Humanitárius segítségnyújtás

Ez az ismertető elmagyarázza, hogy az EU hogyan és miért nyújt világszerte humanitárius segítséget az ember okozta vagy természeti katasztrófák esetén felmerülő szükségletekre reagálva. Az Európai Bizottság Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága segítségnyújtási műveleteket finanszíroz, valamint összehangolja a tagállamok politikáit és tevékenységeit. A Parlament és a Tanács társjogalkotóként jár el az EU humanitárius segítségnyújtási politikájának kialakítása során, és részt vesznek a hatékonyabb humanitárius fellépésről folytatott globális vitában.

Jogalap

  • Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikke határozza meg az EU valamennyi külső fellépésére alkalmazandó elveket (a humanitárius fellépés a 21. cikk (2) bekezdése g) pontjának hatálya alá tartozik);
  • a humanitárius segítségnyújtás tekintetében a jogalapot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 214. cikke jelenti;
  • az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtest létrehozásának jogalapja pedig az EUMSZ 214. cikkének (5) bekezdése.
  • Szabályozási és szakpolitikai keret

    A humanitárius segítségnyújtásról szóló szabályokat a humanitárius segítségnyújtásról szóló rendelet (1257/96/EK tanácsi rendelet) állapítja meg, többek között annak finanszírozási eszközeire vonatkozóan is. Ezt a rendeletet nem módosították, amikor más finanszírozási eszközöket alaposan átdolgoztak a 2007–2013 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret (az EU hosszútávú költségvetése) előkészítése során.

    A humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a három fő uniós intézmény (Bizottság, Tanács és Parlament) által aláírt, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzus (2007) tartalmazza. A konszenzus meghatározza az EU közös jövőképét, valamint szakpolitikai célkitűzéseit és elveit számos témában, többek között a nemzetközi humanitárius együttműködés, a segélyezés helyes gyakorlata, a kockázatcsökkentés és az azokra való felkészültség, a polgári védelem és a polgári-katonai kapcsolatok területén. A konszenzus emellett újból megerősíti a négy humanitárius segítségnyújtási alapelvet: emberiesség, semlegesség, pártatlanság és függetlenség. A szöveg összekapcsolja a humanitárius és a fejlesztési támogatást, és a humanitárius segélyszállítmányok eljuttatásának koordináltabb és koherensebb megközelítését írja elő, ami lehetővé teszi, hogy az EU hatékonyabban reagáljon a növekvő szükségletekre.

    Az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2019. évi határozat szabályozza az e területen folytatott uniós fellépést. Ez egy 2013. évi határozatot módosít, amely a megelőzéssel, a felkészültséggel, a reagálással és a pénzügyi rendelkezésekkel foglalkozott. Az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról szóló tanácsi rendelet ((EU) 2016/369 tanácsi rendelet) határozza meg azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a tagállamok uniós támogatásért folyamodhatnak. A rendelet meghatározza a támogatható intézkedéseket és a pénzügyi beavatkozás típusait is. A Bizottság 2025. július 17-én javaslatot tett az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló rendelet aktualizálására annak érdekében, hogy megerősítse annak költségvetését, javítsa a polgári védelmi keretet, és forrásokat különítsen el egészségügyi veszélyek kezelésére.

    Az „Uniós humanitárius segítségnyújtás: új kihívások, régi elvek” című, 2021. évi bizottsági közleménycélja, hogy megerősítse az EU globális humanitárius segítségnyújtás terén kifejtett hatását annak érdekében, hogy kielégítse a humanitárius segítségnyújtás iránti növekvő igényt, amelyet a Covid19-világjárvány még tovább súlyosbított.

    Bizottság – Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO)

    A. Áttekintés és hatás

    A 2021–2027 közötti időszakra 11,6 milliárd eurót különítettek el a többéves pénzügyi keretben a humanitárius segítségnyújtási eszközre. Az EU ezzel a világ egyik legnagyobb humanitárius segélynyújtója, és a természeti vagy ember okozta katasztrófák áldozatainak sürgősségi megsegítésére fordított globális támogatás jelentős hányadát biztosítja. E támogatások egy része a tagállamokból érkezik, ám nagy részének forrása az uniós költségvetés.

    Az Európai Bizottságon belül Az Európai Polgári Védelem és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága (ECHO) felelős a humanitárius segítségnyújtásért és a polgári védelemért. A felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos jelenleg Hadja Lahbib. Az ECHO az uniós humanitárius segítségnyújtásra az élelmezésre és a táplálkozásra, a menedékre, az egészségügyi ellátásra, a vízellátásra és a megfelelő higiénés körülményekre, valamint a szükséghelyzetben lévők oktatására összpontosít. A DG ECHO az 1992. évi létrehozása óta jelentősen bővült, és mostanra a világ 40 országában működik helyi irodája, szakértői hálózata pedig 400-nál is több szakértőből áll.

    Az EU humanitárius segítségnyújtási költségvetésének nagy részét közvetett módon használják fel. Az ECHO nem maga hajtja végre a humanitárius segítségnyújtási programokat, hanem partnerei – nevezetesen nem kormányzati szervezetek (NGO-k), ENSZ-ügynökségek és nemzetközi szervezetek, például a Nemzetközi Vöröskereszt/Vörös Félhold – által végrehajtott műveleteket finanszíroz. Az ECHO fő feladata a finanszírozás nyújtása, a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének ellenőrzése, valamint annak biztosítása, hogy partnereinek termékei és szolgáltatásai az érintett lakossághoz hatékonyan, gyorsan és a valós szükségleteknek megfelelően eljussanak.

    Egy természeti katasztrófa vagy más, humanitárius segítségnyújtást megkövetelő esemény kezdetét követően az ECHO humanitárius segítségnyújtásban jártas szakértői a helyszínen kezdeti helyzetértékelést végeznek. Ezt követően az értékelés alapján mielőbb kifizetik a támogatást. Ez a szükségletalapú megközelítés határozza meg az ECHO munkáját. A segély folyósítása több mint 200 partneren keresztül történik, amelyekkel az ECHO előzetes szerződéses megállapodást ír alá. Az ECHO felépítése biztosítja a pénzeszközök átlátható felhasználását és a partnerek elszámoltathatóságát. Míg az EU humanitárius segítségnyújtását általában továbbra is az EU humanitárius partnerei fogják nyújtani, az uniós polgári védelmi mechanizmus és az európai humanitárius reagálási kapacitás lehetővé teszi az ECHO számára, hogy korlátozott közvetlen támogatást nyújtson a valamilyen katasztrófát követően arra rászoruló országoknak, ha az uniós partnereken keresztül történő hagyományos humanitárius segítségnyújtási mechanizmusok vagy azok kapacitásai hatástalanok vagy elégtelenek lennének.

    2026-ra az ECHO 1,9 milliárd EUR-t különíthet el jelentős globális szükségletek kezelésére. Az elmúlt években az EU eredeti humanitárius költségvetési keretét rendszeresen növelték kiegészítő átcsoportosítások révén, amelyhez a pénz elsősorban az EU szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékából és más költségvetési sorokból történt átcsoportosításokból érkezett.

    Az EU humanitárius tevékenységeiről szóló, 2021. évi közleményében a Bizottság figyelmeztetett arra, hogy egyre nagyobb a szakadék a növekvő humanitárius szükségletek és a világszerte rendelkezésre álló pénzügyi források között. A ECHO becslései szerint 2026-ban 239 millió személy szorul humanitárius segítségre. 2025 decemberében az ENSZ 33 milliárd USD összegű forrást kért e szükségletek 2026-ban történő kezelésére. A humanitárius segítségnyújtást megnehezítő egyik probléma az igen korlátozott globális adományozói bázis. 2023-ban a három legnagyobb adományozó – az Egyesült Államok, Németország és az EU – a globálisan rendelkezésre álló források 54%-át biztosította.

    B. Politikai prioritások

    Az ECHO folyamatosan törekszik arra, hogy javítsa a veszélyhelyzetekre való reagálási képességét, valamint támogatást nyújt nem uniós országok számára, hogy megerősítsék válságkezelésre irányuló saját kapacitásukat, ezzel hozzájárulva hosszú távú fejlődésükhöz is. A humanitárius és fejlesztési segélyek koordinálása, valamint az éghajlatváltozás, az éhezés és a szegénység ördögi körének megtörése az EU kulcsfontosságú célkitűzései.

    A katasztrófavédelmi felkészültségre irányuló tevékenységek szintén az ECHO rezilienciát hangsúlyozó prioritásainak részét képezik. Az EU fontos szerepet tölt be a nemzetközi közösség válsághelyzeti kockázatkezelésre irányuló erőfeszítései formálásában. Az EU támogatja a 2015. évi sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretet, és 2016-ban kiadta a katasztrófakockázatok csökkentésére irányuló sendai cselekvési tervét. Ez észszerűsíti a szakpolitikai döntéshozatal katasztrófakockázat-alapú megközelítését, és konkrét tevékenységeket javasol a kockázatokkal kapcsolatos ismeretek, a kockázati beruházások, a katasztrófákra való felkészültség és a reziliencia terén. A Bizottság 2012-ben közleményt adott ki a rezilienciáról, amelyet 2017-ben felülvizsgált. Ennek célja a reziliencia olyan stratégiai megközelítésének meghatározása, amely erősítheti az EU külső fellépésének hatását. Ezt a megközelítést tovább erősítette a 2025-ben közzétett új uniós felkészültségi stratégia. A stratégia meghatározza, hogy a felkészültséget és a rezilienciát szisztematikusan integrálni kell az EU külső partnerségeibe.

    Tekintettel a nagyszámú menekültre és lakóhelyét elhagyni kényszerült személyre, akiknek e helyzete gyakran elhúzódóan fennáll, az Unió 2016-ban elfogadta, hogy a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatban határozottabb fejlesztésorientált megközelítést alakít ki. Az EU nagyobb hangsúlyt helyez a lakóhelyük elhagyására kényszerült személyek társadalmi-gazdasági bevonásának támogatására, valamint a hosszú távú kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére az ENSZ menekültügyi főbiztosának átfogó menekültügyi reagálási keretével és a Világbank kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos megközelítésével összhangban.

    Az EU és a tagállamai fontos szerepet játszottak a 2016 májusában, Isztambulban tartott világszintű humanitárius csúcstalálkozón. Az EU maga 100 kötelezettségvállalással járult hozzá a csúcstalálkozón az ENSZ főtitkára által bemutatott „Program az emberiségért” programhoz és a „Nagyszabású egyezség” megvalósításához, amely a különböző humanitárius szereplők közötti innovatív, új, a pénzügyi hatékonyság és eredményesség javítását szolgáló megállapodás. Ennek elnevezését 2021-ben „Nagyszabású egyezség 2.0”-ra, 2023-ban pedig „Nagyszabású egyezség 3.0-ra” módosították. A megállapodás hangsúlyozza a helyi szervezetekkel való méltányos és elveken alapuló partnerségek fontosságát, valamint az érintett személyeknek nyújtott támogatás elszámoltathatóságát.

    A nemek közötti egyensúly szempontjának integrálása és a nemi alapú erőszak elleni küzdelem továbbra is prioritást jelent majd az ECHO számára, amely a humanitárius segélyműveletek tekintetében új, nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos mutatót vezetett be. A legkiszolgáltatottabb csoportok kiemelt kezelésének szükségességével összhangban a gyermekek szükséghelyzetek idején történő oktatása egy másik súlyponti területet képez.

    C. Más eszközök

    Az uniós támogatás három további struktúrát foglal magában: az uniós polgári védelmi mechanizmust, az Európai Szolidaritási Testületet és egy Unión belüli szükséghelyzeti támogatásra irányuló új jogi keretet.

    • Az eredetileg 2001-ben létrehozott uniós polgári védelmi mechanizmus mára magában foglalja az uniós tagállamokat és további hat részt vevő országot: Észak-Macedóniát, Izlandot, Montenegrót, Norvégiát, Szerbiát és Törökországot. Az uniós mechanizmus számos eszközre támaszkodik: (1) az európai polgári védelmi eszköztár a részt vevő országok előzetesen meghatározott reagálási kapacitásainak önkéntes összevonását biztosítja, illetve egy, a potenciális kapacitáshiányok felmérésére szolgáló strukturált eljárást; (2) a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ operatív központként működik, amely elősegíti a védelmi intézkedések összehangolását a hét minden napján, a nap minden órájában; (3) a közös veszélyhelyzeti kommunikációs és tájékoztatási rendszer pedig egy internetalapú figyelmeztetési és értesítési alkalmazás segítségével igyekszik javítani a vészhelyzeti kommunikációt; valamint (4) egy rövid határidőn belül rendelkezésre álló, képzett szakértőkből álló hálózat. A polgári védelmi mechanizmust 2019-ben megerősítették egy új kapacitástartalék, a rescEU létrehozásával, amely már a 2019-es erdőtüzek idején is működőképes volt. Ez az európai katasztrófareagálási képességek és készletek stratégiai tartaléka, amelyet teljes mértékben az EU finanszíroz. Tűzoltó repülőgépekből és helikopterekből álló flottát, egy egészségügyi evakuálási repülőgépet és több alapvető készletet tartalmaz. Ezek közé tartoznak a tábori kórházak, a szállítóeszközök, az energetikai és védelmi eszközök, a kritikus egészségügyi felszerelések, valamint a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris vészhelyzetekre való reagáláshoz szükséges eszközök. A rescEU és a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ kapacitásait bővíteni kell az új uniós felkészültségi stratégia keretében.
    • Az európai humanitárius reagálási kapacitás (EHRC) az EU humanitárius segítségnyújtásának legújabb eszköze. Az EHRC lényegében megnöveli a polgári védelmi mechanizmus kapacitását. A Bizottság által 2021-ben javasolt és 2022-ben létrehozott EHRC egy sor olyan operatív eszközből áll, amelyek gyors segítségnyújtást biztosítanak válsághelyzetekben, különösen amikor az uniós partnereken keresztüli hagyományos humanitárius segítségnyújtás vagy azok kapacitásai hatástalanok vagy elégtelenek lehetnek. Az EHRC három eszközzel rendelkezik: közös logisztikai szolgáltatások, humanitárius segélyszállítmányok előre elhelyezett készletei, valamint egészségügyi és logisztikai szakértők. Ezek mozgósítása a Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központ révén történik, a válságok előzetes értékelése alapján. Az EHRC a létrehozása óta több mint egy tucat válságra reagált.
    • Az Európai Szolidaritási Testület (2021–2027) olyan program, amely önkéntességi lehetőségeket teremt a humanitárius segítségnyújtás területén. A program magában foglalja az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezést is, amelyet 2014 márciusában indítottak el. A Bizottság vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozást nyújt a megfelelő szervezeteknek, amelyek aztán az Európai Szolidaritási Testület portálján keresztül kiválasztják a (18 és 30 év közötti) fiatalokat az önkéntességi lehetőségekre. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetése 1 milliárd EUR.
    • A Tanács 2016. március 15-én rendeletet fogadott el az Unión belül szükséghelyzeti támogatás nyújtásáról a menekültválság által akkoriban okozott nehéz humanitárius helyzetre való reagálás érdekében. A rendelet lehetővé teszi az EU számára, hogy segítse az érintett tagállamokat a menekültek humanitárius szükségleteinek kielégítésében. A rendelet a jövőben más, súlyos humanitárius következményekkel járó rendkívüli válságok vagy katasztrófák, például nukleáris balesetek, vagy terrortámadások esetén is alkalmazható lesz. A végrehajtás az ECHO feladata.
    • Az EU humanitárius segítségnyújtásának másik fő célja az volt, hogy segítséget nyújtson Ukrajnának az Oroszország 2022. évi inváziója által okozott egyes nehézségek kezeléséhez. 2022 februárja óta az EU több mint 1,4 milliárd EUR humanitárius támogatást különített el a háború által érintett ukrán polgári lakosság megsegítését szolgáló programokra. Ezeket a forrásokat az emberek alapvető szükségleteinek kielégítésére fordították, többek között élelmiszerekre, óvóhelyekre és egészségügyi szolgáltatásokra. Az Ukrajnának nyújtott szükséghelyzeti támogatás az uniós polgári védelmi mechanizmus által eddig koordinált legnagyobb művelet, amelynek keretében 2025 januárjáig több mint 155 000 tonna segélyt juttattak célba.

      Az Európai Parlament szerepe

      A humanitárius segítségnyújtási politika területén a Parlament a Tanáccsal együtt társjogalkotóként jár el. A humanitárius segítségnyújtási politika Bizottság által (rendeletek formájában) javasolt jogalapját mind a Tanáccsal, mind a Parlamenttel meg kell tárgyalni, és azt e két intézménynek el kell fogadnia vagy el kell utasítania az EU rendes jogalkotási eljárásának megfelelően. A Bizottság végrehajtási intézkedéseit is be kell nyújtani a Parlamentnek, amely ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A Parlamentben a humanitárius segítségnyújtás a Fejlesztési Bizottság (DEVE), a polgári védelem pedig a Környezetvédelmi, Éghajlatváltozási és Élelmiszer-biztonsági Bizottság (ENVI) hatáskörébe tartozik.

      Emellett a Parlament ellenőrzi a humanitárius segítség eljuttatását, és törekszik annak biztosítására, hogy a költségvetési rendelkezések megfeleljenek a humanitárius szükségleteknek. A Parlament rendszeresen rámutatott arra, hogy növelni kell a humanitárius segítségnyújtás finanszírozását, és ragaszkodott a globális humanitárius szükségletek és a rendelkezésre álló finanszírozás közötti egyre nagyobb különbség megszüntetéséhez, legutóbb 2026 januárjában, „A humanitárius segítségnyújtásról többrétű válság idején – elveink megerősítése a humanitárius válságokra adott hatékonyabb és ambiciózusabb válasz érdekében” című állásfoglalásában.

      A Fejlesztési Bizottság és általában a Parlament vélemények, állásfoglalások és saját kezdeményezésű jelentések formájában rendszeresen törekedett a Bizottság stratégiai határozatainak és politikai irányultságának befolyásolására, például az EU-nak a világszintű humanitárius csúcstalálkozóhoz való hozzájárulása, a szükséghelyzetekben nyújtott oktatás és az ebolajárványra való reagálás tekintetében. A Parlament felülvizsgálja a Bizottság éves munkaprogramját és az ECHO működési stratégiáját. A felkészültségért és válságkezelésért felelős biztost rendszeresen meghívják a Fejlesztési Bizottsággal folytatandó eszmecserékre. A 2007-ben elfogadott, a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos európai konszenzust nagyban befolyásolta a Parlament által képviselt határozott álláspont. A Parlament aktívan támogatott más politikai kérdéseket is, mint például a reziliencia, az élelmezésbiztonság, illetve a humanitárius és a fejlesztési támogatás összekapcsolása.

      A humanitárius segítségnyújtás Parlament általi felügyeletének megerősítése érdekében a Fejlesztési Bizottság 2006 óta humanitárius segítségnyújtással foglalkozó állandó előadót nevez ki két és fél évre. A jelenlegi előadó Leire Pajín (S&D, Spanyolország). Az előadó megbízatása kiterjed a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos költségvetési érdekek védelmére, a humanitárius segélyprogramok nyomon követésére, valamint a humanitárius segítségnyújtó közösséggel ápolt szoros kapcsolat fenntartására.

      Ezt az ismertetőt az Európai Parlament Külpolitikai Elemzés és Támogatás Osztálya készítette. További információkért látogasson el a Fejlesztési Bizottság honlapjára.

       

      Malte Frederik Hergaden