|
Évente mintegy ezer európai dolgozó zuhan le és leli halálát munkavégzés közben. Sokan robbanásokban veszítik életüket. Sok tízezer ember egészsége szenved károsodást a munkahelyen elszenvedett folyamatos zaj és rezgés miatt, illetve a rákkeltő anyagok (például az azbeszt) hatása következtében. Az Európai Uniónak arra is kiterjed a hatásköre, hogy minimális normákat határozzon meg a dolgozók egészségének és biztonságának javítására. Számos irányelv született a most lezáruló parlamenti ciklus alatt, és az Európai Parlamentnek gyakran sikerült a dolgozók javára tovább erősíteni a javasolt rendelkezéseket.
Jóllehet a súlyos munkabalesetek 1994 és 1998 között csaknem 10 százalékkal csökkentek, számuk így is magas: évente közel 5.500 személy halt meg és 4,8 millió vált három napot meghaladó időre munkaképtelenné. Számos új irányelv erősíti a hatályos közösségi jogszabályozást. Ezek minimális normákat szabnak meg, de szabad teret hagynak a tagállamok számára még szigorúbb intézkedések előírásához.
Azbeszt: elrettentő büntetések
A tüdőrákos megbetegedések tízszer, a savósburok-daganat esetei húszszor gyakoribbak az azbeszt hatásának kitett személyeknél, mint általában a lakosság körében. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az elkövetkező 30 évben a munkavállalók további százezreit sújtják majd az azbeszt terhelés hosszú távú következményei. 2002-ben új európai szabályok meghozatalára került sor. Ezek kiegészítik és megerősítik az 1983-ban meghozott első rendelkezéseket, és 2006 áprilisáig be kell kerülniük a nemzeti törvénykezésekbe. Ettől kezdődően a munkavállalókat azbeszt szálakkal terhelő minden tevékenység tilos, kivéve a bontási munkálatokat vagy az azbesztmentesítés során keletkezett hulladékok eltávolítását.
Az azbeszt terhelés engedélyezett határértékeit jelentősen csökkentették, és a Parlament szorgalmazására megerősítették a megelőzésre és a képzésre irányuló intézkedéseket. A képviselők ugyancsak elérték különleges pihenő időszakok előírását, hiszen a légzőkészülék kötelező viselése közben a munkavégzés különösen fárasztó. A Parlament kivívta továbbá - első ízben a dolgozók biztonságáról szóló irányelvben -, hogy a tagállamok helyezzenek kilátásba "hatékony, arányos és visszatartó hatású" büntetéseket a szabályozás megsértésének esetére.
Zajszint: legfeljebb 87 decibel
A zaj nemcsak a dolgozók hallását károsíthatja, hanem általános egészségi állapotukat is veszélyeztetheti, de még a baleseti kockázatot is megnöveli, hiszen elnyomja a figyelmeztető jelzések vagy a műszaki rendellenességek hangját. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség egyik tanulmánya szerint az Európai Unióban dolgozók 28 százaléka a társalgást megnehezítő zajnak van kitéve. 2002-ben a Parlament elfogadott egy irányelvet, amely a megengedhető napi zajártalmat 87 decibelben (a javasoltnál alacsonyabb határértékben) szabja meg, és bizonyos kötelezettségeket ír elő a munkaadó számára. A képviselők elérték, hogy a dolgozók már a Tanács által előírt határidőt megelőző időszakban hallásélesség-mérő vizsgálatokon vehessenek részt és egyéni hallásvédelemben részesülhessenek. A Parlament ezen kívül bevezetett egy rendelkezést, amely tiszteletben tartja a zenei és a szórakoztató ipar sajátosságait.
A rezgések négy dolgozó közül egyet károsítanak
Az új európai parlamenti ciklus küszöbén aggasztó tény, hogy az Unióban dolgozók 24 százaléka van kitéve rezgésártalmaknak. A bányatársaságoknál (például a kő- vagy szénbányászatban), valamint az építőiparban, a szállításban és a mezőgazdaságban használt gépek és szerkezetek okozta mechanikus rezgések ízületi bántalmakat, idegrendszeri zavarokat vagy gerincoszlopi elváltozásokat idézhetnek elő. A 2002-ben elfogadott irányelvet 2005 júniusáig át kell ültetni a nemzeti törvénykezésekbe. Az irányelv határértékeket szab meg a kézre és a karra ható rezgésekre, illetve az egésztest-rezgésekre. Az Európai Parlamentnek sikerült lejjebb szorítania az engedélyezett küszöböket, és egyúttal új kötelezettségeket vezetett be a dolgozók tájékoztatására és egészségi állapotuk felügyeletére vonatkozóan.
A robbanásveszély hatékonyabb elhárítása
Egy friss irányelv - 1999-ben fogadták el és 2003 júniusáig kellett átültetni a nemzeti törvénykezésekbe - rögzíti és harmonizálja a robbanóképes közegeknek kitett dolgozók védelmének javítását célzó minimális előírásokat. Robbanásvédelmi jogi keretet hoz létre az ipar számára, és számos kötelezettséget ró a munkaadókra a biztonság, a felügyelet, a kockázatelemzés és a veszélyességi övezetekbe sorolás terén. Például, európai figyelmeztető tábla elhelyezését írja elő a veszélyes övezetekre. A Parlament felkérésére a Bizottságnak iránymutatást kell kidolgoznia a helyes eljárásokat tartalmazó kézikönyv formájában, amelyet a tagállamok az e téren folytatandó politikájuk kidolgozásakor a lehető legteljesebb mértékben kötelesek figyelembe venni.
500.000 zuhanás évente
A munkabalesetek 10 százaléka zuhanás az oka. Az Európai Unióban közel 500.000-re becsülik az évente a munkahelyeken az állványok vagy létrák szakszerűtlen alkalmazása miatt bekövetkezett balesetek számát. Ezek évente mintegy 40.000 súlyos személyi sérülést és 1.000 halálesetet okoznak. Ezért a Parlament 2001-ben egy irányelvet fogadott el, amely pontosan megjelöli a segédeszközök legbiztonságosabb feltételekkel történő munkahelyi alkalmazhatóságát. Az Európai Parlament fellépésének köszönhetően a kockázatelemzést, a dolgozók képzését és egyes segédeszközök biztonsági színvonalának emelését is bele foglalták az irányelvbe, amelyet 2004 júliusáig kell majd átültetni a tagállamok nemzeti jogrendszerébe.
Az egyéni vállalkozók védelmében is
Az egyéni vállalkozókra munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok csak alig térnek ki, noha gyakran ők is hasonló veszélyeknek vannak kitéve. Ezen túlmenően, számos egyéni vállalkozó dolgozik a magas kockázatú ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban, az építőiparban vagy a szállításban, sokszor azonban a meglévő jogszabályok végrehajtási területe rájuk nem terjed ki. Ezért az Unió arra biztatja a tagállamokat, hozzák meg önkéntes alapon a szükséges intézkedéseket az egyéni munkavállalók helyzetének javítása érdekében. A képviselők örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, ugyanakkor úgy vélik, ez még sajnálatosan kevés. Meggyőződésük szerint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság tekintetében semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem lehet a bérből élő munkavállalók és az egyéni vállalkozók között. A tagállamoknak szóló ajánlást 2003-ban fogalmazták meg. Amennyiben ez az ajánlás négy éves határidőn belül nem hozza meg a megkívánt eredményt, úgy - a képviselők álláspontja szerint - az Uniónak kényszerítő erejű intézkedéseket kell hoznia.
Egy általános stratégiáért
A Parlament az egyik, 2002 októberében megszavazott állásfoglalásában jóváhagyta a munkaügyi és a társadalmi változásokhoz alkalmazkodó egységes közösségi stratégia gondolatát, és világosan kifejezésre juttatta annak elsődleges szempontjait. A képviselők azt kívánják, hogy a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályozást terjesszék ki az egyelőre még azon kívül eső munkavállalói kategóriákra, úgymint a hivatásos katonákra, az egyéni vállalkozókra, a háztartási alkalmazottakra és az otthoni munkavégzőkre is. A képviselők új jogszabálytervezetek elkészítésére szólítottak fel a munkahelyek ergonómiája, az áru kezelése, illetve a kémiai és a biológiai kockázatok tárgyában. A képviselők ugyancsak szeretnék, ha a csatlakozó országokban erőfeszítéseket tennének a közösségi vívmányok átültetésére és alkalmazására, ahol a dolgozók munkahelyi egészségvédelmét és biztonságát illetően a helyzet nem kielégítő.
|
