|
Európában évente körülbelül negyedmillió ember nem kap helyet a menetrend szerinti Uniós légitársaságok által működtetett repülőjáratokon. Az Európai Közösség megszigorította az 1991-es, az ily módon járt utasok kártérítésére és a részükre való segítségnyújtásról szóló jogszabályt abból a célból, hogy eltántorítsa a légitársaságokat a repülőgépek túltelítésétől. Ugyanakkor az Európai Közösség felismeri azt, hogy ezt a gyakorlatot nem lehet teljesen megszüntetni. Az Európai Parlament továbbá abban is segített, hogy a légitársaságok többet tegyenek járatok törlése vagy jelentős késések miatt a repülőtéren rekedt utasok kényelméért.
A 2005. februárjában érvénybe lépő új jogszabály, az Európai Unió egész területére vonatkozóan 3 olyan esetet határoz meg, amelynek előfordulásakor a légiutasok kárpótlása és a részükre történő segítségnyújtásra vonatkozó szabályok alkalmazhatóak: "a repülőgépre történő felszállás megtagadása" (a légitársaságok által alkalmazott túlkönyvelésből adódóan), járatok törlése, valamint jelentős késések miatt. Az új szabályzat a nem menetrend szerinti (charter) járatokra, a szervezett utazások részeként használt járatokat beleértve, valamint menetrend szerinti járatokra is vonatkozik. Ezen szabályok nemcsak az Unióból induló polgárokra vonatkoznak majd, hanem azokra is, akik az Unióba utaznak ezen kívüli eső országokból egy Uniós légitársaság járatán.
Önkéntes rendszer a járatokról leszorult utasok számára
A beszállásnál visszautasított utasok száma csökkenni fog az Egyesült Államokban már sikeresnek bizonyult "önkéntes rendszer" bevezetésével. Abban az esetben, ha egy járat túltelített, a légitársaságnak először olyan utasokat kell keresnie, akik önként lemondanak a helyfoglalásukról pénz vagy egyéb ösztönző juttatás fejében, a légitársasággal kötött megállapodás alapján. Ezeken az ösztönző juttatásokon kívül az önkéntesek részére fel kell ajánlani, hogy a repülőjegyük teljes árának visszatérítése (az eredeti kiindulóponthoz vezető visszaúton felül) és az úti céljukhoz vezető egyéb járat (más néven "re-routing") között választhassanak. Csak megfelelő számú önkéntes hiányában tagadhatja meg a légitársaság az utasoktól a járatra történő felszállást. Ebben az esetben viszont az idősebb utasokat és kísérőiket, valamint egyedül utazó gyermekeket kell elsőbbségben részesíteni a beszállításnál.
A nem önkéntesek kártérítése
Azokat az utasokat, akik nem kaptak helyet a kívánt járaton több kellemetlenség éri, mint az önkénteseket, ezért nem lehetnek az ösztönző juttatásra utalva. Ehelyett, határozott összegű kártérítésre jogosultak, amely a légitársaságokat elrettentené attól, hogy járataikat túltelítsék.
Az Európai Parlamentnek két fő célja volt amikor 2001 végén elkezdett az új szabályokról tárgyalni a Miniszterek Tanácsával: a jogszabályjavaslat az utazók konkrét szükségleteihez történő igazítása és a légitársaságokat érintő üzleti realitások figyelembe vétele. A túlkönyvelést nem lehet teljesen megakadályozni, mivel a légitársaságoknak biztosítaniuk kell a járatok a nyereséges üzemeltetés érdekében történő lehető legjobb kihasználtságát. Ezért előrejelzésükben meg kell határozniuk azon utazók valószínű számát, akik a járat indulása előtt nem jelennek meg és több foglalást kell fogadniuk, mint amennyi hely ténylegesen rendelkezésre áll a repülőgépen. Ha nem tudnának túlfoglalni, akkor megengedhetetlenül sok ülés maradna üresen, a bevételük és nyereségük csökkenne, ezért az árak emelésére kényszerülnének.
A képviselők úgy vélték, hogy a Bizottság által eredetileg javasolt megoldás (az átlagos "business class" jegyárának kétszerese Európán belüli repülésekre) túl nagy terhet jelentene a légitársaságok számára, melyek az Egyesült Államokban szeptember 11-én történt támadás óta különben is gondokkal küzdenek. A javasolt díjszabás 750 euró volt 3500 km távolságig és 1500 euró 3500 km-nél hosszabb repülések esetében. A Parlament meggyőzte a Tanácsot arról, hogy vezessen be egy három-sávos kárpótlási rendszert, mely közelebb áll az európai repülés realitásaihoz: 250 euró az 1500 km-nél rövidebb repülésekre, 400 euró a Közösségen belüli, de 1500 km-nél hosszabb és más 1500 km és 3500 km közötti repülésekre, valamint 600 euró minden fennmaradó repülésre. A Parlament ettől azt remélte, hogy ezek a szintek a légitársaságokat a túltelítettség megfontoltabb kiszámítására ösztönzi a nyereséges üzemeltetés kockáztatása nélkül. A Parlament azt is elérte, hogy ezen szabályok kilenc hónap múltán érvénybe lépjenek.
Azokat az utasokat, akiknek nem adnak helyet a kívánt járaton nem határozott összegű kárpótlással kell kielégíteni, hanem nekik is - akárcsak az önkénteseknek - meg kell adni a lehetőséget arra, hogy választhassanak a repülőjegy teljes összegének visszafizetése egyetemben a kiindulópontra szóló visszaút biztosításával és a re-routing között. Ha az utasokat el lehet juttatni alternatív járatokkal vagy útvonallal úgy, hogy a menetrend szerinti időtől való eltérés nem lenne jelentős, akkor ilyen esetben a kárpótlás összege csökkenthető.
Végül az utazókat "segítség" illeti étel és frissítők, két telefonhívás, fax vagy e-mail formájában, valamint, amennyiben éjszakai szállásra van szükség, egy hotelszoba és a hotel és repülőtér közötti szállítás költségvisszatérítéseként.
A járattörlésből eredő kellemetlenségek enyhítése
A törölt járatok azon kellemetlen meglepetések közé tartoznak, melyekkel az utazóknak néha számolniuk kell. Az új jogszabály szerint azon utasokat, akiknek a járatuk törlése gazdasági okokból történt, a gépekről túltelítettség miatt lemaradt utasokkal hasonlóan a jegy árának visszafizetése vagy re-routing közti választási lehetőség illeti, valamint a túltelítettség miatt lemaradt utasokkal nagyjából egyenrangú kárpótlásban kell részesülniük. Ha azonban, a járatot előreláthatatlan körülmények miatt kell törölni, mint például politikai zavargások, kedvezőtlen időjárás, vagy váratlan biztonsági problémák, akkor ilyen kárpótlásra nincs lehetőség. A kárpótlási szabályt abban az esetben sem kell figyelembe venni, ha az utast a repülés előtt két héttel tájékoztatták ennek törléséről, vagy alternatív útvonalat ajánlanak fel neki.
A Bizottság eredetileg az utasok visszafizetéshez vagy re-routinghoz való jogának korlátozását javasolta, miszerint ezt csak abban az esetben kéne figyelembe venni, ha a járatot gazdasági okokból törlik. A Parlament úgy változtatta meg ezt az intézkedést, hogy a járat törlésének okától függetlenül az utazókat a repülőjegy árának visszatérítése vagy re-routing és ezeken kívül étkezés, frissítők, valamint más típusú segítség is illeti.
A késésekkel járó frusztráció enyhítése
Az új jogszabály a légi közlekedés utolsó ellenségével, a járatok késésével is foglalkozik. A képviselők elismerik, hogy a légi közlekedésben tapasztalt késések általában nem a légitársaság hibájából, hanem a földi irányítóközpont miatt, vagy más okokból jönnek létre. Viszont a képviselők úgy érezték, hogy a légiutasokat megfelelő módon segíteni kell, ha hosszú várakozásokat kell elviselniük a repülőtereken járataik késése miatt. Az képviselők erőfeszítéseinek köszönhetően a jogszabályban olyan rendelkezések találhatóak, melyek az utazóknak élelmet, frissítőket, telefonhívásokat, néhány esetben szállodai elszállásolást is biztosítanak járatok legalább két órás vagy ennél hosszabb késése esetében a repülés távolságától függően. Ha a késés hossza legalább öt óra, akkor az utasoknak visszatérítik a jegy teljes árát, ezenkívül arra is lehetőség lesz, hogy az utast lehető leghamarabb visszaszállítsák a kiindulási pontjára.
Az üzleti igények és a fogyasztóvédelem kiegyensúlyozása
Az új jogszabály megpróbál egyensúlyt teremteni a légiutasszállító ipar és az utasok érdekei közt, miszerint meg kell engedni ezen iparnak a versenyképes környezetben történő működést, amellett azonban egyidejűleg az utasokat magas szintű szolgáltatásokkal kell ellátni, és ennek hiányában az okozott kényelmetlenséget és kellemetlenséget kárpótlással kell ellensúlyozni. A képviselők arra is ígéretet kaptak, hogy a Bizottság a jövőben javaslatokat tesz hasonló intézkedések bevezetésére a vasúti vagy vízi személyszállítás területén.
|
