A földközi-tengeri térségbeli migrációval kapcsolatos uniós megközelítés

Ez a tanulmány, amelyet az Európai Parlament Állampolgári Jogi és Alkotmányügyi Tematikus Főosztálya rendelt meg a LIBE bizottság kérésére, a földközi-tengeri migrációra vonatkozó uniós megközelítést vizsgálja, kitérve a menekültválságtól a Covid19-világjárványig terjedő különböző fejleményekre, értékelve ezek hatását az uniós menekültügyi, migrációs és külső határellenőrzési politika alakítására, végrehajtására és reformjára. A tanulmány tartalmazza a vonatkozó uniós jogszabályok jelenlegi helyzetének és végrehajtásának áttekintését, a földközi-tengeri térségben kialakult helyzet értékelését, valamint a külső dimenzió alapos vizsgálatát, amely a harmadik országokkal (Törökországgal, Líbiával és Nigerrel) való együttműködésre összpontosít, és magában foglal emberi jogi és menekültjogi megfontolásokat is, valamint az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért és a törökországi menekülteket támogató eszköz keretében elkülönített források hatásainak elemzését. A fő cél az uniós és a nemzetközi jog helyes alkalmazásának vizsgálata, tekintettel az emberi jogok megsértésére, az indokolatlan bűncselekménnyé nyilvánításra és az EU-nak a Líbiában rekedt, illetve a Nigerben vagy Törökországban feltartóztatott, tengeri úton utazó migránsok elleni, atrocitással járó bűncselekményekben való bűnrészességére vonatkozó, egyre nagyobb számú állításra. Az uniós ügynökségek (a Frontex és az EASO) szerepét a tagállamok által elfogadott két- vagy többoldalú kezdeményezésekkel együtt értékelik, horizontális szempontként a szolidaritás elvét is beépítve.