| Számtalan közúti fuvarozó és buszsofor vesztette életét vagy okozta mások halálát az európai utakon, mert túl sokáig vezetett. Mint a többi munkakör, amelyeknek már 1996 óta rendelkeznek a munkaidejérol, hamarosan a hivatásos soforök is élvezhetik az egységes szabályozás, a jobb életminoség és a fokozott biztonság elonyeit. Az Európai Parlament ebben a ciklusban minden befolyását latba vetette, hogy a maximum 48 órás munkahét alól csak kivételes esetben lehessen eltérni, és hogy az egységes piac egyben jobb életkörülményeket is jelentsen a dolgozók számára.
1993-ban, az egységes piac létrehozásakor, külön irányelvet dolgoztak ki, hogy az Európai Unióban közös szabályok szülessenek a munkaidovel kapcsolatban. Az irányelv értelmében az európai alkalmazottaknak joguk van legalább napi 11 óra pihenéshez és néhány rövid szünethez is. A heti munkaido nem lehet több 48 óránál, az éves szabadság pedig legalább négy hetet tesz ki. Az éjszakai muszakban dolgozók legfeljebb 8 órát dolgozhatnak 24 óránként.
Az irányelvben rögzített szabályokat 1996 novemberéig kellett átültetni a nemzeti jogrendbe, akadtak azonban kivételek. A szabályok nem vonatkoztak a felsobb vezetokre, az orvosgyakornokokra és a (közúti, légi, vasúti, tengeri vagy folyami) fuvarozókra. Továbbá, a kívülmaradási záradék, - amely lehetové teszi a tagállamok számára az általános szabályoktól való eltérést és amelyet eredetileg az Egyesült Királyság alkalmazott - az irányelv céljaival szöges ellentétben álló visszaélésekre adott alkalmat. A képviselok szeretnének megoldásokat találni ezekre a hiányosságokra.
Busz és teherautó-soforök: tekintettel az egyéni vállalkozókra is
A közösségi szabályok a munkaórákat illetoen 2003 óta vonatkoznak vasúti fuvarozásban dolgozókra is. 2005 márciusára a puzzle utolsó darabja is a helyére került: egy 2002-ben elfogadott ágazati irányelvnek köszönhetoen 6,5 millió, közúti fuvarozási dolgozó is élvezheti az egységes szabályok elonyeit. Az o esetükben 60 órára is kiterjedhet a heti munkaido, feltéve, hogy a referenciaként kituzött 4 hónapos idoszakban nem lépik túl a 48 órás heti átlagot. A busz- és kamionsoforök semmilyen körülmények között nem dolgozhatnak hat óránál többet egyhuzamban, piheno nélkül, az éjszakai muszak pedig nem lehet hosszabb 24 óránként 10 óránál.
Az Európai Parlament sokat és sikeresen küzdött azért, hogy ezek a szabályok a szakma mintegy 40%-át jelento egyéni vállalkozó soforökre is vonatkozzanak. Az EP a megbeszélések elso pillanatától kezdve amellett érvelt, hogy az egyéni vállalkozó soforöket ugyanúgy kell kezelni, mint az alkalmazotti státuszban dolgozókat, ellenkezo esetben, tömegek vándorolnának át az egyéni vállalkozók kategóriájába. Mindez nemcsak a közúti biztonság fokozása, hanem a tisztességtelen verseny elkerülése érdekében is fontos volt. 2009-tol kezdve tehát ugyanazok a szabályok védenék az egyéni vállalkozó soforöket, mint az alkalmazottakat. A képviselok kérésére úgy módosították az "egyéni vállalkozó sofor" meghatározását, hogy az átmeneti idoszakban ne legyen lehetoség az "ál-vállalkozók" új formáinak megjelenésére.
A kívülmaradás lehetoségének megelozése
Az 1993-ban elfogadott általános irányelv meghagyta a tagállamok számára kivételek alkalmazásának lehetoségét. Az Egyesült Királyság sikeresen tárgyalt egy kivülmaradási lehetoségért, így a munkahét bizonyos körülmények között meghaladhatja a 48 órát. Ilyen körülménynek számít az érintett alkalmazott elozetes beleegyezése, visszautasítás esetén az ot éro esetleges hátrányok elleni védettsége és a lemondást elfogadó személyek valós munkaóráinak rögzítése.
A kivétel alkalmazása kedvezotlen hatást váltott ki. Az Egyesült Királyságban ma többen dolgoznak 48 óránál többet egy héten, mint az 1993-as irányelv hatályba lépése elott. A kezdetben egyedi esetekre szánt kívülmaradás tehát általánossá vált. Ráadásul ez, az irányelvet fenyegeto, nyugtalanító tendencia a többi tagállamban is elterjedoben van. Franciaország és Németország az egészségügyben, Luxemburg pedig a szálloda- és vendéglátóiparban alkalmazza azt.
Az Európai Bizottság az irányelv felülvizsgálatára készül, a Parlament pedig 2004 januárjában ismertette az ügyben álláspontját. 370 igen, 116 nem szavazattal és 21 tartózkodással a képviselok megszavazták a kívülmaradási záradék mielobbi, fokozatos eltörlését. Számos képviselo helyteleníti a kivétel rendszerébol eredo visszaéléseket: a lemondást sokszor a munkaszerzodéssel egy idoben kell aláírni, így sérül az alkalmazott szabad választási joga. A képviselok arra kérik a tagállamokat, hogy az 1993-as irányelv felülvizsgálatáig ne hozzanak újabb intézkedéseket a kivételek rendszerével kapcsolatban.
Az orvosok speciális esete
Ugyanezen szavazás alkalmával merült fel az orvosok speciális esete. A Bíróság nemrégiben közétett végzése szerint az orvosok ügyeleti idejét bele kell számítani a munkaidobe. Mivel nem állnak rendelkezésre konkrét összehasonlító adatok, a képviselok arra kérik a Bizottságot, hogy tegyen hosszútávú javaslatot a munkahelyi ügyeleti órák meghatározása és kiszámítása körüli problémák orvoslására.
A 48 órás munkahetet rögzíto irányelv kapcsán az orvosok képzési ideje is speciális problémát jelent. Európában csaknem 270 000 orvosgyakornok van, és munkaidejük gyakran lényegesen meghaladja a heti 48 órát. Mindezen problémákat nehéz egyik napról a másikra megváltoztatni. a A Bizottság ezért úgy döntött, hogy a munkaidovel kapcsolatos szabályok csak hosszú átmeneti idoszak után fognak erre a sajátos kategóriára vonatkozni. A Parlament rövidebb átmeneti idoszak mellett érvelt, a tagállamok azonban - a Tanácsban - 2013-ig akartak várni. A Parlamentnek sikerült kompromisszumos megoldásra jutnia, miszerint fokozatosan, három szakaszban vezetik majd be a szabályokat: 2004 augusztusától 58 órára korlátozzák az orvosgyakornokok munkahetét, 2007 augusztusától 56 órára, majd 2009-re a többi kategóriához hasonlóan 48 órára. Abban az esetben, ha feltételek teljesítéséhez meg kell változtatni a képzési és az emberi eroforrások kezelésének egészségügyben alkalmazott rendszerét, a tagállam 2011-ig haladékot kaphat. A munkahét idotartama azonban ezen idoszak alatt sem lépheti túl az 52 órát.
|
