| Amikor az újdonsült európai képviselo hivatalába lép, a következo teendok szakadnak a nyakába: beíratkozik egy képviselocsoportba, parlamenti bizottságot választ, megválasztja képviselocsoportja elnökét, a parlament elnökét és alelnökeit, beszerzi jelvényeit Strasbourgban és Brüsszelben, megismerkedik a parlament különbözo szerveinek jogkörével és hozzálát a jogalkotói munkához. Dióhéjban, ezzel telnek a hétköznapjai…
A leköszöno Európai Parlamentnek 626 - általános választások során 5 évre megválasztott - tagja van. A kibovített Unió parlamenti közgyulése a 2004-2009 évi parlamenti ciklustól kezdve 732 tagot számlál majd, az egyes tagállamonként küldött képviselok számát a Nizzai Szerzodés rögzíti (lásd a bovítésrol szóló ismertetonkhöz mellékelt táblázatot).
A képviselocsoportok a parlamenti tevékenység élén
A képviselok ültetése nem az állampolgárságuk, hanem politikai nézeteik rokonsága szerint történik. Többségük valamely képviselocsoport tagja. Egy képviselo csupán egyetlen képviselocsoporthoz tartozhat. 2004. július 1-jétol minden képviselocsoportnak a tagállamok legalább egyötödébol küldött képviseloket kell tömörítenie, éspedig összesen legalább 19 képviselot. A most lezáruló parlamenti ciklus alatt képviselocsoportot legalább négy különbözo tagállamból származó, és legkevesebb 14 képviselo alkothatott.
Jelenleg hét képviselocsoport muködik a Parlamentben, összetételét mintegy száz országos vagy regionális párt tagjai alkotják. A két legjelentosebb az Európai Néppárt és az Európai Demokraták (EPP-ED) 232 képviselovel, valamint az Európai Parlament Szocialista Képviselocsoportja (PES) 175 képviselovel (2003 októberi adatok szerint). A többi képviselocsoport: az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt (ELDR), a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA), az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL), a Nemzetek Európájáért Unió (UEN) és a Demokraták és a Sokszínuség Európája (EDD).
Minden képviselocsoportot elnök és elnökség irányít, és titkársággal rendelkezik. A Függetlenek (NI) az egyetlen politikai képviselocsoporthoz sem tartozó képviselok. Titkársággal mindazonáltal ok is rendelkeznek.
Egy elnök és tizennégy alelnök
Az elnököt, a tizennégy alelnököt és az öt quaestort a képviselok választják meg az európai választásokat követo parlamenti alakuló ülésen, és mivel a mandátumuk két és fél évre szól, a parlamenti ciklus felénél újabb választásra kerül sor.
Az elnök irányítja a Parlament valamennyi tevékenységét. Elnököl a plenáris üléseken, az Elnökség ülésein és az Elnökök Értekezletén. O képviseli a Parlamentet minden külso eseményen és nevezetesen a nemzetközi kapcsolatok terén. Bizonyos szerepeit átruházhatja az alelnökökre.
Az Elnökség felelos a Parlament költségvetéséért és a hivatali, személyzeti és szervezeti kérdésekért. Az Elnökség tagjai az elnök és a tizennégy alelnök, valamint öt quaestor, akik tanácskozási joggal rendelkeznek. A közvetlenül a képviseloket érinto munkaügyi és pénzügyi kérdések a quaestorok hatáskörébe tartoznak.
Az Elnökök Konferenciája a Parlament elnökébol és a képviselocsoportok elnökeibol áll. Illetékessége a Parlament munkájának megszervezésétol a többi európai intézménnyel és a nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatokig terjed. Az Elnökök Konferenciája szabja meg a parlamenti bizottságok és küldöttségek hatáskörét és tagjainak számát, és elokészíti a plenáris ülések naptári beosztását és napirendjét.
A fotitkár a Parlament legfobb hivatali felelose. A fotitkárt az Elnökség nevezi ki. Az Európai Parlament hivatali állománya 2003-ban 4191 tisztviselo volt, ebbol 511 dolgozott a képviselocsoportokban.
A parlamenti bizottságok
A Parlament legfobb feladata a jogalkotás, azaz a Bizottság által eloterjesztett indítványok elbírálása és gyakran a Tanáccsal történo együttdöntés (lásd az együttdöntésrol szóló ismertetonket). A Parlament plenáris ülésen foglal állást, de ezt a munkát a parlamenti bizottságok készítik elo. A jelenlegi parlamenti ciklus alatt 17, különbözo területekkel foglalkozó (költségvetési, mezogazdasági, környezetvédelmi stb.) parlamenti bizottság muködik. Ezek dolgozzák ki és fogadják el a jogszabályalkotási javaslatokról szóló jelentéstervezeteket, de saját kezdeményezésu jelentéseket javasolhatnak nem jogszabályalkotói téren, például a külügyek terén is. Minden bizottság két és fél éves mandátummal elnökséget választ, amely egy elnökbol és két vagy három alelnökbol áll, és titkársággal rendelkezik.
Az állandó bizottságokon kívül a Parlament a napi események függvényében ideiglenes bizottságokat vagy vizsgálóbizottságokat is felállíthat (lásd a vonatkozó ismertetonket).
Továbbá, parlamenti vegyes bizottságok tartják fenn a kapcsolatot a tagállamok parlamentjeivel és parlamentközi küldöttségeket küldenek harmadik országok parlamentjeibe.
Egy székhely, három munkahely
Az 1997-es Amszterdami Egyezményhez csatolt jegyzokönyvek egyike kimondja, hogy a Parlament székhelye Strasbourg, a havonta megtartott, és a költségvetési üléssel együtt összesen évi tizenketto plenáris ülésszak színhelye. További ülésekre kerül sor Brüsszelben. Az Európai Parlament bizottságai ugyancsak összeülnek Brüsszelben. A Parlament fotitkársága és hivatali szervei Luxembourgban maradnak. Ugyanakkor, gyakorlati okokból a tisztviselok egy része és a képviselocsoportokkal együttmuködo munkatársak Brüsszelben végzik tevékenységüket. A Parlament a fordítóinak és tolmácsainak köszönhetoen az Unió tizenegy hivatalos nyelvén, és hamarosan a kibovített Unió húsz nyelvén végzi a munkáját.
|
