Versenypolitika

Az uniós versenyszabályok fő célja az uniós belső piac megfelelő működésének biztosítása. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célul tűzi ki, hogy megelőzze a verseny korlátozását és torzulását, például az erőfölénnyel való visszaélést, a versenyellenes megállapodásokat, valamint a versenyt csökkentő összefonódásokat és felvásárlásokat. Továbbá tilos olyan állami támogatás nyújtása, amely a verseny torzulását eredményezi, bár néhány konkrét esetben engedélyezhető.

Jogalap

  • Az EUMSZ 101–109. cikke, valamint a belső piacról és a versenyről szóló, 27. sz. jegyzőkönyv, amely rögzíti, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott belső piaci célkitűzés magában foglalja a tisztességes versenyt is;
  • az összefonódás-ellenőrzési rendelet (139/2004/EK tanácsi rendelet) és végrehajtási szabályai (802/2004/EK bizottsági rendelet);
  • az EUMSZ 37., 106. és 345. cikke a közvállalkozásokra vonatkozóan, valamint az EUMSZ 14., 59., 93., 106., 107., 108. és 114. cikke a közszolgáltatásokra, az általános érdekű szolgáltatásokra és az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra vonatkozóan; a 26. sz. jegyzőkönyv az általános érdekű szolgáltatásokról; az Európai Unió Alapjogi Chartájának 36. cikke.

Célkitűzések

A versenypolitika a szabad, dinamikus és jól működő belső piac megvalósításának és az általános gazdasági jólét előmozdításának kulcsfontosságú eszköze. A verseny lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy egyenlő feltételek mellett versenyezzenek a tagállamokban, miközben arra ösztönzi őket, hogy a legjobb termékeket a legalacsonyabb áron kínálják a fogyasztók számára. Ez pedig egyúttal serkenti az innovációt és a hosszú távú gazdasági növekedést. Az uniós versenypolitika a belső piacon működő nem uniós vállalkozásokra is vonatkozik. A társadalmi, gazdasági, geopolitikai és technológiai változások kihívások elé állítják az EU versenypolitikáját.

2020-ban a Bizottság megkezdte az uniós antitröszt-, összefonódási és állami támogatási szabályok átfogó felülvizsgálatát. Az új kihívásokra felkészült versenypolitikáról szóló, 2021. novemberi bizottsági közlemény összefoglalja e felülvizsgálat legfontosabb elemeit. Kiemeli továbbá, hogy a szakpolitikai felülvizsgálat hogyan segíti elő az EU világjárvány utáni helyreállítását és egy reziliensebb belső piac megteremtését, az európai zöld megállapodás végrehajtásának előmozdítását, és a digitális átállás felgyorsítását.

Az egyre inkább digitalizált gazdaságban új eszközökre van szükség a felmerülő kihívások kezeléséhez. A digitális piacokról szóló, a társjogalkotók által 2022 szeptemberében véglegesített új jogszabály célja, hogy tisztességes és versengő digitális piacokat tartson fenn, és előzetes szabályozást vezessen be az úgynevezett kapuőrök online platformjaira vonatkozóan. Számos egyéb kezdeményezés indult, amelyek célja az EU nyílt stratégiai autonómiájának globális összefüggésben történő megerősítése. Például a külföldi támogatásokról szóló új rendelet célja a külföldi támogatások esetleges torzító hatásainak kezelése az egységes piacon.

Versenypolitikai eszközök

Általánosságban elmondható, hogy az uniós versenypolitika eszköztára az antitrösztre, az összefonódások ellenőrzésére, az állami támogatásokra, valamint a közvállalkozásokra és -szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat tartalmaz. Az antitröszt célja a verseny helyreállítása, például kartellek létrehozása vagy erőfölénnyel való visszaélés esetén. A megelőző jellegű versenypolitikai eszközök az összefonódások ellenőrzésére és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat foglalnak magukban. Az összefonódások ellenőrzése megelőzi a verseny potenciális torzulását azáltal, hogy előzetesen megvizsgálja, hogy egy esetleges összefonódásnak vagy felvásárlásnak lehet-e versenykorlátozó hatása. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok célja az indokolatlan állami beavatkozás megakadályozása minden olyan esetben, amikor az adott vállalkozások vagy ágazatok preferenciális kezelése torzítja vagy torzíthatja a versenyt és hátrányosan érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások különösen fontosak a fogyasztók számára, és az állami támogatásokkal összefüggésben egyedi szabályok vonatkoznak rájuk a társadalmi és területi kohézió, a magas minőségi színvonal, a biztonság és megfizethetőség, valamint az egyenlő bánásmód előmozdítása érdekében.

A. A versenykorlátozó megállapodások teljes tilalma (az EUMSZ 101. cikke)

A vállalkozások közötti összejátszás torzítja az egyenlő versenyfeltételeket, és kárt okoz a fogyasztóknak és más vállalkozásoknak. A vállalkozások közötti megállapodások, például a kartellek, tiltottak és automatikusan semmisek. Azonban bizonyos megállapodások mentességet kaphatnak, ha hozzájárulnak az áruk előállításának vagy forgalmazásának javításához, illetve ha előmozdítják a műszaki vagy gazdasági fejlődést. A mentesség megítélésének feltétele, hogy az ilyen megállapodások lehetővé tegyék a fogyasztók méltányos részesedését a fenti előnyökből, ne jelentsenek szükségtelen korlátozásokat, illetve ne számolják fel a versenyt az érintett áruk jelentős része tekintetében. Az ilyen mentességeket – az eseti alapon történő elbírálás helyett – a leggyakrabban a csoportmentességi rendeletek szabályozzák.

A csoportmentességi rendeletek olyan egymáshoz hasonló, egyedi megállapodásokra vonatkoznak, amelyek jellemzően hasonló hatást gyakorolnak a versenyre. 2022 májusában a Bizottság elfogadta a felülvizsgált vertikális csoportmentességi rendeletet. Felülvizsgálja továbbá a két horizontális csoportmentességi rendeletet is a vonatkozó iránymutatásokkal együtt.

Végül, bizonyos megállapodások nem minősülnek jogsértésnek, ha csekély jelentőségűek és csekély hatást gyakorolnak a piacra (de minimis elv). Az ilyen megállapodásokat gyakran hasznosnak tekintik a kis- és középvállalkozások közötti együttműködés szempontjából.

B. Erőfölénnyel való visszaélés tilalma (az EUMSZ 102. cikke)

Az EU Bírósága szerint az erőfölény az helyzet, „amikor egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képessé teszi arra, hogy megakadályozza a hatékony versenyt az érintett piacon azáltal, hogy versenytársaitól, vevőitől és végsősoron fogyasztóitól nagymértékben függetlenül tud cselekedni”. Az erőfölényt a belső piac egészére vagy legalábbis egy jelentős részére vonatkozóan értékelik.

Az erőfölény önmagában nem minősül az uniós versenyjog megsértésének, és az ilyen pozíciót betöltők érdemeken alapuló versenyt folytathatnak. Az erőfölény azonban különleges felelősséget ró a vállalkozásra annak tekintetében, hogy magatartása ne torzítsa a versenyt. Az erőfölénnyel való visszaélésnek minősülő magatartásnak minősül például az árak költségszint alatti meghatározása (kiszorító árazás), a túlzó árazás, az árukapcsolás és a csomagban történő értékesítés, valamint a bizonyos partnerekkel való üzletkötés megtagadása.

Emellett a digitális piacokról szóló új jogszabály konkrét kötelezettségeket határoz meg az úgynevezett kapuőr online platformok számára. Amennyiben egy vállalkozást a Bizottság kapuőrnek minősít, eleget kell tennie bizonyos, jogszabályban előírt kötelezettségeknek vagy bizonyos magatartásokra vonatkozó tilalmaknak (például az önbeléptetés, bizonyos szoftvertermékek előzetes telepítése és árukapcsolása stb. vonatkozásában). Ezek a kötelezettségek kiegészítik az általános versenyszabályokat, amelyek továbbra is alkalmazandók.

C. Összefonódások ellenőrzése

Az összefonódás-ellenőrzési rendelet (139/2004/EK) szerint azt az összefonódást, amely különösen létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt jelentősen akadályozná, a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani (2. cikk (3) bekezdés). A Bizottságot értesíteni kell a tervezett összefonódásokról, amennyiben a létrejövő társaság meghaladna bizonyos küszöbértékeket (úgynevezett „közösségi léptékű összefonódások”). E küszöbértékek alatt a nemzeti versenyhatóságok vizsgálhatják az összefonódásokat. Az összefonódás-ellenőrzési szabályok az EU-n kívüli székhelyű vállalkozásokra is vonatkoznak, amennyiben azok a belső piacon tevékenykednek. A vizsgálati eljárást a másik vállalkozásban történő irányításszerzés indítja el (3. cikk, (1) bekezdés). Az összefonódás versenyre gyakorolt várható hatásának értékelését követően a Bizottság jóváhagyhatja vagy elutasíthatja, vagy bizonyos feltételek és kötelezettségek mellett hagyhatja jóvá az összefonódást (8. cikk). Kapcsolt vállalkozások módszeres, utólagos ellenőrzésére és szétválasztására nem kerül sor.

Egy 2014-ben kezdődött hosszadalmas felülvizsgálati eljárást követően a Bizottság módosította az összefonódás-ellenőrzési végrehajtási rendeletét és az egyszerűsített eljárásról szóló közleményt annak érdekében, hogy az új szabályok 2023 szeptemberében hatályba léphessenek.

D. Az állami támogatás tilalma(EUMSZ 107. cikke)

Az EUMSZ 107. cikke az állami támogatás általános tilalmáról is rendelkezik annak érdekében, hogy megelőzze a verseny torzulását a belső piacon, amely abból fakadhat, hogy bizonyos vállalkozásoknak szelektív előnyöket nyújtanak. A tagállamok által nyújtott valamennyi közvetlen támogatás (pl. vissza nem térítendő támogatások, kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök, adó- és vámmentességek, hitelgaranciák) és minden más hasonló kedvezmény tiltott.

Az EUMSZ lehetőséget biztosít bizonyos mentességek megadására ezen általános tilalom alól, amennyiben azok konkrét, átfogó szakpolitikai célkitűzésekkel indokolhatók, például súlyos gazdasági zavarok kezelése vagy közös európai érdeket szolgáló okok miatt. A Covid19-járvány idején a Bizottság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretet a világjárvány által okozott súlyos gazdasági zavarok kezelésére, amelyet azóta már megszüntettek. 2022 márciusában a Bizottság elfogadott egy ideiglenes válságkeretet, amelyet azóta tovább bővítettek annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tagállamok számára, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben kihasználják az állami támogatási szabályok keretében biztosított rugalmasságot a gazdaság támogatására. Legutóbb, 2023 márciusában a Bizottság az ideiglenes keretet ismét átalakította egy ideiglenes válság- és átállási keretté azáltal, hogy a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel összhangban támogatási intézkedéseket vezetett be azon ágazatokban, amelyek kulcsfontosságúak a nulla nettó kibocsátású gazdaságra való átálláshoz. Következésképpen, az új célok hozzáadásával az uniós versenypolitika lényege jelenleg mélyreható változásokon megy keresztül, ami elmozdulásnak tekinthető az évtizedes gyakorlattól.

A múltban hasonló intézkedéseket hoztak a globális pénzügyi válság összefüggésében az egyes pénzügyi intézmények csődje következtében az egész pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős mértékű kedvezőtlen továbbgyűrűző hatások megakadályozása érdekében.

A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot minden tervezett állami támogatásról, kivéve, ha az általános csoportmentesség (az általános csoportmentességről szóló bizottsági rendeletben meghatározottak szerint) vagy a de minimis elv alkalmazandó. Állami támogatási intézkedések csak akkor hajthatók végre, ha a Bizottság jóváhagyta azokat. A Bizottság szerint tiltott állami támogatásnak minősül bizonyos vállalkozások kedvezményes adózása is egyes tagállamokban. A Bizottság hatáskörrel rendelkezik a nem megfelelő állami támogatások visszafizettetésére.

2021. óta a Bizottság elvégezte az uniós állami támogatási politika különböző aspektusainak felülvizsgálatát. Ez magában foglalja többek között az éghajlat-politikai, környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló új iránymutatást, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó állami támogatási szabályokról szóló felülvizsgált közleményt, valamint a kockázatfinanszírozási célú befektetések előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásokról szóló felülvizsgált iránymutatást.

E. Általános gazdasági érdekű közszolgáltatások

Egyes tagállamokban bizonyos alapvető szolgáltatásokat (pl. villamosenergia-, postai és vasúti közlekedés) továbbra is közvállalkozások vagy hatóságok által ellenőrzött vállalkozások nyújtanak. Az ilyen szolgáltatások általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak minősülnek, és az állami támogatások uniós keretrendszerében egyedi szabályok vonatkoznak rájuk. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 36. cikke is elismeri az uniós polgárok általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférési jogát.

Végrehajtás

Az uniós versenyszabályok szigorú és hatékony érvényesítése elengedhetetlen a versenypolitikai célkitűzések megvalósításának biztosításához. E szabályok helyes alkalmazásának biztosításáért elsősorban a Bizottság felelős, amely széles körű felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel rendelkezik. Az 1/2003/EK tanácsi rendelet lehetővé teszi, hogy a nemzeti versenyhatóságok és bíróságok megerősített végrehajtó szereppel rendelkezzenek, amelyet az (EU) 2019/1 irányelv megerősített. A szintek közötti koordinációt a nemzeti versenyhatóságokból és a Bizottságból álló Európai Versenyhatóságok Hálózata támogatja.

Az antitrösztjog területén 2014-ben fogadták el a kártérítési keresetekről szóló irányelvet a tiltott megállapodásokkal (kartellek és erőfölénnyel való visszaélés) szembeni elrettentő hatás megerősítése és a fogyasztók jobb védelme érdekében. Az irányelv megkönnyíti a kár megtérítésének folyamatát.

Az Európai Parlament szerepe

A versenypolitikában a Parlament legfőbb szerepe a végrehajtó hatalom ellenőrzése. A versenypolitikáért felelős biztos évente többször is megjelenik a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) előtt, hogy ismertesse politikáját, és hogy megtárgyalják az egyes határozatokat. A versenyjogi jogszabályok elfogadása területén a Parlament általában csupán a konzultációs eljárás keretében vesz részt. Azonban rendes jogalkotási eljárás alkalmazható például a kártérítési keresetekről és a tagállami versenyhatóságok helyzetének megerősítését célzó fellépésekről szóló, fent említett irányelvek elfogadása során.

A nyolcadik jogalkotási ciklus során három, a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó különbizottság (TAXE 1, TAXE 2, TAXE 3) vizsgálta az annak értékelésére szolgáló intézkedéseket, hogy az egyes tagállamokban hogyan egyeztethetők össze a feltételes adómegállapítások az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal, illetve hogy hogyan lehetne egyértelműsíteni a kölcsönös információcserére vonatkozó előírásokat. 2020 szeptemberében létrejött az adóügyi albizottság (FISC), hogy folytassa ezt a munkát, és biztosítsa, hogy a Parlament nemzeti, uniós és globális szinten előmozdítsa a méltányos adóztatást.

A Parlament továbbra is figyelemmel kíséri a versenypolitika alakulását és a Bizottság e téren végzett munkáját. Az ECON versenypolitikával foglalkozó külön munkacsoportja és a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentéséről szóló éves parlamenti állásfoglalások szakpolitikai kezdeményezéseket fogalmaznak meg és iránymutatást nyújtanak az EU versenypolitikai kihívásainak kezelésére vonatkozó parlamenti állásponthoz.

 

Christian Scheinert