Az Európai Parlament
tevékenysége
Legfontosabb események1999-2004 között

 
Az Európai Parlament
EU reform
Bővítés
Állampolgári jogok
Bel- és igazságügyek
Külügyek
Védelem és biztonságpolitika
Emberi jogok
Balkán
A nem EU tagországokkal kötött egyezmények
Külpolitika
Fejlesztési együttmuködés
EU - AKCs
Emberéletet kioltó aknák
Környezetvédelem /
Fogyasztók védelme
Közlekedés /
Regionális politika
Mezőgazdaság /
Halászati politika
Gazdasági
és monetáris politika
Foglalkoztatási és szociális politika / A nők jogai
Belső piac / Ipar / Energia / Kutatás
 

EPP-ED PSE Group ELDR GUE/NGL The Greens| European Free Alliance UEN EDD/PDE


AKCs államok - kiegyensúlyozott partnerkapcsolat

Az EGK létrejöttekor, 1958-ban több tagállam még gyarmattartó hatalom volt. A gyarmatok felszabadulását követően az afrikai országok zöme továbbra is az Európával fenntartott gazdasági kapcsolatokat részesítette előnyben. Számos, a maga nemében egyedülálló szerződés foglalta keretbe ezeket a kapcsolatokat az afrikai, karib és csendes-óceáni (AKCs) államokkal. Ez a viszony a 2000-ben aláírt cotonou-i egyezménnyel igazi partnerkapcsolattá vált. Az Európai Parlament számára Cotonou legfőbb újdonsága egy valóban közös és az egyenlőség elvére alapozott intézmény, a paritásos parlamenti közgyűlés létrehozása.

Európai részről tizenöt, majd huszonöt tagállam. Hetvenhét állam az AKCs részéről. Az Unió harmadik országokkal kialakított legrégebbi kapcsolatait először 1964-ben foglalta szerződésbe az első yaoundéi egyezmény, majd következtek a loméi megállapodások, 2000. június 23-án pedig Beninben aláírták a cotonou-i egyezményt. Miként minden társulási szerződés, a cotonou-i megállapodás is az Európai Parlament hozzájárulásával lépett hatályba, 2003. április 1-jén. A csupán 5 vagy 10 évig érvényes korábbi szerződésektől eltérően a cotonou-i megállapodást hosszú távra, 20 esztendőre kötötték. Érezhetően befolyásolja az együttműködési politikát és egy igazi "paritásos parlamenti közgyűlés" keretében intézményesíti a parlamenti viszonyokat.

Rendszeres politikai párbeszéd

Ez a világon egyedülálló Közgyűlés 2003 októberében, Rómában tartotta meg hatodik ülésszakát. Tagjait AKCs-országonként egy-egy küldött, valamint velük azonos számú európai parlamenti képviselő alkotja. Az európai képviselők a legutóbbi üléseken elégedetten tapasztalhatták, hogy az AKCs országok küldöttei között egyre több a parlamenti képviselő. Korábban az AKCs országokat túlnyomórészt kormánytagok vagy nagykövetek képviselték. Ez a változás megerősíti az Észak és Dél közötti parlamentáris párbeszédet. A folyamat azonban nem zökkenőmentes. A 2002 novemberében Brüsszelbe tervezett ötödik plenáris ülést az Európai Parlament lemondta, mert Zimbabwe két olyan küldöttet nevezett ki, akit a Mugabe-rezsimmel szemben foganatosított diplomáciai büntetőintézkedések alapján nemkívánatos személynek nyilvánítottak az Unió területén.

A fejlesztési stratégiák és a szegénység elleni harc mellett a politikai párbeszéd áll a cotonou-i egyezmény középpontjában. A Közgyűlés ebben játszhat jelentős szerepet. Az európai képviselők számára a Közgyűlés legfontosabb küldetéséül a demokratikus folyamatok előmozdítását kell megtenni. Ez ténylegesen megnyilvánulhat közös nyomozati feladatok megszervezésében (miként Elefántcsontparton) vagy a választások megfigyelésében (mint Kenyában). Ezenkívül előírás, hogy a Közgyűlés rendszeresen meghallgatja a civil társadalom képviselőit is. Jóllehet a Közgyűlés intézményes szervezetét a plenáris üléseket előkészítő három állandó bizottság felállításával megerősítették, mégsem rendelkezik a befolyása érvényesítéshez szükséges minden eszközzel. Például, nem áll hatalmában az együttműködés finanszírozásának költségvetési és politikai ellenőrzése.

Az Európai Parlament szerepe mindazonáltal egyre jelentősebb Az AKCs államokkal folytatott együttműködés finanszírozási eszköze, az "Európai fejlesztési alap" mind a mai napig kívül esik a rendes költségvetési eljárásokon - tehát az Európai Parlament hatáskörén is -, ezért a Parlament már régóta követeli a "költségvetésítését". Ez az óhaj meghallgatásra talált a "Konvent Európa jövőjéről" elnevezésű gyűlés során, és végre testhet ölthet az alkotmányról szóló szerződésben. A képviselők közvetlenül léphetnének majd fel az együttműködés finanszírozása terén, biztosítva annak demokratikus ellenőrzését és gondoskodva arról, hogy a felhasznált hitelek ne vegyék el a forrásokat egyéb elsődleges közösségi érdekek elől.

A szegénység felszámolása

A korábbi megállapodásokkal ellentétben az együttműködési megállapodás a hagyományos fejlesztési kompetenciáknál szélesebb tevékenységi körrel rendelkezik. Megerősíti az EU és az AKCs országok közötti kapcsolatok intézményes és politikai vetületét olyan kérdésekben, mint például az emberi jogok, a demokrácia és a közügyek megfelelő irányítása. Más témák - a népesség elvándorlása, a konfliktusok megelőzése vagy a béke megszilárdítása - ugyancsak kifejezetten helyet kaptak az új megállapodásban.

A legfőbb cél továbbra is a szegénység felszámolása, de immár nem kizárólag pénzügyi segélyek odaítélésével. A fejlődő országokat támogatni kell abban is, hogy beilleszkedhessenek a világgazdaságba, követhessék a fenntartható növekedés és fejlődés céljait, javíthassák profitot teremtő erőforrásaik hozzáférhetőségét. Az AKCs országokat ugyancsak bátorítják egy erőteljesebb, a magánberuházásokat vonzani képes regionális, illetve még kisebb területi integráció megvalósításában.

A cotonou-i egyezmény kimondja, hogy az AKCs országokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködésünk során "tiszteletben kell tartani politikai berendezkedésüket és elsődleges fejlődési szempontjaikat", valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályait. A loméi megállapodásban a kereskedelmi együttműködés lényegében nem-kölcsönös preferenciális tarifákon alapult, amelyek az AKCs államok legtöbb termékét vámfizetés nélkül jogosították fel a közösségi piacra történő belépésre. A jövőben az Uniónak és az AKCs államoknak a felek közötti kereskedelmi kapcsolatok liberalizálását kell folytatniuk. A 2002 óta megtárgyalt új kereskedelmi egyezményeknek legkésőbb 2008-ig hatályba kell lépniük. Fokozatosan bevezetésre kerül majd az áruk és szolgáltatások kölcsönösségen alapuló szabadkereskedelmi rendszere, a különböző AKCs államok fejlettségi szintjétől függően változó mértékű asszimetria alkalmazásával.

Szabadkereskedelem és támogatás

Ezekben a tárgyalásokban a Parlament szerepe korlátozott. Csupán véleménynyilvánítás céljával keresik meg a kereskedelmi egyezmények megtárgyalása vagy megkötése során.

Nézőpontját ugyanakkor állásfoglalások formájában kifejezésre juttathatja, és felhívhatja a Bizottság és a Tanács figyelmét bizonyos részletekre. Így például, a gazdasági partnerségi megállapodások második tárgyalási szakaszának megnyitásakor a Parlament kifejtette, hogy a piacok megnyitása önmagában nem megoldás.

A képviselők szerint ez a kezdeményezés együtt kell, hogy járjon egy olyan segéllyel, mely lehetőséget teremt az AKCs államok termelői és kereskedelmi infrastruktúrájának javítására, továbbá kivitelük, oktatási és kutatási rendszereik technológiai tartalmának emelésére. A fejlődő országokban a technológia átadásának együtt kell járnia a gyártási engedélyek megadási feltételeinek rugalmasabbá tételével. Ez különösen fontos a gyógyszerek esetében. A képviselőket ugyancsak nyugtalanítja a szolgáltatások kereskedelmének felvétele a tárgyalási témák közé. Megítélésük szerint ezt a kérdést nagy körültekintéssel kell megvizsgálni, és az állami piacokat ki kell zárni a tárgyalásokból.



  
Jelentéstevok:
  
Partnerségi egyezmény az afrikai, karib és csendes-óceáni államokkal: Didier Rod (Greens/EFA, F)
Gazdasági partnerségi megállapodások elotárgyalásai az AKCs térségekkel és országokkal: Yasmine Boudjenah (GUE/NGL, F)
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2000-ben: Miguel Angel Martínez Martínez (PES, E)
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2001-ben: Marie-Arlette Carlotti (PES, F)
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2002-ben: Joaquim Miranda (GUE/NGL, P)
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2003-ban:: Colette Flesch (ELDR, L)
  
Eljárási listák:
  
Partnerségi egyezmény az afrikai, karib és csendes-óceáni államokkal
Gazdasági partnerségi megállapodások elotárgyalásai az AKCs térségekkel és országokkal
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2000-ben
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2001-ben
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2002-ben
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2003-ban
  
A Hivatalos lapokban közzétett végleges szövegek:
  
Partnerségi egyezmény az afrikai, karib és csendes-óceáni államokkal
Gazdasági partnerségi megállapodások elotárgyalásai az AKCs térségekkel és országokkal - a Parlament által elfogadott szöveg
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2000-ben - a Parlament által elfogadott szöveg
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2001-ben
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2002-ben - a Parlament által elfogadott szöveg
Az AKCs-EU paritásos közgyulés munkái 2003-ban - eljárás folyamatban

 

 

 
  Publishing deadline: 2 April 2004