Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EP választások
Az EP felépítése és muködése
Együttdöntés
és egyéb eljárások
Költségvetési hatáskör
Költségvetési ellenorzo szerep
Demokratikus kontroll
A képoviselok és politikai pártok alapszabályzata
Ideiglenes
és vizsgálóbizottságok
Egyéb EU intézmények
EU reform
Bovítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezogazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nok jogai
Belso piac / Ipar / Energia / Kutatás
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE

> Our history
> EPP-ED Group
> EPP Party


Polgárok, szavazzatok!

1979 óta az uniós polgárok szabadon választják meg képviseloiket az Európai Parlamentbe. Megválasztásukra általános, közvetlen választások útján kerül sor, öt éves idoszakra, s ha nem is egységes választási eljárás alapján, az mégis megfelel bizonyos közös szabályoknak.

A soron következo európai parlamenti választásokra 2004. június 10. és 13. között került sor.

A huszonöt tagállam jelentos része – Németország, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Spanyolország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Lettország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia és Svédország – a június 13-i vasárnapi dátumot választotta.

A hagyományosan csütörtökön szavazó Hollandia és az Egyesült Királyság a június 10-i dátumot választotta. Az írek június 11-én pénteken járulnak az urnákhoz, amíg Lettországban és Máltán a szavazásra másnap, szombaton került sor. Végül pedig, a Cseh Köztársaság és Olaszország, sajátos módon két napos szavazás – június 11. és 12., illetve Olaszország esetében június 12. és 13. – mellett döntött.

Amíg a tagállamok nagy része egy, a nemzeti terület egészét lefedo választási körzetet jelölt meg, hét ország ettol eltéro, különbözo választási körzetet foglal magába. Írországban 4, Franciaországban ahol a választási törvényt a közelmúltban módosították 8, Olaszországban5, az Egyesült Királyságban 11, Lengyelországban 13, Németországban – ahol a listák tartományi, illetve szövetségi állami szinten létesíthetoek – 16 választási körzetet határoztak meg. Belgium 5 választókerületet számlál, amelyet három – francia-, holland- és németajkú – választókörzetbe csoportosítottak.

A listás szavazás és az arányos választási rendszer

A tagállamok nagy része nem határozta meg a hivatalosan leadott listákra leadandó szavazatok minimális százalékértékét. Mindazonáltal, kizárják a parlamenti mandátumok felosztásából azokat a listákat, amelyek Németországban, Dániában, Franciaországban (választási körzetenként), Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában nem szerezték meg a szavazatok legalább 5 %-át. Ausztriában és Svédországban ez az értékhatár 4 %, Görögországban pedig 3%.

Másrészrol, bizonyos tagállamok (Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Szlovákia, Szlovénia, Svédország és Cseh Köztársaság) engedélyezték vegyes jelöltlista állítását, illetve az egy, vagy több jelöltre történo preferenciális szavazást, amíg mások a zárolt listájú rendszert alkalmazták. Írországban, Máltán és Észak-Írországban (az Egyesült Királyságnak odaítélt 78 mandátum 3 mandátuma), a mandátumok felosztása egyszeru, átruházható szavazatok útján történik.

A kettos mandátum végnapjai

Mandátum egyideju betöltése az Európai Parlamentben és egy nemzeti parlamentben ezentúl tiltott. Kivéve Írország és az Egyesült Királyság kapott mentességet ez alól a szabály alól.

Szintén tilos egyéb hivatali halmozás mindazok számára, akik az Európai Parlamentben szándékoznak mandátumot betölteni. Ennek értelmében nem lehet európai képviselo az a közéleti személyiség, aki egy nemzeti kormány tagja, valamint az Európai Közösségek Bizottságának, Bíróságának, illetve Elsofokú Bíróságának tagja.

Szavazási és választhatósági feltételek

Minden, olyan tagállamban lakóhellyel rendelkezo európai uniós polgár, melynek nem állampolgára, szavazásra jogosult abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik, s ugyanolyan feltételekkel, mint az adott tagállam állampolgárai. A „Huszonötökben” a szavazati jog gyakorlásához szükséges legalacsonyabb életkor 18 év. A lakóhely fogalma ellenben nem képezi egységes meghatározás tárgyát.

Ahhoz, hogy valaki választható lehessen, egy tagállam állampolgárának kell lennie, továbbá eleget kell tennie a választási kódexben meghatározott lakóhellyel szemben támasztott feltételeknek. Ezen túlmenoen minden jelöltnek be kell töltenie legalább a 18. életévét Németországban, Dániában, Spanyolországban, Finnországban, Magyarországon, Luxemburgban, Hollandiában, Portugáliában, Máltán, Szlovéniában és Svédországban. A szavazati jog gyakorlásához szükséges legalacsonyabb életkor Ausztriában 19 év, Belgiumban, Írországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban, az Egyesült Királyságban és Szlovákiában pedig 21 év. Franciaországban a választási kódex eloírja, hogy be kell tölteni a 23. életévet, amíg Cipruson, Görögországban és Olaszországban legalább 25 évesnek kell lenni a szavazati jog gyakorlásához.

A nok és férfiak egyenlo arányú képviseletének elomozdításáért

Egyes tagállamok a nemzeti jog érvényesítéséhez folyamodtak annak érdekében, hogy elosegítsék a nok és férfiak egyenlo arányú hozzáférését a választási mandátumokhoz, és választási tisztségekhez. Másutt továbbra is a politikai pártok határozzák meg erre vonatkozó saját szabályaikat.

Az Európai Parlamentben 568 férfi mellett 220 no tölt be mandátumot, amely magasabb mérvu noi jelenlétet tükröz (28%), mint ami a tagállamok legtöbb parlamentjében megfigyelheto. Svédországon kívül, mely nagyon közel áll a férfiak és nok egyenlo arányú képviseletéhez (45%), egyedül Németországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Spanyolországban, Finnországban és Hollandiában mérheto 30%-on felüli értékarány.



  
Szavazási és választhatósági feltételek
  
  
Minden, olyan tagállamban lakóhellyel rendelkezo európai uniós polgár, melynek nem állampolgára, szavazásra jogosult abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik, s ugyanolyan feltételekkel, mi
  
  
Ahhoz, hogy valaki választható lehessen, egy tagállam állampolgárának kell lennie, továbbá eleget kell tennie a választási kódexben meghatározott lakóhellyel szemben támasztott feltételeknek. Ezen túl
  
  
Egyes tagállamok a nemzeti jog érvényesítéséhez folyamodtak annak érdekében, hogy elosegítsék a nok és férfiak egyenlo arányú hozzáférését a választási mandátumokhoz, és választási tisztségekhez. Másu
  
  
Az Európai Parlamentben 568 férfi mellett 220 no tölt be mandátumot, amely magasabb mérvu noi jelenlétet tükröz (28%), mint ami a tagállamok legtöbb parlamentjében megfigyelheto. Svédországon kívül, m
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004