Az Európai Bizottság nagy horderejű javaslatait a postai szolgáltatások liberalizálására az Európai Parlament képviselői megpróbálták határok közé szorítani, mert meggyőződésük, hogy a napi postát - még a félreeső területeken élő emberek számára is - megfizethető áron kell kézbesíteni a jövőben is. Az Európai Parlament eltökéltségének köszönhetően a postai szolgáltatások liberalizálását fokozatosabban és gondosabban fogják ellenőrizni, mint ahogy azt kezdetben tervezték, megteremtve ezzel a gazdasági hatékonyság és a társadalmi igények közötti kompromisszum létrejöttének lehetőségét.
A postai szolgáltatások szerte az EU-ban becslések szerint évente 135 milliárd küldeményt mozgatnak meg, ami körülbelül 80 milliárd eurós forgalmat jelent. Napjaink nagy kihívása a szolgáltatás "univerzális" jellegének garantálása (az-az napi bevételi és kézbesítési szolgáltatások megfizethető áron minden címre, még a félreeső területekre is) és a postai szektor versenyképességének megtartása egy állandóan változó kommunikációs környezetben.
A postaszolgálat liberalizálásának első lépéseként a Bizottság irányelvtervezetében javasolta, hogy először csak egyes postai szolgáltatásokat nyissanak meg a verseny előtt, szorgalmazva a továbbiakban e szolgáltatások teljes belső piacának megteremtését. A Parlamentnek azonban már így is fenntartásai voltak, miszerint a javaslat idő előtti és túl messzire megy el. Az EP képviselők ösztönzésére a jogszabály jelentősen módosult. A Bizottság eredeti szándékától eltérően a liberalizációt óvatosabban fogják bevezetni, a Parlamentnek pedig döntő szava lesz a további lépéseket illetően.
Standard levelek biztonságos kézbesítése
A postai szolgáltatásokról szóló irányelv végső formájában nem vonatkozik az 50 g-nál könnyebb belföldi és külföldről érkező levelek bevételére és kézbesítésére. Mivel az 50 g alatti kategória alkotja a levélküldemények túlnyomó részét, a standard leveleket egyelőre továbbra is - csakúgy mint most - az „univerzális szolgáltatók" (ami rendszerint a nemzeti postát jelenti) fogják begyűjteni és kézbesíteni.
A Parlament azonban mindenképp biztosítani akarta azt is, hogy az eggyel feljebb lévő kategóriába tartozó levelek, amelyek súlya 50 és 100 g között van, hosszabb ideig (2003-2006) maradjanak kizárólag az univerzális szolgáltatók tevékenységi körében, mint ahogyan azt a Bizottság eredetileg előirányozta. Az EP képviselők azzal érveltek, hogy a külföldre irányuló levelek teljes liberalizációja túl drasztikus lépés lenne és ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok továbbra is az ellenőrzésük alatt tarthassák a szektort „olyan mértékben, amely az univerzális szolgáltatás biztosításához szükséges”. Mindez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a posták számára lehetővé teszik, hogy e piaci szegmensből származó jövedelmükből támogathassák univerzális szolgáltatásukat.
A menetrend fokozatos megvalósítása
A verseny bevezetésének új jogszabályban meghatározott menetrendje a következő:
- 2003-tól a 100 g-nál nehezebb ill. a szabványos levélnél háromszor drágább levelek kézbesítése;
- 2006-tól az 50 g-nál nehezebb ill. a szabványos levélnél két és félszer drágább levelek kézbesítése;
2003-tól az összes külföldre irányuló levél kivéve ahol a tagállam úgy ítéli meg, hogy az ebből a piaci szegmensből származó jövedelem szükséges az univerzális szolgáltatás támogatására.
Ezen túlmenően a Parlamentnek sikerült a liberalizáció következő szakaszának Bizottság által előirányzott menetrendjét is meghosszabbítania. Elutasította a Bizottság által eredetileg javasolt dátumokat, amelyek értelmében 2005 végén kellene határozatot hozni arról, hogy 2007. január 1-től kezdődően megnyissák-e a postai piacokat. Ehelyett az irányelv megköveteli a Bizottságtól egy olyan tanulmány készítését 2006-ra, amely minden egyes tagállam vonatkozásában értékeli az irányelv univerzális szolgáltatásokra tett hatását, azzal számolva, ha 2009-re kiépítenék a postai szolgáltatások belső piacát. Ennek a tanulmánynak az alapján a Bizottságnak új jogszabálytervezetet kell benyújtania a Parlamentnek és a Miniszterek Tanácsának. Ők azután vagy megerősítik a belső postai piac kiteljesítésének 2009-es dátumát, vagy egyéb lépéseket fognak javasolni.
A Parlament, hogy gondosan figyelemmel tudja kísérni az eseményeket, erőteljesen sürgette a Bizottságot, hogy minden második évben - első alkalommal 2004 végére - készítsen egy jelentést az iparág fejleményeiről. Mivel a Parlamentnek meglesz a hatásköre bármely újabb jogszabály megváltoztatására, az EP képviselők bízhatnak benne, hogy a postás naponta egyszer mindig csenget, ha nem kétszer.
|