|
Az emberi sejtek és szövetek átültetése az orvostudomány gyorsan bővülő területei közé tartozik. A fertőzések lehetősége azonban nagyobb, mint a vérátömlesztésnél. Mivel a sejteket és a szöveteket szállítanak határokon túlra is, 2002-ben egy ezzel összefüggő minőségi és biztonsági szabványokat rendező jogszabály jött létre. Az Európai Parlament e jogszabályt megszigorította annak érdekében, hogy a sejt vagy szövet gazdáit, vagy az azokat begyűjtő intézményeket ne a haszonszerzés motiválja.
A sejt- és szövetátültetések növekedése jó hír az új gyógyítási módszerek alkalmazása szempontjából. Az eddig gyógyíthatatlannak számító betegségben szenvedő pácienseknek ez a módszer kitűnő lehetőségeket kínál és gazdasági szempontból is nagy potenciált hordoz. Mindenesetre biztosítani kell az ilyen kezelésekkel összefüggő minőségi és biztonsági szabványok betartását. Sokan emlékeznek még a HIV vírussal fertőzött vértermékek esetére. A sejtekből és szövetekből származó fertőzések kockázata nagyobb, mert az eljárás új és a kórokozók elpusztítására általánosságban nincs bevett módszer. Halálesetek is történtek, amelyeket meg lehetett volna előzni, ha szigorúbb szabványoknak szigorúbbak lettek volna. Mivel sejteket és szöveteket gyakran külföldre is küldenek, a Franciaországban átültetett corneák 25%-a például importált, ezért a kérdést európai szinten kell megoldani, melynek következtében az EU-állampolgárok bizalma megnőne a más tagállamokból importált sejteket és szöveteket illetően.
Az Európai Bizottság irányelvtervezete megfogalmazta, hogy átültetésre szánt emberi sejtek és szövetek kezelését, konzerválását, tárolását és elosztását csak olyan intézmények végezhetik, melyeket illetékes szervek erre felhatalmaztak, és ahol ez utóbbiak rendszeres ellenőrzéseket végeznek. A cégek vezetőinek és alkalmazottainak megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük. Egy olyan rendszerre is szükség van, amely bármilyen esetben képes sejtek és donorok származását követni és bármilyen előreláthatatlan eseményt jelenteni. Fertőzéseket kimutató teszteket kell végezni, melyek védettséget biztosítanának fertőzések, például HIV-AIDS ellen. Az EU területén kívül eső országokból behozott sejtek és szövetek kezelésére ugyanezeknek a szabályoknak kell vonatkozniuk.
Önkéntes, pénzbeli ellenszolgáltatás nélküli sejt- és szövetadományok
A Parlament támogatta az irányelv céljait, de fenntartásai voltak a sejtek és szövetek ellenében nyújtott kifizetéseket illetően - mind magánszemélyeknek, mind sejteket és szöveteket gyűjtő intézeteknek -, mert az egészségvédelmi és biztonsági szabványokat sodorna veszélybe.
Ennek eredményeként, amíg a Bizottság irányelvtervezete azt javasolta, hogy csak a tagállamokban „szorgalmazzák” a fizetés nélküli adományokat, a Parlament ösztönzésére a végleges szöveg a következőket tartalmazza: „a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az önkéntes és pénzbeli ellenszolgáltatás nélküli sejt és szövetadományok” esetében a fizetés az adomány adásával kapcsolatos körülmények és kellemetlenségek árának visszatérítésére korlátozódik. Ebbe a kategóriába tartozhatnak például utazási költségek.
Hasonló megállapodások születtek a szöveteket és sejteket gyűjtő intézetekre vonatkozóan. „A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a sejtek és szövetek beszerzése profitszerzés nélkül folyik”. Ugyanakkor a Parlament biztosította azt is, hogy magáncégek is jogosultságot szerezhetnek mint szövetkezelő intézmények, amennyiben megfelelnek a szabványoknak.
Információ, követhetőség és adatvédelem
A képviselők elérték azt, hogy az irányelvbe viszonylag részletes előírásokat foglaltak a beleegyező tájékoztatásáról biztosítva, hogy a sejtet vagy szövetet adó személyek megfelelő információval legyenek ellátva.
A Parlament a követhetőségről szóló előírásokat is megerősítette, azt a szükségletet megvilágítva, miszerint a teljes követhetőséget tartalmazó anyagot a sejtek használatát követő legalább 30 évig meg kell tartani. Ugyanakkor a képviselők sikeresen érveltek annak érdekében, hogy a sejt és szövetek gazdái általában ismeretlenek maradhassanak, amit csak különleges esetekben lehet felfüggeszteni, mint például a petesejt és sperma adományozásánál. (Ez lehetővé tenné a gyermek számára, hogy megismerje biológiai szüleit.)
A tagállamok által eldöntendő etikai kérdések
Számos képviselő aggódott e probléma etikai vonatkozásai miatt és sürgette legalább egy minimális etikai szabályzat beiktatását, az emberi klónozás és a szövetnyerés céljából végzett terhességmegszakítás megtiltásával együtt. Ezzel a kérdéssel azonban a jelenlegi jogalkotás keretein kívül kell foglalkozni. Az ilyen etikai meggondolások ezért az egyéni tagállamok hatáskörébe fognak esni. A klónozással kapcsolatban az irányelv kiköti, hogy nem avatkozik bele a tagállamok olyan döntéseibe, melyek bármilyen specifikus emberi sejttípus (spermát, petesejteket és embrionális őssejteket beleértve) használatát, vagy használatának tilalmát tartalmazza.
|
