. Az irányelv eredetileg 2002-re bejelentett felülvizsgálatának tükrében az Európai Parlament már 2001-ben kialakította álláspontját: a képviselők szerint a tévétársaságokat kényszeríteni kell arra, hogy műsoridejük legalább egy meghatározott hányadát európai filmek sugárzására fordítsák, és üzleti forgalmuk egy részét fektessék a moziiparba. A Parlament ugyancsak szeretné, hogy az irányelv végrehajtási területét kiterjesszék új audiovizuális szolgáltatásokra, például az internetes műsorszórásra, az elektronikus műsorfüzetekre és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre is.
Az irányelv felülvizsgálata azonban továbbra is várat magára. A képviselőket türelmetlenné teszi a késedelem és aggasztják az ágazatban mindinkább tapasztalható vállalati összeolvadások, ezért 2003-ban új jelentést fogadtak el. Ebben kifejtik azt a meggyőződésüket, hogy a pluralizmus a demokrácia és a kulturális sokféleség alapvető biztosítéka. Azt kívánják, szülessen szabályzat a televíziós média tulajdonjogáról, az információk és a kultúrák sokoldalúságának biztosítása érdekében.
|
