Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bovítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezogazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nok jogai
Belso piac / Ipar / Energia / Kutatás
Távközlés
Internet
Szerzoi jog /
Információs társadalom
Televízió- és filmipar
Energia liberalizálás
Megújuló eroforrások
Kutatás (Hatodik Keretprogram)
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE

> Single Market


Európát az Internet fejlodésének élvonalában tartani

Az elmúlt években az Internet használatának robbanásszeru növekedése arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy különbözo jogszabályokat fogadjon el annak érdekében, hogy növelje ebbol az új technológiából származó elonyöket, és egyúttal megvédje a nyilvánosságot és az üzleti életet a nem kívánt hátrányos következményektol. Az Európai Parlament aktív szerepet játszott e jogalkotás során, leinkább egy új .eu-ra végzodo legfelso szintu domain név bevezetése során, a kéretlen reklám e-mailek (spam) megfékezésében, az adatvédelem megerosítésében és egy hálózatbiztonság növelését célzó program költségvetésének növelésében .

Az internetes címek bevezetése óta a legfelso szintu domainek (azaz a domain név legutolsó tagja, angolul Top Level Domain, TLD) többek között a .int, .com, .net, és .org betukapcsolatokon alapultak. Közel 20 millió címet jegyeztek be e rövidítések alatt, de az elmúlt években kereslet mutatkozott az .eu domain névre az európai identitás elomozdítása és az EU, mint jogi terület létének igazolására. Egy új EU rendeletnek köszönhetoen létrehoztak egy ilyen domaint, így az EU-ban székhellyel rendelkezo vállalatok és magánszemélyek igény szerint felhasználhatják weblapjaikhoz és email címeikhez. Az új domain nem váltja fel a korábbi .as, .fr, .de és .co.uk-hez hasonló domaineket, de alternatívát biztosít. Azonban idovel a .eu domain ugyanolyan elterjedt lehet, mint a .as, .com vagy a .org.

A .eu TLD-t létrehozó rendelet biztosította a domain kezeléséhez szükséges nyilvántartást. Azóta kiválasztottak egy szervezetet e feladat ellátására: az Európai Domain Név Nyilvántartást (EURID), egy független, non-profit szervet, mely megbízást ad cégeknek a bejegyzések elvégzéséhez. Bármely az EU területén lakóhellyel rendelkezo magánszemélynek illetve az EU-ban székhellyel rendelkezo cégnek vagy szervezetnek joga van .eu domain név bejegyzéséhez. A bejegyzés 2004. második felétol lehetséges, de úgy kerül ütemezésre, hogy az elozetes tulajdonjog birtokosainak lehetoséget adjanak a bejegyzésre. Az Európai Bizottság fogja lefektetni a spekulációs vagy visszaéléssel összefüggésbe hozható bejegyzésekre, a szellemi tulajdonra és nyelvi kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Parlament legfobb hozzájárulása e jogszabályhoz az volt, hogy részletesen szabályozta a nyilvántartás felépítését, annak érdekében, hogy biztosítsa annak helyes, átlátható és független muködését. A Parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy vitás esetekben a nyilvántartás - ingyenesen vagy költségtérítéses alapon - közvetítoi szolgálatokat és választott bíráskodási lehetoséget biztosítson. Végül az Európai Parlament képviseloinek nyomására az .eu domain név alatt bejegyzett internetes kereskedok át fognak venni egy magatartási kódexet valamint egy bíróságon kívüli vitarendezési rendszert annak érdekében, hogy a fogyasztók .eu zónába vetett bizalma megerosödjön.

A kéretlen reklámok elhárítása és az internetes vásárlás megkönnyítése

A Parlament befolyásolta egy olyan irányelv alakulását is, melynek tárgya az adatvédelem és a magánélet tiszteletben tartása az elektronikus kommunikáció során.

Az adatvédelem tárgyában az Európai Parlament képviseloi egyetértettek abban, hogy bár a tagállamok bunügyek kivizsgálása érdekében illetve a nemzet- vagy közbiztonság védelmében felülbírálhatják az adatvédelmi szabályokat, de csak abban az esetben, ha az intézkedések „szükségesek, megfeleloek és arányosak” egy demokratikus társadalomban. Amennyiben a tagállamok nem kívánnak kiadni adatokat - és ezt az irányelv alapján csak korlátozott ideig tehetik - jogszabályaiknak eleget kell tenniük az Uniós jogszabályok általános alapelveinek és az Emberi jogok európai egyezményének.

A spam problémájával kapcsolatban a Parlamenten belül kezdetben megoszlottak vélemények a direkt marketing céljából történo „kéretlen elektronikus tájékoztatás” (beleértve az kéretlen reklám e-mailek, faxok és automata hívó gépek) elleni küzdelem módjairól. Egyes európai parlamenti képviselok hajlottak egy belépési (opt-in) rendszer felé, mely megkövetelné az ügyfelek elozetes beleegyezését mielott a cégek és szervezetek ilyen üzeneteket küldhetnének nekik. Mások a kilépési (opt-out) rendszert támogatták, mely kezdetben lehetové tenné az üzenetek elküldését külön kérés nélkül, de az ügyfelek kérhetik levételüket a levelezési listáról. Mások viszont úgy gondolták, hogy a kérdést az egyes tagállamokra kellene bízni.

Szenvedélyes vitákat követoen az Európai Parlament képviseloi végül az elozetes beleegyezési rendszernek adtak szélesköru támogatást. Mindazonáltal kiegészítették azt egy kiegészíto záradékkal, mely szerint ha egy cég vagy magánszemély egy termék eladása során hozzájut ügyfeleinek elektronikus adataihoz, felhasználhatja azokat egyéb hasonló termékeinek közvetlen reklámozása céljából, feltéve hogy a vevoket egyértelmuen tájékoztatja arról, akik akár - egyszeruen és költségek nélkül - meg is tilthatják neki azt.

Egy külön irányelv keretében, mely azt a célt tuzte ki, hogy elhárítsa az elektronikus kereskedelem elott álló akadályokat és felvázolja az internetes vásárlásra vonatkozó szabályok követelményeit, az Európai Parlament képviseloi ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok biztosítsák azt, hogy a kéretlen reklámüzeneteket továbbító szolgáltatók rendszeresen egyeztessenek a tagállamokban vezetett kilépési nyilvántartásokkal.

A hálózati biztonság javítása

A kéretlen e-mailek és a számítógépes kalózok a kellemetlenségeken felül jelentos anyagi károkat is okoznak az Internet felhasználóinak. Cégeket és szervezeteket tehet tönkre az elektronikus kémkedés vagy a vírusok betörése hálózataikba. Annak érdekében, hogy e területet megfeleloen kezeljék, az EU a lisszaboni stratégia részeként létre hozta az e-Európa 2005 akcióterv nyomon követésére szolgáló Modinis programot. A 2003-tól 2005-ig tartó program célja a legjobb információs technológiai módszerek terjesztése a tagállamokban, az információs társadalom gazdasági és szociális következményeinek elemzése és a hálózat és információbiztonság javítása.

A Parlament kezdetben támogatta a Bizottságnak a program részére 25 milliós költségvetést eloirányzó javaslatát, de a Miniszterek Tanácsa megkísérelte 20 millióra csökkenteni azt. Az Európai Parlament képviseloi végül egy 21 milliós kompromisszumos összeget a fogadtak el, amely lehetové teszi a program célkituzéseinek elérését.



  
Jelentéstevo:
  
A .eu legfelso szintu domain végrehajtása: Colette Flesch (ELDR, L)
Az e-Európa nyomon követésének többéves programja (MODINIS): Imelda Mary Read (PES, UK)
Személyes adatok feldolgozása és a magánélet védelme az elektronikus kommunikáció szektorban: Marco Cappato (IND ,I)
Az információs társadalom szolgáltatásainak jogi vonatkozásai: Ana Palacio Vallelersundi (EPP-ED, E) - már nem képviseloje az Európai Parlamentnek
  
Hivatalos Lap – Végleges szövegek:
  
A .eu legfelso szintu domain végrehajtása
Az e-Európa nyomon követésére szolgáló többéves program (MODINIS)
A személyes adatok feldolgozása és a magánélet védelme az elektronikus kommunikáció szektorban
Az információs társadalom szolgáltatásainak jogi vonatkozásai

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004