A genetikailag módosított szervezeteket nagy mértékű kétkedés veszi körül Európában, nem úgy mint az Egyesült Államokban, ahol a GM élelmiszert teljes mértékben elfogadhatónak tartják. Az EU, hogy reagáljon a polgárok ilyen irányú aggodalmára, úgy döntött, hogy szigorú jogszabályokat hoz a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatban. Az Európai Parlament ehhez a jogszabályalkotáshoz legfőképp azzal járult hozzá, hogy ragaszkodott a GMO tényének jól látható feltüntetéséhez, hogy Európa polgárai eldönthessék, kívánnak-e vagy sem GM termékeket fogyasztani.
A genetikailag módosított szervezetek, és különösen azok, amelyek étkezésre használt növényekben találhatóak, az Európai Unióban széleskörű viták középpontjában állnak. Az ipari szektor szerint a GM növények csak kis kockázattal járnak, de óriásiak a potenciális előnyei. A környezetvédők rámutatnak, hogy hiányzik a kockázatok ismerete és megértése, míg a fogyasztók arról panaszkodtak, hogy a GM-termékeket rájuk erőltetik, és hogy a címkézési rendszeren nem lehet kiigazodni, ami akadályozza a megfelelő élelmiszer kiválasztását.
A genetikailag módosított élelmiszerek eladásának és a genetikailag módosított növények használatának 1998-as moratóriuma után az EU elhatározta, hogy válaszol a fogyasztók aggodalmaira azáltal, hogy meghoz bizonyos, a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos jogszabályt az óvatosság elvére alapozva: kétség esetén mondjunk nemet. Mindezeket a jogszabályokat az Európai Parlamentnek is jóvá kellett hagynia.
A Bizottság mindenekelőtt elkészített egy irányelv-tervezetet a GM élelmiszerek kereskedelmi forgalomba hozataláról és a GM-növények természetes környezetbe való helyezéséről a gazdálkodók által. A tagállamok kormányaival való tárgyalások során a Parlament sikeresen kiharcolta, hogy bármely próbaidős GMO Európába való beengedése esetén azt nyilvántartásba kelljen venni és a részleteket nyilvánosságra kelljen hozni. Így amikor a GMO-kat kereskedelmi termesztési célokra használják, elhelyezkedésüket jelezni kell a hatóságoknak, valamint nyilvánosságra kell hozni. Ebben a 2001-ben hatályba lépett irányelvben a képviselők a Bizottságot is felszólították, hogy hozzanak különleges jogszabályokat a GMO-k címkézésével és követhetőségével, valamint a GMO-kal foglalkozó biológiai biztonságról szóló Cartagenai Jegyzőkönyvvel kapcsolatban.
Döntsön a fogyasztó
A nyomon követhetőségre és a címkézésre vonatkozó jogszabályokat a Bizottság gyorsan felvázolta, de a Parlament nem volt elégedett a címkézési szabályokkal és sikerült szigorítást kieszközölnie. A képviselők szembeszálltak a Tanács azon kívánságával, hogy a termékeken található részletes leírást váltsa fel egy homályos „felhasználási nyilatkozat”. A képviselők ragaszkodtak ahhoz, hogy a GMO-t tartalmazó termékeket az előbbiek alapján kell ismertetnie, a leírásnak pedig tartalmaznia kell a következő szavakat a címkén, valamint a plakátokon és a reklámokban: „Ez a termék genetikailag módosított szervezeteket tartalmaz” vagy „Ez a termék genetikailag módosított [szervezet neve]-t tartalmaz.” Ez a rendelet 2003 novemberében lépett hatályba.
A GMO-t tartalmazó élelmiszerek és takarmányok engedélyezésével és felügyeletével kapcsolatos eljárások egy másik rendeletnek is tárgyai voltak, amely 2003. végén lépett hatályba. Ebben az esetben a Parlament egy fontos módosítást vitt keresztül, amely megengedi a tagországoknak, hogy védjék a nem GM és szerves növényeket a megfertőződéstől azáltal, hogy korlátozásokat vezet be a GM növények termesztésével kapcsolatban. A bizottságnak iránymutatást kell majd kidolgoznia a tagállamok számára arra nézve, hogy miképp lehet mindezt a gyakorlatba ültetni.
A Bizottság a GMO-kra vonatkozóan egy olyan rendeletet is hozott, amely meghatározza, hogy a biológiai biztonságról szóló cartagenai ENSZ jegyzőkönyvet – amely segítséget hivatott nyújtani az országoknak a genetikailag módosított szervezetek kockázatainak és előnyeinek megállapításához – hogyan kell a gyakorlatba ültetni. A rendelet, amelyről 2003 júniusában született meg a megállapodás, létrehoz egy közös információs és értesítőrendszert a GMO-k országhatárokat átlépő mozgásával kapcsolatosan. A Parlament szigorította a rendeletet azáltal, hogy sikerrel kiharcolta: minden exportőrnek írásos engedélyre legyen ahhoz szüksége, ha egy olyan GMO-t, amit a környezetbe kíván telepíteni, először szállít át egy országhatáron.
Ezen új EU-jogszabályok léte nem oldja föl automatikusan a GMO-moratóriumot, amelyet néhány tagország mindenképp szeretne megőrizni, de politikai szempontból mindenképp megkönnyíti a moratórium megszüntetését. A dokumentum megírásakor az Európai Bizottság késznek látszik a GM kukorica forgalomba hozatalát jóváhagyni, miután a tagországok nem egyeztek bele a tiltás fenntartásába.
|