Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bővítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Védelem és biztonságpolitika
Emberi jogok
Balkán
A nem EU tagországokkal kötött egyezmények
Külpolitika
Fejlesztési együttmuködés
EU - AKCs
Emberéletet kioltó aknák
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezőgazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nők jogai
Belső piac / Ipar / Energia / Kutatás
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE


A béke, a stabilitás és a jólét megteremtése a Balkánon

A Balkán az Európai Uniónak a külpolitika terén elért legnagyobb sikere és kudarca is egyúttal. Az EU képtelen volt megakadályozni az 1992-ben kitörő véres háborút, vagy elérni annak gyors befejezését. Mégis ez a kudarc vezetett néhány év múlva az EU egy sokkal hatékonyabb akciójához. Amikor 2001-ben a macedóniai polgárháború újabb katasztrófával fenyegette a Balkánt, az EU beavatkozott, és közreműködött az albán és a macedón népcsoport kibékítésében, segítséget nyújtván az ország új alkotmányának a létrehozásában. Ugyanakkor a háború sebeit magán viselő Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban még mindig megfeszített munka folyik a stabilitás, a jólét és a jogállamiság megerősítése érdekében.

1995-ben, a Jugoszlávia kettészakadásához vezető háború végén a nemzetközi közösség NATO-vezette békefenntartó erőket (IFOR, későbbi nevén SFOR) küldött Boszniába és Hercegovinába, a területi problémák miatt legellenségesebb régiókba. Létrehozták az ENSZ- főképviselő irodáját is, aki egyfajta kormányzói szerepet töltött be, aki a boszniai és hercegovinai békemegállapodások ellenőrzésében és gyakorlati megvalósításában is széleskörű jogkörrel bírt. Az EU szerepe főként humanitárius segítségnyújtásra korlátozódott.

Az EU-s segélyek hatékonyabb felhasználása

Az EU költségvetési kiadásainak éves értékelése során az Európai Parlamentnek vizsgálnia kellett a segélyek kezelésének módját. Az EP- képviselők több esetben szóvá tették a túl lassú segélynyújtást, illetőleg az átláthatóság és az ellenőrzés hiányát. Ez a kritika a NATO 1999-es koszovói katonai beavatkozása után hozta meg gyümölcsét. Eme – a szerbek visszavonulása után amerikai igazgatás alá került – háború sújtotta terület újjáépítésével kapcsolatban az a döntés született, hogy a segélyek kezelése és ellenőrzése helyi szinten történjen, ne pedig a messzi Brüsszelben. A Parlament ragaszkodott hozzá, hogy az EU Újjáépítési Ügynökségének operatív központja Pristinában legyen és nagyfokú autonómiával rendelkezzen. Ennek eredményeképpen a segélyek sokkal gyorsabban és hatékonyabban jutottak el rendeltetési helyükre. Így amikor 2000 telén Szerbiát a fűtőolaj hiánya megbénulással fenyegette, az EU időben el tudta juttatni a készleteket.

Az Újjáépítési Ügynökség – amely időközben további operatív központokat nyitott Belgrádban, Szkopjéban és Podgoricában – köteles elszámolni a Parlament és a Tanács felé is. Ily módon az EP képviselők közbe tudnak lépni, ha úgy látják, rosszul mennek a dolgok. Amikor Macedóniában nőtt az elégedetlenség az albánok körében, - mivel a 2001 elején, a macedón hadsereg által az ellenségeskedések idején lerombolt házak újjáépítése túl lassan haladt, - a Parlament gondoskodott arról, hogy kiemelt figyelmet kapjon az ügy. Ahhoz is ragaszkodtak, hogy elég pénz álljon rendelkezésre az aknamentesítéshez.

Nagyrészt a Parlamentnek köszönhető, hogy végül is elég pénz állt rendelkezésre az újjáépítéshez. Amikor 1999-ben elfogadták az EU következő évi költségvetését, az EP- képviselőknek kemény csatát kellett vívniuk a Tanáccsal, hogy elérjék, a Világbank és más, Koszovó újjáépítéséért küzdő nemzetközi szervezet 500 millió euróra tervezett költsége ténylegesen bekerüljön a költségvetésbe. A Tanács, amely eredetileg egyetértett azzal, hogy 500 millió euróra van szükség, megpróbált visszalépni az eredeti kötelezettségvállalástól, a későbbiekben pedig a fejlesztési együttműködési alapoktól akart pénzt elvenni. Végül a Parlamentnek sikerült elérnie, hogy 200 milliót különítsenek el a költségvetési tartalékból sürgős és váratlan költségvetési kiadásokra.

Szorosabb kapcsolatok kiépítése

A Parlament más módon is előmozdította az EU Balkánhoz fűződő kapcsolatainak kiterjesztését. A Stabilizációs és Társulási Folyamat, amely hivatalosan 2000 novemberében vette kezdetét, a jövőbeli EU-tagság lehetőségét ígéri a Nyugat-Balkán országainak. Lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy együttműködjön valamennyi országgal, annak érdekében, hogy azok közelebb kerüljenek az EU demokratikus és gazdasági színvonalához. A Parlament fontos feltételeket írt elő a Balkán országainak, amennyiben be akarnak kapcsolódni a Stabilizációs és Társulási Folyamatba – mint például a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést, a menekültek számára a hazájukba való visszatérés jogának garantálását, valamint teljes elkötelezettséget a korrupció és a szervezett bűnözés ellen folytatott küzdelemben. A folyamat részeként stabilizációs és társulási egyezményeket kötöttek Macedóniával és Horvátországgal. 2003 februárjában Horvátország hivatalosan kérte felvételét az Európai Unióba.

A balkáni folyamatok befolyásolásának informálisabb, de hatékonynak bizonyuló eszköze az „MP Network for South Eastern Europe”. Ezen hálózat segítségével az EP- képviselők viszonylag kicsi és kezelhető csoportokban rendszeresen találkoznak a Balkán országainak parlamenti képviselőivel, hogy bátorítsák és támogassák őket a parlamenti demokráciához és a demokratikus kormányzáshoz vezető úton. A hálózat az Európai Parlament, valamint Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Macedónia (MK), Montenegró és Románia parlamentjeinek küldötteiből áll.



  
Jelentéstevok:
  
Európai Újjáépítési Ügynökség – létrehozása és muködése: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)
Európai Újjáépítési Ügynökség – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, MK: Doris Pack (EPP-ED, D)
Délkelet-Európa: stabilitási egyezmény, stabilizációs és társulási megállapodások: Joost Lagendijk (Grenns/EFA, NL)
Délkelet-Európa: stabilizációs és társulási folyamat – elso éves beszámoló: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)
Délkelet-Európa: stabilizációs és társulási folyamat – második éves beszámoló: Joost Lagendijk (Greens/EFA, NL)
2000. évi költségvetés (III. szekció - Európai Bizottság: Jean-Louis Bourlanges (EPP-ED, F)
Újjáépítési Ügynökség
Stabilizációs és Társulási Folyamat
  
Hivatalos Lap – végleges szövegek:
  
Európai Újjáépítési Ügynökség: létrehozása és muködése
Európai Újjáépítési Ügynökség: Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, MK
Délkelet-Európa: stabilitási egyezmény, stabilizációs és társulási megállapodások (a Parlament által elfogadott szöveg)
Délkelet-Európa: stabilizációs és társulási folyamat – elso éves beszámoló (a Parlament által elfogadott szöveg)
Délkelet-Európa: stabilizációs és társulási folyamat – második éves beszámoló (a Parlament által elfogadott szöveg)
2000. évi költségvetés (III. szekció - Európai Bizottság)

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004