Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bővítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezőgazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nők jogai
Belső piac / Ipar / Energia / Kutatás
Távközlés
Internet
Szerzoi jog /
Információs társadalom
Televízió- és filmipar
Energia liberalizálás
Megújuló eroforrások
Kutatás (Hatodik Keretprogram)
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE

> Plenary Speech - 10/4/2000 - Ainardi - Child pornography on the Internet


Európát az Internet fejlődésének élvonalában tartani

Az elmúlt években az Internet használatának robbanásszerű növekedése arra ösztönözte az Európai Uniót, hogy különböző jogszabályokat fogadjon el annak érdekében, hogy növelje ebből az új technológiából származó előnyöket, és egyúttal megvédje a nyilvánosságot és az üzleti életet a nem kívánt hátrányos következményektől. Az Európai Parlament aktív szerepet játszott e jogalkotás során, leinkább egy új .eu-ra végződő legfelső szintű domain név bevezetése során, a kéretlen reklám e-mailek (spam) megfékezésében, az adatvédelem megerősítésében és egy hálózatbiztonság növelését célzó program költségvetésének növelésében .

Az internetes címek bevezetése óta a legfelső szintű domainek (azaz a domain név legutolsó tagja, angolul Top Level Domain, TLD) többek között a .int, .com, .net, és .org betűkapcsolatokon alapultak. Közel 20 millió címet jegyeztek be e rövidítések alatt, de az elmúlt években kereslet mutatkozott az .eu domain névre az európai identitás előmozdítása és az EU, mint jogi terület létének igazolására. Egy új EU rendeletnek köszönhetően létrehoztak egy ilyen domaint, így az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok és magánszemélyek igény szerint felhasználhatják weblapjaikhoz és email címeikhez. Az új domain nem váltja fel a korábbi .as, .fr, .de és .co.uk-hez hasonló domaineket, de alternatívát biztosít. Azonban idővel a .eu domain ugyanolyan elterjedt lehet, mint a .as, .com vagy a .org.

A .eu TLD-t létrehozó rendelet biztosította a domain kezeléséhez szükséges nyilvántartást. Azóta kiválasztottak egy szervezetet e feladat ellátására: az Európai Domain Név Nyilvántartást (EURID), egy független, non-profit szervet, mely megbízást ad cégeknek a bejegyzések elvégzéséhez. Bármely az EU területén lakóhellyel rendelkező magánszemélynek illetve az EU-ban székhellyel rendelkező cégnek vagy szervezetnek joga van .eu domain név bejegyzéséhez. A bejegyzés 2004. második felétől lehetséges, de úgy kerül ütemezésre, hogy az előzetes tulajdonjog birtokosainak lehetőséget adjanak a bejegyzésre. Az Európai Bizottság fogja lefektetni a spekulációs vagy visszaéléssel összefüggésbe hozható bejegyzésekre, a szellemi tulajdonra és nyelvi kérdésekre vonatkozó szabályokat.

A Parlament legfőbb hozzájárulása e jogszabályhoz az volt, hogy részletesen szabályozta a nyilvántartás felépítését, annak érdekében, hogy biztosítsa annak helyes, átlátható és független működését. A Parlament ahhoz is ragaszkodott, hogy vitás esetekben a nyilvántartás - ingyenesen vagy költségtérítéses alapon - közvetítői szolgálatokat és választott bíráskodási lehetőséget biztosítson. Végül az Európai Parlament képviselőinek nyomására az .eu domain név alatt bejegyzett internetes kereskedők át fognak venni egy magatartási kódexet valamint egy bíróságon kívüli vitarendezési rendszert annak érdekében, hogy a fogyasztók .eu zónába vetett bizalma megerősödjön.

A kéretlen reklámok elhárítása és az internetes vásárlás megkönnyítése

A Parlament befolyásolta egy olyan irányelv alakulását is, melynek tárgya az adatvédelem és a magánélet tiszteletben tartása az elektronikus kommunikáció során.

Az adatvédelem tárgyában az Európai Parlament képviselői egyetértettek abban, hogy bár a tagállamok bűnügyek kivizsgálása érdekében illetve a nemzet- vagy közbiztonság védelmében felülbírálhatják az adatvédelmi szabályokat, de csak abban az esetben, ha az intézkedések „szükségesek, megfelelőek és arányosak” egy demokratikus társadalomban. Amennyiben a tagállamok nem kívánnak kiadni adatokat - és ezt az irányelv alapján csak korlátozott ideig tehetik - jogszabályaiknak eleget kell tenniük az Uniós jogszabályok általános alapelveinek és az Emberi jogok európai egyezményének.

A spam problémájával kapcsolatban a Parlamenten belül kezdetben megoszlottak vélemények a direkt marketing céljából történő „kéretlen elektronikus tájékoztatás” (beleértve az kéretlen reklám e-mailek, faxok és automata hívó gépek) elleni küzdelem módjairól. Egyes európai parlamenti képviselők hajlottak egy belépési (opt-in) rendszer felé, mely megkövetelné az ügyfelek előzetes beleegyezését mielőtt a cégek és szervezetek ilyen üzeneteket küldhetnének nekik. Mások a kilépési (opt-out) rendszert támogatták, mely kezdetben lehetővé tenné az üzenetek elküldését külön kérés nélkül, de az ügyfelek kérhetik levételüket a levelezési listáról. Mások viszont úgy gondolták, hogy a kérdést az egyes tagállamokra kellene bízni.

Szenvedélyes vitákat követően az Európai Parlament képviselői végül az előzetes beleegyezési rendszernek adtak széleskörű támogatást. Mindazonáltal kiegészítették azt egy kiegészítő záradékkal, mely szerint ha egy cég vagy magánszemély egy termék eladása során hozzájut ügyfeleinek elektronikus adataihoz, felhasználhatja azokat egyéb hasonló termékeinek közvetlen reklámozása céljából, feltéve hogy a vevőket egyértelműen tájékoztatja arról, akik akár - egyszerűen és költségek nélkül - meg is tilthatják neki azt.

Egy külön irányelv keretében, mely azt a célt tűzte ki, hogy elhárítsa az elektronikus kereskedelem előtt álló akadályokat és felvázolja az internetes vásárlásra vonatkozó szabályok követelményeit, az Európai Parlament képviselői ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok biztosítsák azt, hogy a kéretlen reklámüzeneteket továbbító szolgáltatók rendszeresen egyeztessenek a tagállamokban vezetett kilépési nyilvántartásokkal.

A hálózati biztonság javítása

A kéretlen e-mailek és a számítógépes kalózok a kellemetlenségeken felül jelentős anyagi károkat is okoznak az Internet felhasználóinak. Cégeket és szervezeteket tehet tönkre az elektronikus kémkedés vagy a vírusok betörése hálózataikba. Annak érdekében, hogy e területet megfelelően kezeljék, az EU a lisszaboni stratégia részeként létre hozta az e-Európa 2005 akcióterv nyomon követésére szolgáló Modinis programot. A 2003-tól 2005-ig tartó program célja a legjobb információs technológiai módszerek terjesztése a tagállamokban, az információs társadalom gazdasági és szociális következményeinek elemzése és a hálózat és információbiztonság javítása.

A Parlament kezdetben támogatta a Bizottságnak a program részére 25 milliós költségvetést előirányzó javaslatát, de a Miniszterek Tanácsa megkísérelte 20 millióra csökkenteni azt. Az Európai Parlament képviselői végül egy 21 milliós kompromisszumos összeget a fogadtak el, amely lehetővé teszi a program célkitűzéseinek elérését.



  
Jelentéstevo:
  
A .eu legfelso szintu domain végrehajtása: Colette Flesch (ELDR, L)
Az e-Európa nyomon követésének többéves programja (MODINIS): Imelda Mary Read (PES, UK)
Személyes adatok feldolgozása és a magánélet védelme az elektronikus kommunikáció szektorban: Marco Cappato (IND ,I)
Az információs társadalom szolgáltatásainak jogi vonatkozásai: Ana Palacio Vallelersundi (EPP-ED, E) - már nem képviseloje az Európai Parlamentnek
  
Hivatalos Lap – Végleges szövegek:
  
A .eu legfelso szintu domain végrehajtása
Az e-Európa nyomon követésére szolgáló többéves program (MODINIS)
A személyes adatok feldolgozása és a magánélet védelme az elektronikus kommunikáció szektorban
Az információs társadalom szolgáltatásainak jogi vonatkozásai

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004