Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bővítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Védelem és biztonságpolitika
Emberi jogok
Balkán
A nem EU tagországokkal kötött egyezmények
Külpolitika
Fejlesztési együttmuködés
EU - AKCs
Emberéletet kioltó aknák
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezőgazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nők jogai
Belső piac / Ipar / Energia / Kutatás
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE


Fejlesztési segély, mint az EU prioritása

Az Európai Unió és tagállamai nyújtják jelenleg a világon a legnagyobb mértékű fejlesztési és humanitárius segélyt. A szegényég elleni küzdelem az európai együttműködés alapvető célja. E cél elérése érdekében a parlamenti képviselők főleg az oktatási és az egészségügyi rendszerek fejlesztését szorgalmazták. A legutóbbi parlamenti ciklus főként a fejlesztési politika decentralizációjával foglalkozott, azért, hogy a döntések ezentúl a lakossághoz közelebb és a polgárok szükségleteit figyelembe véve szülessenek meg. A jogalkotói és költségvetési hatalommal bíró Európai Parlament játssza a legnagyobb szerepet ebben a közösségi politikában.

A világon mintegy 800 millió ember szenved krónikus alultápláltságban, akik közül 200 millió a gyermek; a világ lakosságának 20%-a pedig kevesebb, mint napi egy dollárból él meg. Az érintettek közül majdnem minden személy fejlődő ország lakosa, éppúgy mint az AIDS-es betegek 90%-a. Az Európai Unió 40 éve folytat tudatos politikát az északi és déli országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. Az EGK az 1960-as évektől kezdődően több fejlődő országgal kötött egyezményeket, jóval azelőtt, hogy a fejlesztési együttműködési politika 1992-ben, a Maastrichti Szerződés aláírásával autonóm politikává vált volna. A Közösségnek figyelembe kell vennie a fejlesztési politika célkitűzéseit más politikák esetében is, valamint működését össze kell hangolnia a tagállamok, a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek működésével.

Decentralizált és változatos segély

A fejlesztési és együttműködési politika jelenlegi célja, hogy a jövőben közelebb kerüljön a segélyben részesülő területhez és személyekhez. Ezentúl mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél jobban bevonják a fejlesztésbe az érintett országok és az EU civil társadalmát. Így a hatóságok, éppúgy mint a szakmai csoportosulások, a szakszervezetek, az iskolák, az egyházak vagy a helyi lakosok szervezetei mind közvetlen módon juthatnak közösségi pénzügyi segélyhez.

A képviselők ragaszkodtak hozzá, hogy a decentralizációban részesülő szervezetek listáján szerepeljenek a demokratizálásért és az emberi jogokért, azon belül is a szociális jogokért küzdő társadalmi mozgalmak. A képviselők szerint a Bizottságnak a fejlesztési stratégiák kidolgozásakor ki kell kérnie a nem állami szereplők véleményét is. A civil szervezetek támogatása és az emberi jogok tiszteletben tartása évről-évre elsőbbséget élvez a Parlament költségvetésében, míg ez a Miniszterek Tanácsának költségvetésére nem jellemző. Az együttműködés a jövőben az államok közötti kapcsolatok fontos részét kell, hogy képezze.

Másrészről az adományozó országok bőkezűsége nem mindig önzetlen. Például a közösségi fejlesztési segély nagy része az adományozók tárgyi javainak és szolgáltatásainak a megvásárlására szolgál. A segély feloldása azt jelenti, hogy megszűnik a segély megítélése és a szerződés aláírása közötti többé-kevésbé közvetett kapcsolat. A képviselők kérték a közösségi fejlesztési segély egészének a feloldását öt éven belül.

Elsőbbség az egészségügynek és az oktatásnak

A legutóbbi parlamenti ciklus jelmondatává, többek között, az egészségügy és az oktatás vált. A szegénységgel kapcsolatos betegségek, az AIDS, a tüdővész és a malária az egész világon sürgős esetet jelent. Az AIDS pusztítása megsemmisíti a fejlődésért évek óta folytatott küzdelmet. A képviselők javasolták tehát a betegségek ellen küzdő Világalap létrehozását és jelentős mértékben megnövelték a közösségi hozzájárulást. Fontosnak tartották többször hangsúlyozni, hogy az információhoz és az orvosi ellátáshoz való könnyebb hozzáférés segít az AIDS vagy a szegénység elleni küzdelemben.

A képviselők úgy vélik, hogy a szegénység csökkentése csak akkor válik realitássá, ha a lehető legtöbb személy részesül megfelelő orvosi ellátásban és oktatásban. Többször hangsúlyozták az alapoktatás fontosságát, és kérték, hogy az illetékesek mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy sikerüljön elérni az évezred ezirányú célkitűzését, mégpedig azt, hogy 2015-ig minden gyermek járjon általános iskolába. Jelenleg 113 millió gyermek nincs beiskolázva, akik nagy része lány; a fejlődő országokban 860 millió analfabéta él. A Parlament szeretné, ha a Bizottság a fejlesztésre szánt költségvetése 8%-át fordítaná oktatásra, a 2001-es 4%-kal szemben. Ebbe beletartotik a közoktatás valamint a felnőttek, többek között a nők, írás-olvasásra tanítása.

Humanitárius segély az EU külügyi akcióinak középpontjában

Az 1992-ben megalapított Humanitárius Segélyek Hivatala (ECHO) lett a világ legfőbb humanitárius-segély szervezete; 2003-ban több, mint 600 millió eurót költöttek el e célra. A Bizottságnak ezt a szervét a Parlament indítványozására hozták létre. Az ECHO feladata, hogy felmérje a humanitárius segély iránti szükségleteket és finanszírozza a helyszínen működő partnerszervezeteket. A Parlament, mint költségvetési hatóság, szorgalmazza, hogy minden évben növeljék az erre fordítható összegeket. Az ECHO működésével kapcsolatos határozataival nyomást gyakorol a prioritások meghatározásakor és figyelmeztet a humanitárius segély semlegességének elvére.

A képviselők egyik gondja az, hogy az ECHO működése nem átlátható. A jól ismert civil szervezetek vagy az Egyesült Nemzetek ügynökségei által az afrikai gyermekeknek kiosztott élelmiszeradagok nagy részét közösségi pénzekből finanszírozzák, amiről az adófizetőknek gyakran nincs tudomása.

EUROMED: partnerség az uniós és a mediterrán országok között

A barcelonai folyamat 1995-ben kezdődött az Európai Unió és 12 mediterrán állam, Algéria, Ciprus, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Málta, Marokkó, a palesztin területek, Szíria, Tunézia és Törökország között. Kettő állam, Ciprus és Málta csatlakozott az EU-hoz 2004. május elsején, Törökország pedig tagjelölt státuszban van. Másrészt, Líbia bejelentette 2004 februárjának végén, hogy készen áll a barcelonai folyamathoz való csatlakozásra. A partnerség célja, hogy megerősítsék a politikai párbeszédet és a gazdasági fejlődést a térség békéjének és fellendülésének érdekében. Az euromediterrán partnerség – éppúgy mint az ACP-országok számára a Cotonou-i Egyezmény (ld. az „EU-ACP” című részt is) – hangsúlyt fektet a civil társadalom szerepére. A cél, hogy egy bizonyos idő elteltével a partnerek között szabadkereskedelmi övezetet alakítsanak ki. Jelenleg a partnerség nem jelent mást, mint az EU és különböző mediterrán államok között megkötött társulási szerződések összességét. A MEDA program az a pénzügyi eszköz, amely célja, hogy segítse a partnerországok gazdasági átmenetét. A 2000-2006-os periódus költségvetése 5,35 milliárd eurót tesz ki. Ezen kívül kölcsönöket nyújthat még az Európai Befektetési Bank is.

A partnerség és annak fejlődése a Parlamentet is érinti. Az EU tagállamok és a mediterrán térség országainak parlamenti képviselői, valamint a képviselők rendszeres tanácskozásainak helyszíne a Fórum volt. 2003. decemberében a nápolyi csúcson döntés született arról, hogy az addigi Fórumot egy igazi Euromediterrán Parlamentáris Közgyűléssé (APEM) alakítsák át, aminek az első ülésére 2004. március 22-23-án került sor Athénban. Ennek a változásnak köszönhetően megnő a parlamenti képviselők (45 európai, 240 összesen) szerepe, akik ezentúl rendszeresen kifejthetik véleményüket az euromediterrán partnerséggel kapcsolatos bármely ügyben.



  
Jelentéstevok:
  
Együttmuködés a fejlesztésért: decentralizált fejlesztés, halasztás 2003. 12. 31-ére: Maria Carrilho (PES, P)
Együttmuködés a fejlesztésért: decentralizált fejlesztés, 2004-2006: Jürgen Zimmerling (EPP-ED, D)
Fejlesztési politika: a nem állami szereplok részvétele: Richard Howitt (PES, UK)
Fejlesztési politika: a segély feloldása: Fernando Fernández Martín (EPP-ED, E)
Együttmuködés a fejlesztésért: demokrácia, jogállam, emberi jogok: Fernando Fernández Martín (EPP-ED, E)
Fejlodo országok, a szegénységgel kapcsolatos betegségek: a HIV vírus/AIDS, a malária és a tüdovész elleni harc: Anders Wijkman (EPP-ED, S)
Egészség és fejlodo országok: utódnemzési jog és szexualitás: Ulla Margrethe Sandbæk (EDD, DK)
Alapoktatás a fejlodo országokban: az Egyesült Nemzetek ülése a gyermekek jogairól 2001. 09.: Glenys Kinnock (PES, UK)
Fejlodo országok, oktatás és képzés: célok és prioritások a szegénység elleni harcban: Margrietus van den Berg (PES, NL)
Humanitárius segély: a Közösség tevékenységének értékelése és jövoje: Renzo Imbeni (PES, I)
Humanitárius segély és az ECHO: 2000 és 2001. évi jelentések: Marie-Arlette Carlotti (PES, F)
  
Hivatalos Lap - Végleges szövegek:
  
Együttmuködés a fejlesztésért: decentralizált fejlesztés, halasztás 2003. 12. 31-ére
Együttmuködés a fejlesztésért: decentralizált fejlesztés, 2004-2006
Fejlesztési politika: a nem állami szereplok részvétele - a Parlament által elfogadott szöveg
Fejlesztési politika: a segély feloldása - a Parlament által elfogadott szöveg
Együttmuködés a fejlesztésért: demokrácia, jogállam, emberi jogok - a Parlament által elfogadott szöveg
Fejlodo országok, a szegénységgel kapcsolatos betegségek: a HIV vírus/AIDS, a malária és a tüdovész elleni harc
Egészség és fejlodo országok: utódnemzési jog és szexualitás
Alapoktatás a fejlodo országokban: az Egyesült Nemzetek ülése a gyermekek jogairól 2001. 09. - a Parlament által elfogadott szöveg
Fejlodo országok, oktatás és képzés: célok és prioritások a szegénység elleni harcban - a Parlament által elfogadott szöveg
Humanitárius segély: a Közösség tevékenységének értékelése és jövoje - a Parlament által elfogadott szöveg
Humanitárius segély és az ECHO: 2000 és 2001. évi jelentések - a Parlament által elfogadott szöveg
Az Euromedrol szóló határozat - a Parlament által elfogadott szöveg

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004